Sikeres volt a tavalyi év a Miskolci Törvényszéken
Magas színvonalú, időszerű ítélkezés – a Miskolci Törvényszék kiemelkedően teljesített tavaly. A bíróságokra 2017-ben több mint 94500 ügy érkezett, ez több mint 2016-ban volt. Mégis hétezerrel több ügyet fejeztek be tavaly, mint tavalyelőtt.
Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke úgy nyilatkozott, első fokon nagyon nagy százalékban emelkednek jogerőre a döntések. – Úgy véljük, ez annak a jele, hogy az ügyfelek elfogadják a döntéseket. Ez az elfogadottsága az elsőfokos ítéleteknek mindkét fórumon, a járási és a törvényszéki fórumon is egyaránt nyolcvannégy százalékos.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese szerint is nagyon jelentős munkát végez a Miskolci Törvényszék, hiszen a két éven túli ügyek aránya az elmúlt öt évben a felére csökkent. Gyarmathy Judit beszélt a jövő fejlesztéseiről is. Az egyik fontos újítás a távmeghallgatás lesz. – Hetvenhét végpontot létesítünk országszerte, itt, a Miskolci Törvényszéken négy ilyen végpont fog létesülni. Közvetlen összeköttetésben lesznek ezek a végpontok a bv.-intézetekkel, ami azt jelenti, hogy az ott tartózkodó eljárási szereplő bizonyos esetekben, amit a jogszabály megenged a bíróság által távmeghallgatás útján meghallgatható lesz – mondta az elnökhelyettes, aki elmondta azt is, hogy történelmi jelentőségű lépés történt tavaly az igazságügyi alkalmazottak bérét illetően, hiszen szinte mindannyian átlagosan harminc százalékos béremelést kaptak.
Jutalmakat adtak át a megyei közgyűlés ülésén
Az ülés elején Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a majdnem teljes létszámú tagságot, majd átadta a szót Vereckei Csabának. A megyei rendőrfőkapitány az írásbeli beszámoló kiegészítőjeként elmondta, a tavalyihoz hasonlóan idén is javuló tendenciát mutatnak a számadatok a rendőrség feladatainak értékeléséről. – Egy felmérés szerint a lakosság háromnegyede elégedett a rendőrök munkájával, megbecsülik és szeretik a rendőröket Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ez a megállapítás pedig nemcsak a lakosságra vonatkozik, hanem a szakmára is. Ötből 4,46-os értékelést kapott a megye rendőrállománya. Ez a mutató pedig emelkedett idén a tavalyihoz képest. Hatékonyságunk, eredményességünk nőtt, így szakmailag kivételes minősítést kaptunk. Persze mindig van új feladat, hiszen például megnövekedett a bódult állapotban való vezetések száma. Az új kihívásokra mindig megelőzéssel próbálunk reagálni – hangsúlyozta a rendőrfőkapitány, aki elmondta, közterületi jelenlétüket tovább tudták növelni, tavaly pedig egyetlen olyan emberölés sem volt a megyében, aminek a tettesét ne fogták volna el.
A rendőrség munkáját a megyei közgyűlés két díjjal jutalmazta, valamint két tabletet is ajándékozott a rendőrségnek. Az egyik Közbiztonságért Díjat Varga János rendőr alezredes kapta, aki a Mezőkövesdi Rendőrkapitányságról érkezett. – Csaknem harminc éve dolgozom a rendőrség szolgálatában, végig a közlekedésrendészetnél, ahol huszonhat éve vagyok vezető. Legfontosabb a szabálysértések kiszűrése, hiszen ezzel megelőzhetőek a közlekedési balesetek. Nekem az életem a hivatásom. Nagyon jól esik ez az elismerés – mondta az osztályvezető.
A másik díjazott Dendel Balázs címzetes rendőr zászlós a Szerencsi Rendőrkapitányságról.
A megyei közgyűlés ülésén a továbbiakban megtárgyalta a közbeszerzési és beszerzési szabályzat módosítását, beszámoltak egyebek mellett a tavalyi év belső ellenőrzési terv végrehajtásáról és a környezetvédelmi program 2017-2022 program végrehajtásának tavalyi alakulásáról, valamint javaslatot tettek több alapítvány támogatására.
BOKIK küldöttgyűlés: Miskolc ipara az átlaghoz képest is jól teljesít (Képgalériával!)
Pomázi Gyula elmondta, az iparágak közül alapvetően a járműgyártás az egyik meghatározó. – Pozitív hír, hogy az elmúlt időszakban emellett más iparágak is elkezdtek növekedni. Járműalkatrész-gyártás, gumi-, fém-, fa- és vegyipar – mindezek olyan ágazati növekedést tudtak produkálni, amelyek jelentős hatással bírnak a feldolgozóiparra is - hangsúlyozta. Hozzátette, mindemellett az energiaipar és a bányászat is növekedett.
