– Egy-egy ilyen projekt megvalósítása során az a legfontosabb, hogy a fejlesztések értetek jönnek létre – szólt Kiss Gábor a nyitórendezvényen részt vevő gimnazistákhoz. Az alpolgármester örömmel jelentette be, hogy Miskolc a természettudományos oktatás nagyhatalma lesz hamarosan, hiszen a Herman Ottó és a Lévay József Református Gimnáziumban már működik hasonló természettudományos laboratórium, a Földes Ferenc és az Avasi Gimnáziumban pedig még ebben a tanévben átadnak egyet-egyet. 

Kiss Gábor hangsúlyozta, hogy a természettudományokat úgy lehet igazán megszeretni, ha a fiatalok maguk is kísérletezhetnek, ezzel az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tudásra is szert tehetnek. Márpedig a korszerű természettudományos laboratóriumok ezt az igényt tökéletesen kiszolgálják.

Schmidtné Törő Ágnes, a gimnázium igazgatója is mérföldkőnek nevezte a laboratórium létrejöttét. Mint mondta, a város is gazdagodik a laborral, hiszen „amivel több az iskola, annyival több a város”. 

Az Avasi Gimnáziumban a biológia és kémia szaktanterem, illetve szertár helyén alakítanak ki két, egyenként 20 fő befogadására alkalmas, egybenyitva és külön-külön is használható, modern labortechnikával felszerelt laboratóriumot, valamint a hozzájuk tartozó előkészítőt, szertárat és vegyszertároló helyiségeket. 

Mint Azari Henriette laborvezető ismertette, az Öveges-pályázat keretein belül országszerte közel 50 laboratóriumot hoznak létre, mintegy 14 milliárd forint európai uniós támogatásból. Az Avasi Gimnáziumban egy úgynevezett központi laboratórium működik majd a december elejére várható átadást követően, azaz közel tucat partneriskola diákjai is a XXI. század modern technikájával felszerelt laboratóriumi körülmények között ismerkedhetnek a természettudományokkal. A laborvezető hangsúlyozta, a gyakorlati ismeretek megszerzésével még biztosabb, élménydúsabb tudáshoz juthatnak majd a tanulók.

Több nagy mérföldkő volt a Debreczeni Szakképző életében, ezek közé sorolta a mostani költözést is Tóth Lászlóné. Az iskolaigazgató a keddi avatóünnepségen ismertette, évről évre csökkent a tanulólétszám, így egyre sürgetőbbé vált, hogy a belvároshoz közelebb, könnyebben megközelíthető helyre költözzenek. 

Miután 2013 augusztusában az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába került az intézmény, közösen keresték tovább a várossal és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a lehetőségeket. S bár a Bolyai Farkas utcai épület – mely korábban a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolának adott otthont – felújításra szorul, a mostani tanévben már beköltözhettek a Debreczeni diákjai és oktatói. A minisztérium támogatásának köszönhetően nagyrészt már végeztek a belső tisztasági festéssel, de további fejlesztések – köztük egy tanpékség kialakítása – szerepelnek a tervek között. 

A szakképző intézmény távlati terveiről beszélt Román István. A Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, azon vannak, hogy újabb és újabb fejlesztéseket hajtsanak végre az iskolában. Megemlítette, hogy megkezdték egy energiahatékonysági program előkészítését, ami azt a célt szolgálná, hogy az agrár szakképző intézményekben olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek olcsóbbá, fenntarthatóbbá teszik a működtetést. Emellett komoly szakmai fejlesztéseket terveznek az intézményekben. 

A helyettes államtitkár a magyar mezőgazdaság helyzetéről szólva hangsúlyozta: az elmúlt évek gazdasági növekedése nagymértékben támaszkodott az agráriumban végbement fejlődésre. Ismertette, nőtt a foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban: míg 2010-ben 178 ezer volt a foglalkoztatottak száma ezeken a területeken, addig 2014-ben sikerült elérni a 200 ezres létszámot. Fontos – fűzte hozzá Román István –, mert a látható fejlődés több fiatalt meggyőzhet, hogy ezeket a szakmákat, ezt az élethivatást válassza. 

Jó hír az ágazat számára – folytatta a helyettes államtitkár –, hogy a kormány a rendelkezésre álló európai uniós források egy jelentős részét az élelmiszeriparban kívánja felhasználni. Mint ismertette, mintegy 300 milliárd forintos keret szolgálja az élelmiszeripar fejlesztését – így új technológiák bevezetését és újabb munkahelyek megteremtését. 

– Miskolc számára fontos, hogy jól működő gazdasággal rendelkezzen, s így mindenkinek legyen jövője a városban – ezt már Kiss Gábor emelte ki köszöntőjében. Az alpolgármester hozzátette, mikor befektetők jelennek meg letelepedési szándékkal a városban, mindig fontos kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e a városban megfelelően képzett szakemberek. A gazdaság fejlődése érdekében tehát jól működő, kiegyensúlyozott szakmai képzési rendszerre van szükség minden területen. A városnak az a feladata – hangsúlyozta Miskolc alpolgármestere –, hogy támogassa ezt a rendszert, lehetőséget biztosítva a legmagasabban képzett értelmiség és a piacképes tudással rendelkező szakmunkások számára egyaránt. 

Az intézmény költözésére rátérve Kiss Gábor hangsúlyozta: az, hogy végül megszületett a megoldás, véleménye szerint jól példázza, hogy a közös akarat meghozza az eredményt.

Mint ismert, az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az Idősek Világnapjává. Ez az ünnep az idősekért van, róluk szól. Fontos azonban, hogy az év minden napján odafigyeljünk rájuk, törődjünk velük. Mint Hanák Pálné, a Szépkorúak Háza ügyvezetője is kiemelte a szerdai megnyitó ünnepségen, az intézményben a nap 24 órájában biztosítják a gondoskodást és a szeretetet lakóik számára. „Magam is szeretek sok időt tölteni közöttük, mivel meglátásom szerint sokat tanulhatunk a szépkorúaktól, olyan dolgokat is, amikről a könyvekben nem olvashatunk”, fogalmazott. Az ügyvezető kiemelte, októberben rengeteg programmal készülnek az Idősek havának megünneplésére.

Kriza Ákos köszöntőjében az Idősek Hónapja kapcsán kiemelte, Miskolcon nemcsak októberben, hanem egész évben nagy gondot fordítanak az idősekre. A számtalan rendezvény megszervezése mellett a városvezetés megbecsülése jeléül elindította a Salkaházi-programot is.

– Fontos, hogy akik Miskolcot, Magyarországot építették, jól érezzék magukat nyugdíjas éveik alatt is. Igyekszünk ehhez megteremteni a megfelelő hátteret – mondta a polgármester, aki a program szombati rendezvényére invitálta a Szépkorúak Háza lakóit is, sőt 100 belépőt is felajánlott a zenés műsorra.

Az Idősek hónapja alkalmából Kenéz Éva Mária ellátott mondott köszöntőt, melyben kiemelte, ők az elődeik életéből merítettek példát, amit aztán tovább is adtak utódaiknak. A Szépkorúak Háza nyugdíjasa külön megköszönte a polgármesternek és Katona Ferenc önkormányzati képviselőnek, valamint a képviselőtestületnek a Salkaházi-program által nyújtott támogatást.

Az intézmény ellátottjainak műsorában évről évre egyre többen vesznek részt – ez is mutatja, mennyien megőrzik aktivitásukat nyugdíjas éveik alatt is. A szerdai programon is többen szavaltak verset, az intézmény népdalköre pedig egy népdalcsokorral készült. A napot Gyurkovics Gábor trombitaműsora zárta, de ezzel még koránt sem zárult az intézményben az Idősek Hónapjának programsorozata. Előadások, megemlékezések, nyílt nap és szüreti mulatság is várja majd a Szépkorúak Háza ellátottjait októberben.

Kerékpáros részvételi verseny, strandröplabda, streetball és többek között buszhúzóverseny is színesítette az Európai Mobilitási Hét keretein belül nemrégiben megrendezett Autómentes Nap sportversenyeinek programját. Mint Egri Zsuzsától, a Komlóstetői Kerékpáros Egyesület elnökétől – a program főszervezőjétől – megtudtuk, 10 iskola és 2 óvoda jelentkezett az eseményre, s így mintegy 1200 résztvevője volt a sportversenyeknek.

