A Miskolci Városszépítő Egyesület 1992-ben vette gondozásába a Csorbatelepi-tó felé vezető út melletti koleratemetőt, ahol 962, az I. világháború alatt elhunyt katonát temettek el.

A területen mintegy 3 ezer beteget befogadó katonai barakk-kórház működött az I. világháború alatt. A kórházhoz tartozott egy kápolna is, amit 1915. november 2-án szentelték fel.

Galéria! Fotó: Mocsári L.

Az épületet 1916-ig használták orvosi célokra, Pfliegler Imre tábori orvos vezetésével 54 orvos dolgozott itt, illetve több nővér is a Vöröskereszttől. Áldozatos munkájuknak köszönhetően sok-sok – egyebek mellett lengyel, német és osztrák – katona életét mentették meg, akiket pedig meggyógyítani nem tudtak, azoknak a szenvedéseit csillapították.

A megemlékezésen Galambos Gábor köszöntötte az egybegyűlteket. A Miskolci Városszépítő Egyesület elnöke beszélt a világháborús eseményekről, a barakk-kórházról és a temetőben nyugvó katonákról. Kiemelte ugyanakkor az emlékezés fontosságát, hiszen – mint fogalmazott – „aki él, az emlékezik, akire emlékeznek, az örökké él”.

Az egyházi megemlékezést követően az ünnepség résztvevői elhelyezték koszorúikat az egykori kápolna megmaradt bejáratánál. Miskolc város nevében Pfliegler Péter alpolgármester és Batta Angéla aljegyző koszorúzott, majd a Magyar Történelmi Nemzetőr Szövetség, a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola, a Miskolci Városszépítő Egyesület és a Pfliegler család is elhelyezte a megemlékezés virágait, illetve gyertyát gyújtott a katonák emléke előtt tisztelegve.

Mint ismert, a Magyar Tudomány Ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik. Hivatalosan 2003-ban nyilvánította ünnepnek az Országgyűlés november 3-át: 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására – ez tette lehetővé azután az MTA megalapítását. Minden évben november 3. és 30. között a magyar társadalom megemlékezik az alapítókról, a tudományról, annak volt és jelen művelőiről.

Természetesen az MTA Miskolci Területi Bizottsága idén is csatlakozott a Magyar Tudomány Ünnepéről programokkal megemlékező intézmények és szervezetek köréhez. Kedden délután 2 órától az Erzsébet téri MAB Székházban adják át a MAB-díjakat, melyekkel a régió tudósainak, kutatóinak munkáját ismerik el.

A MAB Emlékérmet a kiemelkedő, évtizedeken át végzett tudományos tevékenység és a régió társadalmi és gazdasági felemelkedéséért végzett tevékenység elismeréseként adják át a Magyar Tudomány Ünnepén. Kitüntető Tudományos Díj kiemelkedő tudományos eredményért és a MAB keretében végzett munka elismeréseként adományozható. A Magyar Tudomány Ünnepén három ilyen díjat adnak majd át kedden.

Tudományos Díjat azon 40 év alatti fiatal kutatók vehetnek át, akik PhD-fokozattal rendelkeznek, és a régióban fejtik ki tudományos tevékenységüket. Mint Roósz András, az újjáalakult MAB elnöke érdeklődésünkre elmondta, idén két elismeréssel bővül a díjazottak köre, mivel művészeti díjakat is átadnak az arra érdemesnek talált művészeknek. Erre korábban még nem volt példa, tette hozzá Roósz András.

Az elnök felhívta arra is a figyelmet, hogy az elismerések átadását követően ünnepi előadói ülést tartanak a MAB Székházban, mely az élő természettudomány új eredményeire fókuszál. A szervezők igyekeztek úgy összeállítani az előadások témáját, hogy azok minél szélesebb spektrumát lefedjék a tudományterületnek. Így egy fiatal, tudományos díjban részesült kutató, Tégla Zsolt hazánk zöldséghajtatásban kulcsfontosságú szerepet betöltő erőforrásairól szóló előadása mellett pszichológiai és orvostudományi kérdésekben is megismerkedhetünk a tudomány legújabb eredményeivel.

