„Mentoráljanak egy kárpátaljai települést az ott élő magyarok megsegítése céljából” – tolmácsolta a kormány kérését a miskolci képviselőknek a polgármesteri kabinetvezető, Alakszai Zoltán. A háborús helyezet miatt az elmúlt egy évben az Ukrajnában élő magyarok egyre nehezebben boldogulnak. Miskolc nem egy, hanem öt települést segít. 20 millió forinttal támogatják a Kárpátalján élő magyarokat.

Kriza Ákos polgármester elmondta, természetesen az egyéni gyűjtéseket is segítik, támogatják. Ezekből már több mint egy millió forint gyűlt össze, amit küldenek a kárpátaljai magyarságnak.

– Természetesen állunk rendelkezésre, bármilyen kéréssel, igénnyel fordulnak felénk – fűzte hozzá a városvezető.

A kárpátaljaiaknak a diósgyőri ultrák is segítenek. Az április 19-i DVTK-Videoton mérkőzés előtt szerveztek adománygyűjtést a beléptetőnél. A rászorulóknak élelmiszercsomagokat küldenek.

Hamarosan egy egyeztető megbeszélés is lesz a beregszászi magyar konzulátuson. Koczák Szilvia, a Polgármesteri Hivatal szóvivője elmondta, a megbeszélésen elsősorban azt mérik majd fel, hogy milyen segítségre van a leginkább szüksége ezeknek a falvaknak.

– Májusban polgármester úr és az alpolgármesterek személyesen viszik el az adományt a kárpátaljai településeknek – emelte ki a szóvivő.

Az önkormányzatokon és a kormányon kívül civil szervezetek és segélyszervezetek támogatják a kárpátaljai magyarokat. Az Ökumenikus Segélyszervezet több mint 15 éve állandó irodát működtet Beregszászon.

Gáncs Kristóf, kommunikációs igazgató, az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója telefonon elmondta, ehhez még hozzájönnek olyan krízistámogatások, mint az, hogy tartós élelmiszerrel segítik az egyedülálló időseket, de a gyerekétkeztetésbe is bekapcsolódnak.

– Segítjük azokat a családokat is, ahol a családfenntartó a behívó miatt kénytelen részt venni a harcokban és mint családfenntartó megszűnik támogatni a családot – mondta, hozzátéve, Ukrajna tíz régiójában 18 ezer embert segít az Ökumenikus Segélyszervezet 200 millió forint értékű programja.

Zombor Gábor elmondta, hogy a 60 milliárd forint megvan, amit most nem az egészségbiztosítási alapból kell rendezni, hanem a teljes összeg külső forrásból érkezik az ágazatba.

Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgató-főorvosa ismertette: a kórház viszonylatában nincs eltérés az országos állapotokhoz képest.

– A mi kórházunknak is van kisebb adóssága, de ez semmilyen problémát nem okoz sem az ellátásban, sem pedig a beszállítók viszonylatában – fogalmazott.

A kis gyűrűsfarkú makik a nap minden percét a szüleiken utazva töltik. Ők az első gyűrűsfarkú maki ikrek az állatkertben, néhány hete születtek. Így most már összesen hatan vannak. Az állatkert dolgozói szerint pedig egyre népszerűbbek, és nemcsak a picik születése miatt.

A Madagaszkár című rajzfilm bolondos gyűrűsfarkú makija miatt valóban többen állnak meg a ketrec előtt, hogy lássák vajon mekkora a hasonlóság. Valójában nincs is olyan nagy különbség. A finom szőlőszemekért bármit megtesznek, az akrobatikus mozdulatoktól sem riadnak vissza. A pár hetes maki ikrek azonban most még félénkek, szinte alig lehet őket észrevenni, olyan szorosan ölelik az anyukájukat.

– Ők pár hét múlva már elkezdik fölfedezni a környezetüket, saját lábukon is, nyilván még hónapokig előfordul az, hogy időnként pihenni az anyjuk hátára fognak mászni, mert hát mégiscsak könnyebb úgy utazni – mondta Veress Tamás, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark gyűjteményi vezetője.

Három-négy hónapos korukban a kicsik leválnak anyjukról, és ugyanolyan kíváncsiak lesznek, mint a többiek. Az biztos, hogy egy - két évig még a miskolci állatkertben maradnak, de később lehet, hogy költözniük kell. A kis makikkal vasárnap is lehet majd találkozni, a Föld napján Miskolcon ők lesznek a főszereplők.

