Az áldozatok többnyire olyan páciensek voltak, akik más krónikus betegségben is szenvedtek, és nem kaptak védőoltást. A román egészségügyi minisztérium szerdai közleménye szerint az elmúlt két hét során több mint 20 százalékkal  nőtt a megbetegedések száma. Ha ez a harmadik héten is megismétlődik, a minisztérium járványhelyzetet hirdet. Ez azt jelenti, hogy országszerte megtiltják a kórházak látogatását. 

 Az egészségügyi minisztérium kérésére az oktatási tárca péntekre felfüggesztette a tanítást valamennyi romániai iskolában. Romániában csütörtökön munkaszüneti napon ünnepelik Moldva és Havasalföld egyesülését, így a hétvégi szabadnapokkal együtt négy napig nem lesz tanítás az iskolákban. A tárca azt reméli, hogy ezzel csökkenti a vírus terjedésének az esélyeit.

Az okmány a legszigorúbb adatbiztonsági követelményeknek is megfelel, tároló eleme biztonságát, az adatok jogosulatlan felhasználástól való védelmét az okmányhoz tartozó PIN kódok biztosítják. Az új típusú személyigazolvány az egészségügyi ellátásban, több közösségi közlekedési szolgáltatónál már használható. Chipje - egyebek mellett - akár két, vész esetén hívandó telefonszámot is tárol.

 Az okmányról és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokról bővebb információk találhatók a www.eszemelyi.hu oldalon, de a Kormányzati Ügyfélvonal 1818-as ingyen hívható telefonszámán is a nap 24 órájában válaszolnak az ügyintézők - olvasható a BM közleményében.

A kutatók eredményeiről az MTA hétfőn közleményben számolt be. A flerek és koronaanyag-kidobódások (coronal mass ejection, CME) a csillagaktivitás talán leglátványosabb megjelenési formái. Ezek során a csillag mágneses terének gyors átrendeződésével energia szabadul fel, ami a csillag gyors felfényesedésével, majd fokozatos elhalványodásával, úgynevezett flerekkel jár. A flereket a Napon egyes esetekben töltött részecskékből álló plazmafelhő kidobódása is követheti (ez a CME). 

A Nap esetében a koronakidobódások szinte minden esetben flerekhez kötődnek. Ezek az események a földi életre is közvetlen hatással lehetnek, hiszen a kidobódott plazmafelhő és a Föld mágneses terének kölcsönhatása a szemet gyönyörködtető sarki fények mellett mágneses viharokat is okozhat, megzavarva a navigációs rendszereket vagy az áramszolgáltatást, illetve ezek károsíthatják a műholdakat is. 

A közlemény szerint más, aktívabb csillagok esetében a kitörésekkel járó nagyenergiás sugárzás és részecskeáram megváltoztathatja a bolygók légkörének összetételét, de hosszú távon ezek akár a csillag körül keringő exobolygók légkörének erodálásához vagy teljes elvesztéséhez is vezethetnek.

A Nap esetében a koronakidobódásokat a kutatók részletesen tanulmányozzák megfigyelések és modellezés segítségével egyaránt. A Napon naponta 0,5-6 CME-t lehet látni (az aktivitási ciklustól függően), más csillagokon jóval nehezebb a kimutatásuk. Koronakidobódást más csillagokon mindössze néhány esetben sikerült megfigyelni, az esetek többségében mindössze egy-egy esemény véletlenszerű észleléséről van szó, ami azonban kevés statisztikai vizsgálatokhoz.

Az MTA CSFK CSI kutatói Vida Krisztián vezetésével a Grazi Egyetem és a szintén Grazban működő űrkutatási intézet (Space Research Institute) munkatársaival a legnagyobb nyilvánosan elérhető adatbázisban, a Virtuális Obszervatóriumban található adatokban kerestek CME-kre utaló nyomokat.

A beszámoló szerint csaknem négyszáz hideg, közeli csillagról vizsgáltak meg mintegy ötezer-ötszáz spektrumot – ez 1200 órányi, vagyis 50 napnyi mérést jelent. A mérések és a keresett jel tulajdonságai miatt ez a vizsgálat nehezen automatizálható, ezért a keresést kézzel kellett elvégezni. A kutatók huszonöt csillagon négyszázhetvennyolc mérésen találtak aszimmetriákat a Balmer-vonalakon (köztük kilenc jelentősebb eseménnyel), amelyek koronakidobódásokra utalhatnak. Ezek alapján megbecsülték a kidobódott anyag sebességét és tömegét is.

