Tetőket bontott, fákat csavart a viharos szerda
Zárva a fagyizó Arnóton. A hőségben még jól ment a bolt, a vihar viszont szinte lerombolta az épületet. A szél olyan erős volt, hogy a tetőt lecsavarta és a szomszéd házhoz vágta. A viharban az üvegek még a házban lévő belső ajtóban is kitörtek. A helyi postára két fa is rádőlt, a teljes tetőt cserélni kell. A vihar miatt Arnóton éjszaka 2 óráig áramszünet volt. Volt, aki szerint nem egyszerű vihar, hanem szinte tornádó volt. - Akkora nagy vákuum vagy nem is tudom mi keletkezett, hogy majdnem megfulladtam, nem tudtam levegőt venni. Mire észhez tértem, hogy levegőt veszek, ez az egész megszűnt. Nagy zajt hallottam, nem gondoltam hogy a tetőt megbontotta és lejött a cserép – mondja Fekete Szilárdné arnóti lakos.
Üveges István polgármester szerint 10 épület károsodott, ebből 7 magáningatlan, egy postaépület, kettő pedig kereskedelmi hely volt. A polgármester szerint volt, hogy teljes tetőt felkapta, volt, hogy a kéményt döntötte le a szél. Arnóton még tart a károk felmérése.
Felsőzsolcán a vízszolgáltató épületére dőlt egy fa. A helyiek szerint olyan gyorsan jött a vihar, hogy csak a nagy csattanásokat vették észre.
A nagy hőség utáni viharban Miskolcon is sok fa kidőlt. A Martinkertvárosban volt olyan fa, amelyikből egy nagyobb darab lehasadt, délelőtt pedig a belvárosi óvodához vonultak a tűzoltók fakidőlés miatt. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a megyében csaknem 100 esetben volt szükség beavatkozásra, személyi sérülésről nem érkezett jelentés.
Egyre több áramot fogyasztunk a hőségben
Egyre több nagyáruházban és irodában működik klímaberendezés, ami jelentősen megemeli az áramfogyasztást, de a lakosság is több villamosenergiát fogyaszt ilyenkor a lakásokban működő klíma és ventilátor miatt.
Lehúzott redőnyök és reluxák a panelházon – a legtöbben így védekeznek a hőség ellen. Van, ahol viszont még így is, szinte már elviselhetetlen forróság van. Sokan – az elsötétítés mellett – a ventillátort is bekapcsolják, amikor otthon vannak. Berki Roland például a Miskolc Televíziónak elmondta, csak úgy tudják elviselni a hőséget, hogy reggel óta be vannak húzva a sötétítők, és megy a klíma. Ha mindez nem lenne, 30 fok fölé is felmenne a lakás hőmérséklete, amit így 30 alá tudnak vinni.
A sok klíma és ventillátor nemcsak a fogyasztást, hanem a villanyszámlát is megemeli. Egy átlagos lakás napi 10 órás hűtése, kánikula idején, körülbelül 500 forintba kerül. A kereskedők szerint viszont a modern klímaberendezések már jóval takarékosabbak és hatékonyabbak, mint az 5-10 éve gyártott modellek. Szabó Ottó, az Optima Klímacentrum értékesítője ismertette, a modern berendezések az áramfogyasztásuk teljesítménytől függően A vagy A+ fokozatúak. Így ha a klíma egész nap megy, akkor is barátságos áramszámlát lehet elérni, amellett hogy természetesen megfelelően kondicionáljuk a lakást.
Az ÉMÁSZ szerint az éghajlatváltozással a fogyasztási szokások is változtak. Eddig télen, a sötét és a fűtés miatt fogyasztottunk több áramot, most viszont a lakások hűtése miatt. Boross Norbert, az ELMÜ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgató elmondta, korábban télen volt a csúcsfogyasztás. Akkor kellett a legtöbb villamosenergiát a hálózatba táplálni, most már azonban a nyári csúcs is megjelent.
– Ez azt jelenti, hogy azt az energiamennyiséget, amit korábban fűtésre használtak a háztartások, most már a lakások légkondicionálására használják – mondta.
A hazai villamosenergia rendszerben a Mavir szerint nem okozott fennakadást a hőség.
Úti cél lettünk - egyre több a turista Miskolcon
Autentikus magyar népzene és világzene, mesterség bemutatók és számos kísérőprogram. A Borsodi Fonót már 19. éve rendezik meg, a helyszín az elmúlt hétvégén már a felújított Diósgyőri vár volt. Erre a programra is sokan érkeztek, a felújítás óta pedig a vár egyre népszerűbb.
