Dér borítja a füvet – reggel már mínusz négy fokra ébredt a város. Ez még nem okoz komoly gondot, de nem árt felkészülni a hidegebb hónapokra. A vízórák ugyanis elfagyhatnak, ha a tulajdonosok nem figyelnek oda. A jég szétfeszíti a vastag üveget, a repedésen keresztül pedig később, az enyhébb időben rengeteg víz elfolyhat. Ahogy a jég kitágul a vízórában, a záró fedlaprészt feszíti szét, hiszen az üveg, tehát a legkönnyebben roncsolható. A problémát a szakemberek szerint úgy lehet elkerülni, ha a vízórát egy ronggyal betekerik a tulajdonosok, az aknafedelet pedig egy hőszigetelő anyaggal betakarják.

Ha viszont már elfagyott a vízóra, a MIVÍZ sem tud mit tenni. Viszokai János szolgáltatási igazgató elmondta, a jogszabályok is előírják, hogy az aknának a karbantartásáról, a fagy elleni védelméről a tulajdonosnak kell gondoskodnia. – Mi annyiban tudunk segíteni ilyenkor, hogy a bejelentések alapján kimegyünk és a vízórát kicseréljük, de annak a díját is meg kell fizetni, illetve az elfolyt vízmennyiség díját – mondta, majd hozzátette a vízóraelfagyás elsősorban a telekkel rendelkező tulajdonosokat érinti. Az elmúlt téli időszakban több mint ezer vízóra fagyott el a városban. Volt olyan helyszín, ahol több mint ezer köbméter víz folyt el fölöslegesen.

Képgaléria! Fotó: Beregi László

Már hagyomány, hogy a Magyar Vöröskereszt köszönti azokat, akik több mint ötvenszer adtak vért. A szervezet 1939 óta szervez véradásokat, évente többször a területi vérellátókkal közösen. Munkájuknak is köszönhető, hogy évente több ezer rászoruló ember kaphat vért.

Breitenbach Géza, a Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezetének elnöke elmondta, Borsod megye nagyon jól áll országos szinten is. – Én csodálom ezeket az embereket, akik rendszeresen nyújtják a karjukat önkéntesen arra, hogy adjanak vért – mondta, majd elhangzott: akik még nem adtak vért gondoljanak arra, hogy a levett vér mások életét mentheti meg. 

Grubert Roland, a szervezet igazgatója elmondta, B.-A.-Z. megyében évente 31 ezer egység vért kell levenniük ahhoz, hogy biztonságos legyen a hazai vérellátás. – Miskolc tekintetében ez több mint tízezer egység egy évben. Nagyon fontos, hogy egyenletes legyen ez a szervezés hiszen van olyan vérkészítmény, amelyik csak pár napig eltartható és ebből is rendelkezésre kell állni nyilván minden vércsoportból.

Egy alkalommal négy és fél deci vért vesznek le a véradóktól. Két véradás között 56 napnak kell eltelnie, de sokan csak ennyi időt várnak, hogy újra segíthessenek.

Török Dezső, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, meg kell becsülni azokat, akik saját vérüket adják, hogy másokon segítsenek. – A vér a mai napig egy olyan készítmény, amit nem lehet mesterségesen előállítani, azok a véradók akik vállalkoznak rá, hogy életük során több alkalommal, tízszer akár, mint jelen esetben is százszor vagy száztizennyolcszor adnak vért, azok egy olyan tettet követnek el, amiért a társadalom is működik és valójában működik a vérellátó rendszer.

Zahuczki Sándor több mint százszor adott már vért. – Az embertársaimon való segítés, vagy ha azt nézem a saját egészségemnek a megóvása – ezek a legfontosabbak. Én érezzem azt, hogy érdemes elmenni vért adni!

Vért minden egészséges 18 és 65 év közötti ember adhat. A nők évente háromszor a férfiak pedig ötször segíthetnek így. Egy véradó ugyanis egyetlen véradásával három ember életét mentheti meg.

