2024. július 23. Lenke
Lapszemle: „Franciaországnak el kell ismernie a Vendée-i népirtást”
Mike György
|
2018. január 04. 11:28
|
frissítve: 2018. január 05. 15:25
Az 1793-ban és 94-ben elkövetett vérengzést a történészek tudományos munkái ellenére a hivatalos politika még ma is rendteremtésnek nevezi – írja a Valeursactuelles francia konzervatív hetilap.

Amikor a politikusainkat hallom, amint a média legkülönbözőbb csatornáin szünet nélkül a Köztársaság értékei melletti elkötelezettségükről beszélnek, nem tudok nem gondolni arra a 150 ezer Vendée-i polgárra, akiket a Köztársaság nevében lemészároltak. Férfiak, nők, gyermekek, öregek, akiket a Köztársaság hadserege csak azért ölt meg, mert Vendée-iak voltak. Annyi volt a bűnük, hogy ott laktak. Ez a mészárlás 150 évvel előremutat a német 3. birodalom bűneire. Civil polgárok csoportos vízbefojtása, egy falu lakóinak kenyérsütő kemencékben történő élve elégetése, és nem utolsósorban a történelem első tömeges elgázosítására tett kísérlet... A Francia Köztársaság engedélyt adott a Vendée-i polgárok bőrének kicserzésére, ami aztán lehetővé tette emberi bőrből készült táskák és nadrágok gyártását… az emberek zsírjából pedig szappant főztek! Noirmoutier-ban pedig egész egyszerűen az újkori történelem első haláltáborát hozták létre…

vendee.jpg

A Vendée-ban elkövetett népirtást nem tanítják az iskolában, nem készült róla film, se tévéfilm. Néhány éve azonban a dolgok kezdtek megmozdulni. Mindez egyetlen történész színre lépésének köszönhető, akinek a neve: Reynald Secher.

1985-ben a Nantes-i történész 30 évesen a következő dolgozattal védte meg a doktorátusát: Adalékok a Vendée-i francia népirtás elemzéséhez.                   

A dolgozatban bebizonyítja, hogy a Konvent képviselői által elkövetett mészárlás valójában népirtás volt. A Bíráló Bizottság, amelynek tagjai voltak Pierre Chaunu és Jean Tulard, kiválónak minősítették a doktori értekezést. Az értekezés a következő évben megjelent a PUF kiadónál, és 80 ezer példányban fogyott. Lefordították több nyelvre és kiadták az USA-ban és Európában.

Mindez óriási sokkot okozott. Eddig a Vendée-i háborút egyszerű rendcsinálásként írták le a történészek, mely során persze történtek túlkapások, de senki sem beszélt népirtásról. A szó használata óriási vitákat indít el az egyetemeken, ahol ebben az időben a marxista befolyás nagyon erős volt, és a Forradalmi Terror védelmezői is nagy többségben voltak. Robespierres specialistái fölháborodnak. A doktori értekezés szerzőjét Sechert többször megfenyegetik, betörnek hozzá. Majd egyetemi katedrát ajánlanak neki, végül 500 ezer frankot is, ha nem védi meg a doktoriját! De a történész nem enged, és ezek után a karrierjét kettétörik.

A doktori értekezés megmutatja, hogy a Köztársaság képviselői előre eltervezett megsemmisítő politikát valósítottak meg Turreau tábornok (és ördögien embertelen csapatai), és Jean-Baptiste Carrier vezetésével. 1793. december 12-én az utóbbi így fogalmazott: „A terveim között szerepel a Francia Nemzeti Tanács parancsát követve, hogy erről az átkozott vidékről minden élelmet elszállítsak, minden épületet felgyújtsak, és minden itt lakót megsemmisítsek. ..”

Az itt megfogalmazott halálipart a forradalmár Gracchus Babeuf nyilvánosan megnevezte és elítélte egy 1795-ben megfogalmazott pamfletben, amelynek a címe: „A Vendée-i háború, és a népirtás”. Ebben elsőként megalkotta a „populicide” terminust, amelyet a genocídium előfutárának tekinthetünk.

Történészek és értelmiségiek tiltakozása ellenére a Vendée-i népirtást a Francia Állam a mai napig nem ismerte el. 2007 óta három törvényjavaslatot adtak be a Parlament elé, és egyiket sem fogadták el!  Még mindig vannak a terrornak védelmezői és Turreau tábornok a Vendée-i Eichmann neve még mindig a Diadalív falába bevésve látható!

Franciaország milyen jogon próbálja Törökországot rávenni arra, hogy ismerje el az örmény népirtást, amíg ő maga nem ismerte el a Vendée-it?        

Eric Brunet         

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat