– A magyar hazát a nagyvilágban bárhol is élő magyarok hite, közösségi ereje, anyanyelve és gondolkodása élteti. Én abban hiszek, hogy a magyar nemzet közössége, nyelve, kultúrája nem véletlenül alakult ki, hanem Isteni ajándékként kaptuk – fogalmazott ünnepi beszédében Csöbör Katalin.

Hozzátette, ezek megőrzéséért, a mai és az eljövő hazáért is felelősséggel tartozunk. Mint mondta, augusztus 20-a kitűnő alkalom arra is, hogy megértsük és megértessük a keresztény konzervatív gondolkodásunk alapjait. – Ezer esztendővel ezelőtt őseink keresztény és független magyar államot teremtettek.

Keresztényt, mert érezték, sőt tudták, hogy az akkori keresztény Európa talajába csak keresztény állam tud meggyökerezni. Független államot teremtettek, mert tudták, hogy e nélkül az állam nem tudja ellátni legfőbb feladatát: nem tud megfelelő védelmet és oltalmat nyújtani az országban élő magyaroknak és nem magyaroknak – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

A Szent István által fölépített keresztény és független magyar állam azonban évszázadokon át védelmet és otthont nyújtott a Szent Korona minden népének. A honfoglaló magyarok utódainak éppúgy, mint az itt élő más népeknek, akik együtt harcoltak s együtt gyarapították a közös hazát. A történelem során több európai nemzet is elenyészett, ez a veszély még ma is fenyegető. „Miután a magyaroktól Trianonban elvették a történelmi országukat, és 40 év kommunizmus során megingatták őket a nemzeti összetartozásukban is, 1990 után jött az újabb megpróbáltatás”, mondta Csöbör Katalin.

– A rendszerváltás után rövid ideig úgy tűnt, hogy most végre itt az igazi függetlenség és a gazdagság kora. Aztán fokozatosan bontakozott ki a korszak igazi arca. Ennek a lényege az volt, hogy miután a történelmi országunkat és a nemzeti azonosságunkat elveszítettük, most végül le kellene mondanunk az államunkról, a szuverenitásunkról is. Cserébe azt kapjuk, hogy fogyasztói tömeg maradhatunk abban a rendszerben, amely az erőforrásainkat elveszi, és amelyben a vallás, a nemzet, és a család csupán a múlt részei – hívta fel a figyelmet az országgyűlési képviselő. Ennek a pusztító erőnek csak nagyon kevés helyen sikerül a nemzeteknek ellenállni – fűzte hozzá Csöbör Katalin –, mert nem ismerhető fel könnyen, mert ellenállhatatlan csillogás vonja körbe, és egyre sodróbb a lendülete.

– 2010-ben, úgy gondolom, a magyar választópolgárok ezt a Janus-arcú hatalmat utasították el kétharmados többséggel. A magyar kormánynak és az országgyűlésnek azt a feladatot adták, hogy építsék újra a magyar államot, és erősítsék meg a magyarok identitását és összetartozását, ne tagadják meg a keresztény gyökereinket, és biztosítsák a függetlenségünket – fűzte hozzá.

„Haza addig van, amíg magyarok vannak, de magyarok is csak addig lesznek, amíg lesz magyar haza. Óvjuk a magyar nyelvet, és gondolkodást, a keresztény hitet, a határon túl, és szerte a világban élő magyarok életerejét. Isten éltesse a magyar hazát, és óvja a magyarokat” – zárta ünnepi beszédét Csöbör Katalin.

Közösségépítés, rend, erő és akarat

Kriza Ákos úgy fogalmazott ünnepi beszédében: a magyar nemzet történelmi emlékezetének legnagyobb szimbóluma a Szent Korona, melyben a magyarság mindenhol és minden időben a magyarság összetartozását és a mindenkori magyar állam létét, fennmaradását látta. Szent István napján tehát különös jelentősége van annak, hogy ma a Szent Korona hiteles másolata ragyogja be a miskolciak ünneplését.

Szent István államalapításának és a korona szimbolikájának egybefonódása a magyar államiságban hosszú évszázadok alatt alakult ki, míg eljutott a Szent Korona-tanig, melynek örök üzenete a magyarság számára: a közösségépítés kötelezettsége, a rend megtartása, és az összefogás ereje. – Szent István legnagyobb hátrahagyott öröksége az, hogy képes volt megteremteni a magyarság új, a maga korában modern államát, ami nem jött volna létre új közösségépítés nélkül.