A statisztikai elemzés arra utal, hogy ezek az események gyakoribbak azokon a hidegebb csillagokon, amelyek erősebb aktivitást mutatnak. A megfigyelt események egy részénél elérhető volt a csillagokról Zeeman-Doppler-térkép is, amely rekonstruálja a mágneses tér nagy léptékű szerkezetét nagy felbontású spektropolarimetriai mérésekből. Így elsőként nyílt lehetőség arra, hogy a koronakidobódásokat a csillagok mágneses terének ismeretében lehessen tanulmányozni, például az események valódi sebességét megbecsülni – írják.

A közlemény szerint a kutatás egyik fontos tanulsága, hogy még az igen aktív csillagok esetében is viszonylag ritkák a sikeres koronakidobódások, amelyek a bolygóközi térbe juthatnak. Ez utalhat arra, hogy a csillag erős mágneses tere segíthet megvédeni a körülötte keringő exobolygókat azáltal, hogy nem hagyja „kiszabadulni” a kidobódásokat. Ennek egyik következménye, hogy a bolygó-csillag kölcsönhatások (például atmoszféravesztés) esetében a nagyenergiás sugárzás szerepe a koronakidobódásnál fontosabb szerepet játszik. Továbbá reménykedhetünk abban, hogy még a fiatalabb, aktívabb csillagok is a korábban feltételezettnél stabilabb, biztonságosabb környezetet kínálhatnak, és az ilyen csillagok körül keringő bolygók légköre is nagyobb eséllyel élheti túl a csillag fiatalkori aktív életszakaszát, lehetőséget nyújtva így az élet kialakulására – olvasható a közleményben.

Az eredményeket ismertető szakcikk az Astronomy & Astrophysics folyóiratban fog megjelenni, preprint változata az MTA honlapjáról is elérhető.

Dmitrij Peszkov a Kyodónak arra a hétfői, tokiói kormányforrásokra hivatkozó jelentésére reagált, amely szerint Abe Sindzó japán kormányfő hajlik arra, hogy ráálljon a békemegállapodásra, ha Tokió visszakap Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását elvitatja. A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az „északi területek” maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és Kunasir pedig – a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával – megmaradna orosz kézen.

A Kyodo Abe és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden esedékes moszkvai tárgyalásainak küszöbén tette közzé ezt az értesülést. A japán hírügynökség egyúttal emlékeztetett Putyinnak arra a kijelentésére, amely szerint a két sziget Japánnak való átadása nem jelenti egyúttal a felettük való szuverenitás átengedését is. Kitért arra is, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a japán hivatali partnerével, Kono Taróval folytatott múlt hétfői moszkvai megbeszélései után közölte, hogy nehéz lesz haladást elérni, ha Japán nem ismeri el a második világháború végeredményét, beleértve a szigetek feletti orosz fennhatóságot. (A jelentés elsiklott Lavrovnak azon kijelentése fölött, amely szerint az érintett területek feletti orosz szuverenitás „nem vita tárgya”.)

Peszkov pénteken arra az újságírói kérdésre, hogy Putyin hogyan reagálna egy olyan japán javaslatra, amely két sziget visszaszolgáltatását szabná a békeszerződés megkötésének feltételéül, kijelentette: „Eddig hivatalosan senki nem javasolt semmit, ezért aligha van helye az alkalmi elmélkedésnek, az nem segíti elő a tárgyalások sikerét.”

A két vezető kedden immár 25. alkalommal találkozik majd egymással.

A megismételt elsőfokú eljárás 2017. december 11-én kezdődött, az ügyészség különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását. Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. 

Az ügyben tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Győri Törvényszéket jelölte ki. 

Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a cég egykori vezérigazgatója a hétfői tárgyaláson az utolsó szó jogán felszólalva azt hangsúlyozta, hogy a 2010. október 4-én bekövetkezett tragédia ellen nem tudtak tenni semmit, mert az nem volt előrelátható. Ezt számos szakértői vélemény is kimondta - tette hozzá.

„Ami tőlünk tellett, emberileg és szakmailag is megtettük” a gátszakadást követően - mondta az egykori cégvezető, aki úgy fogalmazott: „nyolc és fél év után sem gondolom, hogy tudtam volna többet tenni”. Kitért arra is, hogy a vád az eljárás során folyamatosan változott, s a közvetlen bizonyítékok köréből átcsúszott a közvetett bizonyítékok alkalmazásához. „Valós emberi és csapategységbe kovácsolt minket a vádhatóság, ami a katasztrófa előtt csak munkakapcsolat volt” – fűzte hozzá. 

Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és azoknak, akiket a vörösiszap-katasztrófa valamilyen formában érintett. Kiemelték, hogy a történtek életük végéig elkísérik őket, s kérték bűncselekmény hiányában történő felmentésüket.

A közlemény hozzáteszi, hogy az izraeli támadásban a szíriai hadsereg négy katonája meghalt, négy megsebesült, s a damaszkuszi nemzetközi repülőtér infrastruktúrájában részleges károk keletkeztek. Az orosz katonai tárca előzőleg, vasárnap este azt közölte, hogy a damaszkuszi reptér közelében a szíriai légvédelem hét izraeli rakétát semmisített meg. Moszkva szerint az izraeli légierő hétfőre virradóra három légicsapást mért Szíria területére, nyugati, délnyugati és déli irányból.

Antonio J. Mendez, akit a filmben a rendező, Ben Affleck alakított, 78 évesen hunyt el egy ápolási központban a marylandi Frederickben – erősítette meg a család. Közleményük szerint Mendez Parkinson-kórban szenvedett.

A fedett akciókra specializálódott ügynök tervei alapján szabadítottak ki hat diplomatát, akiket túszként tartottak fogva Iránban. A diplomatákat egy készülő kanadai sci-fi film stábjának álcázták, így tudtak repülőre szállni és kijutni az országból az 1979-1981-es túszválság idején.

Mendez 1965-ben lépett be a CIA-ba, fedett ügynökként töltötte karrierjének huszonöt évét a hidegháború hadszínterein. Az akcióról készült, 2012-ben bemutatott filmet hét Oscar-díjra jelölték, hármat meg is kapott.

Az elnök elmondta, ez azért is fontos, mert 2001 és 2011 között a felvidéki magyarok száma több mint 10 százalékkal csökkent. Hasonló a helyzet Kárpátalján, hiszen a 2017-es és a 2018-as tanév adatai szerint ott is vonzóak a magyar iskolák; ezeket sok esetben nemcsak magyarok, de ukrán vagy ruszin származású emberek is választják – tette hozzá.

Az erdélyi régióban és a vajdaságban is vannak pozitív példák, az utóbbi esetében például elmondható, hogy a magyar családoknál megszűnt az a rossz tendencia, miszerint államnyelvű iskolát választanak. Az elnök szerint a határon túli régiókban mindenhol elérhető a magyar oktatás, ahol nagyobb számban élnek magyarok.

A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar – közölték a szervezők.

Az ötletgazda és lebonyolító Csíkszerda Egyesület önkéntesei az „éneklő utcával” vezetik be a vendégeket a MagNet Közösségi Ház belső udvarán át a termekbe, ahol este 10 óráig harmincöt koncert hallható. A programban szerepel a közös daltanulás, valamint a külön erre az alkalomra írt záródal éneklése a fellépő kórusok tagjaival közösen.

Gajdos Milán elmondta azt MTI-nek: a Temesvári és a Talpas utca kereszteződésében a földmunkák során egy 122 milliméteres szovjet repeszromboló gránát került elő. A robbanótestet elszállítottak a helyszínről.

Megbecsülni sem lehet, mekkora mennyiségű robbanószert rejt még a föld mélye. Egy biztos: a robbanótestek rendkívül veszélyesek, előfordult a korábbi években, hogy a tűzszerész életét is kioltották, így ha megtaláljuk, ne nyúljunk a lőszerekhez, hanem haladéktalanul jelentsük a rendőrségen vagy az önkormányzatnál.

A lőszerek „élettartama”, vagyis hogy meddig okozhatnak még balesetet, nagymértékben függ a robbanótestek típusától, anyagától, falvastagságától, az alkalmazott gyújtószerkezet és robbanóanyag fajtájától, illetve az ezeket érő környezeti hatásoktól. Az biztosan elmondható, hogy a legnagyobb számban előkerülő tüzérségi lövedékek és aknavetőgránátok gyújtószerkezete – az eszköz kialakítása miatt – legtöbbször működőképes állapotban vészelte át az elmúlt közel 70 évet, így a mai napig robbanni képesek.

Robbanótestek legnagyobb számban azokról a területekről kerülnek elő, ahol a II. világháború során a legsúlyosabb, leghosszabb ideig elhúzódó harcok folytak, vagy ahol stratégiailag fontos létesítmények működtek.