Egri Zsuzsa elmondta, bár a versenyek még kellemes, napos időben kezdődtek, az eredményhirdetésre azonban leszakadt az ég, ezért kellett egy későbbi időpontra áttenni az elismerések és a díjak átadását.

A keddi eredményhirdetésen Kriza Ákos megköszönte, hogy ilyen sokan részt vettek az Európai Mobilitási Hét programjain, valamint az Autómentes Napon. A városvezető kiemelte, szeretnék a kerékpáros, illetve a közösségi közlekedést még vonzóbbá tenni a miskolciak számára. Ennek megfelelően dolgoznak a kerékpárutak bővítésén, de több fejlesztésnek örülhetnek majd a közösségi közlekedést választó miskolciak is. „Ebben sokat fogunk tudni előrelépni”, fogalmazott az újítások kapcsán a polgármester, aki megemlítette a villamosok közlekedését felgyorsító „zöldhullám”, valamint a digitális jegyrendszer bevezetését.

– Remélem, jövőre is sokan eljönnek az Autómentes Napra – zárta szavait Kriza Ákos, aki Egri Zsuzsától egy „Autómentes Nap” feliratú pólót is átvehetett. A városvezető is felajánlott egy értékes nyereményt, egykerékpárt a sportversenyeken résztvevő intézmények számára. Az Avasi Gimnázium nevét húzták ki, így a gimnazisták vehették át a nyereményt.

Az eredményhirdetésen jelen volt Singlár Zsolt is. Az MVK Zrt. vezérigazgatója elmondta, a közlekedési vállalatnak sokat jelent a mobilitási hét, hiszen az eljutási versennyel és az Autómentes Nappal még vonzóbbá tudják tenni a vállalat szolgáltatásait. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új villamosokkal az eljutási versenyben egyre jobb eredményt szeretnének elérni.

Az Autómentes Nap sportversenyeinek eredményei

Általános iskolák:
3. Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola
2. Diósgyőri Nagy Lajos király Általános Iskola
1. Selyemréti Általános Iskola

Középiskolák és gimnáziumok:
3. Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Diósgyőri Gimnázium
2. Fazola Szakképző Iskola
1. Avasi Gimnázium

Az MVK Zrt. különdíjait azok a tanárok kapták, akik a legtöbb diákot mozgatták meg. Így elismerésben részesült Csepregi Balázs, Leskóné Sallai Beáta, valamint Bohus Attila.

Mint ismert, az idősek munkájának elismeréseként, irántuk érzett tiszteletének jeléül indította útjára a városvezetés a Salkaházi-programot.

Zajlik az élet a Kiss tábornok utcai idősek otthonában: mint a minap.hu is beszámolt róla, nemrégiben köszöntötték az Aranykor első 100 éves lakóját, Fügedi Sándornét – Julika nénit –, és szintén szeptember végén ünnepelték több lakó névnapját is. Kedden ismét jeles alkalomból gyűlt össze az idősek otthona közel 100 lakója, akik egy remek hangulatú rendezvénnyel köszöntötték az őszt.

Az alaphangulatot Varga Lajos, a Hámori Szolgáltatási Központ Klub tagja adta meg tangóharmonika játékával. A szépkorúak többször együtt énekelték vele az ismert nótákat, és természetesen a taps sem maradhatott el a dalok után.

A zenei blokkot követően Füleki Tímea intézményvezető köszöntötte a lakókat és a rendezvény vendégeit. Mint mondta, hagyományteremtő céllal rendezték meg az őszköszöntőt, mely az Idősek hónapja októberi rendezvénysorozat egyik „előállomása”. Örömteli ugyanakkor amiatt is a mai nap, hogy a város nagyra becsült festő- és szobrászművésze, Varga Miklós alkotásaiból nyílik állandó kiállítás az intézményben. Mint Füleki Tímea elmondta, a művész 25 festményt – többségében tájképeket és csendéleteket – adományozott az Aranykornak, ahol lehetővé teszik, hogy az otthon lakói mellett a miskolciak is megtekinthessék a kiállítást.