– Úgy gondolom, hogy a tudós egyik feladata megérteni a múltat, megismerni elődei munkásságát és eredményeit. Ugyanakkor keresi a választ a jelen kérdéseire, problémáira is, s ezzel segíti elő a fejlődést. Egy kutatónak, egy tudósnak azonban olyan területekkel is foglalkoznia kell, aminek nem ma, nem holnap, de még csak nem is holnapután, hanem csak a távolabbi jövőben lesz kézzel fogható eredménye. Véleményem szerint erre utal az idei Magyar Tudomány Ünnepe alcíme is: messze látó tudomány – fogalmazott Roósz András.

Cseh László, a megyei polgárőr szövetség szakmai alelnöke érdeklődésünkre elmondta: már több mint 10 éve végeznek szolgálatot Miskolc polgárőr egyesületei a társhatóságokkal együttműködve mindenszentekkor és halottak napján. Az ünnepnapi szolgálat ötlete egyébként a miskolci polgárőrök fejében fogalmazódott meg először, s az itteni jó példát hamarosan az ország más részeiben is követendőnek és példaértékűnek találták, így hamar elterjedt a jó gyakorlat más magyar településeken is.

Az alelnök ismertette: feladatuk összetett, hiszen nem csupán a temetők környéki közlekedés irányításából, a parkolás zavartalan lebonyolításából vették ki részüket, hanem odafigyeltek arra is, hogy ne történjen virág- vagy táskalopás, illetve a parkoló autókat ne törjék fel illetéktelenek, az abban hagyott értékeket ne tudják eltulajdonítani.

Miskolc közel húsz temetőjében a városi polgárőr egyesületek a társszervekkel – rendőrséggel, önkormányzati rendészettel és a temetőgondnokságokkal – együtt tartanak felügyeletet, hogy mindenhol méltó módon emlékezhessenek meg elhunyt szeretteikről a miskolciak.

Cseh László hangsúlyozta: jelenlétük visszatartó erővel hat, s mivel idén is rendkívül jól szervezetten működtek együtt a polgárőrök, a rendőrök és a rendészek, így információi szerint komoly bűncselekmény nem történt az ünnepek alatt.

Mint portálunk is beszámolt róla, a hagyományoknak megfelelően idén is több helyszínen koszorúztak csütörtökön Miskolcon az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából. A miskolci városi megemlékezések október 23-án a Zsolcai kapui emléktáblánál kezdődtek, majd az ünneplők végigjárták a városban a forradalom helyszíneit, így mások mellett a Romek emlékoszlopnál, a Misley Emese emléktáblánál, a Nagy Attila szobornál és a Digép munkásgyűlés emléktáblájánál is elhelyezték az emlékezés virágait.

Képgaléria a koszorúzásról a Hősök terén, valamint a központi megemlékezésről! Fotó: F. Kaderják Cs.

A koszorúzások sora a Hősök terén ért véget, ahol Kriza Ákos polgármester mellett Kiss Gábor és Pfliegler Péter alpolgármester, országgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint ’56-os szervezetek is koszorúztak.

Ezt követően az ünneplő tömeg a Művészetek Házába vonult, ahol a központi megemlékezést tartották. Dévai Nagy Kamilla Liszt-, Bartók- és Kazinczy-díjas előadóművész gyönyörű előadásában, közösen énekelték el a Himnuszt a megemlékezés résztvevői. Majd Reményik Sándor A gondolat szabad című versét szavalta el Pásztor Laura, a Földes Ferenc Gimnázium diákja, aki a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár által idén másodszor meghirdetett városi versmondó verseny győztese volt.

