Bombatámadás áldozataiért szólt az ima Miskolcon
1944. június 2-án délelőtt 10 órakor 100 nehézbombázótól lett sötét a miskolci égbolt. A II. világháború legsúlyosabb légitámadását hajtották végre a szövetséges nagyhatalmak. Több, mint 200 tonna bombát dobtak a városra, súlyosan megsérült az Erzsébet kórház, lakóházak omlottak össze, elpusztult a Tiszai pályaudvar és a Búza téri piac egy része. De találat érte a Búza téri templomot is.
206 ember halt meg, az áldozatok között rengeteg volt a gyerek. 420 ember pedig súlyosan megsérült a támadásban.
Az áldozatokért szólt ma az ima a Búza téri görög katolikus templomban. Értük hajtottak fejet fiatalok és idősek. Az emléküket őrző kopjafára pedig koszorúk és virágok kerültek.
Határvadászokat toboroznak
A határvadász rendőrök munkáját mutatták meg a hivatás iránt érdeklődő fiataloknak, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság kiképző központjában.
Háromezer új rendőrt küld a kormány a déli határra. A határvadászok toborzását szeptember elején kezdték. A jelentkezőknek pszichikai és fizikai tesztet is teljesíteniük kell. A kétezer méteres síkfutás mindenkinek kötelező, de fekvenyomás, ingafutás vagy helyből távolugrás is lehet a feladatok között.
A most 24 éves Siroki Ákos azt mondja, egyelőre csak érdeklődik. - Én jelenleg hőkezelőként dolgozom. Igazából csak érdeklődöm, de tetszik ez a hivatás – nyilatkozta.
A 29 éves jelenleg biztonsági őrként dolgozó Mokrai Balázsnak viszont már konkrét elképzelései vannak.
- Magánemberként is nagyon fontosnak tartom az ország védelmét, egykori katonaként pedig még inkább előtérbe helyezem. Szeretnék munkahelyet is váltani. Nemrég helyezkedtem el egy helyen. Nem valami kellemes, nem szeretek gyárban dolgozni. Mozogni szeretnék, és azt mondom, hogy a fiataloknak is egy kicsit össze kellene szedni magukat. A határvédelem azért fontos, hogy megvédjük az országot is, és egymást is – mondja Mokrai Balázs.
Határvadásznak bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves, büntetlen előéletű, érettségizett és van bejelentett állandó magyarországi lakcíme. Aki megfelel a teszteken, novembertől kiképzésen vesz részt, és már ez alatt az idő alatt is 150 ezer forint juttatást kap.
- Az első két hónap után egy modulzáró vizsgát kell teljesíteni. Aki ezt eredményesen teljesítette, azt követően a készenléti rendőrség határvadász bevetési osztályának valamelyikébe kerül kinevezésre, és itt már az illetménye 220 ezer 300 forintra emelkedik. Ehhez jöhetnek még egyéb pótlékok, nyelvpótlék, készenlét, túlszolgálat. Az ösztönzésnek más eleme is van. Ilyen például az évi 200 ezer forintos cafetéria juttatás – nyilatkozta Vanczák Zoltán, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitánysághumánigazgatási szolgálatvezetője.
De költségtérítés, lakhatási támogatás, ruhapénz, ingyenes utazás, és kedvezményes mobiltelefon is jár a határvadászoknak, akik ha akarnak, továbbtanulhatnak. Így bekerülhetnek a rendőrségi életpályamodellbe is.
Botlatókövek emlékeztetnek a holokauszt áldozataira Miskolcon
Különleges macskakövek a járdán. Az apró réztáblácskájukkal kitűnnek a szürke aszfaltból. A járókelők Preusz Jenő és Preusz Jenőné nevét olvashatják rajtuk. Ők a Csengey utcában laktak. Koncentrációs és munkatáborban haltak meg. Azért hurcolták el őket, mert zsidók voltak.
A második világháború idején haláltáborokba, munkaszolgálatra elhurcolt zsidók emlékét mostantól apró kőkockák őrzik Miskolc belvárosában is. A botlatóköveket Gunter Demnig rakta le. A német szobrászművész azt szeretné, ha a holokauszt áldozatainak neve soha nem merülne a feledés homályába.
– Remélem, hogy amikor az emberek megállnak itt és elolvassák a feliratot, elgondolkodnak a múlton. Ez különösen a fiatalok körében fontos, mert ez egy másfajta, játékos történelem-tanulás. Amikor a könyvekben 6 millió áldozatról olvasnak, az elvont. Ellenben amikor látják, hogy itt élt egy család, ebben a házban, valósággá válik, ami a könyvben van – fejti ki a szobrászművész.
A botlatókövek ötlete a kölni szintók kitelepítésére emlékező művészi akció során fogalmazódott meg Gunter Demnigben. Az elsőt 1995-ben tette le Kölnben. Azóta 55 ezernél is több került Európa utcáira. Magyarországon is több mint 100 van már belőlük.
– Ez egy folyamatosan bővülő, épülő holokauszt emlékmű – fogalmaz Takáts Annamária, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője. – Ezek a kövek egyes sorsokat mutatnak meg, és embereket, akik itt éltek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogyha valaki ezt meglátja, akkor elgondolkodjon ezeknek az embereknek a sorsán.
Az első botlatókövet 2007. április 27-én Budapesten, a Ráday utcában helyezte el Gunter Demnig, Azóta több százat rakott le az országban. Idén kilencvenötöt helyeznek el. Ebből 25 Miskolc belvárosába került.
Varga Mihály adta át az autóipari Sicta Kft. 4 millió eurós beruházását
Évente 1 millió 200 ezer turbókompresszor-házat készítenek a felsőzsolcai üzemben. Az 50 évvel ez előtt indult francia cég Kínában, Bulgáriában és Mexikóban is működtet üzemeket, de a Felsőzsolcán, 3 hektáron felépített gyár a legnagyobb.
– Befektetőbarát a politika és az adókörnyezet, továbbá támogató és együttműködő a központi és a helyi önkormányzat. Másrészt a munkaerő kiválóan képzett és felkészült – fogalmazta meg André D’Alés, a SICTA cégcsoport elnöke, hogy miért ide települtek.
Ezért hozzák ide a legmodernebb technológiát, és valósítják meg itt a legnagyobb fejlesztéseket. 1,2 milliárd forintból most készült el a vállalkozás új irodaháza és egy raktárcsarnok is.
– Örömmel jelentem be, hogy a következő négy évben újabb 12 millió euró, azaz 3,7 milliárd forintnyi beruházást hajtunk végre Felsőzsolcán. A pénzből új gyártócsarnokot építünk, és a meglévő gyártósorokat is fejlesztjük – jelentette be Jean Francois Arondel, a SICTA Kft. igazgatója.
Hozzátette, jelenleg 350 főt foglalkoztatnak, de év végén már 400 fő dolgozik majd az üzemben. A következő években pedig újabb 120-150 fő felvételét tervezik.
Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő rámutatott, a cég sikeresen működik, munkát biztosít a helyiek számára.
– Ez mind hozzájárul a térség és az ország gazdasági fejlődéséhez. Külön öröm, hogy ezt a felsőzsolcai gyáregységet szeretnék az egyik stratégiai bázisként üzemeltetni – fűzte hozzá a politikus.
A francia cég eddig 7,5 milliárd forintot költött fejlesztésre a felsőzsolcai ipari parkban. Együttműködnek a Miskolci Egyetemmel, ahonnan 60 mérnök került a vállalkozáshoz és most a középfokú duális képzésbe is bekapcsolódnak.
– A magyar gazdaság mára egyértelműen a felzárkózás útján van – szögezte le a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály az új üzem átadásán arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés évek óta 3 százalék közelében van, és a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Hat év alatt 585 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami a kormány gazdaságpolitikájának is köszönhető.
– 3,7 milliárdos fejlesztésekben gondolkodnak a következő időszakban. Ez megint csak azt jelenti, hogy a magyar gazdaságban van egy olyan jó növekedési lehetőség, profit kilátás, ami miatt érdemes a külföldi vállalkozásoknak is Magyarországra jönni, Magyarországon befektetni – szögezte le.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében csaknem 10 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye tavaly. Egyre több cég hozza ide befektetéseit. Az itt működő vállalkozások pedig folyamatosan fejlesztenek.
Népszerűek a duális képzések a Miskolci Egyetemen
Vasiszta Viktor a Miskolci Egyetem első éves hallgatója. Járműipari mérnöknek készül. Azt mondja, azért választotta a duális képzést, mert az egyetemi évek alatt is fizetést kap, és könnyebben tud majd elhelyezkedni.
– Úgy látom, hogy nagyon jó karrierlehetőséget kínál a duális képzés. A szakmai tapasztalat megszerzése nagy előny lesz a többi, frissen végzett hallgatóval szemben – emelte ki.
A Műszaki Anyagtudományi Karon az elsők között indították el a duális képzést. Mende Tamás duális képzési felelős ismertette: azzal szólítják meg a fiatalokat, hogy „tanuljatok az év felében Miskolcon, majd a saját környezetetekben fizetésért dolgozzatok és szerezzetek szakmai tapasztalatot a saját régiótokban. Aztán ahol éltek, ott tudtok majd biztos munkavállalóként tevékenykedni”.
Miskolcon a FUX Zrt. a legnépszerűbb. A német piacra drótköteleket és villanyvezetékeket gyártó cégnél többszörös volt a túljelentkezés duális képzésre. Barkóczy Péter fejlesztési igazgató kiemelte, egy gyakorlatorientált képzést tudnak ipari környezetben adni, ahol a hallgatók a vállalatnál dolgozó mérnökökkel mint mentorokkal dolgozhatnak együtt.
Egy több mint 90 százalékban exportra termelő kazincbarcikai vállalkozáshoz 4 mérnökhallgatót várnak majd évente. Ők a cég 2018-ra elkészülő szirmabesenyői részlegénél is dolgozhatnak majd. Nagy Endre, az Ongropack Kft. HR és kommunikációs menedzsere hangsúlyozta, nemcsak az egyetem nyer azzal, hogy van egy gyakorlati képzőhelye: a diák is nyer azzal, hogy gyakorlati tapasztalatot szerez és értékesebbé válik a munkaerőpiacon.
– A legnagyobb nyertesek azonban mi leszünk, hiszen ki tudunk magunknak nevelni nagyon tehetséges fejlesztő, vagy akár gyártást támogató anyagmérnököket, gépészmérnököket, illetve ipari automatizálás területén informatikusokat – fűzte hozzá.
Míg korábban 22 vállalkozáshoz jelentkezhettek a hallgatók, ma már 45 vállalat várja a Műszaki Anyagtudományi Kar diákjait a duális képzési rendszerben. Palotás Árpád Bence dékán ismertette, a kecskeméti minta alapján az öntészeti cégekkel együtt kezdték el kidolgozni azt a képzési formát, képzési portfóliót, ahol a hallgatóknak lehetővé teszik, hogy az iparban minél erősebb gyakorlati képzést kapjanak. A vállalatok pedig már ideje korán kapcsolatot alakíthatnak ki leendő munkavállalóikkal.
Interaktív bemutatókkal próbálják vonzóvá tenni a Műszaki Anyagtudományi Karon elérhető duális képzéseket április 21-én, csütörtökön. A workshopon a kar oktatóival, és a képzésben részvevő vállalatokkal is megismerkedhetnek a hallgatók.
Miskolc lehet a megye gazdasági fejlesztésének súlypontja
Két évvel ezelőtt készült el a Diósgyőri vár újjáépítése. A fejlesztés első részére több mint 3 milliárd forintot költött Miskolc. Egy év alatt ötször többen látták Nagy Lajos király birodalmát, mint a fejlesztés előtt. A vár a húsz legforgalmasabb magyarországi múzeum egyike lett.
