Két, az út mellett dolgozó munkás sérült meg a reggeli balesetben
Egyiküket a helyszínen ellátták, a másikukat szemsérüléssel kórházba szállították. A baleset a kiliáni posta kereszteződésében történt. A markológépet szállító nyerges vontató olyan nagy ívben vette a kanyart, hogy az éppen arra közlekedő villamos szinte egész oldalát legyalulta. A Skoda összes ablaka betört. Az anyagi kár jelentős.
Ihatok petpalackból a villamoson? – hamarosan új piktogramokkal, feliratokkal és hanggal is eligazít az MVK
Az utazási feltételekben már korábban leszögezte az MVK: egyebek mellett dobozos üdítővel, nem becsomagolt étellel tilos felszállni a villamosra, autóbuszra, illetve ott elfogyasztani az ételt, italt. A cég vezérigazgatója hangsúlyozta, amellett, hogy óvniuk kell a járművek tisztaságát – ki szeretne hamburgerből lecsöpögő ketchuppal összemaszatolt ülésre ülni? –, a balesetveszély elhárítására még inkább gondolniuk kell. Bele sem merünk gondolni, mi történne, ha egy vészfékezésnél a gyrostálról villával falatozó utas nekiesik a vele szemben ülő/álló utastársának…
Nyitott dobozos kólával, jégkásával tilos felszállni a járművekre – ellenben a zárható üdítők fogyaszthatók a villamosokon, a buszokon is, mondta el Singlár Zsolt. Nem kell tehát senkinek sem tartania attól, hogy megbüntetik, ha belekortyol a vízbe és utána visszazárja a palackot, vagy ha utazás közben veszi be a gyógyszerét.
Más esetben a jegyellenőr először megkéri az utast, tegye el az italt vagy ételt. Mivel az utóbbi időben megsokszorozódtak a panaszok, megpróbáltuk megnézni, mi a valóság. A legtöbb esetben kiderült, nem úgy történnek a dolgok, ahogy azt az utas elmesélte.
– Minden esetet kivizsgálunk, és azt látjuk, hogy munkatársaink jogszerűen járnak el, sajnos ez nem mindig életszerű, de azon igyekszünk, hogy a jövőben az legyen – fűzte hozzá a vezérigazgató.
Singlár Zsolt ismertette azt is, hogy az MVK-járművek fedélzetén és a megállóhelyeken is HD-minőségű kamerák vannak, a felvételeken keresztül így vizsgálni tudják az eseteket.
Az MVK most arra készül, hogy a rendelkezésre álló eszközök segítségével még pontosabban és figyelemfelkeltőbben tájékoztassák az utasokat a kérdésben. Lecserélik a piktogramokat, de új vizuális és audiovizuális tájékoztatással is készülnek: hangbemondással és a LED-kijelzőkön is elindítják a tájékoztatást.
Singlár Zsolt nagy elégedettséggel szólt a villamosok free wifi-szolgáltatásáról, melyhez rengetegen csatlakoztak. Elmondása szerint az utasok mintegy 80 százaléka használja azt utazás közben. Hangsúlyozta, az új buszokra is kiterjesztik ezt a szolgáltatást, és jó hír az egyetemistáknak: az Egyetemvárosba járó vonalcsoportokba biztosan be fog kerülni ez a szolgáltatás.
Az MVK Zrt. vezérigazgatójával készült hosszabb interjút a szerda este fél 7-kor kezdődő Miskolci Naplóban tekinthetik meg.
Közgazdász-vándorgyűlés – ügyfélbaráttá tennék a közigazgatást
Az államtitkár hozzátette, hogy 2018-ra a szélessávú internet az egész országban elérhető lesz, az elektronikusan intézhető ügyek száma pedig 423-ról 1000-re nő majd.
Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozások egészének érdekében áll - tette hozzá, kiemelve az integrált ügyfélszolgálatok és az elektronikus ügyintézés kiterjesztését.
Az államtitkár hangsúlyozta, 2018-ra a szélessávú internet Magyarország minden fehér foltján elérhető lesz. Az elektronikusan intézhető ügyek száma meghaladja majd az ezret, míg jelenleg 423 ügytípust lehet a kormányablakokban - mint integrált ügyfélszolgálatoknál - ügyintézni - mondta.
Rámutatott: az informatikai rendszer kialakításában most körülbelül "félúton" tartanak, annak teljes kiépülése "nagy előrelépés lesz a közigazgatásban".
Kitért arra, hogy a kormány a centralizációs lépésekben nem kívánja tagadni a piacgazdaság vagy a demokrácia értékeit, hanem szerepet kíván vállalni ott, ahol a piac nem képes önkorrekcióra, önszabályozásra.
