Egyre többen gondolják úgy, hogy a nyugdíj nem a munkával töltött évek végét jelenti; sokan szívesen dolgoznának még, amiben a nyugdíjas szövetkezetek sok segítséget nyújtanak. Az érdeklődőknek nincs más dolguk, mint kitalálni, mivel foglalkoznának szívesen.

Volt, aki azért érkezett a szakmai napra, mert szerette volna megtudni, hogy milyen lehetőségei vannak, és hogy mit kínálnak számukra a cégek. – Én öt éve vagyok nyugdíjas, szívesen végeznék irodai munkát négy órában, vagy pedig szervezési dolgokat; bármit, ami kreatív és nem annyira megterhelő fizikailag – mondta Kovács Edit.

A szövetkezetek nagy előnye, hogy rugalmas időbeosztást és kedvező adózást kínálnak, illetve a fizetés mellett a nyugdíj teljes összege megmarad.

– A nyugdíjasoknak ez egy nagyon rugalmas forma, hiszen nem szükséges minden nap napi nyolc órát dolgozni, valamint ez egy közösség is egyben – hangsúlyozta Nagy Gábor, a KÖZÉSZ egyik alapító tagja. – Ez már a tizenharmadik állomása a szakmai fórumnak, az összes megyében megrendezzük. Ezeken az alkalmakon tájékoztatjuk a nyugdíjasokat és a munkáltatókat, hogy milyen lehetőségeik vannak. Már meghaladta a százat a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek a száma. Felmérések alapján már mintegy 20 ezer regisztráció van a szövetkezetek birtokában.

Ádám Imrétől, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettesétől, a megyei szervezet elnökétől megtudtuk, a vállalkozók fejlődésének legnagyobb gátja Magyarországon a munkaerőhiány, mértéke eléri a 200 ezer főt. A nyugdíjasok foglalkoztatása így megoldást kínálhat a nyomasztó munkaerőhiány mérséklésére.

A megyei szervezet elnöke arról is szólt, a vállalkozók számára ez a megoldás magyarországi, valamint tapasztalattal és szakértelemmel bíró munkaerőt kínál. – Amiért még különösképp megéri nyugdíjas szövetkezeteken keresztül foglalkoztatni a nyugdíjasokat, hogy ez egy költségként fog fölmerülni a munkáltatók számára, tehát nem beszélhetünk munkabérről, hanem csak költségről – emelte ki.

A szakmai fórum az összes megyébe ellátogat és tájékoztatja a nyugdíjasokat és a vállalatokat a szövetkezetek által nyújtott lehetőségekről.

A Miskolci Törvényszék programban való részvételét Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke hivatalba lépése óta támogatja; és biztosítja annak lehetőségét, hogy a törvényszék bírái, igazságügyi alkalmazottjai közép- és általános iskolákkal együttműködve adjanak tájékoztatást az igazságszolgáltatás működéséről. A Miskolci Törvényszék a „Nyitott Bíróság” program első előadását még 2012 novemberében tartotta meg egy miskolci középiskolában. Azóta a program népszerűsége évről évre nőtt, a programhoz csatlakozni kívánó iskolák száma egyre gyarapodott, a Miskolci Törvényszék dolgozói több mint 21 ezer középiskolás és általános iskolás diákhoz jutottak el előadásaikkal. A bírósági szervezeten és a bírói munkán túl, az előadások nagy hangsúlyt fektetnek az alapvető jogi ismeretek megszerzésére, arra, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő módon hívják fel a figyelmet a fiatalkori bűnözésre, az áldozattá válás kérdéseire, a kábítószerek, az internet, és ezáltal a közösségi oldalak veszélyeire.

A „Nyitott Bíróság” program nyújtotta programlehetőségek egyike a perszimuláció, melynek keretében a diákok a bírósági tárgyaláson résztvevők szerepeibe bújva (vádlott, védő, ügyész, felperes, alperes, tanú, sértett, szakértők, stb.) egy tárgyalást elevenítenek meg, ezáltal játékos formában ismerkedhetnek a bírósági eljárás alapvető szabályaival. Horváth Dórától, a Miskolci Törvényszék sajtószóvivőjétől megtudtuk, a perszimulációs versenynek már hagyománya van itt Miskolcon, ugyanis ez a harmadik ilyen alkalom. – Először Édes Anna történetét dolgoztuk fel, utána Erzsébet királyné ügyét, most pedig Báthory Erzsébet büntető ügyét dolgozzák fel a diákok.

A történet szerint Homonnai Drugeth György és Báthory Erzsébet lánya, Nádasdy Katalin esküvőjét tartották Csejtén, 1610. január 6-án, melynek alkalmával Báthory Erzsébet két szolgálólányt ölt meg, miután megkínozta őket.

– Úgy gondolom – mondta Szokoly Bettina, a Fráter György Katolikus Gimnázium tanulója -, ez a verseny egy remek lehetőség arra, hogy a diákok bepillanthassanak a magyar jogalkotó szervek munkájába, és részt vegyenek egy bírósági tárgyaláson. Ez egy kicsit kiszakít a hétköznapokból, főleg így tizenkettedik osztályban. Felkészülés során a történelmi tényekkel ismerkedtünk meg – tette hozzá.

A megmérettetésre négy iskola jelentkezett: a Miskolci Szemere Bertalan Szakgimnázium, a Fráter György Katolikus Gimnázium, a Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakgimnázium és a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium. – Megkapják a büntetőper anyagát a diákok és az iskolák felkészülnek erre a versenyre – részletezte Horváth Dóra sajtószóvivő. – Ilyenkor a gyerekek a vádlott, a védő, az igazságügyi szakértő bőrébe bújnak, kidolgozva a vádat és a védekezési stratégiát, és a védőbeszéd is a diákoktól hangzik el, valamint maguk határozzák meg a vádlott és a tanúk vallomásának tartalmát is. A „játékban” a törvényszék bírái is „szerepet kapnak”, hiszen ők vállalták magukra a bíróság szerepét és egyben ők a verseny zsűrije is: Pabis Attila, a Miskolci Törvényszék bírája, Szunyog Tibor, az Encsi Járásbíróság elnöke, és Puskár József, a Miskolci Járásbíróság bírája nagy várakozással tekintenek a nem mindennapi munka elé. Ők értékelik a diákok munkáját, a diákok szereplését.

A Miskolci Szakképzési Centrum Szemere Bertalan Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma már második tanéve képez ki rendészeti ügyintézőket – tudtuk meg Bekő Zsuzsannától, az iskola tanárától. – A kerettanterv igen nagy hangsúlyt helyez a jogi, és ezen belül is a büntetőjogi képzésükre. Úgyhogy a Miskolci Törvényszék által meghirdetett perszimulációs játékot nagyon nagy örömmel vettük, hiszen gyakorlatilag, amit tanítunk a gyerekeknek, azt itt most élőben meg is próbálhatják. A kiküldött vádirat alapján nyolc gyermeket készítettünk fel a mai napra. Mi egy jogtörténeti utazással kezdtük a mai versenyt és egy büntetőeljárási csavarral fejeztük be. Összesen két hetünk volt a felkészülésre, ennek megfelelően próbáltuk a stratégiánkat kialakítani.

A gyerekek tárgyjutalomban részesülnek, aki pedig a legjobb eredményt nyújtja a versenyen, egy napon valóban részt vehet a bíróság munkájában: bírák, igazságügyi alkalmazottak, bírósági titkárok mellé oszthatják be, bemehet akár egy tárgyalásra is, és megnézheti, hogyan működik a bíróságon az iroda és a panasznap. Egy picit beleláthat az igazságügyi tevékenységbe.

Az utazási kiállítás már 25 éve várja a kiállítókat és a látogatókat Miskolcon. Tavaly Tokaj városát, valamint a tengeri és folyami hajóutak specialistáját hívták meg díszvendégnek a rendezvényre. Idén a korábbi évekhez képest, hamarabb rendezik meg a kiállítást.

A kétnapos rendezvényt a budapesti Utazás kiállítás után a szakmában az egyik legjobb vidéki rendezvénynek tartják. Ezt jelzik a visszetérő kiállítók is: idén közel 100 kiállító vesz részt a rendezvényen és 8-10 ezer látogatót várnak.