A verset követően Miskolc polgármesterének ünnepi gondolatai következtek. Kriza Ákos beszédét azzal kezdte: immár 24 esztendeje annak, hogy állami szinten, ünnepként tiszteljük 1956 októberét. Egy emberöltő telt el azóta – fűzte hozzá –, hogy nyíltan beszélhetünk a magyar történelem egyik sorsfordító időszakáról. „Az elmúlt 24 év alatt a nemzetnek ahhoz is fel kellett nőnie, hogy levetkőzze félelmeit, beidegződéseit, és kiűzze magából azokat a fanyalgókat is, akik megpróbálták cinikus megjegyzésekkel kisebbíteni 1956 igazát”, fogalmazott a városvezető, rámutatva arra, hogy „minden esztendő elteltével magunk is, a nemzet egésze is felnőttebb lett, és így méltóbb ahhoz, amit ’56 forradalmi Magyarországa megálmodott. Minden esztendő új tapasztalatot és bölcsességet ad a kivívott szabadság és megalkotott demokrácia megéléséhez.”

– Ez az esztendő például három demokratikus választással tette ezt még teljesebbé. A választáson elért eredmény megerősítette az 1956 forradalmához hű, nemzeti elkötelezettségű, keresztény-konzervatív polgári erőket, és azt bizonyítja, méltó utódai vagyunk az egykori hősöknek, és hűek vagyunk amellett az igazság mellett, amiért a mártírok életüket áldozták fel – hangsúlyozta Kriza Ákos, hozzátéve: éppen ezért ma egy kicsit máshogy ünnepelünk, mint egy évvel ezelőtt. „Mára egy kicsit megint változtattunk sorsunkon, és lendítettünk a nemzet történelmén. Az elmúlt esztendőkben mi is megcsináltuk a mi korunk forradalmát. Kiteljesítettük végre azt, amit apáink 1956-ban elkezdtek.”

– 1956 hősei emlékéhez méltóan, tettünk a nemzetünkért. Egységbe forrasztottuk azt – emelte ki Miskolc polgármestere.

A városvezető a Corvin-köz egykori parancsnoka, Pongrácz Gergely gondolatát is felidézte, aki úgy fogalmazott: „forradalom akkor tör ki, amikor egy nép ráébred arra, hogy tovább, mint addig, úgy élni nem lehet.”
– Ma azokra a mártírokra  és eseményekre emlékezünk, akik és amelyek segítettek megteremteni a polgári Magyarországot. Azt az országot, amely a szabadságra, az önrendelkezésre, a demokráciára, a szuverenitásra és a parlamentarizmusra épül. A ma Magyarországának megteremtőire emlékezünk – fogalmazott Kriza Ákos.

A városvezető rámutatott: most még köztünk élnek – igaz, egyre kevesebben – azok, akik részesei voltak az '56-os eseményeknek itt, Miskolcon is. Azok, akik itt is úgy érezték, hogy „tovább, mint addig, úgy élni nem lehet”. Velük együtt idézhetjük fel 56-os polgártársaink alakját – tette hozzá a polgármester –, akik egy közös célért szövetkezve fogalmazták meg határozott akaratukat a szabadság emberi jogáról és az önálló nemzeti államról.

Kriza Ákos elmondta köszöntőjében: kevés olyan történelmi fordulópont volt az ország életében, amikor Miskolc az események élvonalába került, 1956 azonban ilyen volt. Szeged, Miskolc, Budapest, meghatározó városok, meghatározó helyszínei voltak a forradalom kiteljesedésében. „A miskolciak nem csak a saját történelmüket írták ezekben a napokban. Ők, az 56-os miskolci polgárok, a diósgyőri munkások, a bátor és okos egyetemisták, valóságos főszereplőivé váltak népünk heroikus küzdelmének”, fogalmazott a polgármester. Hozzátette, s „mint ahogy a forradalomban, úgy az azt követő kádári megtorlás elszenvedésében is élen járt városunk. A forradalom leverése után a megyében 900 embert állítottak bíróság elé, közülük 17-et ítéltek halálra.”

A polgármester végül annak a véleményének adott hangot, hogy mindenkinek van egy maga számára kialakított kép a forradalmi Magyarországról és azokról az időkről. Más-más emlékkép elevenedik meg, aszerint, hogy milyen élethelyzetben élte át ezt az időszakot, vagy milyen krónikát olvasott róla.