Magyarázata szerint az átalakítások érdekében a Jó Állam Program három eleme: az igazságügy átalakítását célzó Moór Gyula Program, az önkormányzati reform, valamint a közigazgatást megújító Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Ezek keretében már az elmúlt időszakban is számos intézkedés történt az államigazgatás hatékonyságának növelése érdekében - ismertette.
Az önkormányzati programból kiemelte: átalakították az önkormányzati szervezetrendszert, illetve adósságkonszolidáció történt. 1200 milliárd forintot vállalt át az állam az önkormányzatoktól, amely már a működőképességet veszélyeztette.
Az önkormányzati reform része lett a szolgáltatási feladatellátás és intézményfenntartás, így az egészségügy-, oktatás-, szociális-, kulturális- és környezetvédelem átrendezését is magában foglalta - tette hozzá.
A Magyary Program pedig azt állította fókuszába, hogy az államapparátus a lehető legkevésbé terhelje meg a gazdaság jövedelemtermelő részét. Átalakult a központi államigazgatás, a csúcsminisztériumi rendszer, és létrehozták a területi középszintet - mondta.
Véleménye szerint a járások tekintetében nincs politikai vita, az állam a korábbi felfogásokkal szemben nem a régiós intézmények irányába tolta a rendszert, hanem azt szerette volna elérni, hogy minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. 198 járás, kerület jött létre, egy szűnt meg összevonás miatt.
A jövőt illetően megjegyezte: a megkezdett intézkedések folytatásaként már a tartalmi elemekre kell koncentrálni. Ma a közigazgatásban 3400 ágazati szakrendszer működik és ezek nem átjárhatóak. Ezt kell megoldani - jegyezte meg.
Bekő Balázs szerint jól teljesített a magyar válogatott a románok ellen
A hangulat nem maradt el a mérkőzés helyszínén tapasztaltaktól, ahol gyönyörű élőképpel hangoltak 22 ezren. A DVTK stadionban csak 20, ám annál lelkesebb bérletes és Bekő Balázs vezetőedző készülődött az Európa-bajnoki selejtezőre. A rendhagyó találkozón a Diósgyőr is szóba került, majd a találkozó szünete egy rendkívül bizakodó véleménnyel kezdődött.
Ahogyan egy mérkőzésen, minden érzelem megjelent a közös meccsnézésen is, de hiába szorított mindenki a magyar válogatott sikeréért, végül nem született gól. Oláh Zoltán szerint bátrabban kellett volna játszanunk, jobban kellett volna labdát birtokolnunk, középpályán nagyon hamar át tudtak rajtunk jönni, ez volt a gond.
Majd elkészültek a közös fotók, mindenki begyűjtötte a vezetőedző aláírását, aki bizakodva értékelt. Bekő Balázs úgy fogalmazott, a magyar válogatott jól teljesített ezen a meccsen, a második félidőben többet is vállaltunk, többet is kezdeményeztünk, voltak is lehetőségek, de nem sikerült betalálni.
Este 11 óra körül elcsendesült a stadion és elkezdődött a hangolás a hétfő esti, észak-írek elleni selejtezőre.
Mintegy 93 milliárdból fejlesztik a megye gazdaságát, infrastruktúráját, és teremtenek új munkahelyeket
Török Dezső arról beszélt, hogy a tavaly szeptemberben elfogadott megyei területi integrált programnak három pillére van: a stratégiai a következő évek fejlesztéseiről, az operatív programrész az ezekhez szükséges forrásokról szól. A harmadik azt vizsgálja, hogy az európai uniós, illetve a hazai jogrendnek megfelelően valósítják-e meg a település- és területfejlesztési stratégiát.
A megyei közgyűlés elnöke a televízió Miskolci Napló című műsorában kiemelte, a megyei program megalkotása előtt több mint 70 egyeztető fórumot tartottak a megye járásaiban, a polgármesteri hivatalokban. A konzultációkon egyértelművé vált, hogy a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére, valamint munkahelyek teremtésére van leginkább szükség. A megye gazdasága kapcsán Török Dezső rámutatott: a gépgyártás mellett a vegyipar a húzóágazat, óriási szegmensét adja a foglalkoztatásnak. Az is látszik ugyanakkor, hogy a könnyűipari fejlesztések adhatják a kitörési pontot a településeknek.
– A fejlesztésekkel, munkahelyek teremtésével el kell érni, hogy a kistelepüléseken is ott maradjanak az emberek. Ugyanakkor egy településnek esztétikusnak is kell lennie, mert egyre fontosabb a turizmus – mondta a megyei közgyűlés elnöke, hozzátéve, az országos átlag fölött nőt a vendégek száma a megyében.