A következő hét évben 35 milliárd forintot költhet Miskolc gazdasági fejlesztésekre. Ebből a Miskolctapolcai Strand és a vár is tovább épül majd. Kiss János alpolgármester ismertette, úgy kell ezt a pénzt befektetni, hogy a következő években a városnak újabb forrásokat generáljon – ami erősíti majd az ipart, támogatja a az újabb cégek betelepülését és segíti a helyi turizmus fejlődését.
Hét év alatt 1500 milliárd forintnál is több uniós pénz jut a magyarországi településeknek. Ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 93 milliárd forintot költhetnek fejlesztésekre. A pénzek felhasználásában segít a BOKIK önkormányzati szekciója, melynek elnöke elmondta, igyekeznek megmutatni minden gazdaságfejlesztési lehetőséget, tervet, ingatlanokat, területeket az önkormányzatoknak, akik ezáltal tudnak tervezni. Szabó Gergely hozzátette, mellette ismerik a megfelelő munkaerő környezetét a településnek.
Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely lehet a megye gazdasági fejlesztésének súlypontja. De a falvak, községek is megerősíthetik gazdaságukat az uniós pénzből. Bihall Tamás, a BOKIK elnöke elmondta, a kistelepülések, adott esetben még a hátrányos helyzetű térségek kistelepülései is önfenntartók lehetnek, növelhetik megtartó képességüket, és azokat az előnyöket, amikkel ők bírnak, kihasználják.
Nem tudni, hogy 2020 után milyen uniós forrásokra számíthat az ország. Ezért kell a 2020-ig rendelkezésre álló uniós pénz kétharmadát az önkormányzatoknak is gazdaságfejlesztésre elkölteniük. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese kiemelte, cél olyan együttműködések kialakítása a helyi gazdasági közösségekkel, amelyeknek a végén, 2020-ban garantálható az, hogy akkor is lesznek ilyen fejlesztési források az akkori fejlesztési igényeknek megfelelően, hogyha azok nem az Európai Uniótól érkeznek, hanem a helyi adóbevételekből származnak.
Már az idén 1025 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrásra adhatnak be pályázatokat a települések is. Ezt költhetik munkahelyteremtő beruházásokra, de a már működő vállalkozások fejlesztésére is.
Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével készült interjúnkat jövő szerdán este, 19 óra 30 perctől láthatják a Miskolc Televízió műsorában.
Változást ígért – Miskolcon, oktatási fórumon egyeztetett a miniszter
„– Ez egy kemény beszélgetés volt….” – ezt mondta az oktatásról rendezett miskolci fórum után a szakminiszter, aki több mint másfél órán keresztül próbált válaszolni a pedagógusok kérdéseire. Balog Zoltán azt mondta, a kormány megbecsüli a tanárokat és a pedagógusokkal együtt próbál javítani a rendszeren. Példaként említette, hogy a béremeléseken felül 234 milliárd forintot költenek az oktatásra.
A szaktárca a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele alapján kezdett egyeztetésbe a tanárokkal. Ebben többek között a magas óraszám, a pedagógusok és a diákok leterheltsége, az adminisztrációs terhek és az iskolákat fenntartó Klik működése miatt emeltek szót a pedagógusok. A nyílt levélhez azóta több tízezren csatlakoztak.
Balog Zoltán többek között ezt ígérte a tanároknak. De átalakítják a Klik működését is, ami azt jelenti, hogy egyre több döntés helyben, járási szinten születhet majd és a pedagógusoknak járó pótlékok kifizetését is rendbe teszik. Az iskolaigazgatók pedig az eddiginél több jogkört és nagyobb teret kapnak a döntésekhez.
– Egy olyan igazgatói kártyát fognak kapni – bízom benne, hogy ez szeptemberben el tud indulni –, amin egy olyan pénzügyi keret van, amit szabadon fel tudnak használni és ezzel a gazdálkodás lehetőségének egy részét oda fogjuk nekik adni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A problémákra pedig a pedagógus kerekasztalnál keresik majd a választ, amihez minden érintettet meghívnak. A nyílt levelet író pedagógusok gesztus értékűnek tartják a miskolci fórumot.
