A Szent Korona ismert története Hartvik püspök legendájára épül. A királyi ékszert eredetileg a lengyel fejedelemnek szánták, II. Szilveszter pápa azonban egy álom hatására Szent Istvánnak küldte a koronát. A pápa által szentesített királyságnak függetlenséget és védelmet jelentett a római egyházzal kialakított kapcsolat, főleg a bizánci, és német-római császárok hódításaival szemben.

A korona hányattatott sorsa már az 1044-es ménfői csata után elkezdődött. Többször vándorolt Bécsből Pozsonyba, Prágába, és Budára. A kereszt állítólag azért ferde rajta, mert Ottó Bajor herceg Prágában leejtette.

A korona rengeteg helyet megjárt, 1849. augusztus 23-án a királyi ékszert Szemere Bertalan, az elbukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke elásta. Gyulai Éva történész-muzeológus, a Miskolci Egyetem docense érdeklődésünkre elmondta, Szemere társaival Orsován, Magyarország legdélibb pontján rejtette a föld alá a koronát, gondolván, hogy ha a szabadságharc el is bukott, a magyar államiság szimbóluma ne kerüljön az ellenség kezébe.

A császáriak azonban 1853-ban itt is megtalálták a Szent Koronát, amely a II. világháborúban ismét a föld alá került. Ezúttal Ausztriában – a nyilasok vitték ki az országból. Az amerikai fogságba került koronaőrök azonban elárulták a rejtekhelyet, így Frankfurtba, egy trezorba, majd az Egyesült Államokban egy titkos helyre került. Jimmy Carter amerikai elnök 1978. január 6-án adta vissza Magyarországnak a koronázási ékszereket.

– Számunkra, magyarok számára a korona elsősorban a több mint 1100 éves államiságunk jelképe, s mint ilyen, az ehhez kapcsolódó úgynevezett Szent Korona-eszmével, vagy Szent Korona-tannal a magyar közgondolkodásnak is része – emelte ki Gyulai Éva. A koronát a Nemzeti Múzeumban őrizték, 2000. január 1-től pedig az Országházban van. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy az ereklye soha nem hagyhatja el az országot.

Az államalapítás ünnepén, Miskolcon a Szent Korona másolatát mutatják be a koronaőrök, délután 16.00 óráig tekinthető meg az Avasi református templomban, ahol orgonaművészek és kórusok szolgálnak délután. A 17.00 órakor induló ünnepi menetben is megtekinthető lesz, az arató koszorúval és az új kenyérrel.