Két éjszakát, 3 napot töltünk Miskolctapolcán, voltunk a Barlangfürdőben - mondja Czellér Éva, aki Budapestről érkezett. A mai terv a Diósgyőri vár és szeretnénk Lillafüredre is ellátogatni.
De nemcsak a felújított Diósgyőri várral bővült a miskolci kínálat az elmúlt időszakban. Lillafüreden egy új függőkert várja a turistákat, elkészült a Pannon-tenger Múzeum valamint felújították a miskolctapolcai és a selyemréti strandot is. Azóta pedig egyre több a fürdővendég.
A turizmus élénkülését a szállásadók is érzik. A belvárosi hotelekben is egyre gyakrabban van teltház. Mi régen mindig azt tapasztaltuk hogy hét közben az üzletemberek megszállnak, hazamennek, a hétvége üres, ennek vége – mondja Barkóczi István, a City Hotel igazgatója. Azt mondja, ma már azon törik a fejüket, hogy kellene fejleszteni, még több ágyat és szobát létrehozni. Ez a jövő kérdése – teszi hozzá az igazgató.
A turizmus.hu adatai szerint a régióban Eger után Miskolcot keresi a legtöbb magyar turista. Tavaly több mint 315 ezer vendégéjszakát töltöttek városban a belföldi látogatók.
A statisztikák egyébként azt mutatják, hogy a régió egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai desztinációja Miskolc, amire büszkék vagyunk. Erről Nagy Júlia TDM-menedzser, a MIDMAR Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. A legtöbben Budapestről és az Alföldről érkeznek. A külföldi turisták közül főleg a lengyelek, a szlovákok, az ukránok és az oroszok körében népszerűek a miskolci látnivalók.
A közgazdászok szerint a jövő záloga az innováció
Kovács Attila miskolci cipész több aranyérmes lábbelit is készítet. Egyedi munkáit külföldi megrendelők is keresik. A tavaly újraindult hazai cipészképzésben is részt vállal. Szerinte minden vállalkozásnak fontos, hogy megújuljon, ez esetében például az új anyagok használatát jelenti, mert csak így tud versenyben maradni.
– Nagyon fontos a piackutatás, de én úgy gondolom hogy még ettől is fontosabb, hogy a vállalkozás vezetője érzékeny legyen a piac változásaira és rá kell éreznie hogy milyen irányt fog venni az a terület, ahol ő dolgozik – mondta a cipészmester.
A BOKIK központjában rendezett közgazdásznapon szó esett a külföldi piacokon való érvényesülésről is. A szakminisztérium munkatársa szerint a külföldi piacokon akkor lehetnek sikeresek a magyar vállalkozások, ha együttműködésre törekszenek egymással, és úgynevezett klaszterekbe tömörülnek. Miskolcon jó példa lehet erre az autóipari, az informatikai és az űripari társulás, ez összesen körülbelül 100 cég együttműködését jelenti.
– Ha az országos, akkreditált klaszterek számára vetítem az itteni, most megnevezett három, nagyon eredményes nemzetközi szinten ismert klasztert, akkor ebben igenis élen járó példát mutat Miskolc – mondta Nikodémus Antal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője.
Az Admatis kft. miskolci telephelyén műholdakhoz is fejlesztenek alkatrészeket. A cég fontos szereplő a Magyar Űripari Klaszterben, hiszen már az európai űrszervezet is felvette soraiba.
– Ennek óriási húzóereje van, mert rengeteg beszállítás és gyártás kapcsolódhat hozzá. Bárczy elnök úrral abban állapodtunk meg, hogy a klaszterek együttműködését is erősítjük, és az űripari klaszter működését kiemelten szeretnénk támogatni – emelte ki Bihall Tamás, a BOKIK elnöke.
A klaszterek létrehozása több előnnyel is jár az egyik ilyen, hogy a megújuló uniós pályázatok tíz százalékkal nagyobb forrást biztosítanak az ilyen szerveződéseknek.
Kriza Ákos: Miskolc csak nyerhet az olimpiával
– Miskolc mint sportváros, mint kiváló sportinfrastruktúrával rendelkező város csak nyerhet ezzel – emelte ki a város polgármestere. Kriza Ákos rámutatott: elég, ha csak az új stadiont vagy a Bükköt említjük, ahol például a helyikerékpár-versenyeket lehetne megrendezni.