Bárdos István, a kiállítás szervezője a szerdai sajtótájékoztatón kiemelte, valószínű, hogy a látogatók körében még nagyobb lesz az érdeklődés a kiutazások iránt a korai dátum miatt. – Pillanatnyilag az a tendencia az utazásban, hogy januártól kezdve előfoglalási kedvezményeket adnak. A január az általában mintegy 20 százalék körüli előfoglalási kedvezmény, a február pedig 15 százalék környékén van - mondta el a szervező. Március elején a kiállításon 10-15 százalék előfoglalási kedvezményre számíthatnak az utazni vágyók.

Az idei külföldi díszvendég Szlovákia lesz, a belföldi pedig Kossuth Lajos szülőhazája: Monok. – Nagyon sok épített örökségünk van, amelyeket érdemes megnézni – fogalmazott Demeterné Bártfay Emese, Monok polgármestere. – Kastélyok, templom, kálvária, gyönyörű halastó horgászati lehetőséggel. Vadászni is lehet, vendégházakkal állunk az idelátogatók rendelkezésére - tette hozzá.

Pfliegler Péter alpolgármester az utazási kiállítás helyszínéül szolgáló Miskolc lehetőségeit méltatta. Kiemelte, a városnak számos turisztikai értéke van, ezeket folyamatosan fejlesztik, s minden évben jelentős több mint 10 százalékos emelkedés van a turisták, illetve az itt töltött vendégéjszakák számában. Ez pedig a városnak és a vállalkozásoknak is jelentős bevételt jelent. 

Szlovákia standján többek között Kassa, a kassai repülőtér, a Szlovák Paradicsom, Bettlér és Rozsnyó mutatkozik majd be. A megnyitón Sonja Jelinkova a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal magyarországi vezetője és Demeterné Bártfay Emese, Monok polgármestere köszönti a vendégeket. A rendezvényt a tervek szerint Kiss János, Miskolc alpolgármestere nyitja majd meg.

Február 8-10. között ismét a határon túli kultúra kapja a főszerepet a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át Újvidék három művészeti ága: színháza, képzőművészete és irodalma mutatkozik be Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton. Ezalatt a három nap alatt több színházi előadás mellett a képzőművészet és az irodalom világán keresztül is betekintést nyerhetnek a miskolciak az újvidéki művészet világába.

– Az Újvidéki Színház 44 évvel ezelőtt alakult: azóta a Délvidék és a Balkán kapuján működő egyetlen és nem is akármilyen színház – mondta Venczel Valentin, az Újvidéki Magyar Színház igazgatója. – Ami a repertoárt illeti, mi abból indulunk ki, hogy a színház művészete a pillanat művészete, egy társadalmi diskurzus helye. Ezért a tematika választásakor folyamatosan figyelnünk, éreznünk kell azt, hogy igazából a közönségünk milyen tematika kapcsán fogékony, melyek azok a társadalmi, esztétikai, művészeti, akár politikai kérdések is, amelyek őket foglalkoztatják – hangsúlyozta. – Az így megérzett tematikára tulajdonképpen a drámairodalom már megírt darabjai mentén próbálunk válaszolni.

Az igazgatótól azt is megtudtuk, Szerbiában a színház területén két irányzat tapasztalható: a polgári színház és színjátszás újraértelmezése, és az a bizonyos posztdramatikus politikai színház. Az Újvidéki Színház mindkét irány szerint próbál alkotni. Ez azt jelenti, hogy egyfelől a klasszikus újszerű értelmezésével foglalkoznak, másfelől pedig a már említett társadalmi problémák feldolgozásával próbálnak részt venni abban a bizonyos társadalmi diskurzusban, ami színpad és nézőtere között folyik.

Három magyar szerző művével érkeztek Miskolcra. – Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című művével, és Mezei Kinga alkotói projektjével, a Piaf-menettel. Szombaton pedig Balog István – Lénárt Róbert művét mutatják be Fekete címen.