A miskolci művész üdvözletét tolmácsolta Kriza Ákos megnyitó beszédében, hozzátéve, Varga Miklós nagy örömmel ajánlotta fel a képeket az Aranykornak, hiszen – mint a művész is fogalmazott – „itt vannak a legjobb helyen”.

– Szívesen jövök idősek körébe, mert szeretem hallgatni a történeteiket – mondta a városvezető. – Köszönöm, ha oktatják, nevelik a fiatalokat, mert nagyon fontos átadni a tudásukat, tapasztalatukat. Azért is találtuk ki a Salkaházi-programot, hogy meg tudjuk köszönni azt a munkát, amit egy életen át végeztek.

Mint ismert, a szépkorúak munkájának elismeréseként, irántuk érzett tiszteletének jeléül indította útjára a városvezetés a Salkaházi Sára Miskolc Programot. A jogosultak – több mint 32 ezer nyugdíjas – egyszeri, 10 ezer forintos támogatásban részesülnek. A közgyűlés ugyanakkor jóváhagyta, hogy a 60 év fölötti miskolci rokkantnyugdíjasok is részt vehessenek a programban, így további 2700 szépkorú kaphat támogatást. A város szeretné, ha minden jogosult részesülne a támogatásból, így aki kicsúszott a határidőből, az később is pótolhatja a jelentkezést, még egészen december 31-éig jelentkezhet a programba.

A polgármester a keddi őszköszöntőn invitálta az otthon lakóit is a szombati miskolci nyugdíjasnapra. Mint Kriza Ákos felhívta a figyelmet, ismert fellépőkkel, népszerű énekesekkel várja az érdeklődőket október 4-én, 18 órától a Fásy Mulató a Generali Arénában. A belépés a Salkaházi Program résztvevői – plusz személyenként még egy fő – számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a Generali Aréna főpénztáránál lehet, szerdán, csütörtökön és pénteken, nyitvatartási időben. A program fellépői között szerepel Fásy Ádám, Fásy Zsüliett, Zoltán Erika, Sláger Tibó, Peller Anna, az Apostol együttes és a miskolci Bíborszél zenekar is.

Addig is azonban kitűnő kikapcsolódási lehetőséget biztosított az otthon őszköszöntő rendezvénye is, hiszen még hátra volt több táncos műsor is. Előbb a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium növendékei, majd az Arabeszk Táncstúdió fiataljai kápráztatták el bemutatóikkal az Aranykor szépkorúit.

A város részéről Pfliegler Péter nyitotta meg a kiállítást. „Közös rendezvény, közös ünnep”– kezdte az alpolgármester, aki kiemelte annak fontosságát, hogy a felsőoktatási intézmény és Miskolc vezetése közösen gondolkodik. Hozzátette, városvezetőként kötelessége és szívügye is az együttműködés továbbfejlesztése.

Az alpolgármester, miután felelevenítette a Miskolci Egyetem és jogelőd intézményeinek történetéből a legjelentősebb állomásokat, megemlékezett azokról a neves tudósokról, egyetemi vezetőkről is, akik kiemelkedőt alkottak, s munkájukkal segítették a felsőoktatási intézmény fejlődését. Pfliegler Péter végül azzal zárta köszöntőjét: azt kívánja, hogy a Miskolci Egyetem sok évig legyen még Magyarország, a régió és Miskolc tudományos életének meghatározó szereplője. Az alpolgármester hozzátette még, együttműködésük révén a város tovább fejlődhet, s újabb befektetők települhetnek le Miskolcon és a régióban.

A kiállítás tablókon mutatja be a hőskorszaknak nevezett 1949–1959. közötti időszakot. Láthatunk képeket az egyetemi hétköznapokról, az elhúzódó építkezésekről, és hangulatképek mutatják be az akkori szemináriumokat, előadásokat. 

