40 nap alatt 900 kilométer – megérkeztek az első zarándokok Miskolcra
Az Avas-Déli Isteni Ige Templomától indulva az Erzsébet téren keresztül haladtak a zarándokok, akiket a városháza kapujában Pfliegler Péter fogadott. Az alpolgármester úgy fogalmazott, a zarándokok áldozatvállalásának kettős jelentősége van.
– Az egyik az a fajta kitartás, amit a zarándokok mutatnak nekünk, a másik a hitre és a kereszténységre való felhívás – emelte ki az alpolgármester, majd hozzátette: megtanuljuk tőlük, hogy ragaszkodnunk kell azokhoz az értékekhez, amelyeket ma sokan megkérdőjeleznek Európában. Ezek nélkül pedig lehetetlen Európa jövője, és lehetetlen az a fejlődés, amit Magyarország is felmutathat. – Ezért fontos, hogy kiálljunk a keresztény értékek mellett – hangsúlyozta –, s a zarándokok hatalmas erőt adnak egész Magyarországnak.
A nyolcfős kis csapat valamennyi tagja Csíksomlyóig gyalogol majd. Kovácsné Kóger Judit Ajkáról érkezett, és Budapesten csatlakozott a csapathoz. – Családi dolgok miatt indultam el a zarándoklaton – mondta. – Tavaly születtek iker unokáim, akik koraszülöttek voltak. A kisebbik fiaméknál pedig tavaly lett volna kisbaba, akit sajnos elveszítettek, de most újra várandós a menyem. Értük szeretném kérni a Szűzanya segítségét, és azért, hogy továbbra is egészségben növekedjenek – részletezte.
Útjuk során sok önzetlen, segítőkész emberrel találkoznak – tudtuk meg Szőke Zoltántól, a csoport koordinátorától. – Budapestről indultunk. Csatlakoznak hozzánk az utunk során itt-ott olyan emberek, akik szívesen vendégül látnak minket, vagy elkísérnek egy szakaszon – sorolta. Mint mondta, van, aki csak a falu végéig tart velük, de akad olyan is, aki hosszabb szakaszon. – Mindenki szeretne a részese lenni annak a kegyelemnek, aminek mi, és szeretnék, hogy eljussunk Csíksomlyóra. Hozzátette: szeretnének a Csíksomlyói búcsú után csángókkal elmenni az ezeréves határig.
Pénteken és szombaton is érkezik még egy-egy csapat Miskolcra, akik a város templomainak, nevezetességeinek érintésével, több száz kilométeres gyaloglás után, szeretnének eljutni a csíksomlyói kegyhelyre.
A 900 km hosszú gyalogos zarándoklat a Mária úton halad, ami összeköti Budapestet Máriacellel és Csíksomlyóval. A hívek 40 napi gyaloglás után a pünkösdi búcsúra érik el a csíksomlyói kegyhelyet, útközben minél több Mária-emlékhely érintésével.
A szülőkkel könnyebb a gyógyulás! – 1,5 millió forintos adományt kapott a GYEK
A Gyekben 2010-ben épültek meg az első olyan kórtermek, ahol a kicsikkel szüleik is bent maradhatnak.
Réti Gyulától, a GYEK Gyermeksebészeti Traumatológiai és Égési Osztályának osztályvezető főorvosától megtudtuk, ezek a baba-mama kórtermek teljes kihasználtsággal működnek. – A szülők első kérdése, amikor a gyerek kózházba kerül, hogy jöhet-e vele ő is. Sokszor már ez alapján kellett a műtéti előjegyzéseket adni, hogy legyen üres hely – részletezte a főorvos a bővítés indokoltságát.
Magánszemélyek és vállalkozók segítségével 2017-ben kezdődött el a munka az osztályon. Két háromágyas és egy egyágyas baba-mama kórtermet alakíthattak ki. A kezelőt is teljesen felújították, azonban még néhány bútort nem cseréltek le: ehhez nyújtottak segítséget fideszes képviselők. A kórtermek berendezéséhez összesen másfél millió forintot gyűjtöttek össze.
– Mi, Fidesz-KDNP-s politikusok mindig a szívünkön viseltük a felnövekvő nemzedék és ifjúság sorsát – fogalmazott Hubay György önkormányzati képviselő. – Most lehetővé vált, hogy a gyermekek nem maradnak egyedül, hanem a szülőkkel együtt lehetnek; ez nagyon nagy segítség.
