Nagy téma. A Science magazin egyik 2014-ben megjelenő cikke szerint vannak olyanok, akik képesek maguknak elektrosokkot adminisztrálni, csak ne maradjanak egyedül 15 percnél tovább a saját gondolataikkal.

A magány és az egyedüllét közötti különbség

A telefonunkkal egyedül lenni, az jelenti azt, hogy egyedül vagyunk. Amikor telefonálunk, akkor … a telefonunkkal vagyunk persze, és az ismerőseinkkel, barátainkkal. Virtuálisan. Képzeletben. És ez gyakran megesik egy nap alatt. A példa kedvéért, Franciaországban telefonos alkalmazásokat naponta 2,3 órát használunk.

Puniewska először arra kér bennünket, hogy tegyük félre a magánnyal kapcsolatos előítéleteinket. Szerinte túl gyakran elkövetünk egy jelentéstani hibát, mégpedig a magány és az egyedüllét közötti különbségre vonatkozóan. Ez megakadályoz bennünket abban, hogy a magányt pozitívan értelmezzük. Egy pszichológust idéz itt az újságírónő: „Előfordulhat, hogy valaki szélsőségesen extrovertált személy és mégis magányos. Ahogy lehet valaki introvertált, akinek kevés közeli barátja van, és mégis a lehető legjobban érzi magát.” Itt az ideje, hogy változtassunk a szempontunkon, mondja Puniewska.

„Ha a magányunk merevvé tesz bennünket, az szomorúságot, nyomorúságot generálhat bennünk, de ha a saját elhatározásunkból töltünk egyedül egy bizonyos időt, akkor nem feltétlenül kell szomorúnak érezni magunkat.” Majd összefoglalja a saját elhatározásból egyedül töltött idő előnyeit. A legfontosabb ezek közül a lenyugvás, az ellazulás. Korunkban, amikor minden oldalról, minden szinten igénybe vesznek bennünket, a véleményünket kérdezik, a részvételünket kérik, az egyedül eltöltött időszak lehetővé teszi, hogy tisztába jöjjünk a saját gondolatainkkal.

Robert Coplan kanadai professzor ezt írta: „Kulturálisan arra vagyunk programozva, hogy a magányt rossz dolognak tartsuk. Amikor a gyerekeket büntetjük, sarokba állítjuk őket, ahogy a börtönben is büntetésként alkalmazzák a magánzárkát.”Ezért nem tudjuk pozitívnak látni, ha valaki önszántából félrevonul. Félelmet ébreszt a többiekben. „Ha valaki lemondja a találkozásait, a meghívásait, a többiek azt gondolják, hogy valami baja van, beteg. Főleg, ha még a telefont is kikapcsolja az illető.” Maggie Puniewska arra hívja föl a figyelmet, hogy az egyedüllét szükséges, és nem kellene elítélni azokat, akik élnek vele. De kiemeli azt is, hogy eleinte nem fogjuk tudni élvezni a magányt, mert ezt is meg kell tanulnunk, mint mindenféle más tevékenységet.

                                                                                                                                                                                                                                                  Henri Rouillier   

Csaknem ugyanennyien vannak azon a véleményem, hogy az iszlám törvénykezés, a saria, amely szigorúan bünteti a házasságtörést és a homoszexualitást, sokkal helyesebb, mint a német törvények. A felmérés megállapítja azt is, hogy a megkérdezett diákok ötöde gondolja úgy, hogy a muzulmánokat elnyomják a világban és ez ellen harcolniuk kell akár az erőszak alkalmazásával is. Szintén ennyien vallják, hogy a hitetleneket iszlám vallásra kell téríteni, és az íszlámot így terjeszteni kell a világban.

Néhány olvasói vélemény a cikk után:

- Mi lenne, ha kitennénk az országból ezeket a diákokat?

- Hát akkor haljanak meg az iszlámért ezek az idióták…

                                                                                                                                                                    valeursactuelles. francia konzervatív hetilap - 2018. január 15.

