Mint mondta: a szövetségi bevándorlási hivatallal szemben ezerszámra, tartományi szinten pedig tízezerszámra indítanak pereket a migránsok. Megemlítette, hogy 6 ezer főre duzzasztotta állományát a bevándorlási hivatal, a megnövekedett adminisztrációs terheket azonban így sem képesek ellátni.

Beszélt arról is, a német törvényhozás a teljes védelem mellett megteremtette a kiegészítő védelmet. Utóbbi annak jár, aki nem tudja bizonyítani, hogy üldöztetés alatt áll. Az ő esetükben a családegyesítés két évvel elhúzódik. S hogy, hogy nem egy Soros Györgyhöz köthető szervezet – a német sajtó beszámolója szerint – megfenyegette a német államot, miszerint perek sokaságát zúdítják az államra. Ez a fenyegetés tényekben is megtestesült. Ennek a folyamatnak az a vége, hogy a teljes közigazgatási bírósági rendszer, sőt, még az alkotmánybíróság is kénytelen menedékkérők ügyeivel foglalkozni ahelyett, hogy a rendes működés keretében állampolgáraira koncentrálna. Itt felmerül a rosszhiszemű pervitel, illetve a civil háttér – magyarázta a szakember.

Sem a demokráciát, sem a jogrendet nem ismerik a Németországban pert indító migránsok. A pereskedésre egy iparág épült. Civil jogvédőszervezetek presszionálják a migránsokat, hogy indítsanak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást – szögezte le.

Példaként említette, hogy egy iráni fiatalember azért perelt és nyert több mint 2,25 millió forintot, mert azt állította, hogy homoszexuális, ezt pedig a hatóságok nem vették figyelembe a befogadásakor, ahogy azt sem, hogy országában nemi identitása miatt üldöztetésnek van kitéve. Csakhogy már Ferenc pápa is azt mondja, minden ország a teherbíró képességeihez képest kell, hogy megfeleljen az elvárásoknak. (…)Egy olyan országnál, mint Magyarország, melynek a 2008-as államcsődöt túl kellett élnie és az IMF szorításából kellett szabadulnia, nem elvárható, hogy több millió forintot költsön csak adminisztrációs célokra olyan harmadik országbeli személyek vonatkozásában, akik sok esetben nem önszántukból terhelik meg az adott ország költségvetését – érvelt az alkotmányjogász.