Az osztályon évente 2500 beteg gyereket kezelnek. A felújításokkal nőtt a szakmai színvonal, de a gyerekek is komfortosabb körülmények között gyógyulhatnak, szüleik mellett.
KSE XII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra - egyedülálló rendezvény a Diósgyőri várban!
A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) huszonkét éve minden második évben megrendezi nemzetközi sörversenyét. Ez alatt az időszak alatt a hagyományosan Miskolcon tartott verseny a kelet-közép-európai régió egyik legjelentősebb sörversenyévé fejlődött. A több mint két évtized során egyre több sörfőzde egyre több kategóriában és egyre több sörrel nevezett a versenyre. Az idei évben már hét országból 86 főzde küldte el több mint 300 sörét a megmérettetésre, megduplázva ezzel a két évvel ezelőtt indított sörök számát.
– Sehol máshol az országban nincs ilyen program – hangsúlyozta a fesztivál szerdai sajtótájékoztatóján Pfliegler Péter alpolgármester. Mint mondta, a kisüzemi sörfőzdék tartósan akarnak igazán jó minőséget létrehozni. – Miskolc is ezt akarja - hogy egy tartósan jó minőségű város legyünk mindenki számára, aki itt él – emelte ki az alpolgármester. Hozzátette, a turizmus és a gasztroturizmus jelentősen fejlődő iparága a városnak. Pfliegler Péter reményét fejezte ki, hogy a Diósgyőri vár láttán a verseny résztvevői, később is visszatérnek majd erre a csodálatos helyre családjukkal, barátaikkal.
Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a rendezvényen arról szólt, volt idő, amikor sör alatt, csak egyféle sört ismertünk. – Ezzel szemben manapság már nagyon nagy a kínálat. Egyre elterjedtebbek a népszerű, felsőerjesztésű sörök, a gyümölcsös sörök, a világosabb, vagy sötétebb búzasörök. Tehát óriási lesz a választék, amivel találkozhatnak a látogatók – hangsúlyozta.
Idén először Sörmustra is társul a versenyhez
A vár előtti Vásártéren pénteken és szombaton délután 40 kisüzemi sörfőzde mutatja be 80 féle sörét. Pénteken 16 és 18 óra között minden főzde standján maga a tulajdonos vagy a sörfőző áll majd a csapok mögött, így számos kulisszatitkot megtudhatnak az érdeklődők. A 80 féle sör mellett, zenei csemegék, és gasztroélmény is várja a várba látogató közönséget. Grillezett kolbászok, sztrapacska, csülök, tócsni szerepel a terítéken - tehát minden, ami passzol a sörhöz. Emelett lesz pálinka és alkoholmentes ital is, mindenki megtalálhatja a kedvére való itókát.
Kedvezőtlen időjárás esetén egy hatalmas rendezvénysátor garantálja a nyugodt sörözést. A szórakoztatásról pedig miskolci és távolabbi zenekarok gondoskodnak.
Mi alapján dönt a zsűri?
A KSE sörversenyére a BJCP* 2015 típusbesorolásai alapján lehetett jelentkezni. A megnövekedett nevezési kedvnek köszönhetően idén két fontos változás is lesz. Egyrészt változik a helyszín, a belváros helyett a nemrégiben felújított Diósgyőri vár lovagtermében lesz a sörbírálat. Másrészt a zsűrinek két nap áll majd rendelkezésére (április 11–12.) a sörök értékeléséhez. A közel 50 fős szakmai zsűri tagjai a verseny előtti időszakban több alkalommal is érzékszervi tréningen vett részt, felkészülésüket a Szent István Egyetem Söripari Tanszékének oktatói és több BJCP szakember segítette.
Az értékelés alapján a megfelelő pontszámot elért söröket a zsűri arany, ezüst és bronz diplomával díjazza, tehát könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a kategóriában több sör is aranyérmes lesz. Gyémántdiplomát a verseny három legmagasabb pontszámot elérő arany diplomás söre kap. A bírálatot a zsűri tagjai a vakteszt szabályai szerint végzik, tehát nem tudják, melyik sörfőzde sörét értékelik, csak a nevezett kategóriát ismerik.