Miskolc polgármestere kijelentette: tíz magyarból hat már biztosan azt mondja, akarja, hogy Magyarország olimpiát rendezzen, „természetesen egy ilyen kérdésre én is igent mondanék”. A városvezető úgy fogalmazott: „ma egy kis nemzet olimpia rendezésére való vállalkozása nemcsak nemzeti ügyként vállalkozás, hanem szó szerint világraszóló vállalkozás.
Kriza Ákos kiemelte: különösen fontosnak tartja, hogy az ország, Budapest egy gazdaságos olimpiát szeretne és nemcsak egy városra akar koncentrálni, vagyis nemcsak budapesti, hanem nemzeti legyen az olimpia, „remélhetően ez az a vállalkozás, ahol nemzeti konszenzus lehet”.
Minden eddigi sportrendezvényt felülmúlna egy magyarországi olimpia rendezése – hangzott el a bajnokok kerekasztalánál, ahol olimpikonok és sportszakemberek beszélgettek többek között az utánpótlás-nevelésről. Steinmetz Barnabás, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó rámutatott: több mint tízezer sportoló érkezne, szakemberek, láthatnánk, hogyan küzdenek, versengenek, ennek hatására rengeteg gyerek kezdhetne el sportolni – mutatott rá egy rendezés újabb vetületére a sportoló.
A tervek szerint a játékok rendezésében Budapest mellett fontos szerepet kapnának a vidéki sportközpontok, így Miskolc, Debrecen, Győr, Szeged, Veszprém, Székesfehérvár és Balatonfüred is, valamint csak olyan beruházásokat hajtanának végre, amelyekre egyébként is szükség van.
Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója kiemelte: egyértelműen, tisztán, őszintén kell beszélni a lehetőségekről és nehézségekről.
– Ha fel tudunk készülni a kihívásokra, akkor tudjuk megnyerni az embereket. Számunkra létkérdés, hogy olyan projektet tudjunk megvalósítani, ami mellé az emberek szeretettel tudnak mellé állni, mert ha nem szerethető a pályázatunk, akkor sokat nem ér – fogalmazott.
Korábban az olimpia rendezése sok ország számára presztízskérdés volt és a költségek nem számítottak, ez mára viszont megváltozott – mondta a szervezésben résztvevő tanácsadó cég első embere. Bienerth Gusztáv, a Roland Berger elnöke leszögezte: olyan nyári és téli olimpiák kellenek, amik fenntartható fejlődést produkálnak, amik finanszírozhatóak, és nemcsak arról a 16 napról szólnak, hanem az elkövetkező 30 évről is.
– Úgy gondolom, hogy ez az alapvetése egy potenciális magyar pályázatnak és a NOB tavaly decemberi döntésének is – mondta.
A tervek szerint csak olyan létesítmények épülnének, amelyekre egyébként is szükség van. A 2024-es hazai olimpia megvalósíthatósági tanulmányát jövő héten hozzák nyilvánosságra, akkor derül majd ki, hogy az mennyi pénzbe kerülhet, mit kell hozzá építeni és mi lesz a sorsa az olimpiai beruházásoknak a játékok után.
Helyettes államtitkár Miskolcon: korszerűen képzett szakemberekre van szükség
Új acélmű a Digépben, a Takata a Déli Ipari parkban, és az utóbbi helyen építi fel, Kínából Miskolcra telepítendő gyárát a szingapúri Patec is. A másfél milliárd forint értékű és 200 munkahelyet teremtő beruházás már idén elkészülhet, az erről szóló dokumentumot a múlt héten írták alá Szingapúrban.
A keleti nyitás első eredményei már látszanak, 2014-ben ugyanis a 60 új befektetés több mint fele keleti országból jött – erről a külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár beszélt a Miskolci Egyetemen. Pana Petra kiemelte, a további fejlődéshez folytatni kell az újraiparosítást, amiben az egyetemnek is fontos szerep juthat. A helyettes államtitkár ismertette azt is, hogy a térségben végzett felmérés szerint vegyész- és gépészmérnökökre, valamint informatikusokra és technikusokra van a legnagyobb szükség.
