Százharminc oldalban cáfolja a kormány a Sargentini-jelentést
A dokumentumban tételesen cáfolják a jelentésben megfogalmazott alaptalan és igaztalan vádakat és megállapításokat – mondta Varga Judit, a Miniszterelnökség államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Kifejtette: hétfőn tárgyalta az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülése Magyarország helyzetét. Varga Judit az ülésen átadta kollégáinak a dokumentumot. Az államtitkár szerint ahogy az egész Magyarország elleni támadás, úgy a hétfői tanácsi meghallgatás is a jövő évi európai parlamenti választási kampány része a bevándorláspárti politikusok oldaláról. Véleménye szerint azért támadják Magyarországot, mert nemet mondott az ország a bevándorlásra és a migránsok betelepítésére. Varga Judit kiemelte: egy nagy tárcaközi együttműködés eredménye ez a dokumentum, több hétig készítették.
Az államtitkár hozzátette, Judith Sargentini jelentéskészítő, európai parlamenti képviselő az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata által adott véleménnyel szembemenve külön megbeszélést folytatott az Általános Ügyek Tanácsának tagjaival, így újabb eljárási szabálysértést követett el. Véleménye szerint politikai hecckampány zajlik az Európai Unió Tanácsában és a tagállamok nyomást gyakoroltak az elnökségre.
Orbán: Magyarország nem fogad vissza senkit
A találkozón, amelyről a Miniszterelnöki Sajtóiroda tájékoztatta az MTI-t, a két politikus egyetértett abban, hogy soha ilyen jók nem voltak a magyar-bajor kapcsolatok. Magyarország és Bajorország széles körű gazdasági együttműködését sikerült a védelemipar területére is kiterjeszteni.
Tárgyalásukon arra jutottak, hogy a kereszténydemokrácia óriási lehetőség előtt áll, mert az európai polgárok számára egyre világosabb, hogy csak a kereszténydemokraták képesek megvédeni a munkahelyeket, a határokat és Európa kulturális identitását.
Találkozójukon szó esett a migráció kérdéséről is. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont kezdetektől fogva egyenes és őszinte, akkor is, ha kényelmetlen. 2015 óta ugyanazt képviseljük: a balkáni útvonal Görögországon keresztül vezet, így egyetlen menedékkérő sem Magyarországon lépett először az unió területére.
A magyar miniszterelnök világossá tette: „nem tudunk és nem is akarunk visszafogadni senkit, de bármikor készen állunk segíteni abban, hogy az illegális bevándorlókat visszaszállítsák Görögországba”.
Kíméletlen pusztítást végzett az oszakai földrengés
A reggel 7 óra 58 perckor bekövetkezett rengés központja az oszakai prefektúra északi részén, mintegy 13 kilométeres mélységben volt – jelentette a japán meteorológiai intézet. A természeti csapásban három ember életét vesztette, több mint kétszázan pedig megsérültek – jelentette a japán meteorológiai intézet.
Több helyütt fennakadások voltak a reggeli csúcsforgalmi órákban, leállt miatta a nagy sebességű Sinkanzen vasút és több tucat más vasútvonal forgalma, nyomában kiterjedt áramkimaradások keletkeztek, és az oszakai gázszolgáltató cég elővigyázatosságból megszakította több mint százezer háztartás ellátását.
Számos helyen tűz ütött ki, máshol utcák kerültek víz alá a megrepedt vízvezetékek miatt. A szigetország középső részén és a Fukui prefektúrában lévő Takahama, Mihama és Oi atomerőmű 15 reaktorának mindegyike zökkenőmentesen működött – közölte az őket működtető vállalat, a KEPCO.
A halálos áldozatok közül egy 9 kilenc éves kislányra egy uszoda fala omlott rá a 350 ezer lakosú Takacuki városában, míg egy 80 éves férfire egy fal omlott Oszakában, egy másik, ugyancsak nyolcvanas éveiben járó férfire egy könyvespolc esett rá, és mire megtalálták, meghalt. A hatóságok közlése szerint a sérültek többsége Oszakában fordult orvosi segítségért, ahol több tűzesetet is okozott a természeti csapás.
Okonogi Hacsiró katasztrófavédelmi miniszter elmondta, hogy jelentést kaptak egy összeomlott épületről is, amelynek romjai alá emberek szorultak, de a hatóságoknak még nem sikerült megerősíteniük a bejelentést.
Abe Sindzó japán miniszterelnök összehívta a kormány rendkívüli rendkívüli ülését, amelyen megvitatják a földrengés utáni helyzetet.
Oszakában ez volt a legintenzívebb szeizmikus hatás azóta, hogy 1923-ben elkezdtek átfogó méréseket végezni. A japán meteorológiai szolgálat arra figyelmeztetett, hogy egy héten belül még egy hasonló erejű földrengés rázhatja meg Oszaka térségét, de eloszlatta azokat a félelmeket, hogy hatalmas földmozgást várható a térségben.
Elkezdődött a béke korszaka a Koreai-félszigeten
Kim Dzsongun észak-koreai vezető elkötelezettségét fejezte ki nukleáris programjának felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett pénteken, a Korea-közi csúcstalálkozót lezáró közös nyilatkozat tanúsága szerint. A felek ígéretet tettek arra, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ennek szellemében a határra telepített hangosbemondók propagandaadását is megszüntetik.
Mun Dzse In szerint a béke új korszaka köszöntött be a Koreai-félszigeten.
A két ország közti tárgyalások idővel elvezethetnek a csúcstalálkozó intézményesüléséhez, rendszeressé válásához, illetve közös információs központ létrehozásához, ami később alapja lehet a két fővárosban létrejövő képviseleteknek – közölte Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az M1 aktuális csatornán.
Kim Dzsongun észak-koreai és Mun Dzse In dél-koreai vezető panmindzsoni találkozója a koreai háború vége, 1953 óta az első alkalom, hogy észak-koreai vezető Dél-Korea területére lépett. Kim Dzsongun várhatóan néhány hét múlva találkozik Donald Trump amerikai elnökkel is.
„Új történelem kezdődik most, a béke korszaka, a történelem kezdőpontjától” – ezt írta Kim Dzsongun a tárgyalások helyszínéül szolgáló Béke Háza vendégkönyvébe. Magyar idő szerint péntek hajnalban történt meg a demarkációs vonal átlépése, elsőként az észak-koreai vezető lépett be Dél-Korea területére.
Miután Kim Dzsongun átlépett Dél-Koreába, a két vezető visszament az észak-koreai területre. A dél-koreai sajtóhírek szerint – miután átléptek a dél-koreai területre – Mun Dzse In részéről elhangzott egy, az északi területre történő átlépésre vonatkozó kérdés – közölte Csoma Mózes Korea-kutató az M1 aktuális csatornán.
Kim Dzsongun erre reagálva invitálta Észak-Korea területére a dél-koreai vezetőt. „Ilyen típusú, rögtönzött nüanszokból állt ez a találkozó, amelyek talán a bizalomépítés, illetve a tárgyalások emberi szempontjából nagyon jelentősek” – vélekedett a szakértő.
Jelképesnek tekinthető, ahogy a két vezető hagyományos, koreai ruházatba öltözött katonákat követve vonult végig a Béke Háza felé. Ezzel a közös koreai történelmet szimbolizálták, valamint azt, hogy a közös államiságban töltött több mint 2000 év hosszabb idő, mint a külön-külön eltöltött elmúlt 70 év – fogalmazott Csoma Mózes.
A két vezető tárgyalásainak első fordulója másfél-két órán át tartott, utána újságíróknak nem nyilatkoztak. A dél-koreai elnöki hivatal közleménye szerint Kim Dzsongun elfogadta tárgyalópartnere meghívását Szöulba, tetszőleges időpontra. Csoma Mózes szerint már korábban is bebizonyosodott, hogy az észak-koreaiak hajlandóak erre az önkéntes moratóriumra. A szakértő emlékeztetett: 1994-ben, 2000-ben és 2007-ben az észak-koreaiak már írtak alá az erődemonstráció beszüntetésével kapcsolatos dokumentumokat.
Ezek azért nem voltak hosszú távúak, mert gyorsan távoztak a dokumentumokat aláíró szereplők. 1994-ben, amikor létrejött egy ilyen paktum, pár nappal később Kim Ir Szen észak-koreai vezető meghalt – mondta Csoma Mózes. 2000-ben, amikor létrejött az Egyesült Államokkal egy megállapodás, nem sokkal később változott az amerikai adminisztráció – tette hozzá.