Amikor a politikusainkat hallom, amint a média legkülönbözőbb csatornáin szünet nélkül a Köztársaság értékei melletti elkötelezettségükről beszélnek, nem tudok nem gondolni arra a 150 ezer Vendée-i polgárra, akiket a Köztársaság nevében lemészároltak. Férfiak, nők, gyermekek, öregek, akiket a Köztársaság hadserege csak azért ölt meg, mert Vendée-iak voltak. Annyi volt a bűnük, hogy ott laktak. Ez a mészárlás 150 évvel előremutat a német 3. birodalom bűneire. Civil polgárok csoportos vízbefojtása, egy falu lakóinak kenyérsütő kemencékben történő élve elégetése, és nem utolsósorban a történelem első tömeges elgázosítására tett kísérlet... A Francia Köztársaság engedélyt adott a Vendée-i polgárok bőrének kicserzésére, ami aztán lehetővé tette emberi bőrből készült táskák és nadrágok gyártását… az emberek zsírjából pedig szappant főztek! Noirmoutier-ban pedig egész egyszerűen az újkori történelem első haláltáborát hozták létre…

A Vendée-ban elkövetett népirtást nem tanítják az iskolában, nem készült róla film, se tévéfilm. Néhány éve azonban a dolgok kezdtek megmozdulni. Mindez egyetlen történész színre lépésének köszönhető, akinek a neve: Reynald Secher.

1985-ben a Nantes-i történész 30 évesen a következő dolgozattal védte meg a doktorátusát: Adalékok a Vendée-i francia népirtás elemzéséhez.                   

A dolgozatban bebizonyítja, hogy a Konvent képviselői által elkövetett mészárlás valójában népirtás volt. A Bíráló Bizottság, amelynek tagjai voltak Pierre Chaunu és Jean Tulard, kiválónak minősítették a doktori értekezést. Az értekezés a következő évben megjelent a PUF kiadónál, és 80 ezer példányban fogyott. Lefordították több nyelvre és kiadták az USA-ban és Európában.

Mindez óriási sokkot okozott. Eddig a Vendée-i háborút egyszerű rendcsinálásként írták le a történészek, mely során persze történtek túlkapások, de senki sem beszélt népirtásról. A szó használata óriási vitákat indít el az egyetemeken, ahol ebben az időben a marxista befolyás nagyon erős volt, és a Forradalmi Terror védelmezői is nagy többségben voltak. Robespierres specialistái fölháborodnak. A doktori értekezés szerzőjét Sechert többször megfenyegetik, betörnek hozzá. Majd egyetemi katedrát ajánlanak neki, végül 500 ezer frankot is, ha nem védi meg a doktoriját! De a történész nem enged, és ezek után a karrierjét kettétörik.

A doktori értekezés megmutatja, hogy a Köztársaság képviselői előre eltervezett megsemmisítő politikát valósítottak meg Turreau tábornok (és ördögien embertelen csapatai), és Jean-Baptiste Carrier vezetésével. 1793. december 12-én az utóbbi így fogalmazott: „A terveim között szerepel a Francia Nemzeti Tanács parancsát követve, hogy erről az átkozott vidékről minden élelmet elszállítsak, minden épületet felgyújtsak, és minden itt lakót megsemmisítsek. ..”

Az itt megfogalmazott halálipart a forradalmár Gracchus Babeuf nyilvánosan megnevezte és elítélte egy 1795-ben megfogalmazott pamfletben, amelynek a címe: „A Vendée-i háború, és a népirtás”. Ebben elsőként megalkotta a „populicide” terminust, amelyet a genocídium előfutárának tekinthetünk.

Történészek és értelmiségiek tiltakozása ellenére a Vendée-i népirtást a Francia Állam a mai napig nem ismerte el. 2007 óta három törvényjavaslatot adtak be a Parlament elé, és egyiket sem fogadták el!  Még mindig vannak a terrornak védelmezői és Turreau tábornok a Vendée-i Eichmann neve még mindig a Diadalív falába bevésve látható!

Franciaország milyen jogon próbálja Törökországot rávenni arra, hogy ismerje el az örmény népirtást, amíg ő maga nem ismerte el a Vendée-it?        

Eric Brunet         

Az Európába, és különösen a saját hazájukba beáramló migránsok nagy száma miatt a franciák szembehelyezkednek a migránsok kvóta szerinti elosztásával is. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha a görög és az olasz partokra tízezrével érkező migránsokat szétosztanák az Európai országok között a franciák 61 százaléka mondta azt, hogy nem.

