A hírtelevízió szerkesztőségét kiürítették, de az adást nem szakították meg. A környéket rendőrautók vették körül. A The New York Times értesülése szerint nem sokkal korábban robbanószerkezetet küldtek Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt és Barack Obama korábbi elnök címére is. Az első hírekkel ellentétben a két politikusnak nem az irodájába, hanem a lakására küldték a gyanús csomagot, amelyben feltételezhetően robbanószerkezet lehetett. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) megerősítette a sajtóinformációkat, közölve, hogy – mivel mindkét politikus védelméről a titkosszolgálat gondoskodik – a titkosszolgálat munkatársai a levelek rutinellenőrzésekor fedezték fel a gyanús csomagot.

Hillary Clintonnak a New York városától északra eső, Bill Clintonnal közös chappaquai házába, Barack Obamának pedig a washingtoni villájába küldték a csomagot. Az FBI közölte: sem Clinton, sem Obama nem volt veszélyben, a leveleket és csomagokat ugyanis soha nem ők kapják meg elsőként. Donald Trump elnököt azonnal tájékoztatták a történtekről. A Fehér Ház „nagyon komolyan veszi” a helyzetet – jelentette több amerikai televízió is, ezt követően az elnöki hivatal Sarah Huckabee Sanders szóvivő aláírásával közleményt adott ki, amelyben „erőszakos támadás kísérletének” minősítette és elítélte a gyanús csomagok küldését.

A Fehér Ház „hitványnak” nevezve a cselekedeteket, bejelentette: bárki legyen is az elkövető, a törvény teljes erejével járnak el ellene. A rendőrség már vizsgálja az ügyet, közleményt egyelőre nem adtak ki. Hétfőn Soros Györgynek a New York államban lévő Katonah településen lévő villájának postaládájában helyeztek el robbanószerkezetet, amelyet az egyik alkalmazott talált meg. Az esetet terrorcselekménynek minősítették, a vizsgálatban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is részt vesz, és keddtől terrorelhárító szakembereket küldtek minden olyan New York-i helyiséghez, amelynek bármi köze is van Soroshoz.

Nehéz és felelősségteljes munka az építészeké, hiszen az ő alkotásaik nem néhány évre szólnak. Egy építészeti alkotás többet mond saját magánál, egy kor és a társadalom tükre is egyben - hangsúlyozta az elismeréseket átadó Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár.

Az ünnepségen díjat vehetett át az Archi-Kon Kft., az Avant-Garde Építész Stúdió Kft., Berecz Tamás, Batári Attila, Csóka Balázs, Erhardt Gábor, Vikár András, Lukács István és Gál Árpád építészek, Budakalász Város Önkormányzata, Vámossy Ferenc építész, Mohácsi Bugarszki Norbert építtető és Puskás András díszműbádogos.

A most bejelentett javaslat szerint a két kormány tartózkodna olyan politika folytatásától, amely egy nemzeti közösség asszimilációjához vezethet és amely egy-egy térségben megváltoztatná a nemzetiségi összetételt. Az egyezmény szabad nyelvhasználatot biztosítana a nemzetiségeknek a vallásgyakorlás, a kultúra, az oktatás és a közigazgatási intézkedések esetében.

Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet - mondta el Szijjártó Péter. Reményét fejezte ki, hogy a következő, december 7-i milánói találkozón a magyar és az ukrán fél a tervezetet már érdemben is megvitathatja.

Az Interpol szervezésében október 9. és 16. között a világ 116 országában rendezett akció alkalmával 500 tonna, összesen 4 milliárd forint értékű hamis tablettára bukkantak a hatóságok - közölték.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkacsoport-vezetője hangsúlyozta: az akcióhétnek a hamis gyógyszerek kiszűrésén túl az is célja, hogy az emberek figyelmét felhívják az ilyen készítmények használatának veszélyére.

Kinti képünk csak illusztráció!
 

Budapest mellett olyan nagyvárosok csatlakoztak a rendezvényhez, mint Debrecen, Eger, Miskolc, Szeged, Szolnok, Szombathely vagy Zalaegerszeg, valamint olyan kisebb települések is, mint Diósjenő, Jobbágyi, Kővágóörs, Nagykovácsi, Pásztó vagy Tét. Az animációs stúdió 41 egész estés filmet, 23 válogatást és 12 teljes sorozatot, összesen több mint 130 animációs alkotást kínált a helyi szervezőknek, akik magyar klasszikusokat és az elmúlt években készült magyar műveket egyaránt szívesen választottak.

A kockásfülű nyúl évadaiból összesen 39 vetítést tartanak, a Mesék Mátyás királyról című mesesorozatból huszonötöt, a Vukból tízet, de számos helyszín kérte a Frakkot, a Mézga családot vagy a Dr. Bubót. A kortárs magyar animációkra is sokan kíváncsiak, hiszen 22 vetítést tartanak Richly Zsolt Luther című sorozatából, a Kányádi Sándor meséjéből készült A világlátott egérke 14 alkalommal lesz látható, a magyar animációs felsőoktatási intézmények, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Metropolitan Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem diplomafilmjeit pedig összesen 20 alkalommal mutatják be.

A szervezők változatos műsort állítottak össze a filmkínálatból, amelyben a gyerekek mellett, az idősebb korosztály is találhat magának kedvére valót, hiszen a 486 vetítésből 85 szól 12 éven felülieknek. Több helyszínen is látható lesz Jankovics Marcelltől Az ember tragédiája vagy az Oscar-díjas Michaël Dudok de Wit által rendezett, de nagyrészt a kecskeméti stúdióban animált A vörös teknős is.

A külföldi animációkból is sokat kértek a települések; Budaörsön például két helyszínen is leadják A messzi Északot, a Teheráni tabukat és A kis kedvencek titkos életét, a Budapesti Művelődési Központban a különböző animációs fesztiválok válogatásait, valamint a magyar felsőoktatási intézmények vizsgafilmjeit vetítik, a Kubó és a varázshúrok az oroszlányi és az egri helyszíneken lesz látható, a Minyonokat Nyíregyházán és Bicskén vetítik, a Napkirálynő című francia-belga-magyar koprodukciót pedig 13 település választotta programjába.

A filmvetítések mellett Gyálon rókabábkészítésre is várják a gyerekeket, Gyulán rajzfilmfát lehet ültetni, Herenden élő zenés programot szereznek állatsimogatással, kézműves foglalkozással és tökfaragással, Parádon rajzversenyt tartanak, Pécsen beszélgetést szerveznek az ókori Egyiptomról a Napkirálynő kapcsán, Sopronban pedig Luther-rózsát készítenek. A hatodik alkalommal megtartott filmünnephez egy rajzpályázat is kapcsolódik, amelyre azoknak a 14 év alatti gyerekeknek a munkáit várják, akik szívesen lerajzolnák saját mesehősüket. Az alkotásokról elkészített fotót november 7-ig a KEDD stúdió email címére kell elküldeni. A nyertesek filmes ajándékokat kapnak.

A nagypénteki megállapodás három évtized véres időszakának vetett véget, amely megkötése után húsz évvel ismét napirendre került a Brexit miatt – hangzott el az adásában. A nagypénteki egyezmény – amelyet az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, illetve Észak-Írország akkori vezető politikai pártjai írtak alá 1998-ban, lehetővé tette az észak-ír kiegyezést, de az észak-ír és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokban is változások hozott. Lehetőséget biztosított a devoluciós folyamatra, ennek keretében az észak-ír parlament visszakapta működési engedélyét.

Amennyiben újra kialakul a határellenőrzés Észak-Írország és Írország között elképzelhető, hogy a paramilitáris erők újra megerősödhetnek – fogalmazott. Miután az Egyesült Királyság jövő márciusban kilép az EU-ból, akkor Észak-Írország harmadik országnak minősülne, ami a vámok mellett  közegészségügyi ellenőrzéseket is végre kell hajtania a határon. Mivel az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére készül az Egyesült Államokkal és további országokkal,  a közegészségügyi ellenőrzések nélkülözhetetlenné válnának – fogalmazott.

Véleménye szerint ezért kellene a brit kilépést követő két éves átmeneti időszakra olyan megoldást találni, amely bent tartaná Észak-Írországot a vámunióban, vagy olyan piaci szabályozási rendszerben, amely az Európai Uniós rendszeréhez igazodik.

A Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet nyáron mutatta be a brit kormány – hangzott el az adásban. Ennek leglényegesebb eleme, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, de új stratégiai viszonyrendszer kiépítésére törekszik az unióval. Az áruk és ezen belül a mezőgazdasági termékek területén meghagynák a jelenlegi szabályozási közösséget és csak többi területen térne el hosszú távon – fogalmazott.

Ha a békét meg akarják őrizni és ha meg akarják tartani az ír-észak-ír határ átjárhatóságát,  akkor a szabályozási rendszernek része kell, hogy maradjon Észak-Írország – mondta Gálik Zoltán.

Az uniós javaslat szerint Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így elkerülhető lenne a határellenőrzés újbóli bevezetése az 500 kilométeres ír-északír határszakaszon, amely a Brexit uán az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A londoni kormány ezt elutasította,  mivel ezzel az Egyesült Királyság integritását csorbulna mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.  Amennyiben az uniós javaslat megvalósulna, az Theresa May kormányának bukásához vezetne.

A kormányfő szerint ma Brüsszelben újra birodalmi indulókat játszanak, „igaz, más dallam ez, mint a régi volt”. Ma nem fegyverekkel hódítanak: Brüsszel nem Sztambul, nem Moszkva, nem a birodalmi Berlin, még csak nem is Bécs, Brüsszelből sohasem hódítottak, Brüsszelből csak gyarmatokat igazgattak - mondta. „Mi azonban nem voltunk sem gyarmat, sem gyarmattartó, nem vettük el senkinek a hazáját, éppen ezért nem fogjuk odaadni másnak sem a mienket” – hangsúlyozta.

Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ma már számos európai országban is az európai birodalom hívei kormányoznak, ezért tudható, milyen lesz „az a szép új világ”, ha rajtuk múlik. Növekvő számban tűnnek fel más földrészekről és más kultúrákból érkezett katonakorú férfiak – fejtette ki –, és „még a mi életünkben saját képükre formálják az európai nagyvárosokat”, lassan, de biztosan kisebbségbe szorítva az európai őslakosokat. A terror a nagyvárosi élet részévé, a jogállamra hivatkozó politikai manipuláció mindennapossá válik, a szólás- és sajtószabadság pedig addig terjed, ameddig őket visszhangozza – sorolta a miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, akik az EU-ból európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül mind bevándorláspártiak: az európaiság mércéjévé tették a migránsok beengedését, és elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá. Ma már látjuk – folytatta –, szándékosan nem éltek a hatalmas rendőri és katonai erejükkel, szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegeitől. „Ha mi képesek voltunk, ők is azok lehettek volna. Nem a képesség hiányzott, hanem az akarat” – mondta Orbán Viktor.

Szavai szerint „a brüsszeli élcsapat és a többi nemzetállam-ellenes vezető” a migrációt esélynek és lehetőségnek tekinti ma is, esélynek arra, hogy egy multikulturális, kevert népességű, egységessé simított birodalommal váltsák fel a nemzetállamok Európai Unióját. Nemzetállamok nélküli Európa, nemzeti gyökereitől elszakított elit, szövetség a multinacionális erőcsoportokkal, koalíció a pénzügyi spekulánsokkal – sorolta, úgy fogalmazva: „ez lenne itt Soros György paradicsoma”.

Azt is mondta, hogy noha még csak októbert írunk, de Európában már mindenki a májusra gondol. A májusi európai parlamenti választások eldöntik – folytatta –, merre forduljon Európa szekere, az európai népeknek jövőt kell választaniuk, és a magyarok sem maradhatnak csöndben: „ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb és legigazabb ügy köré sem tudunk felsorakozni”. Sorompóba kell hát lépni, és elő kell hívni azokat, akik a nemzetek Európájában hisznek, meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját – szorgalmazta.

A miniszterelnök hangoztatta: „válasszuk a függetlenséget és a nemzetek együttműködését a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját, és támogassuk helyette a hazafiság kultúráját”. Kijelentette: Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési vágyak vitték tévutakra, a birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is.

„Mi hiszünk abban, hogy minden nemzet sajátos, a maga módján egyedi, és fényesen beragyoghatja a világ rábízott szeletét” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezért lázadtak fel a magyarok már 1956-ban is.

„Rajongunk a kultúránkért, amely fenntartja és óvja a szabadságunkat, hiszünk az erős családokban, kivételesnek tekintjük a hagyományainkat és a történelmünket, ünnepeljük a hőseinket, és mindenekfelett szeretjük a hazánkat. Nem akarunk és nem fogunk lemondani róla semmiféle birodalom vagy globális kormányzás kedvéért” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: a nemzeti érzéseket nem eltörölni akarják, hanem bátorítják, hogy ki- és felszabadítsák a magyarokban rejlő képességeket. A történelem azt tanítja – mondta –, hogy a szuverén országokban megmarad a szabadság, hosszú életű a demokrácia, és uralkodik a békesség.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyarok szinte minden forradalma és szabadságharca negatív eredménnyel zárult, de végül pozitív –megmaradás, haza és szabadság – lett a végeredmény. Szavai szerint igazi misztérium ez, amelyet minden nemzeti ünnepünk fölidéz.

Azt is mondta, a magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll.

A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. „Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel" – mondta.

Közölte: minden évvel, mellyel távolodunk 1956-tól, egyre kevesebben vannak azok, akik részesei vagy tanúi voltak azoknak a napoknak. De minden évben „összejövünk, ha esik, ha fúj, és ez így lesz minden év október 23-án, amíg magyarok élnek a Földön”. A kormányfő felidézte: „jól mondta Faludy, 1956 nekünk nem emlék és nem történelem, hanem a szívünk és a gerincünk”.

Emlékeztetett: Magyarországon 1956 után még 34 évig kommunista diktatúra volt. A diktatúrák rideg mindennapjai általában visszanyesik az emberi méltóságot, és még bukásuk után is üresség, megcsappant életerő és kisszerűség szokott maradni – mutatott rá. Úgy vélte, „ettől menekültünk meg mi, magyarok, ettől mentettek meg bennünket az ötvenhatos szabadságharcosok”.

Orbán Viktor kijelentette: „mi nem az emberi gyengeséget, nem a meghasonlást, hanem a bátorság, a hősiesség és a nagyság példáját kaptuk útravalónak”. Csak így volt lehetséges, hogy mi, magyarok még a kommunista elnyomás alatt is büszkék lehessünk a hazánkra – vélekedett.

Kitért rá: „mi, magyarok tudunk a legjobban keseregni”, a legszebben panaszkodni, a legőszintébben elsiratni magunkat. Mégis „itt állunk, 1100 évvel a honfoglalás, ezer évvel a keresztény magyar állam alapítása után, Európa egyik legrégebbi nemzeteként, túlélve megszállókat és megszállásokat” – mondta. Úgy látja, a magyarok megmaradásának okai között ott kell lennie az örök magyar hősiességnek.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a harmincas években született tizen-, legfeljebb huszonéves pesti srácoknak a hazájuk még soha semmit sem adott, és a nemzet csak azt kínálhatta nekik, hogy osztozhatnak a szenvedéseiben. Azonban a pesti srácok, akik soha semmit sem kaptak a hazájuktól, mindenüket odaadták érte, ezért „ott a helyük az örök magyar hősiesség panteonjában” – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta: amikor majd' félszáz év szovjet megszállás és kommunista elnyomás után visszaszereztük a szabadságunkat, „azt gondoltuk, hazatértünk”. Magyarország ezer éve a keresztény Európa része, „Európa mi vagyunk, mert mi európaiak maradtunk akkor is, amikor Jaltában eladtak, és '56-ban is, amikor cserbenhagytak bennünket” – közölte.

Úgy vélte, a szovjetek távozása után „úgy éreztük, megnyugodhatunk, végre összhangba került a történelmünk, a kultúránk és a világpolitikai helyzetünk”, újra elfoglalhatjuk helyünket Európában. De most az európai népek, „s velük mi, magyarok rég látott erőpróba elé nézünk” –jelentette ki. Hozzáfűzte: Európát nem külső katonai fenyegetés, nem amerikai vagy orosz törekvések sodorják veszélybe, hanem saját maga.

Felvetette: ki gondolta volna, hogy "újra lábra kaphat az Európát már többször is romba döntő birodalmi gondolat", hogy mások akarják megmondani nekünk, kikkel éljünk együtt a saját hazánkban, hogy koholmányok alapján nekitámadnak Magyarországnak, Lengyelországnak, megfenyegetik Romániát, Szlovákiát, sőt Olaszországot is.

A miniszterelnök kiemelte: Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták. A nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Mi, magyarok másfél évtizede egy ilyen Európához, a nemzetek Európájához csatlakoztunk, „Helmut Kohl és Jacques Chirac meghívását és nem Bonaparte vagy a Harmadik Birodalom hódítását fogadtuk el” – mondta.

Kifejtette: mi, magyarok „szenvedtünk eleget a birodalmaktól”, mindegyik jó alattvalót akart faragni belőlünk. „Nem értették meg, hogy nekünk van hazánk, s a hazának nem alattvalói vannak, hanem fiai”. Azóta talán megtanulták, hogy „a magyarok a birodalmi szándékokat messziről kiszagolják, a helytartókat előbb-utóbb elzavarják. Jobb esetben” – fogalmazott.

Beszédét azzal zárta: „gondoljunk az 56-os szabadságharcosokra, idézzük fel a pesti srácokat, válasszuk a hazafiság és a nemzeti büszkeség jövőjét”.