Mint ismert, a Miskolc határában fekvő Dudujka-völgybe álmodták meg az új egyetem képét 1949-ben. A nagyhírű selmeci akadémia karait Sopronból telepítették át. Az első 10 év a Miskolci Egyetem hőskorszaka volt, az egyetem létéért, megmaradásáért, működéséért, az oktatásért való folyamatos küzdelem. A tervek, elképzelések ellenére ugyanis az új műszaki egyetem indítása súlyos nehézségekbe ütközött. A tervek szerint az oktatásnak már 1949 szeptemberében el kellett kezdődnie, de az indulás alapvető feltételei hiányoztak: nem volt oktatói kar, nem volt még hallgatóság és nem voltak épületek sem – ismertette Torma András köszöntő beszédében, hozzátéve: „ez valóban egy hősi korszak volt”. 

Mint a rektor is elmondta, a megfelelő épületek hiányában az oktatás a Földes Ferenc Gimnáziumban kezdődött meg, a kollégisták a Pannónia Szállóban laktak, az első tanévnyitót pedig a diósgyőri stadionban tartották meg. 

A nagyszabású tervek ellenére az 1950 májusában kezdődő építkezések már a kezdetektől nem a megfelelő ütemben folytak. Így csak 1952-ben költözhettek be az oktatók és a hallgatók az ideiglenes városi oktatási épületekből az új egyetemi épületekbe – amiket azonban még félkész állapotban adtak át, befejezésükre újabb hosszú éveket kellett várni. 

Galéria! Fotó: Mocsári L.

Minden nehézség ellenére ez volt az az alap, amire a Nehézipari Műszaki Egyetem épült. Ahogy azonban Torma András is rámutatott, „egy fényes jövő alapköveit rakták le”, s azóta a Miskolci Egyetem fája egyre terebélyesedett, mára igazi universitásszá vált az intézmény. A rektor véleménye szerint ez két dolognak volt köszönhető. Egyrészt annak, hogy az intézmény vezetése mindig felismerte a társadalomban bekövetkező változásokat, és tudott igazodni ezekhez, másrészt megőrizte az intézmény hagyományait. Torma András hangsúlyozta: a Miskolci Egyetem kivívott előkelő pozíciójának megtartásáért és tovább javításáért a jövőben is megtesznek mindent.

A kiállítás jövő hét végéig tekinthető meg a városháza aulájában, utána októbertől az egyetemen lehet majd megtekinteni az üveg előcsarnokban. 

Hatvanöt éves múltra tekintenek vissza egyébként a kínai–magyar kapcsolatok is. Mint ismert, a Miskolci Egyetemen is megnyílt a Konfuciusz Intézet, mely egyéves születésnapját ünnepli. Az évfordulókat csütörtök délelőtt ünneplik meg az egyetemi Díszaulában. Délután 2 órakor pedig nyilvános ünnepi szenátusüléssel nyitják meg a 65 éve Miskolcon című rendezvénysorozatot. A szintén az egyetemi Díszaulában tartandó megnyitón Kriza Ákos polgármester és Torma András rektor mond köszöntőt, továbbá az egyetem volt és jelenlegi vezetői, valamint a soproni testvérintézmény, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora tart köszöntő előadást.

Az onkológiai ellátórendszer fejlesztése a régió öt egészségügyi intézményének – a konzorciumot vezető B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház mellett a Miskolci Semmelweis Kórház, az egri Markhot Ferenc Kórház, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, valamint a Mátrai Gyógyintézet – összefogásával valósult meg. A csütörtöki projektzáró rendezvényen – amit a megyei kórház Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrumában tartottak meg – a konzorciumi tagok vezetői, munkatársai vettek részt. 

Mészáros János, az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke tolmácsolta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár üdvözletét, aki parlamenti elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az eseményen. A kabinetfőnök mérföldkőnek nevezte a közel kétmilliárd forintos projektet, illetve annak lezárását. Mint ismertette, az „Észak-magyarországi régió onkológiai ellátórendszerének fejlesztése” című projektnek köszönhetően elsősorban az eszközrendszer fejlődött az 5 konzorciumi tagintézményben, de a kórházak építési beruházásokra is jelentős összegeket fordítottak a támogatásból. 

Mészáros János hangsúlyozta, a fejlesztés jelentős színvonal-emelkedést jelent az onkológiai ellátásban. Ez azért is fontos – tette hozzá –, mert hazánkban, és különösen megyénkben, az onkológiai betegségek a vezető halálokok között szerepelnek. A kabinetfőnök hangsúlyozta, „nagyon komolyan kell tehát fókuszálni erre a területre”, s fejleszteni kell a daganatos betegségben szenvedők ellátását.  