– Egyben azonban, úgy vélem, egyetértünk. Abban, hogy 1956 nemzetegységesítő forradalom volt, amely a szabadságharcban teljesedett ki. A nemzet ekkor egy volt és oszthatatlan. Ebben volt az ereje, ez rendítette meg alapjaiban a rezsimet, ez riasztotta meg a párizsi béke utáni status quo hatalmait. Mert csak egy egységes nemzet képes arra, hogy változtasson sorsán, lendítsen történelmén. Számunkra éppen ezért elsősorban ezt kell, hogy üzenje 1956 – zárta beszédét Miskolc polgármestere.

A megemlékező gondolatokat követően Kriza Ákos és Prókai Margit, a megyei könyvtár igazgatója átadta a városi versmondó verseny győzteseinek járó díjakat. Miskolc polgármestere is elismerésben részesült: Kriza Ákost ugyanis a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége A hazáért érdemkereszt Arany fokozatával tüntette ki, melyet vitéz Horváth János megyei elnök adott át a miskolci városvezetőnek. A központi megemlékezés Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede diákjainak hangversenyével zárult.

A megyeháza Dísztermében Murányi Zsolt, a területi választási bizottság elnöke ismertette a megyei listás választás eredményeit az alakuló ülés első napirendi pontjában. Az új megyei közgyűlés a korábbihoz képest eggyel kevesebb, 29 taggal állt fel. A mandátumok megoszlása a következőképpen alakult: a Fidesz-KDNP 15, a Jobbik 8, az MSZP 5, míg a Demokratikus Koalíció 1 mandátumot szerzett a megyei közgyűlésben (a képviselők neveit a cikk végén olvashatják). A 29 megválasztott megyei közgyűlési tag szerdán vette át megbízólevelét Murányi Zsolttól, majd esküjüket is letették.

Galéria! Fotó: F. Kaderják Csilla

A megyei kormányhivatal nevében Demeter Ervin gratulált a képviselőknek. A kormánymegbízott örömét fejezte ki, hogy a sok ismerős arc mellett számos új tagot, köztük „ambiciózus fiatalokat” is köszönthet a megalakuló megyei közgyűlésben. A kormánymegbízott biztatónak nevezte, hogy ilyen „sokszínű” a közgyűlés, minden jelentős politikai erő képviselteti magát. Ugyanakkor örömteli az is – fűzte hozzá –, hogy a közgyűlés közel egyharmadát nők alkotják (ez egyébként meghaladja az országos átlagot), és a fiatal, 40 év alatti korosztály is hasonló arányban képviselteti magát.

A kormánymegbízott jónak és harmonikusnak nevezte a kormányhivatal és a megyei közgyűlés kapcsolatát, ami elmondása szerint kitűnő alapot biztosít a további munkához, de szeretnék még tovább mélyíteni ezt az együttműködést. Ennek kapcsán Demeter Ervin megjegyezte: a közigazgatás átszervezésével tisztázódtak a feladatok, s a megyei közgyűlés a területfejlesztésben vállal szerepet. Ebben a megyei kormányhivatal együttműködését ajánlotta fel a kormánymegbízott.

A köszöntőt követően megválasztották a megyei közgyűlés új elnökét, aki Török Dezső – korábban a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke – lett. Az új vezető székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat, majd elmondta, hogy a megye településeit járva igyekezett felmérni a problémákat. Az elnök kiemelte, minden olyan kezdeményezést, amit az előző közgyűlés indított el, folytatni fognak, és tovább kívánják bővíteni a kapcsolatrendszerüket is. Török Dezső hozzátette, Miskolc önkormányzatával és a megyei kormányhivatallal még szorosabb együttműködést szeretnének kialakítani a jövőben. A megyei közgyűlés elnöke a legfontosabb feladatnak a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás bővítését nevezte meg.