Az Ifop közvéleménykutató intézet vezetője Jerome Fourquet szerint a mérés azzal magyarázható, hogy most ennek a kérdésnek nagy az aktualitása. Hozzátette, a közvéleményben egyre jobban összekapcsolódik a terrorizmus és a migráció kérdése.

valeursactuelles.com - francia konzervatív hetilap

.

valeursactuelles.com 1. (Francia konzervatív hetilap)

Egy zsidó család horrorisztikus éjszakája Párizs egyik külvárosában Seine-Saint-Denis-ben.

A szeptember 7-ről 8-ra váltó éjjelen egy zsidó származású családhoz betörtek, bezárták és kirabolták őket. Az antiszemita agressziót mindenki egyhangúan elítélte.

„Az áldozatok elmondása szerint az elkövetők a pincén keresztül törtek be a házba, kiiktatták az elektromos áramot, és először a házaspár fiát zárták be, majd hajnalban a család háziasszonyát és a férjet is több órán keresztül” olvashatjuk az Antiszemitizmus elleni nemzeti iroda (BNVCA) honlapján szeptember 10-én.

Ékszer, készpénz és hitelkártya 

„Zsidók vagytok, tehát van pénzetek, mi pedig elvesszük és odaadjuk a szegényeknek”, vágták oda az elkövetők az áldozatoknak, olvasható szintén a BNVCA honlapján. Erőszakkal követelték, majd elvették a zsidó családnál otthon található ékszert, készpénzt és bankkártyákat.

Gérard Colomb belügyminiszter, és a franciaországi zsidó intézmények egyhangúan elítélték az agressziót, amely szemmel láthatóan összeköthető az áldozatok vallásával. Az elkövetőket nagy erőkkel keresi a rendőrség. 

valeursactuelles.com 2.

Amikor Jupiter beszél

Emmanuel Macron változtatott a kommunikációján, de ez nem biztos, hogy elég lesz a mélyben lévő népszerűségének emelkedéséhez.

Macron köztársasági elnökké megválasztása után mindenkit figyelmeztetett, hogy szűkszavú elnök lesz. Az elődjének az ellentéte tehát. Vége lesz a napi eseményekhez fűzött kommentároknak, a bizalmaskodásoknak, az újságírókkal való tegeződésnek. De Gaulle és Jupiter közé helyezve önmagát vissza szándékozott adni az elnöki poszt elvesztett méltóságát. Csakhogy a fecsegő, sőt harsogó kommunikáció időszakában a nyári szünetben látható némafilmekben, az elnök hol repülőgépet vezetett, hol teniszezett, hol kerékpározott, hol kutyákat simogatott, és ez teljesen megzavarta a választókat. Igy aztán az elnök népszerűsége soha nem látott mélységekbe zuhant. Emmanuel Macronnak tehát egyszerre sürgős lett a megszólalás. Ezért válaszolt pozitívan a Point havilap megkeresésére.

Az újságíró kollégánk egy rendkívül komoly, összeszedett, szinte jéghideg elnökkel találkozott, akinek még üdvözölni sem volt ideje őt, azonnal a mondanivalójára tért. Két és fél órán keresztül beszélt! Az eredmény 21 oldal tömör szöveg, amit tollal a kézben lehet csak olvasni és lehetetlen röviden összefoglalni. Részletesen elmondja, hogy mit akar elérni az öt év alatt. Ezért az újságíróknak kötelező megőrizni ezt a dokumentumot. Az ambíciói nagyok, mert Franciaországot megint nagyhatalommá szeretné tenni.

Az elnökségének első 100 napjáért megveregeti a saját vállát. Azt állítja, hogy három évtized langyos vízét hagytuk a hátunk mögött. Hát igen, az elődök nem értettek semmihez, ez egy nagy klasszikus értelmezés. Az államfő vezető szerepet szán magának Európában is. „Franciaországnak kell lehetővé tennie, hogy Európa a szabad világ egyik vezető hatalmává váljék. Ehhez teljes gazdasági, és szociális transzformációra van szükség. A társadalmunknak közösséggé kell válnia, tudnia kell nagyban látni és hősiesnek lenni.” Egy elnök, aki hősiességről beszél. Ahhhh.        