Az ő vezetésével lett keresztény nép a magyar, s vált részévé annak az európai keresztény közösségnek, amelyhez mindmáig tartozik – fogalmazott a városvezető, hozzátéve: mindig befogadást hirdetett s nem kirekesztést, mert tudta, hogy ez a megmaradás alapja. Szent István tehát közösséget épített, és új államrendet – ez a második örök üzenet, amit az államalapító nyomán a Szent Korona jelképez, mondta Kriza Ákos. Örök jelképe a korona a magyar államiság rendjének, törvényeinek, amelyet bármennyire is befogadó a magyarság, mindenkinek be kell tartani, s a korona nemcsak szimbolizálja ezt a rendet, hanem őrködik is felette – tette hozzá.

Ugyanakkor „a közösségépítés fáradságos munkája” és a rend fenntartásának igénye mit sem ér, ha nincs mögötte erő és akarat – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: ha ez hiányzik, akkor minden közösség szétesik, ha ez nincs, akkor a rend nem tud érvényre jutni. – Erő és akarat nélkül Szent István nem tud államot alapítani, és keresztény európai magyarságot elindítani történelmi útjára. A történelem viharai közepette a magyar állam és a magyar nemzet akkor tudta sikeresen érvényesíteni saját akaratát, ha erőt mutatott az összefogásban, s kivetette maguk közül az örökös kishitűeket, az örök fanyalgókat, a nemzetet 20 ezüstpénzért mindig elárulókat – fogalmazott Kriza Ákos.

Hozzátette: nagy történelmi fordulatoknál a magyarság csakis a koronához és Szent István szellemiségéhez fordulhat, hogy erőt merítsen belőle. Közösségépítés, rend, erő és akarat – a polgármester annak a véleményének adott hangot, hogy a mai világtársadalmi, globális és európai kihívások közepette nekünk, magyaroknak csak e hármas egységbe szabad kapaszkodnunk.

„A nemzetet megtartó korona szent üzenetében kell hinnünk, s ennek szellemében kell cselekednünk, ahhoz, hogy megmaradjunk a XXI. század kihívásai közepette”, mondta. Az 1990-től felbomlott világrenden belül Magyarország és a magyarság kereste az útját, majd a világgazdasági válság közepette, 2010-ben a nemzet megrázta magát, és a korona szelleméhez fordult. – Összefogott, erőt mutatott és egységet, s nekilátott annak, hogy újragondolja történelmi kihívásait, újragondolja állami és társadalmi berendezkedésének rendjét, s végre húsz év után vezetői elkezdték a közösségépítést. Az örök széthúzók, az örök fanyalgók, az örök megosztók háttérbe kerültek, s végre a nemzet Szent István és a Szent Korona üzenetéből és erejéből merítve elkezdett építkezni – mondta.

„Akiket hagytak az örök viszálykeltők eladósodni, azoknak mi segédkezet nyújtottunk, amit az örök ármánykodók hagytak tönkre menni, azt mi elkezdtük újjáépíteni. A munkával szerzett önbecsülés rendjét visszaállítottuk. S végre a nemzet levegőhöz jutott, s megvetette lábát az új európai rendben. Benne pedig nem feladta érdekeit, hanem megvédte, s küzdött értük” – hangsúlyozta a városvezető. Hozzátette: Szent István és a Szent Korona üzenetét mi, miskolciak is megfogadtuk. Összefogtunk, erőt mutattunk. A romokat eltakarítottuk, lefektettük az alapokat, s ma már elmondhatjuk, hogy mindenütt építkezünk. „És nemcsak a várost építjük, hanem annak közösségét is”, emelte ki Kriza Ákos. – Egyfelől a rend feltétlen megkövetelésével, másfelől az oktatás, kultúra, sport és turisztika fejlesztései által. Nem bezárkózunk, hanem nyitunk. Nem rombolunk, hanem építünk, és ami talán a legfontosabb nemcsak beszélünk, hanem cselekszünk is – fogalmazott Miskolc polgármestere.

Kriza Ákos végül elmondta: Szent István és a korona arra kötelez minket, hogy összefogjunk, erőt mutassunk, rendet teremtsünk, és mindezek által közösséget építsünk. – Erre fogunk október 12-én majd újabb mandátumot kérni! Arra, hogy az építést folytassuk Miskolcon is. Vigyék hát hírül mindenkinek Szent István üzenetét: együtt erősebbek vagyunk! – zárta ünnepi beszédét a polgármester.  