A kis- és középvállalkozásoknál cél a további erősödés, de így is rendkívül sok embert foglalkoztatnak a megyében. Török Dezső hozzátette: bár a kkv-k direkt támogatása a Területi Operatív Program keretében nem lehetséges – csak önkormányzatok és egyházak pályázhatnak –, egy nyertes pályázattal a települések indirekt módon, megbízásokkal támogathatják őket.
Az Integrált Területi Programban az eddigieken túl szerepel még mezőgazdasági fejlesztés, kerékpárút építés, de több pályázati felhívás fog megjelenni – a remények szerint már október elején – a megújuló energiákkal, az energiahatékonysággal kapcsolatban is.
– Lehetőség lesz arra, hogy az önkormányzatok épületeket újítsanak fel, ablakokat cseréljenek ki, szigeteljék a homlokzatokat, vagy a meglévő földgázkazánt biomassza-kazánra cseréljék – sorolta az elnök. Hozzátette, arra is lesz lehetőség, hogy napelemparkokat telepítsenek. Több település is jelezte, hogy szeretne termálfürdőt vagy strandot működtetni. Az eu-s forrásokból ugyanakkor jut majd forrás utak felújítására, buszfordulók, buszmegállók kialakítására is.
– A 93 milliárd forint soknak tekinthető, a megye a Magyarországra szánt források 11 százalékot nyerte el. Akkor lennék elégedett, ha 2020 körül a települések nagy része több fejlesztésről, befektetői csoportok megjelenéséről és lényegesen több foglalkoztatottról számolhatna be – mondta a megyei közgyűlés elnöke.
Horti Dóra: „a Diósgyőr tele van ambícióval"
A játékos magyar bajnoki és kupaaranyakkal a zsebében előbb Lengyelországban, majd Törökországban öregbítette a magyar kosárlabda hírnevét, miközben a nemzetközi kupákban is nagy rutint szerzett.
A szerb Tina Jovanović, valamint az amerikai Alyssia Brewer és Ivory Crawford bemutatására készültek az újságírók, akiket nem kis meglepetés ért azzal, hogy új igazolásként a sokszoros magyar válogatott Horti Dóra is megjelent a keddi sajtótájékoztatón. A 195 centiméter magad játékos 2012-ig a Sopronban játszott, majd Lengyelországban és Törökországban légióskodott. Ám Dóra hamarosan férjhez megy és mivel előző csapata nem hosszabbított vele szerződést, úgy döntött, hogy inkább itthon folytatja pályafutását. A diósgyőri klub előző idényben mutatott szereplése igen meggyőző volt számára, ezért a piros-fehérek mellett tette le voksát.
„A DVTK tele van ambícióval, indulnak az Európa Kupában. Tavaly végigkövettem a döntőt, láttam, hogy játszottak és nagyon szimpatikus volt” – fogalmazott.
A Sopron és a PEAC nagyon megerősítette keretét az átigazolási szezonban. Erre az előző bajnokságban második helyen végzett DVTK-nak is reagálni kellett, ezért szerződtetettek le három centert. Horti Dóra döntését a Diósgyőr csapatkapitánya, Czank Tímea is támogatta, akivel Sopronban és a válogatottban is együtt játszottak.
„Timit régóta ismerem, tudtam, hogy mire képes, de ennyire még soha nem jött ki neki jól, mint tavaly. Én is ilyen típusú játékos vagyok, ha nyugodt környezetben olyan edzővel dolgozom együtt, aki bízik bennem, akkor én is sokkal jobban tudok teljesíteni” – mondta Horti Dóra.
Dóra ma már csatlakozott a Generali Arénában megtartott edzéshez és szeptember 5-én élesben is bemutatkozhat piros-fehér színekben. A csapat ugyanis akkor játssza első felkészülési mérkőzését a Cassovia Kassa csapatával.
Főépítészeti Életmű Díjat vehetett át a miskolci Bodonyi Csaba
Az Országos Főépítészeti Kollégium és Nagykanizsa 2000-ben alapította az év főépítésze díjat, mely elismerést évente két kategóriában adományoznak. Az Év Főépítésze Díjat egy aktív főépítész, míg a Főépítészi Életmű Díjat, a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonult kiváló főépítész kapja. Az elmúlt tizenöt évben összesen harminchárom főépítész részesült a kitüntetésben.
A díjakat Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere, Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke, Rostás László, Miskolc főépítésze, valamint Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke adta át.
Idén Főépítészi Életmű Díjat vehetett át Arató György, okleveles építészmérnök, Budapest 13. kerület nyugalmazott főépítésze, három évtizedes települési, fővárosi és kerületi, következetes és eredményes főépítészi munkásságáért, az építészeti részletmegoldásoktól, a városrendezésen át a városfejlesztésig mindenre kiterjedt hozzáértő munkájáért.
