Egyedülálló felmérés készül a lakosság egészségi állapotáról
Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy az egyetem népegészségügyi kara 2016-ban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) 1,5 milliárd forintot nyert a kutatásra, amelyben a hazai lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkoztak.
A program keretében külön hangsúlyt kap az északkelet-magyarországi romák egészségügyi állapotának felmérése, eddig ugyanis a cigányságnak sem az egészségi, sem pedig a halálozási mutatóiról nem voltak megbízható adatok – közölte Ádány Róza professzor, a kutatás vezetője.
Ilyen jellegű felmérést még soha nem végeztek Magyarországon – tette hozzá, megjegyezve, hogy a kutatás – amelybe kétszer 500 embert vonnak be – a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, a fizikai aktivitást feltáró kérdőíves felmérésből, a túlsúly, az elhízás mértékének meghatározására szolgáló fizikális és laboratóriumi vizsgálatsorozatból, illetve az adatok feldolgozásával a genetikai tényezők és az egészségügyi állapot összefüggéseinek feltárásából áll.
A pályázati programban részt vevő hat munkacsoport a népegészségügyi kar irányításával azonosítja a legnagyobb súlyú népbetegségekre: a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, és népegészségügyi cselekvési tervet határoznak meg mérséklésükre.
A nemzetközi szinten is újszerű kockázatbecslő eljárások alkalmazása, és az azok eredményei alapján meghatározott beavatkozások révén érdemben javulhat a magyar lakosság egészségi állapota, ezáltal pedig a gazdaság teljesítőképessége – olvasható a közleményben, amely leszögezi: a projekt második évében zárult reprezentatív, kérdőíves, fizikális és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felmérés eredményeként már rendelkezésre áll egy széleskörű, már több mint 420 ezer adatot tartalmazó adatbázis.
A szűrővizsgálatok hatékonyságának növelését is célul tűzték ki a debreceni kutatók: a régió két súlyponti kórházának adatait felhasználva mintegy 12 ezer olyan beteget azonosítottak, illetve vettek gondozásba, akiknél egy gyakori genetikai betegség, az úgynevezett familiáris hypercholesterinaemia (öröklődő zsíranyagcsere-zavar) veszélye állhat fenn. Ennek a betegségnek a szűrése hazánkban még nem megoldott. Hiánypótló a hátrányos helyzetű lakosság mentális egészségének és egészségműveltségének felmérése is, amit 1200 fős mintán végeznek el a projekt keretében, az adatok elemzése jelenleg is tart – közölte az egyetem.
A szén-dioxid-kibocsátás 140 év múlva elérheti a Föld legszélsőségesebb eseményének szintjét
Az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe, mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt.
Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások szerint mintegy 150 ezer évig tartott és a földi átlaghőmérséklet mintegy 5-8 Celsius-fokos emelkedése jellemezte. Az esemény csúcsán a Föld átlaghőmérséklete 23 Celsius-fok volt, mintegy 7 Celsius-fokkal magasabb a mostaninál.
A PETM időszakában a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek. Nem ez volt a földtörténet legforróbb időszaka, de a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta a legmelegebb volt.
Óceáni üledékmagminták vizsgálata alapján a kutatók becslései szerint 3000-7000 gigatonnányi szén-dioxid halmozódott fel a légkörben egy háromezer és 20 ezer év közötti időszakban. Az amerikai kutatók eredményei szerint ha a szén-dioxid-kibocsátás folytonosan nő, az iparosodás korától a légkörbe jutott szén-dioxid teljes mennyisége 2159-re eléri azt a mennyiséget, amely a PETM időszakában volt tapasztalható.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ebben az időszakban a légköri szén-dioxid-koncentráció 800 és 2000 ppm között változott, ez az érték napjainkban 400 ppm fölött van. „Sem ön, sem én nem leszünk itt 2159-ben, de ez mintegy négy nemzedéknyire van. Ha gyermekeinkre, unokáinkra, dédunokáinkra gondolunk, mindjárt ott vagyunk” – idézte Philip Gingerichet, a tanulmány egyik szerzőjét a Phs.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók gyakran használják a PETM-esemény adatait a modern klímaváltozási adatokkal való összehasonlításra. Új tanulmányuk azonban azt vetíti előre, hogy az eddig véltnél jóval hamarabb elérjük a PETM szintjét, mivel napjainkban a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a dianoszauruszok kihalása óta történt klímaeseményekét.
A PETM-hez hasonló szén-dioxid-szint pontos környezeti hatása nem ismert, de a hőmérséklet-növekedés hatására sok faj fog kihalni, a szerencsésebbek alkalmazkodhatnak vagy elvándorolnak élőhelyükről. Ráadásul évezredek kellenek majd ahhoz, hogy ismét lehűljön az idő - magyarázta Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Gulyás: a kormány döntött a falusi csok szabályairól
Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: 2031 település érintett.
Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak: új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható.
Közölte, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.