Az alakuló ülésen végül megszavazták a képviselők a közgyűlés alelnökének személyét is, aki Bánné Gál Boglárka lett.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés összetétele:

Fidesz-KDNP – 15 mandátum
Aros János
Bánné Gál Boglárka
Budai Erzsébet
Csiba Gábor Tamás
Csiger Lajos
Demkó Dóra
Koncz Ferenc
Szabó Gergely
Szabó Roland
Szalai Szabolcs
Szamosvölgyi Péter István
Szeles András
Tamás Barnabás László
Török Dezső
Vadnai Zoltán Géza

Jobbik – 8 mandátum
Balla Gergő
Biró László
Hocza Tamás Attila
Jámbor Márk István
Janiczak Dávid
Miklós Árpád
Pasztorniczky István
Szegedi Judit Katalin

MSZP – 5 mandátum
Bráz György
Káli Sándor
Lukács András
Szitka Péter
Vécsi István

DK – 1 mandátum
Szűcs Erika Mária

A Miskolci Önkormányzati Rendészet Győri kapuban található központjában állították ki azt a 25 képet, fotómontázst és plakátot, amit 15 alkotó küldött be a megyei rendőr-főkapitányság fotópályázatára. Mint Pfliegler Péter alpolgármester, a pályázat védnöke is kiemelte az eredményhirdetés alkalmával, rendkívül jól sikerültek a képek, melyeken látszik, hogy nagy odafigyeléssel és szakmai szeretettel készítették el alkotóik.

Felhívta arra a sajnálatos tényre a figyelmet, hogy a világon, Európában, s hazánkban sem csökken a kábítószert használók száma. Még fájóbb – fűzte hozzá –, hogy rengeteg fiatal nyúl a drog valamelyik fajtájához. Ezen mindenképpen változtatni kell, az alpolgármester tehát hangsúlyozta: egy biztonságos és élhető város megteremtésén fáradoztak és dolgoznak továbbra is, ehhez pedig hozzátartozik az is, hogy a lehető legszélesebb körben foglalkozzanak a drogfogyasztás visszaszorításával.

Az elmúlt években változtak a kábítószer-fogyasztási szokások, ugyanakkor fontos a fiatalok gondolatait, álláspontját is megismerni a témában – csak két aspektusát emelte ki a rendkívül szerteágazó drogproblémának Dudás Péter rendőr alezredes. A B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője hangsúlyozta, fontos tehát megkérdezni az embereket a kábítószerekről, hogyan látják ők a helyzetet. Oktatási intézményekbe látogatnak el, de a képekkel talán még kifejezőbben el tudják érni a fiatalokat.

A pályázat – melynek fővédnöke Vereckei Csaba dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány – célja éppen az volt, hogy az alkotók kreativitásukat a kábítószer-prevenció területén is bemutathassák, valamint, hogy ráirányítsák a figyelmet a napjainkban egyre inkább elterjedő drogproblémára, s annak következményeire: az egészséget, családi életet, iskolai tanulmányokat károsan befolyásoló hatásaira, a fogyasztás, terjesztés büntetőjogi következményire.

A pályaművek értékelését egy háromfős bírálóbizottság végezte, s választotta ki a legjobbnak, legszebbnek, legötletesebbnek talált nyolc képet. A beérkezett fotókból a legkreatívabbnak ítélt 12 kép felhasználásával az immár hagyománnyá vált plakátnaptárt is elkészítik 2015-re. Az első helyezett 30 ezer, a két második helyezett 15-15 ezer, az 5 harmadik helyezett pedig 5-5 ezer forintot vehetett át az eredményhirdetés alkalmával.

Pfliegler Péter az eredményhirdetésen felajánlotta, hogy a kiállítást a városháza aulájában is bemutatnák, hogy még több ember figyelmét felhívhassák a kábítószer-használat veszélyeire.