– Minden olyan dolog, amely az elhatároltságnak az ellentétje, vagyis a határtalanság mentén történik, a mi magyar közösségünk vonatkozásában nagyon fontos, és nagyon értékes, és néha mondhatnánk, hogy történelmi jellegű lépés is – hangsúlyozta Venczel Valentin , kiemelve a Határtalan napok rendezvénysorozat létfontosságát. – Nagyra tartjuk a Miskolci Nemzeti Színháznak azt a kezdeményezését, hogy a határon kívül színházakat határtalan kontextusban mutatja be itt, Miskolcon, ezzel is jelezve, hogy a színház vonatkozásában mennyire nem szakmai és történelmi azt kijelenteni, hogy vannak határon túli és anyaországi színházak. Ez a rendezvény pontosan ezt a fajta elhatárolódást próbálja sikeresen eltávolítani. Amúgy is rengeteg határ van körülöttünk és közöttünk, a színház pedig mindig is híd volt különböző filozófiai térségek között, különböző nyelvi közösségek, és különböző értékrendszerek között – hangsúlyozta.

– Hat éve indult el ez a kezdeményezés, melynek keretein belül határon túl rekedt nemzettestvéreinket vendégül látjuk Miskolcon – mondta Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. – Azt gondolom, hogy egy nemzeti színház önmeghatározásának egyik tartópillére az, hogy a határon túli előadásokat, a határon túli kultúrát be kell fogadja, láthatóvá kell tegye.

Az Újvidéki Színház, a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, illetve a Szabadkai Népszínház magyar társulata, három olyan jelentős műhely, amely a magyar színházi kultúra dobogóján foglal helyet. – Úgy gondolom, három nagyon izgalmas nap lesz, amelyben érezhetővé válik az a hatás, amit a szerb közelség gyakorol a vajdasági magyar színjátszásra, valamint a kisebbségi létezés azon nehézségei, amelyek mindenféle spektrumot érintenek – emelte ki. – Ettől még gyönyörűbb az, hogy számukra nem a populáris irány a meghatározó, hanem a kísérletező, felfedező, újraértelmező, egészen haladó szellemiségű előadások. Nagyon jó színházuk van – tette hozzá.

További programok:

Péntek:

• 19.00 – Paif-Marche/Piaf-menet – Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója – Nagyszínház
• 19.00 – Amadeus – Szabadkai Népszínház magyar társulata – Kamaraszínház

Szombat:

• 17.30 – Fekete – Újvidéki Színház - Kamaraszínház.

Makettfesztivál a Miskolci Farsangon 2018. Beregi László képgalériája!

A fesztivál nem csupán egy kiállítás, hanem vásár, börze és verseny is egyben, melyre idén 247 nevezett munka érkezett.

–A nemzetközi rendezvény célja, hogy népszerűsítsük a makettezést, mint hobbit – tájékoztatta portálunkat Báthori Gábor, a Miskolci Makettezők Egyesületének elnöke, amikor a fesztivál létrejöttéről kérdeztük. – Az ország egész területéről jönnek ilyenkor makettezők, akik a tél folyamán elkészített munkáikat szeretnék bemutatni és megmérettetni. Ezen a nemzetközi versenyen – mely az év első makettfesztiválja volt – átadtuk a Győzelem Pajzsa díjat is.

Katonai tankok, vadászrepülők, épületek, mellszobrok, vonatok – csak, hogy néhányat említsünk a fesztivál kínálatából. Egy komplett város rajzolódott ki a versenyre ellátogatók szeme előtt.

Akadt olyan makettező is ezen a kiállításon, aki hulladékból készítette el munkáját. Kovács György versenyre szánt makettjei dezodoros flakonból, régi telefontöltőből, öngyújtóalkatrészekből, legóból készültek, mintegy 1-1,5 év alatt.

A rendezvényt börze valamint workshopok kísérik, ahol az érdeklődők nemzetközileg is ismert és sikeres magyar makettépítők mesterfogásait sajátíthatják el.

A forralt bor és tepertőfesztivál csaknem tíz éves múltra tekint vissza Görömbölyön. Idén nyolcadik alkalommal gyűltek össze a hazai ízek kedvelői, kicsik és nagyok egyaránt. A gasztrofesztivál a Görömbölyi Művelődési Ház előtti téren várta az érdeklődőket.