A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének szervezése 1993-ban kezdődött, majd 1994. február 1-én Kerekegyházán 18 sörfőzde tulajdonosa hivatalosan is megalapította. Azóta képviselik a magyarországi sörfőzdéket. Az egyesület segítette tagjait a sörfőző szakmunkás képesítés megszerzésében, szakmai oktatásokat, sörtechnikai kiállításokat, szakmai szimpóziumokat, külföldi üzemlátogatásokat szervezett. Jó kapcsolatot ápol a szakmai és felügyeleti szervezetekkel. Sör szakbizottsági tagsággal részt vállalt az Élelmiszerkönyv előkészítésében, javaslattevő szerepe volt a Jövedéki törvény módosításaiban. Az egyesület taglétszáma az 1990-es évek közepe táján már elérte a 140-et, majd a sörfőzdék száma különböző okok miatt drasztikusan csökkenni kezdett, emiatt a tagok létszáma is megfogyatkozott. Ez egészen 2007-2008-ig tartott, amikor már alig 30 sörfőzde alkotta az egyesületet. A következő években azonban fordulat állt be, a taglétszám ismét növekedni kezdett, az újonnan alakuló sörfőzdék sorra csatlakoznak az egyesülethez. Közöttük a gerillafőzdék is, vagyis olyan sörfőző vállalkozások, amelyeknek nincs saját sörfőzdéjük. Jelenleg 51 főzde alkotja az egyesület tagságát. A KSE 1996 óta kétévente rendezi meg nemzetközi sörversenyét, és 2016 óta – az Óbudai Önkormányzattal közösen – Kisüzem néven tartja sörfesztiválját az óbudai Fő téren.
"Miskolc vize kiváló" – ivókutat adtak át a Diósgyőri vár mellett
A város által létrehozott közalapítvány célja, hogy óvja, védje a bükki vizet, s felhívja a figyelmet annak fontosságára. 2017 márciusában, szintén a közalapítvány kezdeményezésére és szervezésében Miskolctapolcán adtak át egy ivókutat, amely várakozáson felüli népszerűségnek örvend a turisták körében.
Az ünnepségen beszédet mondott a kút adományozója, Rápóti-Fekete Mónika az Aba-Szer Fémbútor Kft. ügyvezetője. Üszögh Lajos, a Bükk-Térség Fenntartható Vízgazdálkodásáért Közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, a közeljövőben Lillafüreden is szeretnének átadni egy hasonló ivókutat. – Ezzel is érzékeltetni szeretnénk, hogy Miskolcnak kiváló ivóvize van, s felhívni a lakosság figyelmét: inkább ezt igyák, ne pedig a palackozott vizet – emelte ki.
Az ivóvíz fontosságáról és védelméről szólt az átadón Hubay György, a Rendészeti Bizottság elnöke is. Kiemelte, a miskolciak szerencsések, hiszen karsztforrások szolgáltatják a város ivóvizét. A MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. naponta mintegy 170 ezer fogyasztóhoz juttat el átlagban 40 ezer köbméter egészséges ivóvizet. Ennek tisztaságát a világ legmodernebb, ultraszűrős technológiája is garantálja, a nap 24 órájában.
Mint elhangzott, a páratlan természeti értékre világszínvonalon vigyáz a város. Miskolc, a Green City mozgalom tagjaként és környezetbarát városként az elmúlt évek fejlesztéseivel – a biológiai tisztítási fokozat bevezetésével – a szennyvíztisztítás hatásfokát is 90 százalékosra emelte.
Az átadón közreműködött a Fazekas Kiskórus, és több gyermek szinte nyomban kipróbálta a kút "szolgáltatásait". – Nagyon finom és tiszta ez a víz, olyan finom, mint az otthoni csapvíz – mondta el egyikük, Nagy Zsombor.
Kiállítás az Avason a magyar-lengyel barátságról
A vándorkiállítás a Szegedi Levéltárból indult. Figeczkiné Szabó Mónika, az Avasi Gimnázium történelem-angol szakos tanára elmondása szerint a tárlat pontos címe: Fejezetek a magyar lengyel barátság vészterhes éveiből 1939-45 között. – A II. világháború kitörésekor a náci Németország lerohanta Lengyelországot. Az akkori magyar miniszterelnök, gróf Teleki Pál megnyitotta a határokat a lengyel menekültek előtt. Ez is olyan történelmi pillanat, amikor megmutatkozott, az évszázadokra visszanyúló magyar-lengyel barátság - tette hozzá.
