Letartóztatták az élettársát összerugdosó rendőrt
Körülbelül egy évig élt együtt a rendőr és az élettársa. Az összeköltözés után a férfi gyakrabban ivott és a féltékenység miatt irányítani akarta a nő minden lépését. A velük egy lépcsőházban lakók szerint eleinte nem volt probléma, néhány hónap elteltével viszont mindennapossá váltak a veszekedések és a férfi többször is bántalmazta a nőt.
A házban több lakót is megkerestünk, de azt mondták annyira félnek a rendőrtől, hogy nem állnak kameránk elé.
Április végén egy este úgy összerugdosta a nőt, hogy két bordája eltört és a tüdeje is megsérült. Kamerán kívül annyit mondtak nekünk a lakók, hogy az eset után a nő nem került azonnal kórházba, csak másnap reggel mentek be taxival. A miskolci rendőr most előzetes letartóztatásban van.
"A Btk különös része szerint az életveszélyt okozó testi sértés bűntette az 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, a kapcsolati erőszak bűntettének minősített esete pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel." - mondta Barkó Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség szóvivője.
A nő már jobban van, állapota stabilizálódott, a szomszédoktól úgy tudjuk, szüleihez költözött, ott lábadozik.
Béremelés lehet januártól a felsőoktatásban
A Miskolci Egyetemen körülbelül kétszáz tanárt érintene a béremelés. Az egyik tanársegéd szerint ez akár a városban is tarthatná az érintetteket. Az egyetem általános rektorhelyettese szerint viszont több kérdést is felvet az államtitkár bejelentése.
Bencs Péter, a Miskolci Egyetem tanársegédje. Fizetése az elmúlt évek alatt nem változott. Most csaknem bruttó 180 ezer forintot keres, ahogy a többiek is. Ez januártól azonban megváltozhat. A kormány azt tervezi, hogy megemeli a tanársegédek fizetését.
Az adjunktusok most csaknem 220 ezer forintot keresnek, nekik is emelkedni fog a fizetésük a tervek szerint. A béremelést múlt hét szerdán jelentette be a felsőoktatási államtitkár.
"Azt a javaslatot tettük, hogy az egyetemi adjunktusok esetén kb 32 százalékos béremelést javaslunk, amely nagyjából 70 ezer forintot jelent illetve a tanársegédek esetén 25 százalékos bérmódosítás lenne, ami 40 ezer forintot fog jelenteni, illetve a docensek bérszintje is növekedni fog." - mondta Palkovics László, felsőoktatási államtitkár.
Az államtitkár azt mondta, az előterjesztés egy komplex javaslat első eleme, így a bérrendezés 2018-tól a teljes felsőoktatási rendszert érintené. De hogy pontosan mikor, azt egyelőre nem lehet tudni.
A Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese szerint ez az egyik kérdés, amit felvet a bejelentés. A tanársegédek, adjunktusok és docensek fizetését ugyanis az egyetemi tanári bérhez képest határozzák meg.
"Most ha ebből kiemeljük a docensi és egyetemi tanári béreket és csak a tanársegédihez és az adjunktusihoz nyúlunk hozzá, akkor nem tudnom, hogy nem fog e ez bérfeszültséget okozni. "- mondja Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese.
A másik kérdés a rektorhelyettes szerint a költségvetés. A felsőoktatási államtitkár ugyanis azt mondta, hogy a béremelés költsége 13 milliárd forint lenne. Ebből 6 milliárdot a központi költségvetésből teremtenének elő, a további 5 milliárd pedig az intézményeknél felszabaduló belső forrásokból állna rendelkezésre. A Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese szerint viszont ilyen felszabaduló összeg nem áll az egyetemek rendelkezésére.
Fotókkal merülhetünk a víz alá a Pannon-tenger Múzeumban
Bohóchalak, delfinek, teknősök, pápua-új guinea-i vadászok és cápák – a trópusi tengerek korallszirtjeinek varázslatos világába kalauzolnak a fényképek. Dombovári Tibor tárlata a Pannon-tenger Múzeumban nyílt meg.
"Nekem ez egy álomvilág, mint hogyha álmodnék. Ahogy jönnek a halak, itt is ezen a képen, a tüskés makrélák, csoda. Azt gondolom, hogy el tudja kapni Bumbi a pillanatot." – mondja Ujj Vera.