A díjazottak:
 
I. Zsámbok Zoltán, 45 éves, Ózd. A fotó címe: AIDSbook.
 
II. Tóth László, 20 éves, Miskolc. A fotó címe: Magány.
II. Janasóczki Dávid, 16 éves, Bekecs. A fotó címe: Választás 1.
 
III. Janasóczki Dávid, 16 éves, Bekecs. A fotó címe: Választás 2.
III. Huszár Stefánia, 22 éves, Arnót. A fotó címe: Mondj nemet a drogokra!
III. Roppantó Krisztián, 15 éves, Miskolc. A fotó címe: Mondj nemet a káros szenvedélyre!
III. Lázár Lilla, 15 éves, Borsodnádasd. Egy választás, egy döntés, ami végigkísér.
III. Csurkán Anita, 32 éves, Kazincbarcika. Pillangóhatás.

Juhász Istvánné Fábry Margit néven látta meg a napvilágot Budapesten 1914-ben, iskoláit azonban már Miskolcon végezte. Édesanyja 50 évesen, édesapja Margit néni 2 éves korában halt meg. A körülmények miatt nehéz gyermekkora volt, 22 évesen azonban férjhez ment, majd 1938-ban megszületett egyetlen gyermekük, István. Közös életüket Miskolcon, a Salétrom utcában kezdték.

Margit néni a kereskedelemben helyezkedett el bolti eladóként, de varrónőnek is tanult, és ez a szenvedélye végigkísérte életét. Férje villanyszerelőként dolgozott, házasságuk 1975-ben ért véget sajnálatos halálával.

István az 1956-os események miatt, 17 évesen Kanadába költözött, ott is alapított családot. Paulával kötött házasságából két unokával ajándékozták meg Margit nénit, mára pedig már 10 dédunokával gyarapodott a népes família. Margit néni többször járt Kanadában, unokáit maga tanította a magyar nyelvre, ő pedig az ő segítségükkel sajátította el az angolt.

Családja közelsége, ragaszkodása és szeretete sem tudta azonban elfeledtetni vele Magyarországot, Miskolcot, a családi fészket, így a honvágy miatt nem fogadta el a kanadai állampolgárságot, és 1997-ben hazajött.

Kedves szomszédjai a mai napig szeretik, tisztelik és gondoskodnak róla. Imádott fiával és családjával is rendszeres kapcsolatot tart fenn telefonon. István és felesége minden év szeptember-októberét itt tölti vele Magyarországon, és alkalmanként egy-egy dédunoka is elkíséri őket.

Margit néni 2013 szeptemberében döntött úgy, hogy saját biztonsága érdekében, családja és háziorvosa tanácsára, 99 évesen lakásából beköltözik a vasgyári gondozóházba.
– Csodáljuk korát meghazudtoló egészségi állapotát, humorát és életkedvét. Ő az első lakónk, akivel együtt ünnepelhetjük ezt a kerek évfordulót – mondta Dimény Lajos Csabáné, a gondozóház vezetője. – Azt kívánom, hogy őrizze meg jelenlegi jó egészségét, pozitív életszemléletét, hiszen azt mondta nekünk, hogy ez segítette minden nehézségben, amelyeket át kellett élnie élete során.

Gúr Péter Attila, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény igazgatóhelyettese „az intézmény nagy családja” nevében köszöntötte Margit nénit. A város nevében pedig Kriza Ákos adta át jókívánságait. A polgármester átnyújtotta az Orbán Viktor aláírásával ellátott emléklapot, majd örömét fejezte ki, hogy Margit néni „bölcsességével gazdagítja a várost”.

A területi bizottság élén Lakatos Istvánt Roósz András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Miskolci Egyetem oktatója váltotta. Mint hétfői sajtótájékoztatójukon ismertette, elődje mandátuma lejárt, ezért kellett új elnökséget választani.

Roósz András a bemutatkozó és programismertető tájékoztatón kiemelte: a területi bizottság továbbra is feladatának tekinti a tudományos élet szervezését. Ezt 15 szak- és több mint 60 munkabizottság keretein belül végzik a tagok. Feladatuk ugyanakkor az is – fűzte hozzá az elnök –, hogy a tudományt közelebb vigyék a bizottság működési területe alá tartozó három megye – Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Nógrád és Heves – lakosságához.

Roósz András hangsúlyozta: előadássorozataik állomásain tudományos magyarázatokat kívánnak adni az embereket érdeklő kérdésekre, fellépve egyúttal az egyre szaporodó áltudományokkal szemben is.