„Jelenleg azonban szerencsés csillagzat alatt állnak a tárgyalások olyan szempontból, hogy minden szereplő mandátumának az elején tart, a Trump-adminisztráció is, Mun Dzse In dél-koreai elnök is, az észak-koreai részről pedig végtelenített mandátumok vannak, valamint, az elődeivel ellentétben, Kim Dzsongun esetében nem szab korlátot a vezető egészségügyi állapota” – fogalmazott a szakértő.
„Van rá lehetőség, van idő, hogy az esetleges megállapodásokat a gyakorlatba is átültessék” – fűzte hozzá.
Legutóbb tíz évvel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót a jogilag egymással még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna.
Életműdíjat kap Enyedi Ildikó
Enyedi Ildikót “az európai filmművészet főszereplőjeként” ünnepli a hétfőn kezdődő lecce-i filmfesztivál (Festival del Cinema Europeo).
A Tribute programban műsorra tűzik a magyar rendező filmjeit, köztük a Simon mágust, amelyért 2000-ben Enyedi elnyerte a dél-olaszországi filmfesztivál fődíját, az Arany Olajfát.
A számos magyar és nemzetközi díjjal elismert magyar rendező április 10-én személyesen mutatja be a lecce-i filmfesztivál közönségének Bűvös vadász című filmjét, veszi át az életműdíjat és egy pódiumbeszélgetésen is részt vesz, amelyet Massimo Causo filmkritikus vezet.
A Tribute programban lesz először látható Olaszországban Az én XX. századom című, Cannes-ban 1989-ben Arany Kamera-díjat nyert Enyedi-film teljeskörűen restaurált változata. A film restaurálása 2017-ben készült a Filmalap digitalizálási és filmfelújítási programja keretében a Filmarchívum szakmai irányításával a Magyar Filmlaborban, Máthé Tibor (HSC), a film operatőrének részvételével.
Műsoron lesz Leccében a Balázs Béla Stúdióban 1985-ben készült Vakond című kísérleti film, a Tamás és Juli, továbbá a Berlinale Arany Medve-díjas és Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről is.
A lecce-i filmfesztivál életműdíjával a korábbi években többek között olyan alkotókat tüntetett ki, mint Andrzej Wajda, Andrej Tarkovszkij, Theo Angelopoulos, Costa-Gavras, Emir Kusturica, Aki Kaurismaki, Krzysztof Zanussi, Agnieszka Holland és legutóbb Stephen Frears. A magyar filmesek közül elsőként Enyedi Ildikó veheti át az Arany Olajfa Életműdíjat.
Kim Dzsongun dél-koreai tisztségviselőkkel találkozott
A tízfős delegációt a nemzetbiztonsági hivatal élén álló Csung Ej Jong vezeti. Tagjai között megtalálható a titkosszolgálatot vezető Szu Hun, illetve az országegyesítési miniszter helyettese, Csun He Szung. A csoport hétfőn érkezett meg az észak-koreai fővárosba, Phenjanba, ahol az esetleges béketárgyalásokat és az amerikai-észak-koreai közeledést igyekeznek előkészíteni. Csung elmondta: arra készül, hogy szót emeljen a Koreai-félsziget atommentesítéséért és a tartós béke megteremtéséért.
„Átfogó megbeszélésekre számítunk a Korea-közi tárgyalások folytatásáról, valamint az Észak-Korea és a nemzetközi közösség – benne az Egyesült Államok – közötti párbeszéd lehetőségéről” – tette hozzá a nemzetbiztonsági hivatal vezetője azelőtt, hogy útnak indult volna Phenjanba.
Phenjan és Washington is hajlandónak mutatkozik a tárgyalásra, azonban Donald Trump amerikai elnök leszögezte: a közeledésre csak akkor kerülhet sor, ha Észak-Korea feladja atomfegyvereit. Phenjan korábban megesküdött, hogy ez sohasem fog megtörténni. A nemzetközi közösség több szankcióval sújtotta Észak-Koreát nukleáris fegyverkezése és rakétaprogramja miatt. Csung és Szu a hét folyamán az Egyesült Államokba utaznak, hogy tájékoztassák szövetségesüket a phenjani tárgyalások eredményéről.