Reiter József, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgató-helyettese köszöntőjében szintén azt hangsúlyozta, hogy kitüntetett figyelemmel kell fordulni az onkológiai ellátás fejlesztése felé. Hozzátette, ez a nagy értékű projekt megteremti annak lehetőségét, hogy a halálozási mutató csökkenjen a régióban. 

Zsiga Marcell alpolgármester örömét fejezte ki amiatt, hogy a megyében és Miskolcon is „jól látható jelei vannak” az egészségügy megújulásának. Az eredmények között megemlítette az új, modern mentőautókat, a megépült Csillagpontot, de a kórházi fejlesztések mellett nem feledkezhetünk meg a megújuló, vagy még megújítás alatt álló rendelőintézetekről és orvosi rendelőkről sem, hívta fel a figyelmet. Zsiga Marcell szólt arról is, hogy az emberek mekkora bizalommal fordulnak az egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók felé, akiknek véleménye szerint mindennap köszönetet kell mondanunk. 

A konzorciumvezető megyei kórház megvalósult fejlesztéseiről szólva Csiba Gábor főigazgató főorvos kiemelte, a projekt 2011-es indulásakor elhatározták, hogy megvalósítják a térségi betegút-menedzsmentet, melynek során hasznosítják azt a tudást, ami felhalmozódott az intézményekben, ugyanakkor lépcsőzetesen egymásra is építik az ellátandó feladatokat. A kórház mintegy 1,2 milliárd forintot kapott, amit eszközfejlesztésre fordítottak. 

Átadtak például egy olyan sugárterápiás berendezést, amely célzottan, pontosan a daganatos sejtet eltalálva kezel. Beüzemeltek ugyanakkor egy sebészeti lézerkést és egy olyan SPECT-CT-t is, ami működés közben lefényképezi a kóros szerveket. Utóbbi kapcsán Csiba Gábor kiemelte, ez egy országosan is egyedülálló szerkezet. 

Galéria! Fotó: Mocsári L.

A megyei kórház főigazgató főorvosa kiemelte, az ország második legnagyobb onkológiai fejlesztése valósult meg a projekttel. Hangsúlyozta ugyanakkor annak fontosságát is, hogy nem egy kórházban történt fejlesztés – mindezekkel sikerült elérniük azt, hogy a beteg az állapotának megfelelő, legmagasabb szintű kezelést kapja meg, a lehető legrövidebb időn belül. 

A Miskolci Semmelweis Kórházban és Egyetemi Oktatókórházban megvalósult fejlesztéseket Pap Tibor orvosigazgató mutatta be. Mint megtudtuk, összesen több mint 100 millió forint értékű eszközbeszerzés valósult meg az intézményben, annak tüdőgyógyászati, általános és mellkassebészeti, valamint bőrgyógyászati osztályán. 

A konzorciumi tagok projektben történt fejlesztéseinek ismertetése után a lienáris gyorsító helyiségében ünnepélyes szalagátvágással átadták a bunkert és a projekt keretében megvalósult gyorsító fejlesztést, majd már az Izotóp Intézetben szintén átadták a SPECT CT-t.

Rendhagyó istentiszteletre várták vasárnap a belvárosi evangélikus templomba a híveket, ugyanis ekkor szentelték fel Székely Bertalan oltárképét. Mint portálunk megírta, a Getsemáne-kertben imádkozó Jézust ábrázoló kép 114 éve van a helyén, melynek tisztítását, javítását helyben, állványról oldották meg.

– Hálával és örömmel vagyunk ma itt – mondta Sándor Frigyes evangélikus lelkész a vasárnapi istentisztelet záró részében, amikor is Isten dicsőségére felszentelték a megújult oltárképet. A lelkész Isten áldását kérte azokra, akik a restaurációban részt vettek. 

Mint Sándor Frigyes ismertette, az oltár az ószövetségi időkben az áldozat bemutatására szolgáló hely volt, ahol valaki saját bűnei miatt kiengesztelhette Istent azzal, hogy a számára legkedvesebbet felajánlotta az Úrnak. Ma már van olyan egyház, amelynek templomaiban nincs oltár, az evangélikusok azonban meghagyták, hogy a híveket ezzel is emlékeztessék Jézus áldozatára.