Ha az időjárás miatt talán el is bizonytalanodtak néhányan, el merjenek-e indulni a városi ünnepre, a programpaletta bizonyára sokakat meggyőzött, hogy érdemes együtt ünnepelni a belvárosban. A szervezők rendkívül gazdag kínálattal szolgáltak a miskolciak és a Miskolcra érkezők számára, gondolván gyermekre felnőttre egyaránt.

Családi programok a Szent István téren. Fotó: Juhász Ákos

A Városháza régi bejárata előtt például szinte pihennie sincs ideje a csacsinak, annyi gyermek szeretné kipróbálni a fogatolást, miközben a szülők, nagyszülők vagy együtt örülnek a kicsikkel, vagy gyorsan elugranak valami finomságot venni a kitelepült vendéglátó egységekhez, míg a picik csacsifogatolnak. Ha bemegyünk a tömegbe, felfedezhetünk gyermek játszóházat és egy népi játszóparkot is.

Szent István téri forgatag. Fotó: Végh Csaba

A fiatalok egymás kezébe adják a különböző, korábban talán még nem is látott játékokat, majd gyorsan szaladnak szüleikhez, hogy még egyszer kipróbálhassák azokat. Akik továbbsétálnak, népművészeti kirakodóvásárt is találnak a téren.

Nemrégiben kezdődött meg a Ködmön Formációs Táncegyüttes és a Miskolci Mazsorettek Európa-bajnok csapatának fellépése. Az ünnepi műsor 17.00 órakor kezdődik, az ünnepi menet a Szent Koronával, az arató koszorúval és az új kenyérrel vonul a Szent István térre.

A Szent Korona ismert története Hartvik püspök legendájára épül. A királyi ékszert eredetileg a lengyel fejedelemnek szánták, II. Szilveszter pápa azonban egy álom hatására Szent Istvánnak küldte a koronát. A pápa által szentesített királyságnak függetlenséget és védelmet jelentett a római egyházzal kialakított kapcsolat, főleg a bizánci, és német-római császárok hódításaival szemben.

A korona hányattatott sorsa már az 1044-es ménfői csata után elkezdődött. Többször vándorolt Bécsből Pozsonyba, Prágába, és Budára. A kereszt állítólag azért ferde rajta, mert Ottó Bajor herceg Prágában leejtette.

A korona rengeteg helyet megjárt, 1849. augusztus 23-án a királyi ékszert Szemere Bertalan, az elbukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke elásta. Gyulai Éva történész-muzeológus, a Miskolci Egyetem docense érdeklődésünkre elmondta, Szemere társaival Orsován, Magyarország legdélibb pontján rejtette a föld alá a koronát, gondolván, hogy ha a szabadságharc el is bukott, a magyar államiság szimbóluma ne kerüljön az ellenség kezébe.

A császáriak azonban 1853-ban itt is megtalálták a Szent Koronát, amely a II. világháborúban ismét a föld alá került. Ezúttal Ausztriában – a nyilasok vitték ki az országból. Az amerikai fogságba került koronaőrök azonban elárulták a rejtekhelyet, így Frankfurtba, egy trezorba, majd az Egyesült Államokban egy titkos helyre került. Jimmy Carter amerikai elnök 1978. január 6-án adta vissza Magyarországnak a koronázási ékszereket.

– Számunkra, magyarok számára a korona elsősorban a több mint 1100 éves államiságunk jelképe, s mint ilyen, az ehhez kapcsolódó úgynevezett Szent Korona-eszmével, vagy Szent Korona-tannal a magyar közgondolkodásnak is része – emelte ki Gyulai Éva. A koronát a Nemzeti Múzeumban őrizték, 2000. január 1-től pedig az Országházban van. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy az ereklye soha nem hagyhatja el az országot.

Az államalapítás ünnepén, Miskolcon a Szent Korona másolatát mutatják be a koronaőrök, délután 16.00 óráig tekinthető meg az Avasi református templomban, ahol orgonaművészek és kórusok szolgálnak délután. A 17.00 órakor induló ünnepi menetben is megtekinthető lesz, az arató koszorúval és az új kenyérrel.

Mint ismeretes, a felújított diósgyőri vár „festői romból” a fénykort idéző történelmi épületté vált a nyár végére. A rekonstrukció során két emblematikus helyiség is újjáépült: Közép-Európa legnagyobb lovagterme és a várkápolna, melyet ma, államalapító Szent István király ünnepén szenteltek fel, áldottak meg a történelmi egyházak képviselői.