Tizenegy ember sérült meg egy késelés során Kínában
Csian város rendőrségének beszámolója szerint a tettest a szemtanúk segítségével gyorsan elfogták, és a hatóságok azonnal őrizetbe is vették. A sebesültek között diákok is vannak, valamint a rendőrség önkéntes segítői. Állapotuk nem veszélyes, de sérüléseik ellátásra kórházba szállították őket.
Az elkövető egy 33 éves férfi, akinek pszichés zavarai voltak. Kínában viszonylag ritkán fordulnak elő erőszakos bűncselekmények, de az utóbbi években számos késes és baltás támadást követtek el, jó részüket gyermekek ellen.
Tavaly áprilisban kilenc középiskolást ölt meg és másik tízet megsebesített egy férfi a Hszian székhelyű Senhszi tartományban. Még februárban egy ember meghalt és tizenkettő megsebesült egy támadó ámokfutásában a főváros, Peking népszerű üzletközpontjában. Decemberben pedig egy férfi késsel próbált meg egy buszt eltéríteni, öt embert megölt, 21-et megsebesített.
Több millió forint is megtakarítható az új lakáskölcsönnel
Az összehasonlítás a kormány tervei szerint júliustól elérhető, állami támogatású hitellehetőségeket vetette össze a piaci alapú kölcsönökkel. Az előbbi választásával a két gyermeket nevelő családoknak 16,5–20 millió forint helyett 13 millió forintot kell visszafizetniük 20 év alatt 10 millió forint hitel után.
A három vagy több gyermeket nevelő családok 15 millió forintos kölcsöne ennél is nagyobb megtakarítást eredményezhet, hiszen 25–30 millió forint helyett körülbelül 20 millió forint a törlesztés teljes összege – számította ki a korábban a Money.hu.
Trencsán Erika, a Money.hu elemzője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvező törlesztésű kölcsönök is hosszú időre elkötelezik a hitelfelvevőket, az igényléseket ezért mindig alaposan meg kell fontolni.
Bekérették a svéd nagykövetet
Annika Strandhäll svéd szociális miniszter az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akciótervről azt írta a Twitteren: „riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több +igazi+ magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek.”
A KKM közleményében kiemelte: továbbra is felháborítónak és elfogadhatatlannak tartják, hogy a svéd miniszter nácizmussal vádolja a magyar kormányt azért, mert „segítjük a gyermeket vállaló magyar családokat”.
„A bevándorláspárti svéd miniszter nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar kormány a pénzt a magyar családokra költi, és nem a migránsokra” – írták, hozzátéve, Svédország budapesti nagykövetét az eset után bekérették.
Akár sms-ben is kérhető az szja-bevallási tervezet postázása
A NAV idén is automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti azok szja-bevallási tervezetét, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkezik: legyen munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy egyéni vállalkozó.
Az elkészített tervezeteket a NAV március 15-től az ügyfélkapun keresztül, elektronikus formában elérhetővé teszi. Akinek nincs ügyfélkapuja, az adóbevallási tervezetének postázását március 18-án éjfélig kérheti. Az elkészült tervezeteket a NAV tértivevényesen április 30-ig küldi el postán az igénylőknek.
A postázási kérelmet be lehet nyújtani sms-ben a 06 (30) 344-43-04-es telefonszámra, az adóhatóság honlapján elérhető webűrlap (www.nav.gov.hu/eszja/eszja) kitöltésével, telefonon, a 1819-es infóvonalon, vagy az ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszeren keresztül, a +36 (80) 20-21-22-es telefonszámon.
A kérelem benyújtható postán kötetlen levél formájában (születési dátum és adóazonosító jel megadásával), a NAV honlapjáról letölthető BEVTERVK-nyomtatványon, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain.
Sms-ben az SZJA rövidítés mellett az adóazonosító jelet és a születési dátumot kell elküldeni.
Mint írták, aki esetleg elmulasztaná a március 18-i határidőt, az május 20-ig személyesen, a NAV ügyfélszolgálatain is kérheti adóbevallási tervezetének nyomtatását. Az adózók bármikor nyithatnak ügyfélkaput, amellyel adóbevallási tervezetüket a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA portálon március 15-től megtekinthetik, és szükség esetén módosíthatják.
Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is lehet elektronikusan és papíron is rendelkezni egészen május 20-ig – közölte a NAV.
Idén is lehet jelentkezni az ápolói ösztöndíjra
A közleményben ismertették: a támogatás egyik feltétele, hogy a fiataloknak a szakképesítés megszerzését követően legalább annyi ideig kell megszerzett végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozniuk valamely hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták.
Az ösztöndíjjal támogatható OKJ képzések körének meghatározása a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál fennálló betöltetlen álláshelyek száma alapján történik – tették hozzá.