Az Avasi Gimnázium és a Miskolci Lengyel Kisebbségi Önkormányzat régóta együttműködik, pályázatokat nyújtanak be, szakmai utakat szerveznek együtt. Fekete Dénes, a Miskolci Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke kiemelte, az intézmény mindig fogadókész volt a lengyel kapcsolatokra. Együttműködnek például a katowicei rajzszakosokkal, évente látogatják egymást a testvérvárosok tanulói.
Az Avasi Gimnáziumnak vannak lengyel kötődésű tanulói is, egyikük, Jurecska Panna nagyon fontosnak nevezte ezt az identitását. – Nagymamám lengyel származású és a Polska Drenka énekkarban is részt vesz - mondta el.
A kiállítás március 28-ig tekinthető meg az Avasi Gimnáziumban. Az intézményben március 26-án ünnepséget rendeznek a Magyar- Lengyel Barátság Napja alkalmából.
Megnyílt a megye huszonegyedik Kormányablaka
Ezentúl nem csupán személyi okmányokat lehet intézni Felsőzsolcán, hanem államigazgatási ügyeket is; például szociális, családtámogatási, és egészségbiztosítási területen.
Demeter Ervin kormánymegbízott a megnyitón elmondta: legfőbb célkitűzésük az úgynevezett egyablakos ügyintézés. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél egy ablakon, egyetlen felületen találkozik az államigazgatással, nem kell keresgélnie, melyik hivatlhoz forduljon az ügyével. Tehát nem az ügyfélnek kell különböző helyekre vinni a papírjait, a papírok utaznak a rendszeren belül – fogalmazott a kormánymegbízott.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő kiemelte, kormányablak időt takarít meg a felsőzsolcaiak és a környező települések lakóinak számára. Segíti az ügyintézés gyorsaságát, egyszerűségét, gördülékenységét. Bízom benne, hogy az ügyfelek elégedettek lesznek a hivatal munkájával - tette hozzá.
Demeter Ervin elmondása szerint a megyében további két kormányablak is nyílik majd a jövőben: Emődön és a Tiszai pályaudvaron.
II. Országos Rendészeti Csapatverseny Miskolcon
Lövei László r. ezredes, a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium oktatási igazgatóhelyettesétől megtudtuk, országosan 74 iskola nevezett a versenybe abból a 100 iskolából, ahol rendészti képzés folyik. A 74 iskolából pedig 24 csapat diákjai vetélkedtek egymással március 10-én. Mint megtudtuk, az országos döntő Körmenden lesz majd március 24-én.
10 versenyszámban versenyeznek a tanulók eméleti és gyakorlati tudásukról számot adva. – Célunk, hogy a legjobb, legtehetségesebb 17-18 éves fiatalokat megtaláljuk a régiónkban és iskolánkba csábítsuk őket.
A verseny célja a belügyi rendészeti ismeretek közismereti tárgyat oktató, valamint a fegyveres szervek és vagyonvédelem ágazati szakmai képzést folytató középiskolák 11. és 12. évfolyamos tanulói számára lehetőséget nyújtani tehetségük kibontakoztatására, valamint a rendészeti pálya felé irányításuk erősítése.
– Hosszú évek óta nagy örömmel veszünk részt ezeken a versenyeken – mondta Szőke István, felkészítő tanár. – A diákok szeretnek erre a versenyre járni, hiszen itt lehetőségük van arra, hogy összemérjék tudásukat a másik iskola tanulóival. Pedagógiai szempontból azért jelentős ez a verseny, mert a gyerekek erre a hivatásra készülnek, ami még egy plusz felkészülési lehetőséget biztosít számukra. Elméleti és fizikális megmérettetésen is számot kell adniuk a diákoknak, hiszen 10 feladat vár rájuk belügyi, rendészeti és vagyonvédelmi ismeretkből, majd a fizikai számok következnek: fekvőtámasz, függeszkedés, távolugrás, 2000 méteres síkfutás. Valamint van szakmai feladat is büntetés-végrehajtásból, és katasztrófavédelemből.