Mint ismeretes, a felsőoktatási intézményeknél 2014-ben vezették be a kancelláriarendszert, azzal a céllal, hogy az intézmények gazdálkodása felelősebb és átláthatóbb legyen. A kancellár felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért. A kancellárnak együttműködési kötelezettsége van a rektorral. A kancellár felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

A Magyar Közlönyben október 31-én jelent meg a kancellárok listája. Eszerint három intézmény - a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem és a Szent István Egyetem - kivételével nem lesznek változások a kancellári posztokon. A Miskolci Egyetemen a miniszterelnök - az emberi erőforrások minisztere előterjesztésére - továbbra is Deák Csabát bízta meg a kancellári teendők ellátásával.

A Miskolci Egyetem régi-új kancellárja érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az elmúlt három évben sikerült stabilizálniuk a Miskolci Egyetem működését - mind gazdasági, mind pedig a jövőkép megalkotása szempontjából. – A mindennapokban - szorosan együttműködveTorma András rektorral - folyamatosan azon dolgoztunk az elmúlt három évben, hogy egy jól működő, hazai és nemzetközi szinten is elismert egyetemet hozzunk létre – fogalmazott Deák Csaba. – Én úgy gondolom, hogy kancellári pozícióm megerősítése visszajelzés arra, hogy jó irányba indultunk el, jó irányba indult el a Miskolci Egyetem. Ezt várta a fenntartó, a tulajdonos, a magyar állam az intézménytől, és személy szerint tőlem is. Az elkövetkező időszakban is folytatni szeretnénk a megkezdett munkát, a jelenlegihez képest több hallgatót szeretnénk elérni, több nemzetközi kutatásban szeretnénk közreműködni. Aktív szerepet kívánunk játszani a város életében, hogy hozzájáruljunk Miskolc sikeres működéséhez, gazdasági fejlesztéséhez – tette hozzá a kancellár.

Beregi László képgalériája

A színházteremben Schmidtné Törő Ágnes igazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd elkezdődött a műsor, amelyben régi és jelenlegi avasisták is szerepeltek. – Takács Márta igazgatónő részéről hatalmas vállalkozás volt az iskola megalapítása harminc évvel ezelőtt. Az intézmény az elmúlt időszakban "kinőtte" magát, mindezt rengeteg versenyeredményünk, rendezvényünk, különböző megtisztelő címeink bizonyítják - hangoztatta beszédében Schmidtné Törő Ágnes, aki a jubileumról szólva elmondta: idén ünnepi évkönyvet adtak ki, tavasszal pedig ünnepi gálaműsora is lesz az intézménynek a Miskolci Nemzeti Színházban.

Schmidtné Törő Ágnes arról is szólt, hogy az elmúlt három évtizedben az intézmény pedagógusai szakmailag mindig a legtöbbet hozták ki magukból és szinte a végletekig odafigyelnek a gyerekekre. – Ezt jelzi a folyamatosan megújulni tudó és akaró tanári gárda, valamint azok az iskolához ragaszkodó diákok, akik most is itt vannak, ezen a rendezvényen – hangoztatta az igazgató, akinek a számításai szerint négy-ötezren végezhettek már az elmúlt évtizedekben a gimnáziumban. A műsort követően a tantermekben folytatódott az emlékidézés, ahol az iskola jelenlegi pedagógusaival taálkoztak a régi diákok.

Juhászné Gál Anikó - ma francia-német szakos tanár, nemrégen pedig még a gimnézium padjaiban ült - érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: nagyon pozitívan élte meg diákként az itt töltött éveket. - Családias volt a légkör, nagyon sokat kaptam az akkori tanáraimtól. Az egyetemet elvégezve, megköszönni jöttem vissza azt a tudást, amit itt szereztem, és akkor derült ki, hogy taníthatnék is itt. Örömmel vállaltam el a feladatot – mondta a tanárnő.

Kun Éva 1987-ben kezdett az Avasiban. – Ma is nagyon szépnek látom az épületet, jó érzés volt visszajönni, rég jártam már errefelé. A gimnáziumban megfelelő alapokat kaptam ahhoz, hogy elérjem, amire vágytam: hidrogeológus lettem, gyermekkoromtól érdekeltek a természettudományok – fogalmazott. Kiemelte, nagyon jó ötletnek tartja az öregdiák-találkozót, ebből egy pozitív hagyomány lehet a későbbiekben is.

Lenkei Márk most jár a gimnáziumba, végzős. – Szerintem ennek az iskolának már az atmoszférája is segíti a diákokat a tanulásban. Nagyon szeretem az osztályomat, az évfolyamtársaimat is, összetartóak vagyunk – nyilatkozta.

A jubileumi összejövetel résztvevői felidézték a tanulmányutakat, s megemlékeztek az elhunytakról is. A rendezvény kiegészítő programja volt egy kiállítás, amelyet az aulában rendeztek be, "Az Avasi 30 éve képekben" címmel.

Magyarországon a nemzet egészét érintő kérdésekben megkérdezik a magyar emberek véleményét. Ilyen volt az alaptörvény, a rezsikérdés, a devizahitelesek megsegítése és ilyen most a migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció is. Csöbör Katalin országgyűlési képviselő a rendezvény elején kiemelte: a brüsszeli bürokraták Soros György kezében vannak, s egy kevert Európa létrejöttében érdekeltek. Soros terve szerint egymillió bevándorlót kellene befogadnia Európának, és fejenként 9 millió forint támogatást kell számukra nyújtani, a magyar adófizetők pénzéből is. – Azt a támogatást, amit ők a migránsokra szánnak, mi inkább a magyar családok támogatására szeretnénk fordítani – hangsúlyozta Csöbör Katalin. – Továbbra is azt gondoljuk, nekünk van jogunk megmondani, kivel, mikor, hogy és hogyan akarunk együtt élni - tette hozzá a politikus.

– Az nem lehet állampolgár, aki nem ismeri a nyelvet, és a nemzeti össztermékhez sem járul hozzá – ezt már ifj. Lomnici Zoltán mondta, aki hozzátette: beigazolódott, amitől a magyar kormány tartott: az Európai Parlament megszavazta a felső korlát nélküli állandó elosztási mechanizmust. Ez folyamatos, korlátlan beáramlást jelent a tagállamokba. A CÖF szóvivője kiemelte: a magyar kormány ebben is előrelátó volt, míg az ellenzék kezdetben a kvóta puszta létezését is próbálta megkérdőjelezni.

Az alkotmányjogász szerint megoldást kizárólag az jelenthetne, ha ilyen kérdésekben a tagállamok maguk dönthetnének. A biztonsághoz ugyanis mindenkinek joga van - ezt nem hajlandók elismerni Brüsszelben, Londonban, Berlinben és Párizsban sem. – Ha az ideérkezők biztonsági kockázatot jelentenek, akkor le kell zárni a határokat, hogy senki ne jöhessen be ellenőrzés nélkül az unió területére. Az Egyesült Államokban is létezik bevándorlási kvóta,  legyen olyan szigor vagy csak fele olyan szigor a kerítések környékén, mint az USA-ban.

Ifj. Lomnici Zoltán beszédében kiemelte: a nemzetállami szempontoknak felül kell kerekedniük, különben az Európai Unió szét fog esni. A tagállamok esetében minimalizálni kell a külső pénzügyi befolyást, a segítséget pedig oda kell vinni, ahol a probléma van - hangsúlyozta a CÖF szóvivője.

Az indiai nagykövet azért jött a Miskolci Egyetemre, hogy arról tájékozódjon, itt milyen körülmények között milyen lehetőségeket tudnak használni azok a hallgatók, akik Indiából érkeznek. – Körbejárom Magyarországon a vezető felsőoktatási intézményeket, és a Miskolci Egyetemet egy nagyon színvonalas, előkelő egyetemnek tartom, ahol jól ismert a minőségi oktatás. Személyesen most vagyok itt először, szerettem volna találkozni az itteni indiai közösséggel – mondta Rahul Chhabra. – Meggyőződtem arról, hogy valóban érdemes az egyetem arra, hogy minél több indiai hallgató számára ismertté váljon a továbbiakban is.

Ahogy a nagykövet fogalmazott, Indiában a népesség nagyobb része fiatal, akik közül sokan szeretnének továbbtanulni. Ezt a vágyukat India nem tudja biztosítani számukra országon belül, ezért keresik a külföldi lehetőségeket. A nagykövet szerint ilyet képes nyújtani a Miskolci Egyetem is.

Kékesi Tamás rektorhelyettes elmondta, az egyetem vezetése büszke arra, hogy a köztudottan törekvő, szorgalmas és tehetséges, angolul kiválóan beszélő indiai hallgatók Miskolcra is jönnek. – A Miskolci Egyetemen jelenleg huszonkét indiai hallgató tanul, az összes külföldi hallgató száma: háromszáznégy fő, akik különbözőbb karokon és szakokon, valamint PhD képzésben vannak jelen a Miskolci Egyetemen. Ők az itt kapott magas színvonalú oktatás után a Miskolci Egyetem, a város és Magyarország jó hírét is elviszik többek között például Argentínába, Braziliába, Nigériába, Indonéziában vagy Mexikóba – hiszen ezekből az országokból is van hallgatója szép számmal a Miskolci Egyetemnek – mondta a rektorhelyettes.

Mint azt megtudtuk, a ’90-es években főleg az olajmérnöki szak iránt volt jelentős az érdeklődés, az Erasmus program megjelenésével azonban a Miskolci Egyetem szinte összes kara bekapcsolódott a külföldi hallgatók fogadásába. A Miskolci Egyetemen tanuló Erasmus hallgatók száma tanévenként eléri a 90-100-at. Emellett a 2013/2014-es tanévben a Magyar Kormány elindította a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot, amelyben a részt vevő hallgatók száma évről évre megduplázódik az Egyetemen. Míg a 2013/2014-es tanévben csak egyetlen diák érkezett az intézménybe, idén már 246 Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatója van a Miskolci Egyetemnek. A program mindemellett hozzájárul a magyar kultúra, a magyar nyelv népszerűsítéséhez is, mivel a hallgatók egy része egyéves előképzést követően magyar nyelven kezdi meg tanulmányait.

Képgaléria! Fotó: Mocsári László

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban ez év júniusában avatták fel az '56-os forradalom és szabadságharcban elesett névtelen orvosok és nővérek forradalmi emlékére készült emlékművet. A forradalom 61. évfordulóján koszorúzással emlékeztek meg az emlékműnél az egészségügyi dolgozók forradalom alatt tanúsított hősies magatartásáról és kiemelkedő hivatástudatáról.

Tiba Sándor, a kórház főigazgatója köszöntőjében a Himnusz és a Szózat kezdő sorait idézte. – "Isten, áldd meg a magyart!", " Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar!" Ezekről a sorokról is szólt 1956. Voltak, akik akkor hősként vagy csak a mindennapokban teljesítették, kötelességüket, amit a hazához való hűség rendelt számukra. Nagyon fontos, hogy intézményünkben is megemlékezzünk róluk, hiszen nagyon sok egészségügyi dolgozó is közreműködött a forradalom eseményeiben, vagy azok hátterében – mondta a főigazgató.

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő ünnepi beszédében hangsúlyozta, 1956 őszén elegendő volt tizenhárom nap ahhoz, hogy a magyar forradalom fogalommá váljon, az egész világon. – A magyarok példát mutattak a világnak összetartozásból, hősiességből és hazaszeretetből. 1956-ban a magyarok megelégelték a szovjet mintájú diktatúrát, és helyre akarták állítani az igazságon, szabadságon alapuló törvényes rendet. A forradalom alapkövetelését az egész nemzet osztotta, tízmillió ember egyet akart. Az ötvenhatos forradalmárok a maguk jövőjéért, a mi jelenünkért harcoltak – hangsúlyozta a politikus, kiemelve, hogy a magyar nemzet csak független, autonóm nemzetként képes élni. - 1956  morális példája utat mutathat nekünk. Most újra olyan időket élünk, amikor meg kell mutatnunk a világnak, Európának, hogy mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról. Most azonban nincs szükség véráldozatra, kimondhatjuk, hogy nem kérünk a megszállott milliárdos álmaiból – utalt Csöbör Katalin a Soros-tervre.