A közlemény szerint a pályázat célja, hogy az ápolók utánpótlását ösztöndíjjal segítse, és ezáltal növelje a jól képzett és elhivatott egészségügyi szakdolgozók létszámát. Az ösztöndíjasok támogatására létrehozott országos mentorhálózat pedig a hivatástudat kialakulását, megerősítését segíti.
Mint írták, a 2017. június 1-jén a Széchenyi 2020 program keretén belül elindult több mint négymilliárd forintból megvalósuló projekt során várhatóan 3200 egészségügyi hivatást választó tanuló részesülhet ösztöndíjban.
Az eddigi három ciklusban 1156 tanulóval összesen 1318 ösztöndíj szerződést kötöttek meg, és mintegy 423 millió forintot folyósítottak, a 2018-ban végzett ösztöndíjban részesülő tanulók közül pedig 435-en már elhelyezkedtek – tudatták.
A pályázatra február 26-tól március 12-ig a www.apololeszek.aeek.hu honlapon lehet jelentkezni.
Emelkedett az üzemanyagok ára
Az emeléssel a benzin átlagára 354 forintra, a gázolajé 392 forintra nőtt literenként.
Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, a benzin és a gázolaj literje egyaránt 2 forinttal drágult.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Tízezrek tiltakoztak Franciaországban az antiszemitizmus ellen
A köztársasági elnök délután a Franciaország keleti részén, a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében járt, ahol ismeretlenek keddre virradó éjjel csaknem száz sírt meggyaláztak, horogkeresztet festettek rájuk.
Az antiszemitizmus elleni országos megmozdulást az ellenzéki szocialisták kezdeményezték tiltakozásul az ellen, hogy a hivatalos adatok szerint tavaly 74 százalékkal növekedett az antiszemita incidensek száma az előző évhez képest, valamint a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek felvonulásain rendszeressé váltak az antiszemita szlogenek és cselekmények.
A zsúfolásig megtelt párizsi République téren mintegy 20 ezren gyűltek össze „Elég volt – nem az antiszemitizmusra” feliratú táblák alatt. Edouard Philippe miniszterelnök, Francois Hollande és Nicolas Sarkozy volt államfők mellett a kormánytagok kétharmada és több mint ötven politikai párt képviselője, valamint a legfőbb (a zsidó, a katolikus, a protestáns, az ortodox, a muzulmán és a buddhista) vallások képviselői is részt vettek a megmozduláson.
„Az antiszemitizmus nem a zsidók ügye, hanem minden franciáé” – mondta a rendezvény előtt francia újságíróknak Francois Hollande.
Nicolas Sarkozy szerint „egyesek provokálnak, sértegetik az állam tekintélyét, amire az államnak válaszolnia kell”. „Biztos vagyok abban, hogy megteszi, de most kell megtennie és a lehető leghatározottabban” – fogalmazott a volt elnök.
A félórás párizsi rendezvényen Delphine Horvilleur rabbinő mondott beszédet. „Amikor az antiszemitizmus felüti a fejét, bárhonnan is jön, az próba a nemzet számára. A méltóságának és a nagyságának próbája” – fogalmazott a zsidó gondolkodó.
A megemlékezés végén – amelyen fiatalok olvastak fel zsidókról szóló vagy zsidóktól származó szövegekből – Abd al Malik fekete bőrű muzulmán énekes vezetésével énekelte el a tömeg a La Marseillaise-t, a francia himnuszt.
A legtöbb politikai párt vezetője jelen volt a párizsi megmozduláson, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen azonban külön emlékezett meg a Párizshoz közeli Bagneux-ben, a 2006-ban egy iszlamista csoport által megölt Ilan Halimi emléktáblájánál, ahol a politikus szóvá tette, hogy a szocialisták őt nem hívták meg a párizsi megemlékezésre.
A radikális Baloldali Lázadó Franciaország elnöke, Jean-Luc Mélenchon pedig a dél-franciaországi Marseille-ben volt az országos tiltakozónapon, ahol mintegy 1500-an vettek részt az antiszemitizmus elleni rendezvényen.
Francia elemzők szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel indult elitellenes sárgamellényes mozgalom megmozdulásai felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést. Szakértők háromfajta forrását látják a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, amely a második világháborút követően betelepített muzulmán lakosság körében nyert teret, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, valamint a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust, ez utóbbi kettő figyelhető meg a sárgamellényesek megmozdulásain.
„Az antiszemitizmus mindannak a tagadása, ami a köztársaság és ami Franciaország” – írta a Twitteren kedden Emmanuel Macron. Edouard Philippe miniszterelnök pedig a L'Express című hetilapnak adott interjúban úgy vélte, hogy azért kell „teljesen eltökéltnek, mondhatnánk, dühösnek lenni az antiszemitizmus elleni küzdelemben, mert az nagyon is mélyen gyökerezik a francia társadalomban”. A kormányfő szerint „hazug és abszurd állítás az, hogy a sárgamellényes mozgalom antiszemita, de a sárgamellényesek válsága felszakította a gátakat”.