– A jövőt tekintve mindenképpen meghatározó szerepük van a hazai közép- és kisvállalkozásoknak, ezek hatékonyságának, termelékenységének. Ezek ugyanis jelentős mértékben részt vesznek az ipari termelésben, az ehhez kapcsolódó GDP-növekedésben - több mint ötven százalékát biztosítják a foglalkoztatásnak. A következő hónapokban azok a fejlesztések, amelyek az EU-s forrásokon keresztül, a hazai költségvetésből a közép- és kisvállalkozások irányába mennek, mind azt a célt szolgálják, hogy meglegyen az a hazai hatékonyság, versenyképesség, termelési rugalmasság, amit ma elvár a piac – hangoztatta a helyettes államtitkár.
Az észak-magyarországi régió ipari termelés növekedése 2017-ben öt százalékos volt. - Az átlaghoz képest is elég jól teljesít ez az ipari terület – mondta Pomázi Gyula, aki arról is szólt, mennyire fontos az ipar digitalizációja.
A kétezer fős tagságú és több mint harmincezer regisztrált tagságú BOKIK a legnagyobb vidéki területi bázis. Bihall Tamás elnök úgy fogalmazott: szép, jó és erős év volt 2017. Kiemelte, ma újra ipari bázis lett Miskolc, az Iparkamarának pedig az a dolga, hogy ezt a folyamatot tovább erősítse. – Első témánk az Ipar 4.0, azaz a technológiai korszakváltás, ami előtt Magyarország és a mi vállalataink is állnak. Szeretnénk, ha ebben az évben a Kamara meg tudná mutatni a vállalatoknak, hogy milyen feladataik lesznek a jövőben. Ezekhez mi információkat, esetleg jó vállalati mintákat biztosítunk – mondta az elnök, aki hangsúlyozta, a Kamara érdemben jelen van Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági életében, szerepet vállal a fejlesztésben.
Tizenegy éve emlékeznek az ezeréves barátságra Miskolcon
Kulturális programmal készültek az Avasi Gimnáziumban a lengyel-magyar barátság napjára, ahol Jurecska Panna énekelt. Ő még gyerekként nagymamájától tanult lengyel népdalokat, és büszke lengyel gyökereire. A kiállítás tablóin korhű képek, és dokumentumok sorakoznak lengyelekről, akik a II. világháború idején menekültek. A tárlat az ünnephez kapcsolódóan nyílt meg. Az eseményen elhangzott, hogy a két ország történelme 1100 éve kapcsolódik össze, az Árpád házi királyoktól kezdve napjainkig.
Fekete Dénes, a Miskolci Lengyel Önkormányzat elnöke elmondta, a történelem során kialakult barátságot szeretnék erősíteni az ünnepséggel. – A Miskolci Lengyel Önkormányzat fő célja, hogy minél jobban terjessze ezt a fiatalság körében.
A miskolci lengyel önkormányzatnak jelenleg hetven aktív tagja van. Ők rendszeresen szerveznek megemlékezéseket is. Áprilisban például a katyini vérengzés áldozataira emlékeznek a Minorita templomban. Arra a huszonkétezernél is több lengyel tisztre, akiket 1940 tavaszán orosz fogolytáborokban gyilkoltak meg.
Foglalkoztatási kerekasztal-beszélgetés a megyeházán
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, az önkormányzat hivatala és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a Széchenyi 2020 keretében 2016-ban indított képzési és foglalkoztatási programot. Erre 2,3 milliárd forintos támogatást kaptak.
Török Dezső, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke a hétfői ülésen elmondta, 2018. október végére a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzatnak, a program keretében, összességében vállalt ezerötszáz főből mintegy háromszázat kell bevonnia a foglalkoztatásba, illetve a foglalkoztatási támogatásba.
A Harangod-Mag Kft. csaknem 33 hektáros megyaszói ültetvényén például szőlőt metszettek hétfőn az idénymunkások. Ezt a munkát április elejéig kell elvégezni, jelenleg napi szinten tizennyolc-húsz ember dolgozik a cégnél. A szőlő mellett, egy másik területen, az almafákat is metszik.
Szentléleki István, a cég gazdasági igazgatója elmondta, évente 47 alkalmi munkást foglalkoztatnak. – Úgy gondolom, ez jelentős szám, nem könnyű a szervezés, nehéz olyan embereket találni az idénymunkákra, akik minőségi munkát végeznek. Az sem mindig kiszámítható, hogy aki az egyik nap jön dolgozni, az a következő napon is megjelenik - tette hozzá.