A Diósgyőri vár kápolnájának felszentelése. Fotó: Végh Csaba

Kriza Ákos polgármester beszédében utalt rá, hogy a kápolna-felújítás előzetesen kimaradt a vár rekonstrukciós terveiből. Azonban úgy gondolták, egy ekkora közösségi tér nem képzelhető el lelki központ nélkül, a várkápolna felújítására is megkeresték, s megtalálták a megoldást.

Kriza Ákos kiemelte, a névválasztásnál egyértelmű volt, hogy Nagy Lajos király leánya, Szent Hedvig kegyelmébe ajánlják a felújított várkápolnát, aki lengyel királynő is volt. Így szimbolizálja a reneszánszát élő lengyel-magyar barátságot, de szimbóluma a felújított kápolna a megújuló Miskolcnak is, amely nem képzelhető el spirituális, lelki megújulás nélkül.

Ezt követően Palánki Ferenc püspök, a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében, felszentelte a kápolnát, amely tíz nap múlva már esküvő színtere lesz. Az első párt - Karajz Nikolettet és Lugosi Ottót - akik a történelmi helyszínen mondhatják ki a boldogító igent, pályázat útján választották ki.

Rablás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Sajószentpéteri Rendőrőrse ismeretlen tettes ellen.

A nyomozás kiinduló adatai szerint egy ismeretlen férfi augusztus 18-án 18 órakor bement az egyik sajószentpéteri belvárosi üzletházba, majd kihasználta, hogy az eladó nem tartózkodott az eladótérben és a pénztárgépből készpénzt tulajdonított el.

A sértett a tolvajt tetten érte és a pénz visszaadására szólította fel, aki azonban ennek nem tett eleget és a megszerzett érték megtartása céljából bántalmazta a 70 éves tulajdonost, majd futva távozott.

A bevezetett rendőri intézkedések eredményeként a nyomozók augusztus 19-én a hajnali órákban Sajószentpéteren elfogták és a rendőrkapitányságra előállították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható R. Zoltán Attila 24 éves helyi lakost.

A beismerő vallomást tett terheltről őrizetbe vételét követően a nyomozók megállapították, hogy jogerős börtönbüntetésének letöltését nem kezdte meg, ezért kihallgatását követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították.

Miskolc korábbi alpolgármesterétől és feleségétől családtagok, barátok, egykori munkatársak és ismerősök búcsúztak.

Orosz Lajos, egykori alpolgármester augusztus 7-én vesztette életét közlekedési balesetben a 3-as főúton, Szikszó és Felsőzsolca között. Feleségét életveszélyes állapotban kórházba vitték, de ott belehalt sérüléseibe.

A házaspár emlékére 17 órától gyászmisét tartanak a Martin-kertvárosi római katolikus templomban.

A fejlesztés célja, hogy a kerékpáros közlekedést biztonságosabbá tegye, így a kerékpározást, mint környezetbarát közlekedési mód terjedését ösztönözze a település lakossága körében. A projekt megvalósítása az előkészítést követően 2014. július 25-én kezdődött, befejezése 2014. november 30-ra várható.

A Felsőzsolca és Arnót települések közötti szakasz jelentős autósforgalmat bonyolít le, ugyanakkor a kis távolság miatt a lakosság nagy arányban alkalmazza a kerékpárt közlekedési eszközként. Szintén növeli a kerékpárral közlekedők arányát az a tény, hogy az ipari park a két település között (Felsőzsolca Ipari Zóna) számos munkavállalót foglalkoztat. Mindamellett a kerékpárút kiépítése azokat a lakosokat és idegenforgalmi látogatókat is ösztönözheti kerékpározásra, akik eddig nem ezt a közlekedési formát részesítették előnyben, ezzel pedig a fenntartható mobilitás irányába terelhető a közgondolkodás.

A települések közötti kerékpáros közlekedésre – kiépített kerékpárút nélkül – nem léteznek megfelelő körülmények. A járdák nem alkalmasak erre a célra sem szélességük, sem az azokon jelentkező akadályok (oszlopok, táblák, egyebek), sem pedig a gyalogosok biztonságos közlekedésének veszélyeztetése miatt. Az országos kerékpárútrendszerre való kapcsolódás nem megoldott. A településeken belüli közfunkciókat ellátó létesítmények nem közelíthetők meg szabályosan kerékpárral, mivel a kijelölt kerékpársávok hosszúsága nem jelentős, vagy éppen ezeket a helyszíneket nem érinti.