„Szüleimtől sokat tanultam az igazi filantrópiáról. A közösség szolgálatának gondolata a feleségemnek, Melindának a neveltetésében is fontos szerepet játszott. De első afrikai utazásunk 1993-ban teljesen megváltoztatta a világlátásunkat. A szabadságunkat töltöttük, és a csodás tájban gyönyörködtünk.

Az emberek barátságosak voltak, de a szegénység mértéke felkavart bennünket. Hazatértünk után rengeteget olvastunk és vitatkoztunk arról, hogy miként esünk bele a szegénység csapdájába. Az egyik pont, ami evidensnek tűnt, hogy lehetetlen kilépni a szegénység örvényéből, ha nem vagyunk egészségesek.

Afrikában gyermekek milliói halnak meg azért, mert nem kaptak védőoltást, és ez sokkolt bennünket. Két kérdés merült föl rögtön: hogyan lehet ezt a helyzetet megváltoztatni? Mit tehetünk mi magunk ezért?

Az első dolog, amit tettünk, hogy megfinanszíroztunk egy új globalizált partnerséget, amelynek a GAVI (Global Alliance for Vaccin and Immunization) nevet adtuk. Az eredmény nem maradt el. Sikerült elérni, hogy a legszegényebb országokban 580 millió gyermek kapja meg a legszükségesebb oltásokat, és ezzel 8 millió értelmetlen halálesetet előztünk meg.” – írja a lemonde.fr francia balliberális napilap.

„Az Elysée palota internetes portálján tesszük majd közzé a hivatalos találkozóimat, a kezdeményezéseimet azért, hogy a franciák pontosan tudják, hogy mi a munkám”, olvashatjuk az ELLE portálján. „Fontos, hogy minden világos, átlátható legyen”, folytatja Brigitte Macron a választások utáni első interjújában, „Ahogy az elődeim, én is vállalom a nyilvános szereplést, de a franciák előtt világos lesz, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésemre”.

Az „átlátszóság Charta” tartalmazni fogja, hogy Macron Asszonynak három munkatárs áll rendelkezésére, akik közül kettő elnöki tanácsadó, és egy titkárnő. Hollande elnök párjának öt munkatárs állt rendelkezésére, Sárközy elnök feleségének nyolc, Chirac elnök feleségének pedig húsz.

Brigitte Macron kiszivárgott hírek szerint különösen az oktatásügy iránt érdeklődik, és a fogyatékkal élők problémái iránt. Az interjúban azt is olvashatjuk, hogy a francia köztársasági elnöknek egyetlen hibája van, a felesége szerint, éspedig az, hogy fiatalabb nála.

Brigitte a 16 éves Emmanuel irodalom tanára volt, később pedig elvált a férjétől, hogy hozzá mehessen korábbi tanítványához. Végül a következő bizalmas közlést tette az hetilap újságírójának: „Emmanuel hozzászoktatott ahhoz, hogy rendszeresen rendkívüli dolgok történnek velem, így aztán már várom a következő alkalmat.” Pillanatnyilag semmiféle szöveg, rendelet, Charta nem szabja meg a köztársasági elnök feleségének nyilvános tevékenységét, Emmanuel Macron és felesége tehát úttörők lesznek ezen a területen.        

liberation.fr francia napilap hírportál

Edith Stein 1891 október 12-én született Breslauban (Wroclaw). Tanulmányait a szülővárosában, majd Göttingenben végezte, ahol Edmund Husserl tanítványa volt, majd követte őt Freiburgba is, ahol a tanársegédje lett.

Egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot, aztán elolvasta Avilai Szent Teréz életrajzát és megtalálta. Ennek hatására 1922. január 1-én megkeresztelkedett, és a speyeri dominikánus leányiskolában lett nevelő és tanár 1922 és 1932 között. Itt a jezsuita Erich Przywara megbízásából németre fordította Henry Newmann bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, és Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét.

„Aki az igazságot keresi, Istent keresi, tudva vagy öntudatlanul” – írta Edith Stein. 1933-ban teljesült a vágya: belépett a kölni karmelita monostorba, ahol 1938-ban tett örökfogadalmat. A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, és életét a népéért ajánlotta föl. Hazáját a zsidóüldözés miatt el kellett hagynia, és 1938-ban a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya c. könyvét. A holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet. Az erről szóló körlevelet az összes templomban felolvasták. Válaszként Hitler július 26-án elrendelte Hollandiában az áttért zsidók letartóztatását is. Származása miatt Edithet 1942. augusztus 2-án a németek több nővérrel együtt letartóztatták, és Auschwitzba hurcolták, ahol augusztus 9-én kivégezték.

Edith Steint II. János Pál pápa 1987. május 1-én Kölnben avatta boldoggá, és 1998. október 11-én Rómában, a Szent Péter téren iktatta a szentek sorába, és egyben Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Magyar nyelven Kormos József írt tanulmányt Edith Stein filozófia- és vallásértelmezéséről.

Ebben írja a szerző: a „Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról – a Kereszt tudománya” című művében Edith Stein a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott felfogását ismerhetjük meg. Jézus Krisztus kereszthalála Isten szeretetének a megnyilvánulása, így a kereszt és szeretet összekapcsolódik, eggyé válik, egyet jelent. Isten a keresztben mutatta meg a szeretetét. A szeretet kölcsönösségéből következően az ember Isten iránti szeretetének is a keresztben kell megmutatkoznia. Edith Stein a léleknek azt a belső útját írja le, amelynek során egyesül Istennel. Eközben olyan misztikus szerzők fogalmaira támaszkodik, mint Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János.(sötét éjszaka, titkos létra, lelki eljegyzés).

Edith Stein az 1939. június 9-én megfogalmazott lelki végrendeletében a következő gyönyörű gondolatokat írta:

„Köszönetet mondok teljes szívemből elöljáróimnak, és minden kedves nővértársamnak azért a szeretetért, amellyel befogadtak, és minden jóért, amiben e házban részesültem.

Azt a halált, amelyet Isten nekem szánt, örömmel fogadom el már most tökéletes megadással Isten szent akaratában. Kérem az Urat, hogy fogadja el életemet és halálomat az ő dicsőségére és magasztalására, Jézus és Mária Szent Szíve és az Anyaszentegyház minden ügyéért, különösen szent rendünk, nevezetesen a kölni és az echti Kármel fennmaradásáért, megszenteléséért, és tökéletesedéséért, engesztelésül a zsidó nép hitetlenségéért, hogy az Urat az övéi fogadják be, és eljöjjön az ő dicsőséges országa, Németország megmentéséért, és a világ békéjéért, végül élő és elhunyt hozzátartozóimért, és mindenkiért, akit Isten nekem adott, hogy közülük egy se menjen veszendőbe”.                                

Bill Gates korának egyik legnagyobb vállalkozója, a numerikus forradalom egyik megalapozója, egész életét az informatikai operációs rendszerek fejlesztésének és tökéletesítésének szentelte. A saját vállalkozása, a Microsoft által kifejlesztett Windows operációs rendszer évtizedek óta egyeduralkodó a piacon és hazánkban is a lelkét adja az asztali és notebook számítógépek elsöprő többségének. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Gates ezzel a legújabb kapitalizmus egyik megalkotója, a mindennapi életünk egyik alapformálója, nélküle a világunk teljesen más lenne. Kreativitása egész életében arra irányult, hogy a saját gondolataival úgy keressen pénzt, hogy ezzel egyúttal millióknak adjon valamit, milliók életét tegye kényelmesebbé, bizonyos értelemben gazdagabbá. Bill Gates hatalmas vagyont halmozott föl életében, és az amerikai hagyományoknak megfelelően élete végén ebből jótékonykodik, azaz emberbaráti cselekedeteknek szenteli az életét. Igen, Bill Gates valóban filantróp, azaz önzetlenül segíti az arra rászorulókat. Hosszú évek óta dollár milliárdokkal segíti Afrikát, és 2016 nyarán jelentette be, hogy újabb 5 milliárddal folytatja az Afrika-programját. Ő már évekkel ez előtt felismerte, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, és oda is viszi. Nem támogat obskúrus civil szervezeteket, amelyek működése sokszor idegen államok belügyeibe való beavatkozásnak tűnik, és amelyek tevékenysége során inkább káosz alakul ki az adott országban, vagy térségben, mint békés, demokratikus rend.          

Soros György viszont éppen ezt teszi. Pedig ő is filantrópnak tartja magát, mint milliárdos társa. Bizonyára van őbenne is valami minimális ebből a nemes érzésből, de az ő életútja mégis nagyon különbözik a Bill Gates-étől.

Soros György a milliárdjait nem olyan üzleti tevékenységgel kereste, amely az egész emberiség életének jobbá, kényelmesebbé tételére irányult, hanem éppen ellenkezőleg. Tőzsdei ügyleteken, értékpapírok árfolyammozgásának megsejtéséből, és az arra való spekulációból szerezte a vagyonát. Ez az üzlet látszólag steril, racionális, és sokszor ártatlan játéknak tűnik a kívülállónak. Némelyek meg azt gondolják, hogy igen, ez a Soros azért nagyon okos lehet, hiszen amíg mások tönkremennek a tőzsdézéssel, addig ő mesés vagyont halmoz föl. Azért jó, ha tudjuk, hogy a tőzsdén, normális esetben csakis hosszú távon lehet pénzt keresni, és csak néhány százalékkal többet, mint a banki alapkamat. Gyorsan meggazdagodni, mint Soros, másként lehet. Tőzsdézéssel gyorsan meggazdagodni csakis agresszív módszerekkel, a következményekkel mit sem törődve lehet. A piacot irányítva és nem elszenvedve. És még az olyan nagy spekulánsok, mint Soros is, csak úgy sikeresek, ha többen összefognak.

Lényegében arról van szó, hogy a néhány legnagyobb amerikai befektető alap összefog az egész világ kisbefektetői (a kisbüfik, ahogy szeretik őket hívni) ellen, és elnyerik a pénzüket. Sokszor tönkretéve őket, az öngyilkosságba kergetve őket. Persze, mondhatjuk, hogy nem kötelező tőzsdézni. Igen, ez is igaz. De Soros és társai mindezzel tisztában vannak, és mégis folytatják. Ez lenne az emberbarátság? A filantrópia? Nem. Ez gátlástalan száguldás félredobva minden erkölcsi megfontolást. Sorosék még azt is el tudják érni, hogy rájuk a minimálisan meglévő tözsdei törvények, szabályok se vonatkozzanak.

Így erőltették ki az un. hedge fund befektetési alapok engedélyezését, amelyeket ráadásul adóparadicsomokba telepítenek. Emberbarát üzletember, aki még a mindenkire kötelező adót sem fizeti be azért, hogy pl. a szociális háló működhessen a saját országában? Komolyan vehető ez? Nyilván nem. Soros György nem filantróp, ezt egészen biztosan kimondhatjuk. Inkább átlagon felüli ambícióval megáldott, minden erkölcsi megfontolást nélkülöző, hataloméhes, agresszív, magát mindenki másnál többre tartó diktátornak nevezném. Igen diktátor, rá egész pontosan illik ez a szó. De a szimpla nacionalista diktátorokon túltéve, ő az egész világnak szeretne diktálni. Soros egy világdiktátor és valójában ennek is tartja magát! Minden megszólalása erről árulkodik. Soros a filantróp teljes ellentéte!

Lehet-e ezek után csodálkozni azon, hogy Bill Gates, a világra aggódva figyelő filantróp úgy szólalt meg, ahogy megszólalt a minap, mintegy válaszolva Soros Györgynek a világot felforgatni szándékozó agymenésére.

Bill Gates szerint az európai vezetők ennél rosszabbul nem is állhatnának a migránsválsághoz. A migránsokat nagy számban befogadni szándékozó technokraták inkább hozzájárulnak a migránsválsághoz, minthogy megoldanák azt. E helyett az afrikai kontinensről érkezők útvonalait kellene lezárni, ez lenne a jó megoldás, mondja Gates. Európa nem demokratikusan megválasztott vezetői, akik nyilván emberbarátnak tartják magukat, hiszen a demokrácia, és humanizmus szavaival gargarizálnak reggeltől estig, vajon mikor fogják a legnagyobb létező filantróp gondolatait és tanácsait megfogadni Soros Györgyéi helyett? A jövőnk nagyrészt ezen múlik.