A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban ez év júniusában avatták fel az '56-os forradalom és szabadságharcban elesett névtelen orvosok és nővérek forradalmi emlékére készült emlékművet. A forradalom 61. évfordulóján koszorúzással emlékeztek meg az emlékműnél az egészségügyi dolgozók forradalom alatt tanúsított hősies magatartásáról és kiemelkedő hivatástudatáról.
Tiba Sándor, a kórház főigazgatója köszöntőjében a Himnusz és a Szózat kezdő sorait idézte. – "Isten, áldd meg a magyart!", " Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar!" Ezekről a sorokról is szólt 1956. Voltak, akik akkor hősként vagy csak a mindennapokban teljesítették, kötelességüket, amit a hazához való hűség rendelt számukra. Nagyon fontos, hogy intézményünkben is megemlékezzünk róluk, hiszen nagyon sok egészségügyi dolgozó is közreműködött a forradalom eseményeiben, vagy azok hátterében – mondta a főigazgató.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő ünnepi beszédében hangsúlyozta, 1956 őszén elegendő volt tizenhárom nap ahhoz, hogy a magyar forradalom fogalommá váljon, az egész világon. – A magyarok példát mutattak a világnak összetartozásból, hősiességből és hazaszeretetből. 1956-ban a magyarok megelégelték a szovjet mintájú diktatúrát, és helyre akarták állítani az igazságon, szabadságon alapuló törvényes rendet. A forradalom alapkövetelését az egész nemzet osztotta, tízmillió ember egyet akart. Az ötvenhatos forradalmárok a maguk jövőjéért, a mi jelenünkért harcoltak – hangsúlyozta a politikus, kiemelve, hogy a magyar nemzet csak független, autonóm nemzetként képes élni. - 1956 morális példája utat mutathat nekünk. Most újra olyan időket élünk, amikor meg kell mutatnunk a világnak, Európának, hogy mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról. Most azonban nincs szükség véráldozatra, kimondhatjuk, hogy nem kérünk a megszállott milliárdos álmaiból – utalt Csöbör Katalin a Soros-tervre.
A koszorúzás után az ünneplők átvonultak a Tóth Ilona Orvosszállóhoz, s megkoszorúzzák a névadó bejárat melletti emléktábláját.