Ezt a célt szolgálja az október 16-án, csütörtökön induló Akadémiai esték című rendezvénysorozat is, melynek részleteit Szabó Tóth Kinga, a Klubtanács elnöke ismertette. A Miskolci Egyetem Szociológia Intézetének igazgatója elmondta: az első előadást Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője tartja, és olyan aktuális és érdekes területeket érint majd előadásában, mint például az élelmiszerbűnözés, az élelmiszerterrorizmus.

Természetesen a miskolci tudományos életből is ismert személyiségekkel is találkozhatunk majd a programsorozat állomásain. Október 30-án például Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója beszél majd az oroszok I. világháborúban vállalt szerepéről és a cárizmus végéről. Szabó Tóth Kinga kiemelte: a területi bizottsággal egyetemben a megyei levéltár is nyitni kíván az érdeklődő közönség felé, bizonyítva, hogy „a levéltár nem egy sötét, misztikus hely”.

Novemberben Czibere Tibort, a Miskolci Egyetem korábbi rektorát várják egy pódiumbeszélgetésre (13.), majd 27-én Glatz Ferenc történész, korábbi művelődési miniszter érkezik Miskolcra, hogy az egyik szívügyének tekintett témában, a vidékfejlesztésről mondja el nézeteit. December 11-én pedig Szathmáry Sándor református teológus tart előadást A halál utáni élet a keresztény teológia mérlegén címmel, majd 18-án koncerttel zárul az Akadémiai esték ez évi sorozata. Az előadások kéthetente csütörtökönként délután fél 6-kor kezdődnek a MAB-székházban.

Addig is azonban még előttünk áll a november s a Magyar Tudomány Ünnepe, amiről minden évben megemlékezik a Miskolci Akadémiai Bizottság is. Mint Csák Csilla egyetemi docens, tudományos titkár ismertette, Miskolcon november 4-én nyitják meg az ünnepet a MAB-székházban. Ekkor adják át a MAB Emlékérmet, a kitüntető tudományos díjakat és a fiatal kutató díjakat is. Az elismerések átadása mellett tudományos előadásokat is meghallgathatnak majd az érdeklődők, azonban nem csak ezen a napon, hiszen novemberben több konferenciát, szimpóziumot tartanak majd a Magyar Tudomány Ünnepe apropóján.

Szabó Tóth Kinga végül hangsúlyozta: minél inkább szeretnének nyitni a fiatalok felé is. Terveik szerint a középiskolákkal még szorosabb kapcsolatot alakítanak ki, s tudományt népszerűsítő előadásokkal látogatnak majd az oktatási intézményekbe. Felmerült, hogy a tehetséges diákokat összefogva egy fiatal szakosztályt is alapítanának – ezzel is segítve őket abban, hogy a régióban válasszanak maguknak felsőoktatási intézményt.

– Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 20 év alatt rendkívül sokat tett az intézmény az ellátottakért, nemes célokért küzdött mindig is – emelte ki Váraljai Zoltán, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) miskolci szervezetének elnöke az ünnepi eseményen. Mint fogalmazott, a szeretetotthon lakói és munkatársai ma már egy nagy családot alkotnak. Az elnök hozzátette, minden évben többször is ellátogatnak a Csilla Bárónőbe, főleg ünnepek alkalmával, amikor ajándékokkal is kedveskednek a lakóknak.

Most egy hatalmas tortát hoztak Hollósy András vezetésével. A DVTK hangja az IKSZ tagjaként azt hangsúlyozta, hogy a szeretetotthon minden részében érezhető az a gondoskodás, amivel a gondozók segítik a mindennapokban az intézmény ellátottjait. 

A Szeretet Alapítvány 1994 júniusában nyitotta meg a „Csilla Bárónő” Szeretetotthont, ahol jelenleg is súlyos, középsúlyos és halmozottan sérült, 18. életévét betöltött értelmi fogyatékos emberek tartós bentlakásos intézményi ellátását, szociális foglalkoztatását biztosítják.