Hagyomány ilyenkor, hogy a történelmi egyházak képviselői Görömbölyön megszentelik a szőlővesszőket, hogy gazdag és ízletes termést hozzanak a helyi borászoknak. Idén a szertartás magyar rekordkísérlet is egyben. A Reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából ötszáz vesszőt szenteltek meg.

A megnyitón köszöntötték a Görömbölyi Borbarátok és Hagyományőrző Egyesület tagjait, a város elöljáróit – mások mellett Kriza Ákos polgármestert, Pfliegler Péter alpolgármestert, és Csöbör Katalin országgyűlési képviselőt, az esemény fővédnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit.

– Nagyon örülök, hogy már nyolcadik alkalommal lehetek itt, és, hogy a születésnapomra esik ez az esemény – mondta el köszöntőjében Csöbör Katalin, aki köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a rendezvény megszervezésében és létrehozásában közreműködtek.

– Mindenkinek példát mutathatnak ezzel a görömbölyi emberek, hiszen ez a rendezvény összehozza a közösséget. Örülhetünk annak, hogy együtt vagyunk, forralt bort készítünk, tepertőt kóstolunk, és boldogságban vagyunk – hangsúlyozta a képviselő, majd Böjte Csaba szerzetes egyik idézetét osztotta meg a résztvevőkkel:

„Folyamatos félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!”

– Amikor vesszőt szentelünk, ez felhívja a figyelmünket, hogy a vesszőből egyszer szőlő lesz, a szőlőből pedig egyszer bor lesz. Az egyház számára két szempontból is fontos a bor. Egyrészt mert az egyház nincs a vidámság, az öröm és a boldogság ellenére, hiszen gondoljunk arra, hogy Jézus is elment a kánai menyegzőbe, és ott a vizet borrá változtatta – erről Galambvári Péter, a Görömbölyi Görögkatolikus Parókia parókusa beszélt.

A vesszőszentelés mellett egész napra változatos színpadi, szórakoztató programokkal készültek a szervezők.

Tavaly a Kiss Kata Zenekar táncoltatta meg a januári fagyban a helyieket, akik idén is eljöttek a farsangra hangoló fesztiválra. szórakoztató színpadi programok mellé pedig forralt bort ihattak és tepertőt, valamint más finomságokat falatozhattak az érdeklődők.

– A fellépők hasonlóan, mint korbábban elsősorban könnyűzenét szolgáltatnak a nap folyamán. Szűcs Judith a sztárfellépőnk, a napot pedig a Kerozin zárja, de természetesen gyerekműsorok is vannak, például a Ludas Matyi vásári komédia gyerekeknek – mondta el Kovács András, a Görömbölyi Borbarátok és Hagyományőrző Egyesület elnöke.

Nyílt nap a Diósgyőri várban , Beregi László képgalériája!

A Diósgyőri vàr is felkerült azon törtènelmi emlèkhelyek közè, amelyet ingyenes vasúti közlekedèssel èrhetnek el diàkcsoportok. Ennek apropójàn nyílt napot szerveztek pedagógusok szàmàra akik igazolvànyuk felmutatàsàval ingyen lèphettek be a vàrba, kísèrőik pedig kedvezmènyes jegyet vàlthattak. 

– Ezen a napon nemcsak a vàr termeit nèzhették meg, hanem megismerhették a diàkcsoportoknak szóló ajànlatainkat is – mondta Almási Beatrix, a Diósgyőri vár kommunikációs menedzsere. – Az egyes helyszíneken olyan izgalmas programokban lehet rèszük, mint egy közèpkori körtànc elsajàtítàsa, fegyverbemutató, lovagi jàtèkok, gyógynövèny bemutató, pajzskèszítès, íjàszat, közèpkori betűvetès, vagy viselet bemutató – tette hozzá.

Az èrdeklődők tàrlatvezetèsen is rèszt vehettek, amelyen a vàr nèpe a Diósgyőri vàr törtènetèről, a falai között zajló diplomàciai esemènyekről, szövődő szerelmekről, intrikàkról, és cselszövèsekről mesèlt.

– Ezelőtt 15 évvel voltunk itt a Diósgyőri várban a feleségemmel, és ahhoz képest , mint amilyen akkor volt, ez egy csoda – fogalmazott Brunecker Jenő. – 260 kilométert autóztunk azért, hogy megnézzük a Diósgyőri várat és nagyon meg vagyunk elégedve. Ha tehetném, akkor felsőtagozatos iskolásokat és középiskolásokat tömegével csődítenék ide – tette hozzá.

– A tanóráinkon a mindennapi életmódot is tanítjuk a gyerekeknek, amiket pedig ma itt látok, azt a munkám során rendkívül jól tudom majd hasznosítani, amit itt, a Diósgyőri várban láttam – mondta Szegedi László.

A Hermann Ottó Múzeum tagintèzmènyeinek kèpviselői is a vár vendégei voltak, akik interaktív múzeumpedagógiai foglalkozàsaikat ès osztàlyok szàmàra szóló ajànlataikat mutatták be az èrdeklődőknek.

– Szeretnènk megmutatni, hogy a törtènelem lehet izgalmas, èrdekes. Lehet jàtszva tanulni. A Diósgyőri vàrban tett làtogatàs pedig egy èlmènyekkel teli időutazàs a közèpkorba – hangsúlyozta ki Almási Beatrix.

Szeptember 30-án az Avasi kilátóban húsz év után újra levetítették az Utánam Srácok Fesztivál keretein belül az 1997-es Hajrá, Diósgyőr! című riportfilmet. Kende Tamásék arra gondoltak, párhuzamba állítják a diósgyőri labdarúgócsapat kálváriáját a mindennapi élet korrajzával. Juhász-Léhi István riporterrel és Szántó Ferenc rendezővel együtt 1996 őszén kezdtek forgatni részben a Vasgyárban, részben a lelátókon, a stadion körül, meccseken és előttük. Sok tucatnyi egykori drukker feltűnik a képeken, többen meg is szólalnak, elmondják véleményüket a „mindig vesztes” oldal életérzéséről. Két évtized távlatában érdemesnek és érdekesnek tűnik utánanézni, mi maradt ebből és mi tűnt el. Mennyire vagyunk ugyanolyanok, és mennyiben teljesen mások. 

A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállító épületében a fesztivál keretein belül megnézhették a "Volt egyszer egy stadion" kiállítást, ahol Keresztury Tibor és Kende Tamás voltak a vendégek.

– Bár Debrecenben születtem, egy éves koromtól Miskolcon éltem, és a Földes Ferenc Gimnáziumba jártam – mondta Keresztury Tibor, író-szerkesztő. – Abszolút miskolci identitásúnak vallom magam, és nagyon erős a kötődésem a városhoz. A város egész atmoszférája, a hangulata, a mentalitása nagyon szimpatikus nekem, sokkal szimpatikusabb, mint más vidéki városoké, ahol éltem. A szerelem pedig a Diósgyőrrel kezdődött: 5 éves koromtól jártam meccsekre. Sokkal több volt már akkor nekem a futballcsapat, mint egy futballcsapat, mert valahogy Miskolcot testesítette meg. Azt gondolom, hogy Miskolc identitásához a korai Edda művek, az első három lemez, és a Diósgyőr nagyon is hozzátartozik, mint kulturális identitásképző elem. Nagyon nagyra tartom az  Északkeleti Átjáró Egyesületnek ezt az értékőrző munkáját, mert ez példátlan Magyarország vidéki városaiban – hangsúlyozta ki.

Keresztury Tibor véleménye szerint Miskolcon nemzedékről nemzedékre adják át a DVTK szeretetét a családon belül. Majd hozzátette, ez egy abszolút közösségképző szerepe a Diósgyőrnek, hogy lehet valakiért szorítani, lehet valakihez kötődni, lehet valamiért drukkolni. 

– Nagyon szépnek látom Miskolc belvárosát, nagyon sokat fejlődött, és nagyon sokat alakult – tette hozzá zárásként.

A már hagyománnyá vált Szüreti Fesztivált, idén is megrendezték a Gárdonyi Géza Művelődési Ház udvarán. A fesztivált a szüreti felvonulás nyitotta meg délelőtt 10 órakor a Csabavezér - Balassi Bálint és Sütő János útvonalon. A Miskolci Mazsorettek, a Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai, és az Avasi Néptánc együttes vonult a szüretet ünneplő tömeg előtt. Egy egész présházat hoztak le a pincesorról, helyben darálják a szőlőt, majd préselik és a mustot mindenki megkóstolhatta Hejőcsabán, a Szüreti Fesztiválon. 

– Nagyon örülök neki, hogy ilyen sokan eljöttek – fogalmazott Barta Gábor, képviselő –, hogy ennyire foglalkoztatja az embereket ez a szüreti időszak. Tudni kell Hejőcsabáról, hogy nagyon régi település, 1067-ben már említi egy oklevél, mely szerint nagyon jó kapás emberek, és jó szőlőtermő dombok vannak a környéken. Tehát itt nagyon mély gyökerei vannak a szőlőkultúrának, és az emberek tartják is ezt a hagyományt – tette hozzá.

Barta Gábor kihangsúlyozta, mindig kell közösséget építeni, és ápolni. Véleménye szerint, ez a fesztivál a legjobb alkalom arra, hogy a már meglévő kapcsolatait Hejőcsaba lakossága még jobban elmélyítse.

– Minden évben megszervezzük a fesztivált, immáron harmadik éve – mondta Kiss Ákosné Gonda Erika, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház intézményvezetője –, a hagyományok ápolása miatt. Ez egy nagyon szép őszi munka volt, amikor a lányok, az asszonyok, és a férfiak is mind a szüreten voltak, hogy összeszedjék a szőlőt. Ezt összepréselték, majd este jókedvűen vigadtak. Mi pedig ezt szeretnénk egy kicsit átadni – hangsúlyozta.

A felvonulást a Miskolci Mazsorettek előadása követte, majd a Gárdonyi Géza Katolikus óvodásainak és iskolásainak előadását nézhette meg a fesztivál közönsége. Volt még itt tánc, és nótázás is, néptáncegyüttestől kezdve, break dance-en át, Eperjesi Erika és Kriston Milán operett egyvelegéig. A mulatságot pedig az Animal Cannibals-es srácok zárják majd délután 4 órakor.  

– Nagyon tetszik ez a fesztivál – mondta Kövér Gáborné –, rengeteg fiatal van, a gyerekek gyönyörű műsort adtak, úgyhogy nagyon jól érezzük magunkat.

– Minden évben eljövünk erre a szüreti mulatságra, és ez most túltesz az előző évi szüreti napokon – fogalmazott Sarudi János. – Így kell a fiatalokat bevonni ezekbe a hagyományokba, mint ahogyan azt most is láthatjuk. Mi nagyon jól érezzük magunkat: finomak a borok, az ételek.

A gyerekek is nagyon élvezték a Szüreti Fesztivált, Antal Zsófia elmondta, mennyire örül neki, hogy lehet ugrálóvárazni, és vattacukrot kérni, valamint hozzátette mennyire élvezi a sok játékot itt a Gárdonyi udvarán.

A legkisebb generáció tagjai sem maradtak program nélkül, hiszen a fesztivál teljes ideje alatt mindenkinek lehetősége volt királylánnyá vagy pillangóvá változni az arcfestésnek köszönhetően, de gyerekfoglalkozásokkal is várták a csemetéket. Ezeken kívül még Borka játékok, valamint állatsimogató is volt a hónap utolsó napján, a hejőcsabai Szüreti Fesztiválon 2017-ben.

Szüreti Fesztivál a Gárdonyiban, Beregi László képgalériája!

Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte teljes területén szükség volt tűzoltói beavatkozásra. A legtöbb esetben Miskolc, Mezőkövesd, Encs és Tiszaújváros térségében riasztották a hivatásos egységeket, ahol kidőlt fákat, letört faágakat és úttesten rekedt vizet kellett eltávolítaniuk a tűzoltóknak.

Szikszón villám csapott egy családi ház tetőszerkezetébe, amely következtében izzani kezdett a tető egy négyzetméter területen. A Miskolci hivatásos tűzoltók megszüntették az izzást.

Sajóhídvégen, Nagycsécsen és Négyesen a nagy erejű szél tetőszerkezetet bontott meg, ahol az egységek megszüntették a közvetlen életveszélyt.