– Amikor a vaskohászatról beszélünk, és azt mondjuk, hogy annak hagyományai vannak a városban, figyelembe kell azért azt is venni, hogy a gyár bezárása óta két évtized eltelt. Technikában és tudásban annyira sokat fejlődött a világ, hogy korszerűen képzett szakemberekre van szükség. Úgy gondolom, ennek a bázisa megvan az egyetemen – hangsúlyozta Pana Petra.
A kormány szándéka, hogy az ország termelőközpont legyen, a hazai kis- és középvállalkozások pedig bekapcsolódjanak a beszállító körbe. Hamarosan pedig egy weblap is elindul, ami a hazai kkv-kat segíti a külföldi piacokra lépésben.
A helyettes államtitkár beszélt az áprilisi miniszterelnöki látogatáskor bejelentett új, 1000 hektáros miskolci ipari parkról is. Erről szerdán tárgyal a kormány. Ezt követően derül majd az ipari park helye és a megvalósításhoz kapcsolódó határidők is.
Hamarosan meghirdetik az új uniós pályázatokat
Több mint 170 ember dolgozik abban a miskolci drótgyárban, ahol acél- és alumíniumszálakat sodornak össze. Az itt előállított termékeket főleg villamossági rendszerek kiépítéséhez használják. A vezetékek 80 százalékát nyugat-európai piacra szállítják. Az elmúlt években a cég több beruházást uniós támogatással valósított meg. Például egy vizsgálóberendezést és a több mint 60 millió forint értékű laboratóriumot is uniós támogatással sikerült kialakítani. A cégnél már a következő fejlesztésre készülnek. A tervek szerint egy online termelésirányító rendszert építenének ki.
Barkóczy Péter, a Fux Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója elmondta, ezzel hatékonyabban tudnák irányítani az üzemet, sokkal pontosabb képet látnának, s ezáltal a versenyképességük nőne. Hatékonyabb vállalat-irányítás termelésütemezéssel, a gépek jobb kihasználtságával adott idő alatt több terméket és jobb minőségben tudnánk előállítani, amit a piac felvesz.
Idén új uniós pályázatokat hirdetnek meg. Gazdasági, terület- és településfejlesztésekre több száz milliárd forint jut. Milos Katalin, a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatkezelési főosztályvezetője ismertette, még idén közel 70 kiírás fog megjelenni, nagyságrendileg 830 milliárd forint értékben.
A vállalkozások mellett a települések is komoly forrásokra számíthatnak a most induló, új uniós finanszírozási időszakban. Miskolcon is a városi nagyberuházások többségét uniós pénzekből végezték a korábbi években. Pfliegler Péter alpolgármester rámutatott, voltak a városnak infrastrukturális fejlesztései: ezek közé sorolhatjuk a szennyvíz-beruházásokat, de Európa egyik legjobb vizének, a miskolci ivóvíz minőségének megóvására tett intézkedéseket is. Szintén uniós támogatásból hajtották végre a kerékpárút-fejlesztéseket és a turisztikai projekteket is, köztük a legnagyobbat, a diósgyőri vár fejlesztését.
2015 és 2020 között Miskolc 35 milliárd forint támogatásra számít. A pénzből többek között tovább fejlesztenék az úthálózatot, bevezetnék a közbringa-rendszert és fejlesztenék az Avas lakótelepet.
Megkezdődött a születés hete programsorozat Miskolcon
Leendő anyák és dúlák találkoztak a Holdam Udvar rendezvényén a születés hetén. A dúla görög eredetű szó és ’’segítő asszonytársat’’ jelent. Rita saját maga is egy dúla segítségével szült 8 évvel ezelőtt. Egy ideje dúlaként segíti a terhes nőket. Végigkíséri a terhességet, ott van a szülésnél és közben lelkileg támogatja az anyukákat és segít a fájdalomcsillapításban. Azt mondja egyre elterjedtebb a dúlaság, Miskolcon már 12 vizsgázott dúla tevékenykedik.
– Az a tapasztalatom, hogy akik tudatosabban szeretnének szülni, azok tájékozódnak, akarva-akaratlanul a dúlaságba belebotlanak és megismerkednek támogató lehetőségével, sokan választják is maguknak – mondta Kishonthy-Kardos Rita.
Egy lelki társ aki mindenben segít, a szülésnél tartja a kapcsolatot a kórházi személyzettel – röviden így foglalható össze a dúlák, más néven az asszonytársi segítők szerepe.