Tóthné Molnár Katalin, a Szeretet Alapítvány „Csilla Bárónő” Szeretetotthon igazgatója elmondta, 1992-ben a városban először egy alapítványt hoztak létre azzal a céllal, hogy legyen egy bentlakásos intézmény Miskolcon, mert akkor még nem volt ilyen a városban. Jelenleg 44 engedélyezett férőhellyel rendelkezik az intézmény, az ellátottak négy gondozási csoportban, kiscsoportos, 10-12 fős lakóegységekben, lehetőség szerint állandó gondozókkal élnek. Igyekeznek az önellátásuk mértékét fejleszteni, illetve megtartani. Mindennapjaikat kulturális, szabadidős és sportprogramokkal színesítik. A szeretetotthonban élők folyamatos ellátásáról egészségügyi és szociális végzettségű gondozók, gyógypedagógiai és szociális asszisztensek gondoskodnak. 

– A jövő nagy feladata, hogy ezt a volt bölcsődeépületet egy kicsit jobb állapotba hozzuk. Rosszak a nyílászáróink, a külső vakolat már nem olyan szép, de ami fontos volt az épületben, az élhető élethez, az akadálymentesítéshez szükséges volt, azt ki tudtuk javítani – mondta az igazgató.

Mint a minap.hu is beszámolt róla, az Észak-magyarországi Operatív Program támogatási rendszerében megújult miskolci intézmények közül elsőként a Mesemalom bölcsődét adták át hétfőn. Szerdán pedig már az avasi Napraforgó Bölcsődébe várták a gyermekeket és a szülőket, hogy ünnepélyes keretek között mutassák be az intézményben megvalósult fejlesztéseket. 

Mint Földessy Judit, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény igazgatója ismertette, a város közel 350 millió forintot nyert el három bölcsőde épületének infrastrukturális fejlesztésére. A projekt során a Napraforgóban is korszerűsítették a fűtést, kicserélték a nyílászárókat, elvégezték a homlokzatok külső hőszigetelését, de felújították a csoportszobákat és a vizesblokkokat is. Az intézményigazgató hangsúlyozta, így igazán kellemes, barátságos környezetet tudtak teremteni az avasi bölcsődések számára, és a felújítás óriási előrelépést jelent a szolgáltatás minőségének tekintetében. 

Simkó Tiborné bölcsődevezető hozzátette, az intézményt a ’80-as évek elején építették, az eltelt időszakban nagyobb felújítást nem végeztek az épületben, így az nagymértékben elhasználódott már. Nagy szükség volt már tehát a korszerűsítésre, fűzte hozzá a vezető, aki örömét fejezte ki amiatt is, hogy napelemeket szereltek a tetőre, és a levegőztető teraszok, valamint a homokozók is megújultak. 

– A bölcsődefejlesztési programot egy hosszú távú, átgondolt koncepció mentén visszük végig – emelte ki köszöntőjében Kiss Gábor. Miskolc alpolgármestere hangsúlyozta, hogy a miskolci bölcsődei ellátás jól szervezett, az infrastruktúrát kell fejleszteni. Ennek megfelelően a belváros és Diósgyőr mellett az Avason is újultak meg bölcsődék.

– Elindultunk egy úton, amit folytatni fogunk, hogy a gyermekek jobb körülmények között legyenek a bölcsődékben, óvodákban – fűzte hozzá az alpolgármester. 

A Hajós Alfréd utcai Napraforgó Bölcsődében 4 gondozási egységben jelenleg 6 működő csoportszobában, összesen 84 férőhelyen folyik a szakszerű nevelési, gondozási munka. Mint az átadó ünnepségen is elhangzott, az épületnek olyan része is megújult, ami férőhelybővítésre ad lehetőséget. 

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az Észak-magyarországi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott „A miskolci Mesemalom, Napraforgó és Diósgyőri bölcsőde infrastrukturális fejlesztése” című projektje keretében Miskolc három bölcsőde épületének infrastrukturális fejlesztését valósította meg. A projekt összköltsége 349 858 174 forint, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett.