Zöldkommandó, avagy küzdelem az illegális hulladéklerakókkal
A kommandó a rendőrséggel együttműködhet, és feljelentést is tehet az illegális szemetelők ellen. Az önkormányzat ettől azt reméli, hogy Miskolc terei ezáltal szemétmentesek lehetnek. Álom vagy valóság? A zöldkommandó hivatalosan július 25-étől járőrözik a városban és hajt végre szúrópróbaszerű ellenőrzéseket azokon a helyeken, ahol gyakori az illegális hulladéklerakás. Pfliegler Péter alpolgármester azt mondta, jó néhány lépést megtettek már a Zöld Város projekt keretében, hogy szebbé és élhetőbbé tegyék Miskolcot.
Számos lépést tettünk már meg, és sok eredményt értünk el annak érdekében, hogy mi mindnyájan a következő generációknak, ha úgy tetszik, unokáinknak vagy unokáink unokáinak is át tudjuk adni Miskolcot, és egyáltalán, ezt a bolygót. Lehet, hogy ezek nagy szavak, de én ezt tiszta szívvel így gondolom. Olyan környezetbarát és megújuló energiákat alkalmazunk Miskolcon, Magyarországon is talán az egyik legerősebb módon, amelyek ezt a gondolatot támasztják alá, és ezt a lehetőséget szeretnék megerősíteni. A zöldkommandót pedig, még egyszer hangsúlyozom, Miskolc Megyei Jogú Város közösen a MIÖR-rel, a Miskolci Önkormányzati Rendészettel, a városi rendőrséggel és a hulladékszolgáltatásban részes MiReHu Nonprofit Kft.-vel, tehát közösen hozta létre - fogalmazott Pfliegler Péter.
Ezek az élelmiszerek lehetnek olcsóbbak
Fazekas Sándor azt mondta: a sertéshúst érintő tavalyi könnyítés bizonyítja, hogy hosszútávon mérsékelheti az árakat a friss tej, a tojás és a baromihús áfájának 5 százalékra csökkentése.
Következő lépésként a hal, a kenyér és egyes zöldségfélék forgalmi adótartalmát vizsgálhatják, egyebek mellett az ágazat fehéredése érdekében – közölte a tárcavezető.
Hozzátette: az egész Európában fertőző madárinfluenza miatt ugyan drágulhat a hús és a tojás, de ez csak rövidtávú hatás.
Soros-féle szervezet presszionálja perek indítására a migránsokat Németországban
Mint mondta: a szövetségi bevándorlási hivatallal szemben ezerszámra, tartományi szinten pedig tízezerszámra indítanak pereket a migránsok. Megemlítette, hogy 6 ezer főre duzzasztotta állományát a bevándorlási hivatal, a megnövekedett adminisztrációs terheket azonban így sem képesek ellátni.
Beszélt arról is, a német törvényhozás a teljes védelem mellett megteremtette a kiegészítő védelmet. Utóbbi annak jár, aki nem tudja bizonyítani, hogy üldöztetés alatt áll. Az ő esetükben a családegyesítés két évvel elhúzódik. S hogy, hogy nem egy Soros Györgyhöz köthető szervezet – a német sajtó beszámolója szerint – megfenyegette a német államot, miszerint perek sokaságát zúdítják az államra. Ez a fenyegetés tényekben is megtestesült. Ennek a folyamatnak az a vége, hogy a teljes közigazgatási bírósági rendszer, sőt, még az alkotmánybíróság is kénytelen menedékkérők ügyeivel foglalkozni ahelyett, hogy a rendes működés keretében állampolgáraira koncentrálna. Itt felmerül a rosszhiszemű pervitel, illetve a civil háttér – magyarázta a szakember.
Sem a demokráciát, sem a jogrendet nem ismerik a Németországban pert indító migránsok. A pereskedésre egy iparág épült. Civil jogvédőszervezetek presszionálják a migránsokat, hogy indítsanak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást – szögezte le.
Példaként említette, hogy egy iráni fiatalember azért perelt és nyert több mint 2,25 millió forintot, mert azt állította, hogy homoszexuális, ezt pedig a hatóságok nem vették figyelembe a befogadásakor, ahogy azt sem, hogy országában nemi identitása miatt üldöztetésnek van kitéve. Csakhogy már Ferenc pápa is azt mondja, minden ország a teherbíró képességeihez képest kell, hogy megfeleljen az elvárásoknak. (…)Egy olyan országnál, mint Magyarország, melynek a 2008-as államcsődöt túl kellett élnie és az IMF szorításából kellett szabadulnia, nem elvárható, hogy több millió forintot költsön csak adminisztrációs célokra olyan harmadik országbeli személyek vonatkozásában, akik sok esetben nem önszántukból terhelik meg az adott ország költségvetését – érvelt az alkotmányjogász.
Tízből kilencen a betelepítési kvóta ellen
A Migrációkutató Intézet kétezer fő megkérdezésével közvélemény-kutatás sorozatot készített a migráció társadalmi megítéléséről. A második kutatásban az első eredményeihez kapcsolódóan két „mélyfúrást” végeztek, számolt be a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója.
Elmondta: az első közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a magyar emberek 22 százaléka találkozott az elmúlt egy-két évben az illegális migráció keretében Magyarországon migránsokkal, és közel háromnegyedük negatív véleményt fogalmazott meg.
A Migrációkutató Intézet a második kutatásban annak járt utána, hogy hol, milyen körülmények között találkoztak velük, ez hogyan hatott a véleményükre, vannak-e regionális különbségek, például a déli határ mentén élőknél nagyobb-e az elutasítás.
Orbán Balázs beszélt arról is, hogy általában az szokott elhangzani, hogy azok idegenkednek a bevándorlóktól, akiknek nincs személyes tapasztalata. Hozzátette: ez az általános migrációs alaptétel a jelen migrációs hullám vonatkozásában nem érvényesül.
Hangsúlyozta: a migráció jelenlegi módja – az irreguláris, nagy tömegű, magas intenzitású, rövid idő alatt bekövetkező, szabályozatlan bevándorlás nem lehet szerencsés konstrukció a résztvevők – sem a kibocsátó, sem a fogadó, sem pedig a tranzitországok számára.
A kutatás másik része arra vonatkozott, hogy mit várnak el az állampolgárok a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatban. Orbán Balázs elmondta: a válaszokból az derült ki, hogy a válaszadók rendkívül fontosnak tartják a határvédelmet, a tagállamok közötti kötelező betelepítési kvóta pedig szerintük nem megoldás a migrációs válság megoldására.
Hozzátette: a kutatás jól láthatóan kimutatja azt is, hogy a magyar emberek hajlandók áldozni a kibocsátó régiók rendbetételéért, a közös határvédelemhez való hozzájárulásért akár anyagi, akár humánerőforrás tekintetében.
A megkérdezettek kilencven százaléka továbbra is elutasítja az Európába irányuló illegális migrációt. A kötelező betelepítési kvótának is elég erős az elutasítottsága. A jelenlegi kutatásban nem kérdeztek rá a népszavazási hajlandóságra, de a korábbi kutatások azt mutatják, hogy egyelőre meglehetősen magas a részvételi hajlandóság, tájékoztatott a Migrációkutató Intézet főigazgatója.