Szintén Főépítészi Életmű Díjat kapott a miskolci Bodonyi Csaba okleveles építészmérnök, Tokaj főépítésze, huszonöt éves magas színvonalon végzett főépítészeti tevékenységéért. Az építészetre és az épített környezetre mindig is a magyar kultúra részekén tekintett, munkáját az alkotó ember felelősségével végezte és végzi.
2015-ben az Év Főépítésze Díjat Zsigmond László okleveles építészmérnök, Veresegyház, Rácalmás és Mátészalka főépítésze vehette át kimagasló építészeti, építőművészeti munkájáért, amivel hozzájárult Veresegyház építészeti arculatának kialakításához.
Köztéri-megújítási Nívódíjban részesült a Budapest 8. kerület józsefvárosi önkormányzat által megvalósított Kálvária tér rehabilitációja. A tervezők lakossági fórum keretében egyeztették a Kálvária tér környékén élők igényeit a tervezési koncepcióval, s így sikerült egy magas színvonalú, ugyanakkor jól használható közösségi teret kialakítani. A díjat Iványi Gyöngyvér, főépítési irodavezető vehette át.
Ugyanígy nívódíjban részesült a 13. kerület, Vizafogó lakótelep komplex közterületi felújítása, melynek során Angyalföld egy olyan nagyfokú döntéshozói tudatosságra valló munkát valósított meg, amely nem csak kifogástalanul illeszkedik a Nívódíj eszmeiségéhez, hanem ékes tanúbizonysága is a helyi közösséggel szembeni tisztelettudó és szeretetteljes bánásmódnak. A díjat Helembai Mihály, a 13. kerületi Közszolgáltató Zrt. közterületi divízióvezetője vehette át.
A nívódíj pályázaton dicséretben részesült a Budapest 8. kerület józsefvárosi önkormányzat által megvalósított Teleki László tér – FIDO tér rehabilitációja, Eger, Dobó tér és környékének építészeti rekonstrukciója, valamint a Dunakeszi főterének funkcióbővítő rehabilitációja is.
A Köztéri-megújítási Nívódíj pályázatot a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület hirdeti meg. A díjat, az arra érdemesnek talált megújult közterek építészei nyilvános pályázat keretében nyerhették el.
A tanácskozás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy szabad-e újjáépíteni régi várromokat vagy nem. Rostás László miskolci főépítész elmondta: a szakma a Diósgyőri várat látva egyértelműen a felújítás mellett foglalt állást.
– Itt kiderült egyértelműen, hogy a megépített épület és nem a romok konzerválás az, ami igazából a jövőt képviseli – mondta a miskolci főépítész. Rostás László hozzátette, hogy az épített környezetet meg kell óvni, a pusztított örökséget helyre kell állítani. Pénteken a vándorzászló átadásával és munkaértekezlettel zárul a konferencia.
Előbb a Csorna, majd a Debrecen ellen javítana Bekő Balázs
A vezetőedzőt a hétfői edzés után kérdezte a Miskolc Televízió, a beszélgetést a sportműsorban láthatják majd teljes egészében a nézők. Ebben többek között arról is beszél a szakember, hogy a javításra is megvan a lehetőség, mindjárt szerdán, a Csorna elleni Magyar Kupa mérkőzésen, majd aztán szombaton, immár hazai pályán, a Debrecen elleni bajnokin.
Az 5-0 arányú vereséget követő nyilatkozatában Bekő Balázs egyebek mellett arról is szólt, hogy csak azok jöjjenek edzésre, akik valóban a DVTK mezében szeretnének szerepelni.
– Ezzel a kijelentéssel arra utaltam, hogy mindenki tegye helyre a saját fejében ezt a teljesítményt, és mindenki vonja le maga a konzekvenciát. Aztán ténylegesen úgy jöjjenek vissza hétfőn, hogy ilyen többé nem fordulhat elő – emelte ki a vezetőedző.
Felújítják a 26-os belvárosi szakaszát – a Búza térnél szerdán kezdődik a munka
A város legforgalmasabb csomópontjában 250 méter hosszú szakaszt tesznek rendbe. A munka egy hónapig tart és 70 millió forintot költenek rá.
Az autósoknak útszűkületre, forgalomkorlátozásokra kell számítaniuk a benzinkutakat, bevásárlóközpontokat, az autóbusz pályaudvarokat és a piacot érintő útszakaszon. A közútkezelő ezért türelmet és fokozott figyelmet kér az arra közlekedőktől. Illetve mindenkinek azt javasolják, ha teheti, kerülje el a 3-as és 26-os főút kereszteződését.
Ezer milliárd forintot költ a vasút fejlesztésére 2020-ig a kormány
A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban 1000 milliárd forintot költ a kormány a vasút fejlesztésére. Felújítják például a Budapest – Miskolc vasútvonalat is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a MÁV 300 milliárd forintos adóssága öt év alatt 70 milliárd forintra csökkent.