A dél-koreai küldöttség látogatása válasz volt arra, hogy az észak-koreai vezető húga, Kim Jo Dzsong egy nagyobb delegációval együtt felkereste Dél-Koreát a téli olimpia idején. Az észak-koreai propagandáért felelős Kim akkor tolmácsolta bátyja meghívását Mun Dzse In dél-koreai elnöknek. Mun tartózkodással fogadta a felvetést, és jelezte, hogy a találkozó előtt meg kell teremteni a megfelelő légkört a két ország között.
A Koreai-félszigeten az év eleje óta az enyhülés és a közeledés jelei mutatkoznak. Phenjan számos gesztust tett, amelyet Szöul és a békepárti Mun kedvezően fogadott. A két Korea jogilag még mindig háborúban áll egymással, mert az 1950 és 1953 közötti koreai háborút csak fegyverszünet, nem pedig békeszerződés zárta.
Újabb 117 mentőautót kap az Országos Mentőszolgálat
Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy tavaly, ugyancsak kormányzati forrásból 193 mentőautó beszerzéséről döntöttek; ezek az új gépkocsik folyamatosan érkeznek és állnak szolgálatba az ország különböző mentőállomásain. Hozzátette: ezek közül 120 új mentőautó állt már forgalomba. Közölte, az idei beszerzésnek köszönhetően az utakon futó kocsik mindegyike korszerű jármű lesz, tehát 7 évesnél idősebb mentőautó csak tartalékállományban állhat. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy – az idei beszerzést is figyelembe véve – 2010 óta 603 új gépkocsi segíti a sürgősségi betegellátást.
A fejlesztésekkel kapcsolatban azt is felidézte, hogy 2008 és 2010 között semmilyen hasonló fejlesztés nem történt. Emlékeztetett arra, hogy a mentőszolgálat költségvetése 22,8 milliárd forint volt, míg az idei évben már csaknem 39,7 milliárd forint. Közölte, a kormány az egészségügyi béremelésen túl további 10 százalékkal megemeli a béreket az Országos Mentőszolgálatnál. Ez azt jelenti, hogy két év alatt összesen 67 százalékos béremelést kaptak a szolgálatnál dolgozók.
A miniszter az új mentős munkaruhák beszerzéséről is beszélt. Elmondta, tavaly 1,1 milliárd forintos forrásból indítottak közbeszerzést, és ennek az első szakasza már lezárult. Közölte, áprilisban 6 ezer mentő dolgozó kap majd új ruhát. Az új, korszerű ruha prototípusát a sajtótájékoztatón mutatták be.
Balog Zoltán elmondta azt is, hogy az új gépkocsik mentéstechnikai eszközeinek felszerelésére tavaly 1,3 milliárd forintot biztosítottak, az idei évre pedig 1,9 milliárd forintot. Ismertetése szerint az új eszközök között lesznek defibrillátorok, EKG-monitorok, perfúzorok, lélegeztetőgépek és vércukormérő készülékek. Azt hangoztatta, hogy az új eszközök révén gyorsabbá válik a mentősök munkája és biztonságosabb lesz a betegellátás. Elmondta, 2010 óta 301 új mentőállomás épült és 8 mentési pont létesült, és idén folytatják a mentőállomások felújítását. Közölte, első körben 21 mentőállomás építésének az előkészületeit kezdték meg mintegy 300 millió forintból.
Ismertetése szerint 2010 óta 104, jelentősebb mentőállomás-felújítás történt. Ez azt jelenti, hogy a mentőállomások fele új vagy ebben az időszakban újították fel. Azt hangoztatta, ezekkel az intézkedésekkel nem zárultak le a fejlesztések, és az egészségügyi kormányzat továbbra is az egyik legfontosabb feladatának tartja a mentőszolgálat erősítését, megújítását.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár azt hangoztatta, hogy a mentőszolgálat a biztonságos betegellátás letéteményese. Úgy vélte, a mentőszolgálat hiteles tudott maradni, és ezt jelzi, hogy sokszor az állampolgárok védik meg az intézményt a közösségi médiában a nemtelen támadásoktól.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt mondta: a fejlesztések a kormányzatnak a mentőszolgálat dolgozói iránti tiszteletét mutatják. A jól felszerelt, kényelmes, biztonságos mentőautók, a legmodernebb mentéstechnika, az informatikai háttér, az új ruhák nem csak a gyors és hatékony munkát segítik, hanem a dolgozóknak is megadják a tiszteletet – mondta.
Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Ratko Mladicot
Ma hirdette ki ítéletét a Hágai Nemzetközi Törvényszéke a srebrenicai népirtással vádolt egykori boszniai szerb hadseregparancsnok, Ratko Mladic ügyében. A Mladic elleni 11 pontos vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepelt. A bűncselekményeket az 1992-1995-ös, százezer halottat követelő boszniai háború idején követték el.
Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék. Nem találta bűnösnek a népirtással kapcsolatos vádak egyikében a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT), amely szerdán hirdetett ítéletet az ügyben.
A legsúlyosabb vádpont szerint Ratko Mladic részt vett a srebrenicai népirtásban, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg 1995 júliusában. A vádirat szerint Ratko Mladic részt vett a boszniai szerbek azon tevékenységeiben, amelyeknek a célja a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok tartós eltávolítása volt.
Az ítéletet az Alphons Orie vezette bírói testület mondta ki. Az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte a “Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicra, mert – az indoklás szerint – bármilyen ennél rövidebb ideig tartó ítélet sértő lenne az áldozatokra, a túlélőkre és az igazságra nézve. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújthat be a vád és a védelem is, a védelem a vádlott szabadon bocsátását követelte.
Kivezették Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) szerdai ítélethirdetéséről, miután kiabálni kezdett, amiért a bíróság elutasította az ülés elnapolására vonatkozó kérelmét.
A most 74 éves Mladic korábban rosszullétre panaszkodott, majd közel háromnegyed órára meg is kellett szakítani az ítélethirdetést, ezt követően pedig a vádlott ügyvédje pedig az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva. Az ügyben eljáró háromtagú bírói testület elutasította a kérelmet, mire a "Balkán mészárosának" is nevezett egykori parancsnok felállt, és kiabálni kezdett.
Az NT elnöklő bírájának utasítására ezután kivezették Mladicot a teremből, és nélküle folytatódott az ítélethirdetés.
A bosnyákok többsége elégedett a Ratko Mladic perében született szerdai ítélettel, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel, mindazonáltal a Srebrenicában kivégzett gyerekek anyáinak szövetsége, illetve Srebrenica korábbi polgármestere úgy vélekedett: mind a tizenegy pontban bűnösnek kellett volna nyilvánítani az egykori boszniai szerb hadseregparancsnokot.
Mi lesz még itt? – Ma délután lecsapott az Ophelia hurrikán! (Frissítve!)
Az ítéletidő mindhárom áldozata Írországban vesztette életét. Egy nő és egy férfi akkor halt meg, amikor autójukra fát döntött az orkán, egy férfi pedig egy kidőlt fa eltávolításával próbálkozott, amikor saját láncfűrészétől halálos végű sérülést szenvedett. Az ír és a brit hatóságok hétfő esti beszámolói szerint az Ír Köztársaságban 360 ezer, Észak-Írországban 1300, Walesben hozzávetőleg négyezer kereskedelmi és lakóingatlanban nem volt áram.
Az Azori-szigetek irányából északkelet felé tartó hurrikán a korábbi hármas fokozatról egyes fokozatúvá szelídült az Atlanti-óceán hűvösebb északi vizei felett, és szakértők szerint a szárazföld fölé érve fokozatosan tovább gyengül, de az ír és az észak-írországi hatóságok ennek ellenére a legmagasabb szintű, vörös riasztást adták ki a sziget egész területére.
Hétfőn Írországban és Észak-Írországban az összes általános és középiskola zárva maradt. Észak-Írországban délben bezártak a bíróságok is. Skóciában, amelynek északi térségei várhatóan szintén a vihar útjába kerülnek, a második legmagasabb, sárga riasztási szint van érvényben. A Nagy-Britanniából Írországba és Észak-Írországba közlekedő kompjáratok jelentős részét hétfőn leállították, a dublini repülőtéren 130 járatot töröltek. Az észak-írországi főváros, Belfast két repülőtere azt javasolta, hogy az utazók ellenőrizzék, indul-e járatuk. Elhalasztotta hétfőre tervezett belfasti látogatását Bill Clinton volt amerikai elnök, aki az észak-írországi belpolitikai patthelyzet feloldásában kíván segédkezni a pártok közötti közvetítéssel.
Korábban írtuk:
Az RTE ír közszolgálati műsorszolgáltató jelentése szerint Írország délkeleti részén halt meg egy nő, akinek a kocsijára fa dőlt a vihar miatt. A kocsiban nem ült más. Mindeközben Anglia középső és déli térségeibe az Ophelia erős légáramlásával érkező trópusi levegő nyarat idéző meleget hozott.