A kiállításmegnyitóra nagyon sok látogató érkezett.
"Ezek a képek olyan helyen készültek, ahol valószínűleg én soha nem fogok járni, ezekben a mélységekben, nem tudom, magával ragadó" – vélekedett Tari Edit.
Tigriscápa veszi szemügyre a fényképezőt, így fotózta le egyik barátját Dombovári Tibor. A kép címe nemes egyszerűséggel az, hogy túlélte. Bár a víz alatti fotózás veszélyesnek tűnhet, a művész azt mondja, ez egy technikai sport.
Búvárruhában, békatalppal a lábán lépett ki a függöny mögül a fotóművész. Ilyen felszerelésben dolgozik a tenger mélyén is.
"Meg kell tanulni a tenger veszélyeit, a tenger veszélyes élőlényeit, amik egyáltalán nem azok, amit elsőre gondol az ember, mert sok apró, pici, kis élőlény sokkal veszélyesebb tud lenni, sokkal nagyobb bajt tud okozni, mint, mondjuk, egy cápa" – mondta a fotóművész.
Dombovári Tibor kiállítását a polgármester nyitotta meg, és ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
"Az látszik, hogy ezek a fényképek, ezek olyanok, mint a festmények, tele vannak lélekkel és élettel, és aki ilyeneket tud, az mindenre képes. Én azt gondolom, hogy meg kell becsüljük, hogy Miskolcon ilyen értékeink vannak" – mondta Kriza Ákos polgármester.
Dombovári Tibor a víz alatti fotózást 1985-ben kezdte, azóta számos rangos nemzetközi díjjal és Miskolc város Herman Ottó-díjával is kitüntették. Az én nagy kékségem című kiállítás június 30-ig látogatható.
80 ezer diák érettségizett történelemből
Ma reggel több mint 80 ezer diák kezdett hozzá az írásbelihez, ebből több mint hatezren elemelt szinten. Az elmúlt évek statisztikája szerint egyébként a diákok a matematikától és a történelemtől tartanak a legjobban. Az áltanunk megkérdezett diákok azt mondták, megkönnyebbültek, mert jók voltak a kérdések.
Csak történelmi atlasz, írószerszám, valamint enni- és innivaló lehetett a diákok előtt a padon. A matematika után a történelem írásbelivel folytatódott ma az érettségi.
"Szerintem elég jól felkészültem rá, egy ilyen 80 százalék felett tudok majd teljesíteni" – mondta Lukács Marcell, a Zrínyi Ilona Gimnázium diákja.
Az elmúlt évek statisztikái szerint a végzősök a legjobban a matematikától és a történelemtől félnek. A Zrínyi Ilona Gimnázium diákjai viszont magabiztosak voltak, azt mondták, a nehezén már túl vannak.
"Nem annyira izgulok, ez meglehetősen kedvelt tantárgyam, egy ötösre számítok" – bizakodott Zselenák Viktor.
Kiosztották a feladatlapokat, minden oldalra felkerültek a nevek, csengőszóra pedig hozzá is láttak a diákok a munkához.
A gyerekeknek három órájuk volt a feladatok megoldására. A középszintű érettségi két részből állt. Voltak rövid feladatok, ezek a szaknyelv ismeretét és a tárgyi tudást ellenőrizték, és voltak szöveges feladatok is. Hunyadi Mátyás adópolitikája, Szent István államszervezete, a Rákosi-korszak iparfejlesztése és az 1960-70-es évek életkörülményei – ezek közül is lehetett választani.
"A diákoknak talán könnyebb volt, mint a magyar illetve a matematika. Semmi újdonságot, semmi nehézséget nem okozhatott, nagyon jók voltak az esszéfeladatok, könnyű volt közülük választani" – mondta Chalupeckyné Guba Zsuzsanna, a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatóhelyettese.
A háromórás munka után a borítékba kerültek a dolgozatok. A diákok megkönnyebbültek, azt mondták, örültek a kérdéseknek.
"Az esszék nagyon jók voltak, egyszerűek, jó volt a forrás, úgyhogy szerintem teljesen korrekt volt" - vélekedett Farkas Rita.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint 80 ezren vizsgáztak ma, ebből több mint hatezren emelt szinten.