– Igazán elégedett nem lehetek, mert nem történtek olyan bejelentések. Azzal vagyok elégedett, hogy kiderültek a problémák. Egy felszólalás kivételével mindenki problémákat sorolt fel. Miniszter úr képbe került, hogy milyen gondok vannak az oktatás mindennapjaiban – nyilatkozta Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke.
A Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának vezetője hangulatjavítónak nevezte a miniszteri fórumot, ami nem oldja meg az oktatás problémáit.
Megvédjük az országot! – eddig 43 ezer ember mondott nemet a bevándorlási kvótára Miskolcon és környékén
– Ha jól emlékszem, egy hónapja gyűjtjük az aláírásokat, így tudunk a legjobban tiltakozni a betelepítési kvóta ellen – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Csöbör Katalin, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. – Miskolcon és környékén tiltakoznak a legerőteljesebben a kvóta ellen, eddig 28 ezer ember írta alá az íveket, csak az 1-es választókörzetben. Eddig Miskolcon 43 ezer aláírás gyűlt össze. Ez az akció, amelyben a legtöbben támogatnak bennünket: az a tapasztalatunk, hogy nem kell az emberek után menni, ők keresnek meg bennünket.
– Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az aláírásgyűjtési akciónk folytatódik, és a standjainknál megtalálnak bennünket Miskolc több pontján is – nyilatkozta Csöbör Katalin. Hozzátetette, hogy azok, akik tiltakozásukat még ki szeretnék fejezni, hamarosan az interneten is aláírhatják majd az íveket.
– Ebből az óriási darabszámú aláírásból egyértelműen kitűnik, hogy Miskolc és a környező települések lakossága nem ért egyet a migráns betelepítési programmal, amit az Európai Unió ránk akar erőszakolni. Erről Sebestyén László, a Fidesz városi elnöke beszélt. Nem kérünk a migránsokból – a tiltakozók ezt egyértelműen kifejezik az aláírásukkal – tette hozzá.
12 másodperc alatt lép be az Európai Unió területére egy-egy illegális bevándorló, és ugyanennyi idő alatt két uniós állampolgár születik – mondta V. Németh Zsolt. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár hozzátette:
– Látszik az, hogy ez hatalmas tömeget jelent. Vas megyéből jövök, ahol személyesen is szembesülhettek az ott élők azzal, hogy hogyan néz ki egy ilyen emberáradat. Úgy látjuk, egyetértés kíséri azt a szándékot, hogy mindent megtegyen a kormány, személyesen a kormányfő is az ellen, hogy a Junker-képlet működni kezdjen. Nem szeretnénk az országunkba beengedni olyanokat, akiknek a kultúrája különböző, akik képtelenek beilleszkedni, párhuzamos társadalmat hoznak létre, és veszélyt jelentenek Magyarországra – mondta V. Németh Zsolt.
A veszély fennáll, tehát szükség van arra, hogy Magyarország erőt is mutasson fel, és az aláírásgyűjtés ennek az egyik formája - emelte ki az államtitkár.
A dolgozók többsége elfogadná? Az MVK jövő hétig vár az érdekképviselet válaszára
A Miskolc Holding egy közleményt is kiadott az ügy kapcsán, erről itt olvashatnak bővebben.
A három szakszervezet nem hiszem, hogy teljes mellbedobással azt mondhatja, hogy minden dolgozó, mert ezt közel sem hiszem, hogy így van – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak egy MVK dolgozó.
A jegyellenőrként dolgozó férfi azt mondja, a szakszervezetek nem tartottak munkásgyűlést a cégnél, így nem is lehetnek biztosak abban, hogy a dolgozók elutasítják a béremelési javaslatot és támogatják a munkabeszüntetést. Egri András több dolgozóval is beszélt. Azt mondja, ezek többsége igent mondana az ígért bérfejlesztésre.
- Szerintem ez így elfogadható - mondja Egri András jegyellenőr. Bár kevesebb, mint a járművezetőké, de még mindig elégedjünk meg azzal szerintem, amit kézzel foghatóan meg tudunk kapni. Meg a kétheti, év végi jutalommal szerintem mindenkinek jobb lenne a karácsonya.
Az MVK Zrt. vezetése pénteken 11 órakor ült újra tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel. Itt a busz és villamos vezetőknek adott novemberi 5 százalékos bérfejlesztésen túl újabb ajánlatot tettek az érdekképviseleteknek. A cég többi dolgozójának karácsonyi jutalmat és januári béremelést ígértek.
- Nyitva tartjuk az ajánlatot a számukra, ami továbbra is él. A 3 százalékos béremelésre. December 24-éig a kétheti jutalomra és január 31-éig a 2012-es prémiumok kifizetését – nyilatkozta Singlár Zsolt, az MVK Zrt. vezérigazgatója.
A szakszervezetek egyelőre nem adtak választ a cég ajánlatára, amit a Miskolc Holding többi 11 tagvállalatánál működő és több mint 2500 dolgozót tömörítő érdekképviseletek már elfogadtak.
A közlekedési társaságnál működő szakszervezetek már korábban sztrájkbizottságot alakítottak. Most ez tárgyal a cég újabb bérfejlesztési ajánlatáról. Elmondásuk szerint a tárgyalóasztalnál szeretnének egyességre jutni. De továbbra is ragaszkodnak egy általános, minden dolgozót egyformán érintő 5 százalékos bérfejlesztéshez. Ezt november 1-től visszamenőleg a kétheti karácsonyi jutalom terhére hajtanák végre.
Az MVK Zrt. igazgatója azt mondja, nem tudni, hogy a cég ajánlata egyáltalán eljut-e a dolgozókhoz. Singlár Zsolt szerint a szakszervezeti vezetőknek rendkívüli felelőssége van abban, hogy pontosan tájékoztassák a munkavállalókat. Ők ugyanis nem ismerik minden egyes dolgozó véleményét.
- Nem ismeri csak ennek a három főnek a véleményét, hiszen ők a tárgyalópartnerek. És ez a három fő az, aki nem fogadta el az ajánlatunkat – mondja Singlár Zsolt.
Úgy tudjuk, a szakszervezetek munkásgyűlésen kérnék ki a dolgozók véleményét. A közlekedési cég pedig jövő hétig vár az érdekképviselet válaszára. Amennyiben nem kapnak tájékoztatást, vagy szakszervezetek elutasítják az ajánlatot, úgy veszélybe kerül a dolgozók karácsonyi jutalma és a januári béremelés is.
Letöltendő börtön a TEK-es ügy gyanúsítottjának
A soroksári lövöldözésben részt vevő férfi 2011 novemberében miskolci lakásának erkélyről rálőtt az elfogására kirendelt Terror Elhárítási Központ (TEK) rendőreire, de nem találta el őket. Az ügyészség az eset miatt hivatalos személy elleni erőszakkal vádolta meg a férfit.
B. Márton az eljárás során végig azzal védekezett, hogy a fegyver a földre esett és véletlenül sült el. Azt állította, hogy kiütötte társa kezéből, hogy annak öngyilkosságát megakadályozza.
A bíró szerint ugyanakkor a nyomozás jegyzőkönyvei, a független szakértői vélemények, valamint a TEK-esek tanúvallomásai egybehangzóan cáfolják B. Márton és társának állításait.
- Mindkét tanú következetes és egybehangzó volt abban a tekintetben is, hogy a lövés leadására az erkély rácsa felett, körülbelül mellmagasságban került sor, melyek határozottan cáfolják a vádlott azon védekezését, miszerint a fegyver az erkély kövezetén vagy annak közvetlen közelében sült volna el – mondta Tasnádi Zoltán bíró. - Különös tekintette arra, hogy mindkét tanú határozottan állította, hogy a lövés leadása alkalmával, a lövést leadó személy is kint tartózkodott az erkélyen és az irányukba fordulva lőtt.