Évente két alkalommal szerveznek kerekasztal-beszélgetést a foglalkoztatási paktum keretében, hogy segítsék a vállalkozásokat. Ezúttal három cég osztotta meg a foglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatait, jó gyakorlatait. A következő találkozót októberben tartják majd.
Zöld tanórát tartottak az ökoiskolában
Friss zöldségből könnyedén készíthető finomabbnál finomabb krém került a kenyérre, akár vaj helyett is. A gyerekek kizárólag egészséges ételeket fogyasztottak tízóraira a Diósgyőri Nagy Lajos Király Általános Iskolában. A friss bagetthez és a krémhez friss retket vagy éppen brokkoli csírát is választhattak a gyerekek. Az apró szendvicsek pedig gyorsan fogytak. A diákok többsége ismerte az összetevőket, mert otthon is egészségesen táplálkoznak. Az egészségtudatosság kiemelten fontos az ökoiskolában, ahol köznevelési típusú sportosztály is működik.
Vucskó Zsuzsanna, igazgató elmondta, hogy a zöld tanóra program a Diósgyőri városrész integrált rehabilitációja. – Itt a gyerekek zöld órákat láthatnak és azokon vesznek részt szakemberek irányításával, és nyilván a saját kollégáim is bekapcsolódnak.
Gyirin Balázs hat éve jégkorongozok. – Az idén egyre jobban odafigyelek, hogy mit eszem. Már nem szoktam kólát inni és nem eszek chipseket, próbálok minél egészségesebben táplálkozni.
A kóstoló mellett a gyerekek a bükki erdők növény- és állatvilágát is megismerhették. Az előadásokon szó volt még a fákról, azok jelentőségéről, sőt, a legapróbb pókok hasznáról is hallhattak hasznos információkat a diákok.
A jó kommunikáció pénzre váltható
Termelési értekezlettel kezdődik minden nap a Ten Pao miskolci gyárában. A cég nagy figyelmet fordít arra, hogy a munkavállalók minél családiasabb környezetben dolgozhassanak. A jó kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat meg tudja tartani a munkavállalóit. Ezért vett részt a cég vezetője azon a rendezvényen, ahol a vállalkozások humánpolitikájának fejlesztéséről volt szó.
– A munkaerő-piaci helyzet Miskolcon is egy nagy kihívás – mondta Bodnár László, a Ten Pao Electronics Magyarország Kft. cégvezetője. – Épp ezért számunkra is kiemelt, központi téma. Éppen ezért vagyok ma én is itt, hogy megtudhassak minél többet a vállalaton belüli kommunikációról, azt, hogy miben segíthet a munkavállalók megtartásában vagy éppen egy hatékonyabb toborzási technikában.
A rossz kommunikáció miatt a cégeknek nemcsak a munkavállalóiktól kell búcsút venniük, hanem elveszíthetik üzleti partnereiket és csökkenhet a versenyképességük is.
– A legegyszerűbb eszközöm az, hogy hallgassuk meg egymást, ez az úgynevezett értő figyelem – mondta Bús Borbála, az EX ANTE Tanácsadó Iroda HR tanácsadója. – Tehát az a legfontosabb, hogy hogyan halljam meg a másikat, hogyan figyeljek rá, milyen szerepben tudom ezt megtenni.
A jó kommunikációról szóló program egy rendezvénysorozat része volt, ami a megyei paktum keretében indult el még tavaly.
– Tavaly már elindult: az atipikus foglalkoztatást, hátrányos helyzetű munkavállalók beilleszkedésének kérdéskörét jártuk körbe, és idén egy kicsit HR-esebb témákra, illetve hiányokra igyekszünk válaszolni – mondta Gergely Bernadett, az EX ANTE Tanácsadó Iroda tanácsadója.
Gergely Bernadett hozzátette, 2017 és 2020 között több mint harminc tanácsadást szerveznek meg a megyében.
Nők a családban és a munkahelyen
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, a Nő a Siker Alapítvány alapítója elmondta, a szervezet célja, hogy egy tudatos, önérvényesítésre képes női generációt hozzon létre. – A programnak az a célja, hogy a nők meg tudjanak felelni a kor kihívásainak amellett, hogy családot alapítanak, gyereket vállalnak. A nőközpontok kialakításával és együttműködésével segítséget kapnak a munkaerő-piacon való elhelyezkedésben. Valamint azokra az apákra is gondolunk, akik egyedül nevelik gyermekeiket, őket is szeretnénk segíteni.
Kovács Petra, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Projekt Osztályának vezetője beszélt a programról. – A nők munkaerő-piaci helyzetének a javítására vállalkoztunk az elkövetkezendő harminc hónapban. Ez tulajdonképpen a család és a munka összeegyeztetéséről szól, hiszen nagyon sok olyan nő van, aki azért nem tud vállalni munkát, mert az otthoni feladatokat látja el. Tavaly kezdtük el a pályázat előkészítését, a miskolci, az edelényi és a tiszaújvárosi járásban valósítjuk majd meg a programot.