A versenyzők sportcsarnokban, lőtéren, akadály- és futópályán, közlekedési- és csapatszolgálati kabinetben mérték össze tudásukat március 10-én délelőtt.
A versenyt az Országos Rendőr-főkapitányság Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Képzés-igazgatási Központ, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Humán Szolgálat és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Humán Szolgálat közösen szervezte.
XXII. Víz Világnapi Nemzetközi Úszóverseny Miskolcon
Az úszóversenyt március 10-11-én rendezik meg Miskolcon, a Kemény Dénes Uszodában.
Sallai Ferenc, a verseny főszervezője a keddi sajtótájékoztatón visszaemlékezett az eddig eltelt 22 évre és az első verseny életre hívására. Mint mondta, a víz védelme, szeretete nagyon fontos, ezt már gyerekkorban tudatosítani kell. Az első verseny még a Diósgyőri Uszodában zajlott, majd egyre több ország csatlakozott a programhoz. 2010-ben átadták a Kemény Dénes Uszodát, amellyel újabb távlatok nyíltak meg a rendezvény előtt. 2013-ban rekordszámú nevezés érkezett, kétnapossá kellett tenni a versenyt, hogy a 400-500 úszó rajthoz állhasson. – Ezen a hétvégén több száz igazolt versenyző nem csupán a vízben, de szimbolikusan a víz védelméért is úsznak. Ettől más ez az úszóverseny, mint a többi – emelte ki.
Az idei víz világnap szlogenje: Védd természetesen! A víz világnapja célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára, és az édesvíz készletek veszélyeztetettségére. Víz nélkül ugyanis nincs élet. – Amikor 1997-ben elkezdtük a Víz Világnapi Úszóversenyeket rendezni, mi is ennek a jelszónak tudatosítását tűztük ki célul – hangsúlyozta Fázold Ádám, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, elmondva, hogy ma már az 1 milliárdot is meghaladja azoknak a száma, akik nem jutnak megfelelő ivóvízhez.
A miskolci úszóversenyen 32 versenyszámban mérhetik majd össze tudásukat az úszók. Két nap alatt 118 eredményhirdetést tartanak majd - tudatta Hölcz Péter az MVSI versenyigazgatója. Március 7-én éjfélkor jár le a nevezési határidő, de már most közel 2000 rajtnál és 400 versenyzőnél tart az idei megmérettetés. Magyarországról idén több mint 30 klub és 5 külföldi csapat jelezte a részvételét.
– Egy úszó számára a verseny ünnepet jelent – mondta Kiss Attila, a Megyei Úszó Szövetség elnöke. – Ez az az alkalom, amikor megmutathatja, milyen szinten van, fel tudja mérni, hová kell még fejlődnie.
Szabó László, a Miskolci Sportcentrum Kft. létesítményvezetője egyebek mellett arról szólt, hogy már péntek este megtörténik a versenymedence pályáinak átrendezése. Biztosított mindenkit, hogy a versenyzők zavartalan szereplése maximálisan biztosított lesz. – Úgy néz ki, már a kapacitásunk határait feszegetjük, amikor a nézők és versenyzők elhelyezéséről beszélünk – emelte ki.
Deák Bárdos Mihály, az MVSI sportigazgatója elmondta, a városi közgyűlés elfogadta a Kemény Dénes Uszoda bővítését szolgáló előterjesztést, 33 méteres medencetér kialakításával, egy 800 és 1000 fő befogadására alkalmas lelátóval, hozzá tartozó vendégszektorral, parkolókkal. A jövőben ezek nagyban meg fogják könnyíteni a mérkőzések lebonyolítását.
Területvédelmi tartalékos katonákat képeznek Miskolcon is
Katonai egyenruhások ültek tehát azon a nyílt órán, amelyet a Miskolci Egyetem és a megyei Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság szervezett hétfőn délelőtt. A résztvevők mindannyian tanulmányaik vagy munkájuk mellett vállalták, hogy segítenek a haza védelmében.