Felsőzsolca már rendelkezik rövid kerékpárúttal, ennek irányvonala nem illeszkedik az Arnótra vezető kerékpárforgalom irányához, azonban az infrastrukturális fejlesztés eredményeként létrejövő kerékpárúttal összeköthető. A projekt megvalósítása e problémákat hivatott megoldani. A város területén emellett a kerékpárok tárolására alkalmas tárolók elhelyezésére is sor kerül, így a kerékpárok biztonságos tárolása is megoldható.

A fejlesztés eredményeként létrejövő kerékpárút kialakítása több tényező figyelembe vételével történik, amelyek közé tartozik a baleseti gócpontok elkerülése vagy biztonságossá tétele, fókuszcsoportos megbeszélések szempontjai, turisztikai tematikus útvonalakhoz való illeszkedés.

A fejlesztés alapvető céljaként a kerékpározás mint környezetbarát közlekedési mód terjesztése, biztonságosan kerékpározható útvonal kialakítása Felsőzsolca és Arnót között, illetve ezek egyes belterületi szakaszain, valamint a kerékpáros turizmus fellendítése jelölhető meg.
A kerékpárút kiépítésének összköltsége 95.243.450 Ft, a támogatás mértéke 85.719.105 Ft.

Így megtörtént a szakmai szempontból egységet képező régió országhatárral megosztott két oldalát érintő természetvédelmi tevékenységek összehangolása is. A projekt 562 518 EUR európai uniós támogatással, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg.

Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20.000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. A földtani értelemben, geológiailag, vízrajzilag, klimatológiailag és növényföldrajzilag is egy egységet képező, ám az államhatárral kettéválasztott területen jelenleg számos különböző keletkezésű és változatos formakincsű barlang található, megőrzése és védelme is csak együttes munkával biztosítható.

A karszt barlangjait alakító, az országhatárt átlépő, gyakran felszíni vízfolyásként jelentkező karsztvíz-rendszerek hidrológiai egységet alkotnak, földalatti összeköttetései a megvalósított projekt keretében ismét igazolást nyertek. A nyílt karszt felszíneken számos szennyező forrás van, ami a karszt összefüggő vízrendszerén keresztül szennyezi mind a szlovák, mind a magyar oldalon a barlangjáratokat. A határon átterjedő szennyezések megelőzése, csökkentése kizárólag összehangolt intézkedésekkel lehetséges.

A projekt keretében megvalósított tevékenységek (a barlangok közös kezelését szolgáló hidrogeológiai kapcsolatok vizsgálata, a morfológia és élővilág felmérése, a felszíni eredetű szennyezések feltárása és megelőzése - környezetföldtani vizsgálatok, bioindikációs fajmeghatározás, mikroklíma mérések, barlangi üledék kormeghatározása, hidrogeológiai vizsgálatok és háromdimenziós mérések) eredményei lehetővé tették a Világörökség részét képező összefüggő barlangrendszerek alaposabb megismerését, és ezzel hosszú távú fenntarthatóságát, kezelésének megalapozását is.
A pályázati program részleteit sajtó nyilvános projektzáró rendezvény keretében, augusztus 21-én mutatják be.

Szász László, a Miskolci Sportcentrum Kft. ügyvezetője elmondta, kedd hajnalban újrakezdhették a munkát, miután kiszáradt a pálya, és gőzerővel dolgoznak a rekortánon. A piros színű tömítő-kötőréteg száradási ideje 24 óra, de csak száraz időben végezhetik munkájukat a kivitelezők. Megtudtuk azt is, szeptember hatodikán érkeznek a pályafestők és a hitelesítők, tíz nap múlva pedig kész lehet a pálya. Az ügyvezető hozzátette: a tervek szerint szeptember utolsó hétvégéjén a miskolci iskolák újoncbajnokságával avatják fel a pályát.

A második ütemben épül majd meg a 80 méteres, hatsávos fedett futófolyosó a pálya mellett. A tervek szerint decemberre elkészül, így az atléták télen már fedett helyen is edzhetnek. Ugyancsak a pálya elkészültét követően alakítják ki a kiszolgáló helyiségeket – öltözők, mellékhelyiségek, orvosi szoba, irodák, versenyközpont – a komplexum Miskolctapolcai út felé eső oldalán.