Az 1797-re elkészült templom felszentelésének 100 éves évfordulójára rendelte meg a képet a Miskolci Nőegylet. Azóta hirdeti a művészeti szempontból is igen értékes alkotás mindenkinek, aki betér a Luther-udvari templomba: az emberek magunkra hagyhatnak minket szenvedéseink közepette, ahogy Jézust tanítványai – de valójában nem volt egyedül, mert Istenhez fordulhatott, ahogy mi is, mindannyian.

Máger Ágnes, aki a gyülekezet tagjaként kisegítő feladatokat vállalt Seres László festőművész-restaurátor mellett, a szentelés alkalmával meghatottan szólt a hívekhez az oltár előtt. A festőművész méltatta Székely Bertalan munkásságát, és elmondta, a restauráció során tapasztalatokat is gyűjthetett arról, amit eddig csak tudott: nagyon felkészült festő volt Székely Bertalan, aki munkái során igazi technikai bravúrokra is képes volt – véleménye szerint jól példázza ezt az evangélikus templomban látható oltárkép is. 

A restaurálást végző Seres László elmondta, jó állapotban volt az oltárkép, de rengeteg port, koszt kellett eltávolítani róla, majd a tisztítást követően következhetett a lakkozás, hogy a színek előjöjjenek. A restaurálást egyébként a hívek is támogatták, Czikray Zoltán elsőként adományozott az oltárkép felújítására. A nemrégiben a város által Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díjjal elismert ügyvéd annyit mondott csupán: isteni sugallatra érzett késztetést, hogy a felújítást támogassa, az eredménynek pedig nagyon örül, elégedett a restaurátorok munkájával.

Sándor Frigyes végül megköszönte a munkát, és örömének adott hangot, mikor úgy fogalmazott: az oltárkép most újra olyan, mint 114 évvel ezelőtt, minden ecsetvonást kitűnően látni rajta, visszajöttek a színek, így újra eredeti pompájában látható a belvárosi evangélikus templomban Székely Bertalan oltárképe.

Mint Boda Péter főszervező is rámutatott, óriási múltja van az egyetemi sportnapnak, ami országosan is egyedülálló program a hallgatók számára, hiszen „kötelezően sporttal töltött munkanapnak” számít az egyetemisták életében. Hozzátette, a Miskolci Egyetem vezetése ezzel tudja támogatni, hogy a sportnak legyen egy ünnepe a tanévben. 

Az idei programban 15 sportágban mérhették össze tudásukat az egyetemisták, csapatsportokban és egyéni indulókként. A főszervező kiemelte, az óriási presztízzsel rendelkező, karok közötti versenybe neveztek be a legtöbben, de természetesen rendkívül kedvelt a hallgatók körében a kispályás labdarúgás is, ami gyakorlatilag örök slágernek számít a Miskolci Egyetemen. Így aztán nem csoda, hogy összesen mintegy 1000-1200 résztvevője volt a programoknak, köztük olyan hallgatók is, akik a tanév során talán kevesebb időt és energiát szenteltek a sportnak. 

Míg a műfüves pályákon „éles” focimeccseket vívtak egymással a csapatok, megkezdődtek a streetball- és strandröplabda-mérkőzések is, és volt olyan, aki a teniszt választotta. Közben már elkezdtek gyülekezni a futók is, akik nagy örömmel és elégedettséggel vették „birtokukba” az új rekortánt. Boda Péter elmondta, ideiglenesen megnyitották az egyetemisták számára az új futópályát – így aztán a sportoló fiatalok meg tudták mutatni, hogy ami eddig salakon ment, hogyan megy egy világszínvonalú rekortánpályán. 

A főszervező kiemelte ugyanakkor, hogy a népszerű sportágak mellett a kevésbé előtérben szereplőket is igyekeznek megismertetni a hallgatókkal. Így aztán láthattunk kissé még esetlenül, de annál lelkesebben gerelyt vető egyetemistákat is, akiket a sportágat jól ismerők tanácsokkal is elláttak.