Torma András rektor a nyitóelőadáson jogászként kiemelte, hogy az Alaptörvény 31. cikke értelmében minden magyar állampolgárnak kötelessége a hazát védeni. – Mindenkinek kötelessége, ha úgy tetszik szent kötelessége a haza védelme, mindenkinek a maga helyén a maga idején. A rektor kiemlte, azért van szükség képzett tartalékosokra, mert országunkat csak mi magunk tudjuk megvédeni.
Szombati Emese, a Magyar Honvédség B.-A.-Z. Megyei Előkészítő Részleg alezredese elmondta, együttműködési megállapodás alapján, a honvédelmi ismeretek tantárgy bevezetését követően helyezték át a kiképzés helyszínét az egyetemre. Cél, hogy minél népszerűbbé tegyék a területvédelmi tartalékos szolgálati formát. Az alezredestől azt is megtudtuk, az a terv, hogy 2026-ra Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járásában, mindenhol jelen legyen egy-egy századnyi tartalékos. 2026-ra tehát 1600 tartalékossal kell rendelkeznie a megyének.
Mint megtudtuk, a tartalékosoknak szerződéskötési díj jár, ami 32 333 forint. A szerződéskötést követő próbaidő letelte után folyosítják részükre. Illetve minden év letelte után van rendelkezésre állási díj is, ami jelenleg megegyezik a minimálbérrel - bruttó 139 ezer forint. Amikor pedig kiképzési feladatokat hajtanak végre a tartalékosok, illetményre jogosultak.
Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot a Magyar Honvédség azért hozta létre, hogy rendkívüli állapot, vagy védelmi helyzetben kiegészítsék, és tehermentesítsék a hivatásos és szerződéses állományt.
Jelentkezni a toborzó irodában lehet Miskolcon, a Hatvanötösök útja 2. szám alatt.
Tizenkét kórterem újult meg a GYEK-ben
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Onkohaematológiai és Csontvelő-transzplantációs Osztály D részlegén a „Kun Klaudia Alapítvány” szervezésében 12 kórterem festési és felújítási munkái sikeresen befejeződtek.
– A legfontosabb a környezet – emelte ki Simon Réka, az Onkohematológiai és Csontvelő-transzplantációs Osztály osztályvezető főorvosa. – Nem mindegy, hogy a gyerek milyen környezetben van, és mivel tudja elfoglalni magát. Most már korlátlan internethasználat is van ezen az oldalon, ami azért jelentős, mert ma már mindenkinek van tabletje, számítógépe, laptopja, tehát akármilyen rajzfilmet tudnak nézni, ha éppen nincs megfelelő nekik a TV-ben. Arról nem is beszélve, hogy az internet által képileg is tudják tartani az otthoniakkal a kapcsolatot akár skype-on, vagy facebookon keresztül, ami nagyon fontos.
Az osztályvezető főorvostól azt is megtudtuk, az egészségügyi szakdolgozóknak is sokkal könnyebb dolguk van azóta, hogy a vizsgálóágyat is megkapták: így nem kell pakolgatni a gyerekeket egyik ágyról a másikra, hanem könnyedén kitolhatják őket a kórterembe és akár ezen az ágyon is ébredhetnek. – A másik, ami nagyon fontos, hogy ennek az ágynak a magasságán lehet állítani, így nekem például jóval könnyedebb a csontvelő-mintavétel, a gerincvíz-mintavétel. És úgy gondolom, ha nekem könnyebb, jóval kevesebb ideig is tart a beavatkozás, ami a gyermeknek sokkal jobb, mert kevesebb ideig van altatva – tette hozzá.
Kun Klaudiát is ezen az osztályon kezelték agytörzsi daganattal. Az orvosok mindent megtettek az életéért, amit csak lehetett, de sajnos úgy rendelte a sors, hogy angyal lett belőle. – Kislányunk elvesztése után küldetésünknek és egyben életcélunknak tekintettük azt, hogy hasonló helyzetben lévő gyermekeknek és családjuknak segítsünk, ezért elhatároztuk, hogy létrehozzuk a Kun Klaudia Alapítványt – magyarázta az alapítvány létrejöttét Kun Attila, az alapítvány elnöke.
– Lassan egy éve van a kislányom kórházban leukémiával – mondta Galyas Csilla. – Nagyon otthonos itt, főleg ezekkel a festményekkel, így sokkal jobban érzi magát ő is, hiszen itt is megvan az otthonos környezet.