A koszorúzás után az ünneplők átvonultak a Tóth Ilona Orvosszállóhoz, s megkoszorúzzák a névadó bejárat melletti emléktábláját.

Négyesi Ádám még 2010-ben festett hat képet, amelyeket a vonatra várakozók szemlélhettek, az egyes perononról. Idén újabb festményeket alkotott a művész, így már tizenkét alkotás díszíti a peronokat elválasztó kerítést.

– Amikor egymást érik a természeti katasztrófák, s olyan vihar tombol Írországban, ami ötszáz évente csak egyszer van, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a kölcsön kapott Földet unokáink is használni tudják majd – mondta el Pfliegler Péter alpolgármester a szerdai avatóünnepségen. – Ehhez az is nagyon fontos, hogy lehetőség szerint a közösségi közlekedést használjuk: a vonatot, autóbuszt, villamost. Ez Miskolcon jól működik, s mellett kerékpáros közlekedésre illetve a gyaloglásra is buzdítok mindenkit - hangoztatta az alpolgármester.

Pfliegler Péter arról is szólt, 2017-ben Miskolc tizenhetedik alkalommal vett részt a Mobilitási Hét programsorozatában. 2015-ben az európai top 10-ben szerepeltünk programjainkkal, a legsikeresebb rendező városok között. – Az a tervünk, hogy fölvesszük a kapcsolatot a Miskolc mellett élő művésszel, Négyesi Ádámmal annak érdekében, hogy  amikor ideje, lehetősége engedi, varázsolja újjá a hat régebbi képet is - mondta még el Pfliegler Péter.

Az újonnan készült festmények Miskolc legfontosabb épületeit mutatják be. Egri Zsuzsa, a Miskolci Mobilitási Hét főszervezője hangsúlyozta, a képek nemcsak színesítik a Tiszai pályaudvart, hanem egy olyan maradandó dolgot is jelentenek, amik több éven keresztül felvidítják az ide érkező embereket.

143 éve szentelték fel a szirmai templomot. Az elmúlt években az épület belsejét újították meg, de a Fájdalmas Szűzanya ünnepére a külső rekonstrukcióval is elkészültek.

– Új tetőhéjazatot kapott a templomunk, illetve a templom lábazatát mádi kővel burkoltuk – mondta Tóth István plébános.

Szécsényi Marianna önkormányzati képviselő ezer szállal kötődik a templomhoz. Képviselői alapjából kétmillió forinttal támogatta a felújítást.

– Nemcsak azért ünnepelünk, mert fájdalmas anya ünnepe van, hanem a templomunk megújulása a szirmai közösség erejét mutatja.

A kettős ünnepen a szirmai római katolikus templomban Seregély István nyugalmazott érsek tartott szentmisét.

A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Karának dékánhelyettese arról beszélt, hogy ugyan tíz százalékkal kevesebb országosan az anyagtudományi képzésre jelentkezők száma idén, ám a Miskolci Egyetemen egyre nagyobb az érdeklődés. 

- A fesztivál első napján két Kerpely Antalról hallottunk - mondta Roósz András, a MAB elnöke. - Az idősebb és a fiatalabb is óriási szerepet játszott a magyar kohászat megalapításában, a kohászat fejlesztésébe és az oktatás fejlesztésében. Láttuk, hogy Selmecbányán az idősebb Kerpely Antal volt az első olyan oktató, egyetemi tanár, aki kohászatot oktatott.

A szakmai találkozó után, szombaton Újmassán látványcsapolással és bemutatókkal folytatódik a fesztivál.