Információs és tájékoztató napokkal kezdenek, májustól állásbörzéket szerveznek, valamint lesznek képzések és tréningek. A szerdai eseményen részt vettek a gazdasági élet jelentős szereplői, egyebek mellett a Jánosik és Társai Kft. és az Unio Coop Zrt. Mindkét cég, ami számos nőt foglalkoztat a megyében, képviselője beszélt a jelenlévőknek arról, hogy milyen lehetőségek vannak náluk.
Országos Grundbirkózó Diákolimpia döntő Miskolcon (Képgalériákkal!)
Magyarország idei I. és II. korcsoportos grundbirkózó diákolimpiai döntőjét február 24-25-én rendezte Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület a Magyar Diáksport Szövetség megbízásából. Az ünnepélyes megnyitón a gyerekek valódi példaképei, világ-, Európa- és olimpiai bajnokok is részt vettek.
Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke elmondta, amikor harmincegy éve elindult a diákolimpia versenyrendszer, alapsportágként szerepelt benne a birkózás. – Nagyon szerettük volna a sportágat hozzásegíteni ahhoz, hogy szélesedjen a tömegbázisa, s minél több gyereket be tudjunk kapcsolni. Erre a grundbirkózás a legjobb eszköz, mert itt az alapokkal ismerkednek meg a gyerekek – emelte ki az elnök, aki maga is diáksportolóként szerezte első sportsikereit.
Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke is köszöntötte a rendezvényen a jelenlévőket, köztük világbajnokainkat. – Egy versenyre érkeztem, de fesztiválhangulat kezd itt kialakulni. Sikeres volt a célkitűzés, hogy a grumdbirkózást visszacsempésszük a diáksport mozgalomba. Ez az egyik legősibb sport – mondta az elnök, aki hangsúlyozta, az utánpótlásnak nagy szerepe van a sportéletben. – Örülök, hogy Miskolc elvállalta ennek a rendezvénysorozatnak a lebonyolítását. Hihetetlen, hogy két évvel ezelőtt kezdtük el ezt a versenysorozatot, és most ott tartunk, hogy az ország tizennyolc megyéjéből száznyolcvan csapat és ezernyolcszáz gyerek mérkőzött meg azért, hogy ide jöhessen - hansúlyozta az elnök.
Németh Szilárd örömét fejezte ki, hogy a versenyen megjelentek a nagy példaképek. – Itt vannak köztünk Majoros István olimpiai bajnok, Komáromi Tibor háromszoros világbajnok és Deák Bárdos Mihály Európa-bajnok. Ők mind-mind példát jelentenek a gyerekeknek – hangsúlyozta.
A 180 benevezett csapatból kategóriánként indulási jogot szerzett tíz-tíz finalista között hét borsodi iskola diákjainak is szurkolhatnak a nézők. Gecsei László felkészítő tanár szerint a miskolci Gyarmati Dezső Sport Általános Iskolába kitűnő képességű gyerekek járnak. – Velük heti egy küzdősport testnevelés órán judózunk és grundbirkózunk – mondta el az edző, aki Vismeg Istvánnal együtt készíti fel a diákokat. – További segítség a felkészülésben, hogy testnevelés órán kívül, a különböző sportági edzéseken kellő edzettséget szereznek tanulóink – tette hozzá a tanár.
Kovács Eleonóra, a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda oktatója arról szólt, iskolájuk már a kezdetektől részt vett a Grundbirkózó Diákolimpiákon. – Mikor a sportág újra bekerült a diákolimpia versenyrendszerébe, nem volt kérdés, hogy újból neveztünk. Négy csapatunkból ezúttal az I. korcsoportos fiúknak sikerült a döntőbe jutnia – hangoztatta.
Az eredmények nyomon követhetőek a Magyar Diáksport Szövetség Diákolimpia Facebook-oldalán.
Szombaton gyűjtik be Miskolcon az utolsó kidobott fenyőket
Tavaly a hulladékszállító cég Miskolcon negyvennégy tonna fenyőt gyűjtött be.
– Ezúton szeretnénk felhívni a társasházban élők figyelmét, hogy amennyiben még nem tették ki a fenyőfájukat, azt szombaton még megtehetik. A miskolci társasházi övezetből begyűjtött fenyőfákat a hejőpapi regionális hulladékkezelő telepre szállítjuk, ahol aprítás után komposztként hasznosul – mondta Ladányi-Kubus Valéria, a BMH Nonprofit Kft. PR és kommunikációs vezetője.