Az Amnesty International szerint a kilakoltatások előtt csaknem 900 ember, nagyrészt roma származásúak laktak a Számozott utcákban. 2014 májusában nagyjából ennek fele kapott kilakoltatási felszólítást. 2014 decembere óta pedig csaknem 30 családot költöztettek ki.

Az elmúlt évtizedekben Miskolcon több, a számozott utcához hasonló nyomortelep alakult ki, ezért is gyorsította fel a telep-felszámolási folyamatot tavaly tavasszal a miskolci városvezetés. Soós Attila, a Fidesz miskolci képviselőcsoportjának vezetője korábban úgy fogalmazott: a miskolciak egyre több visszajelzést adtak azzal kapcsolatban, hogy valamit tenni kellene.

– Ezért döntött úgy kb. egy évvel ezelőtt a városvezetés, hogy ezeken a területeken, hívjuk csak nyomortelepeknek őket, a programot felgyorsítja – fogalmazott.

A miskolci önkormányzat telep-felszámolási politikája ellen tavaly nyáron tüntetést is szerveztek a roma vezetők és a Számozott utcákban élők, jobb lakásokat követelve.

Sátrat állítottak a Hatodik utcai ház mellé is, ahonnan több embert azért költöztettek ki, mert több százezres tartozást halmoztak fel. Hiába szólították fel őket, évekig jogtalanul laktak a házban.

Az Amnesty International szerint az érintett lakók sem megfelelő tájékoztatást nem kaptak, sem megfelelő lakhatási alternatívát nem kínáltak fel számukra. Jeney Orsolya, a szervezet magyarországi igazgatója elmondta, többször is ellátogattak Miskolcra, és meggyőződtek arról, hogy kiszolgáltatottak az ott lakók, félnek, és nem kapnak arról információt, hogy mi fog velük történni.

„Nincsen érdemi konzultáció, nem kaptak alternatív lakhatási lehetőséget, ezért gondoljuk, hogy Magyarország szabályai alapján az ő jogaik sérülnek” – fogalmazott.

A miskolci ingatlangazdálkodó szerint viszont mindenkit időben tájékoztatnak. Több felszólításuk után kapják a bíróságtól és a végrehajtótól az értesítést. A tartozások sok esetben a több százezer forintot is meghaladják. Schweickhardt Gyula projektvezető ismertette, folyamatosan zajlanak a különböző telepeken a MIK Zrt. kollégáinak bevonásával azok az egyeztetések, amelyek a bérlőknek a bérleményből való eltávolítását szolgálják.

„Megpróbálunk minden bérlővel megállapodni, illetve folynak azok a végrehajtási eljárások, melyek eredményeként ezek az ingatlanok kiürítésre kerülnek” – fűzte hozzá.

Az emberjogi szervezet szerint több időt kellene hagyni a bérlőknek a tartozás rendezésére, ha pedig a kilakoltatás oka a veszélyes lakhatási körülmény, akkor fejleszteni kellene az ingatlanokat, nem lerombolni.

Nem így gondolják a környéken élők. Többen felháborodottan mesélik, hogy tengenek-lengenek, sőt rabolnak az ott élők, akiket nem lett volna szabad oda engedni, és jól teszi a város, hogy lebontja a nyomortelepeket.

Közben tegnap a Jobbik gettóhakninak titulálta a miskolci városvezetés telep-felszámolási programját. Szerintük nem célja a városvezetésnek a nyomortelepek felszámolása. Jakab Péter pártja nevében magyarázatot vár a miskolci önkormányzattól arra, hogy pontosan mi is a szándéka városvezetésnek a Számozott utcák területével.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője közleményben azt írta, hogy a Számozott utcák területe szegregátum, ami a KSH szegregációs adatbázisában is szerepel. Soós Attila azt is írta, hogy a nyomortelep felszámolásával a miskolciak nagy része egyetért.

A Számozott utcákban eddig 30 lakást ürítettek ki, amit most folytatnak. Már nem kötnek lakásbérleti megállapodásokat azokkal, akiknek lejár, vagy lejárt a szerződésük. Azoknak, akik rendesen fizették a számlákat és betartották a társadalmi együttélés szabályait, lakáspályázattal segítene az önkormányzat.

Volt olyan ovis, aki háromszor is repetázott ma a spagettiből. A gyerekek szorgosan tekerték a tésztát a villára, a konyhában pedig eközben már az uzsonna készült. Ezek a gyerekek is háromszor kapnak enni naponta.