A belga sajtó tájékoztatása szerint a kerek születésnap alkalmából a brüsszeli expó területén rendezett, júniustól látogatható kiállításra a belga főváros általános iskoláinak tanulói kék jelmezekbe öltözve köszöntötték a mesefigurák megálmodójának, Pierre Culliford-nak, alias Peyónak a helyszínre érkező lányát kedden.

Véronique Culliford elmondta, a Hupikék törpikék egyszerre váltak családi kedvencekké és belga örökséggé. A kék törpék generációkon át segítették a pozitív értékek és üzenetek továbbadását és megmaradását – közölte.

A Hupikék törpikék először 1958 őszén tűntek fel egy belga képregénymagazinban Johan és Pirlouit (magyarul Janó és Bibice) középkori mesehősök partnereiként, eredetileg Schtroumpf néven.

Információk szerint az égszínkék törpék sorsa csak 15 percen múlott. Az éppen állás után járó Culliford két lehetséges ajánlatot karikázott be az újságban: az egyikben fogorvosi asszisztenst, a másikban illusztrátort kerestek. A fiatalember az előbbi mellett döntött, ám 15 perccel lekéste a találkozót, így maradt az illusztrátori munka. A képregényművészet fellegvárának számító Belgiumban azonban nem volt könnyű dolga a hamarosan már Peyo néven rajzoló Culliford-nak. A hírnév végül a Le Journal de Spirou című lapnál talált rá, Janó és Bibice megalkotásával.

Noha a szerző eredetileg csak mellékszerepet szánt a törpéknek, az olvasói rajongás gyorsan a nemzetközi hírnévig repítette őket, immár „Smurf” néven. Rövidesen nem csupán főszereplő képregényhősök lettek, hanem rajzfilmeken, slágerekben, játékfigurák képében, videojátékokon is megjelentek. Már 1965-ben animációs film készült belőlük. Az igazi világsikert a Hanna-Barbera produkció színre lépése hozta meg 1981-ben, azóta a törpikék mintegy ötven nyelven hódítanak.

Az első önálló történet 1959-ben látott napvilágot, benne sok törppel. Eredetileg 99-en éltek Aprajafalván a híres gombaházakban, az évek folyamán azonban újabb tagokkal bővült a törpcsalád.

Noha Peyo 1992-ben elhunyt, a törpök filmjei fia, Thierry Culliford felügyelete alatt készülnek. A több mint 35 különálló kalandjukat tartalmazó albumjaikat 70 országban több mint 50 millió példányban adták el. A „két és fél almányi” magas figurák történetét legalább harminc nyelven forgalmazzák világszerte. A történetekből készült rajzfilmsorozat epizódjainak száma meghaladja a 300 epizódot.

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete honlapján megjelent kimutatás felidézi, hogy a 2014/15-ös szezonban mélyponton volt az élvonalbeli mérkőzések helyszíni nézettsége. Az akkori 2514-hez képest a mostani 3217 fős meccsenkénti átlagos nézőszám 28 százalékos növekedést jelent.

A lassú, de folyamatos javulás mellett továbbra is kiemelkedő a Ferencváros hazai találkozóinak látogatottsága: ez az előző idényben 9103 volt, a mostaniban pedig 11 forduló elteltével 10 946 fő.

A jelenlegi évad eddigi nézőcsúcsa is a Groupama Arénában született: az Újpest elleni derbire 20 675 belépőt értékesítettek.

A BMW keddi közleménye szerint a visszahívási akció a 2010 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott dízelautókat érinti a kipufogógáz-visszavezető rendszer hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása miatt. A BMW hasonló okból az idén nyáron már visszahívott ellenőrzésre 480 ezer járművet Európában és Ázsiában.

További belső minőségellenőrzések során azonban a BMW mérnökei megállapították, hogy a szivárgási probléma más modelleknél is felléphet, ezért a visszahívási akciót most 1,6 millió autóra terjesztették ki.

A BMW vizsgálatai szerint egyes modelleknél a kipufogógáz-visszavezető berendezés hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása a dízelmotorokra jellemző koromlerakódással és a kipufogórendszerek magas üzemi hőmérsékletével együtt egyes alkatrészek felizzásához, extrém esetekben pedig a jármű gyulladásához vezethet.

A visszahívási akció során a járművek kipufogógáz-visszavezető (exhaust gas recirculation, EGR) berendezését vizsgálják át és szükség estén kicserélik a meghibásodott alkatrészeket.