A hétfő hajnali legfrissebb előrejelzés szerint a vihar először Írország déli partjait éri el, majd áthalad Észak-Írország és Skócia felett, és kedd hajnalban hagyja el Nagy-Britanniát északkelet felé.
Leo Varadkar ír miniszterelnök vasárnap esti Twitter-üzenetében bejelentette, hogy hétfőre a legmagasabb szintű, vörös riasztást adták ki az egész országra, és az összes írországi iskola zárva lesz. Varadkar tájékoztatása szerint Wexford, Galway, Mayo, Clare, Cork, Kerry, Limerick és Waterford megyékbe előre kivezényelték az ír hadsereg egységeit segítségnyújtás céljából
A brit hadsereg három zászlóalját készenlétben helyezték!
A londoni védelmi minisztérium közölte, hogy a brit hadsereg három zászlóalját készenlétbe helyezték, arra az esetre, ha a közeledő ítéletidő bárhol komolyabb incidenseket okozna, de a helyi hatóságoktól egyelőre nem érkezett konkrét segítségkérés.
Az Ophelia az Atlanti-óceán felett, az Azori-szigetek irányából tart Írország, Észak-Írország és Nagy-Britannia északi térségei felé, jelenleg 140 kilométer/óra sebességű széllökésekkel. Várhatóan a szárazföld fölé érve a hurrikán legyengül, de óriási széllökésekre számítanak.
A brit meteorológia előrejelzése szerint a vihar az óceán hűvösebb vizei fölött, majd a szárazföld fölé érve gyengül, de Írország déli partvidékén még előfordulhatnak óránkénti 130 kilométeres sebességű széllökések, és helyenként rövid idő alatt 50 milliméternyi eső is hullhat.
Az Ophelia a legkeletibb hurrikán, amely az atlanti hurrikánszezonokról szóló tudományos adatgyűjtések kezdete óta valaha is kialakult. Az Ophelia napra pontosan 30 évvel az utóbbi három évszázad legpusztítóbb vihara után érkezik Nagy-Britanniába.
Rendkívül erőteljes déli légáramlása az orkánnal és az esőzésekkel együtt trópusi levegőt is hoz: hétfőn Nagy-Britannia egyes térségeiben 22-23 fokos meleg is lehet a meteorológusok várakozása szerint. Az átlagos októberi hőmérsékleti maximum 15 fok.
Az Ophelia napra pontosan 30 évvel az utóbbi három évszázad legpusztítóbb nagy-britanniai vihara után érkezik! A harminc évvel ezelőtti időjárási katasztrófa egymilliárd font kárt okozott az országban. Az azóta is csak Nagy Viharnak nevezett természeti csapás 1987. október 16-ának hajnalán tört be Nagy-Britanniába az Atlanti-óceánról, 180-200 kilométeres széllökésekkel. A vihar 18 halálos áldozatot, 15 millió kidöntött fát, több százezer elsodort háztetőt, több tízezer összetört járművet hagyott maga után.
Macskáról emberre terjedt át a halálos kullancsfertőzés
A japán egészségügyi tárca közlése szerint az ötvenes éveiben járó nő egy legyengült kóbor macskát akart állatorvoshoz vinni, amikor az állat megharapta őt. Tíz nappal később halt meg, a vérvizsgálat kimutatta, hogy kullancsok okozta magas lázzal járó trombicitopénia (alacsony vérlemezkeszám) szindrómában (SFTS) szenvedett.
Mivel a nőn nem találták kullancscsípést, az orvosok úgy vélik, hogy a betegség csak a kullancsfertőzött macska harapása révén terjedhetett át a nőre. Az SFTS egy viszonylag új fertőző betegség, amely Kínában, Dél-Koreában és Japánban ütötte fel a fejét.
A kullancs terjesztette vírus halálozási aránya akár 30 százalék, különösen az 50 év fölötti emberek esetében lehet súlyos a betegség. A japán sajtó szerint az SFTS először 2013-ban bukkant fel a szigetországban, és azóta 266 ember betegített meg. Közülük 57-en meghaltak. Valamennyi betegséget közvetlen kullancscsípés okozta.
A szindróma kezelésére nincs hatékony gyógyszer.