– A szülésznő ide oda rohan egyik asszonytól a másikig. Az ügyeletes orvosnak más dolga van. Elmondják hogy mit csináljanak, hol masszírozzanak, milyen pozíciót vegyenek fel. A szülés egy lassú folyamat, erre jó készülni, nem a filmek gyorsaságával születnek a gyerekek többnyire –foglalta össze Lévai-Asztalos Erzsébet, a Holdam Egyesület kulturális szervezője.
A születés hetén a Holdam Udvarba betérők láthatják azt a fotókiállítást is, ami a császármetszésről és az érintett anyukák történeteiről szól. A programok kedden, a természetes szülés lehetőségeiről szóló előadással és szülésélmény beszámolókkal folytatódnak.
Még jobban figyelnek – több száz új kamerával bővül a közterület-figyelő rendszer
Nemrégiben történt az eset: hajnali 1 órakor a beérkező villamosról leszálló fiatal lánytól egy fiatalember elvette a táskáját, és a József utca irányába elfutott vele. A Balázs Győző téri megállóban történt rablást a térfigyelő kamera rögzítette. A felvételeket most a rendőrség vizsgálja. Miskolcon egyre több kamera figyel, így egyre kevesebb esemény maradhat rejtve a rendészek és a rendőrök elől.
Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület felügyeleti és rendészeti vezetője elmondta, nagyon sok eseményt állapították már meg kollégái a kamerarendszernek köszönhetően. Volt, hogy kiszúrták, amint rosszul lett valaki az utcán, de illegális szemétlerakót, belvárosi garázdát is észleltek már. A közlekedési baleseteknél szintén bizonyító erejű képfelvételek készülhetnek. Fedeztek már fel a kamerák segítségével rongálást az Újgyőri főtéren, és erőszakos koldulást is – nagyon sok esetben segített tehát a rendszer eddig is.
A miskolciak biztonsága az első – erről Kriza Ákos beszélt a Miskolc Televízióban. A polgármester kiemelte, hogy a kormánnyal kötött együttműködési megállapodás értelmében a jelenlegi 150 kamera helyett a jövőben legalább 500 kamera figyeli majd a miskolci közterületeket.
– Eldöntöttük, hogy az egész várost be fogjuk kamerázni. Intelligens szoftverrel látjuk el, hogy ha már a bűncselekmény gyanúja felmerül – mert vannak már ilyen programok –, már akkor riasztani tudja a hatósági szerveket. Számomra a miskolciak biztonsága az elsődleges – hangsúlyozta a városvezető.
Ezt segítheti a rendészet új seriff-rendszere is. A térfigyelő rendszer bővítését pedig folyamatosan készítik elő. A rendészet most azt méri fel, hogy hová szerelhetik fel a csaknem 350 új kamerát.
Negyed évszázada „becsületes és jó minőségű munkát” végez a Metalcontrol
A cég vezetője bizakodó. Kovács Károly elmondása szerint egyre több a megrendelésük, a Miskolc környéki megrendelőkön kívül számos dunántúli cégnek dolgoznak. Jelenleg 18 embert foglalkoztatnak. A hamarosan épülő új, diósgyőri hengermű akár létszámbővítést is jelenthet az ügyvezető igazgató szerint.
Az egykori LKM–ből a rendszerváltás után 40 céget hoztak létre, ezek közül mára csak egyetlen, az anyagvizsgálattal foglalkozó Metalcontrol maradt fent.
Pfliegler Péter alpolgármester a jubileumi rendezvényen rámutatott: nagyszerű érzés tudni azt, hogy egy gazdasági szereplő 25 éve van már a piacon és itt, Magyarországon becsületes és jó minőségű munkát végez.
– A Metalcontrol 25. születésnapját ünnepeljük, a városvezetésnek fontos, hogy a gazdasági élet szereplőivel napi kapcsolatban legyünk, meghalljuk kéréseiket, és odafigyeljünk azokra. Egyúttal gratulálok a cég vezetésének és minden dolgozójának – fűzte hozzá Miskolc alpolgármestere.
A cég alapításának évfordulója alkalmából vendégül látták a Metalcontrol egykori dolgozóit, a cég laboratóriumait pedig a diósgyőri kohászat és anyagvizsgálat történetében jelentős szerepet vállalt személyiségeiről nevezték el. Az egyik terem Mester István nevét viseli mostantól, aki a Vasipari Kutató Intézet Anyagvizsgáló Osztályát vezette csaknem 20 éven át.