– Az étrend összeállításánál nagyon fontos a komplexitás, hogy minden nap kapja meg a gyerek azokat a tápanyagokat, amire a szervezetének szüksége van: tehát legyen vitamin, szénhidrát és fehérje – mondta Rögler Gáborné, a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda vezetője.

Ebbe az oviba több mint 70 gyerek jár, közülük több mint 20-an már ingyen étkeznek, de az óvodavezető szerint lenne még, aki rászorul.

– Sok gyereken azt vesszük észre, hogy egy hétvége után éhesen érkezik az óvodába, vagy a nap folyamán is sokkal több élelmet igényel, mint más gyerek – nyilatkozta az óvodavezető.

Szeptembertől 230 ezerrel több gyerek ehet ingyenmajd  országosan. Miskolcon jelenleg körülbelül 3800 óvodás van.

– Minden nap kapnak tízórait,  ebédet és uzsonnát természetesen.Közülük kilencszázan teljesen ingyenesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást, és úgy ötszázan vannak, akik 50 százalékot fizetnek ezért a szolgáltatásért - foglalta össze az adatokat Zsóka Roland, az MKMK élelmezési igazgatója.

A szeptemberben induló kedvezmény a bölcsődéseket is érinti. Miskolcon több mint 700 gyerek jár bölcsődébe, ebből csaknem 200-an már most is ingyen esznek. Ők a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény miatt ehetnek térítésmentesen, szeptembertől azonban másokat is érint majd ez a kedvezmény.

– Azok is már ingyenesen fognak étkezni, akik eddig 50 százalékot fizettek az étkezésért. Ezek a három és több gyermekes családban élő gyermekek, valamint a tartós fogyatékos gyermekek és az ő testvéreik is ingyenesen kaphatják már a napi háromszori étkezést, illetve minden olyan gyermek, amelynek a családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a 90 ezer forintot – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Fűrész Tünde, az EMMI család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára.

A szülőknek egyelőre nincs teendőjük. Szeptemberben azonban  nyilatkozniuk kell arról, hogy gyermekük jogosult- e a háromszori ingyen étkezésre. 

Locsolkodó versek tömkelegét mormolták a gyerekek a Pirostojás expressz elnevezésű húsvéti programon, melyet az Északerdő Zrt. szervezett Miskolcon. Volt közöttük egyszerű és rövid: "Egy tök, két tök, öntök", bonyolult és hosszú, vagy éppen vicces: "Én vagyok a török, locsolkodni jövök, ha nem kapok piros tojást, mindent összetörök". A cél a ráhangolódás volt a húsvéti ünnepre.

- A lányokat úgy szoktam meglocsolni, hogy elmondom a verset és a kölnivel meglocsolom a hajukat - idézte fel Stenczel Attila.

Utána pedig természetesen jár a piros tojás. A legtöbben még hagyományosan húsvétoznak.

- Nálunk még a hagyományos rend szerint működik. A férjem a kisfiammal együtt a család hölgy tagjai, az összes hölgy tagját meglocsolni, úgyhogy ők járnak locsolkodni rendszeresen - nyilatkozta Horváthné Németh Orsolya.

De olyan is van, aki nem megy locsolkodni.

- Mivel lányaim vannak, hozzánk járnak locsolkodni, úgyhogy én kínálgatni szoktam, ez az én posztoma húsvétkor - mondta Gyenes Gábor.

Most viszont kirándulás volt a szabadban, nyuszi simogatás, fa nyuszi keresés, nyuszi teke valamint kosárfonás – a programok közül bőven lehetett válogatni.

- Az erődgazdaság a kisvasútra tematikus programokat szervez. Jelenleg 125 fő utasunk volt ezen a különvonaton, ebből kb. 60-70 gyermek, elsősorban nekik rendeztük ezt a programot - mondta Jakóts Ádám, az Északerdő Zrt megbízott programszervezője.

A húsvéti vonat különleges útvonalon szállította a vendégeit, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút mahócai szárnyvonalán ugyanis csak alkalmi különvonatok járnak.

A legtöbben azt mondták, hogy morajlást hallottak, majd megmozdultak a tárgyak az asztalon, kilengett a csillár és összekoccantak a poharak illetve edények a konyhában. Miskolcon és környékén az elmúlt években többször is rengett a föld, de nagyobb károkat akkor sem okozott.

„Annyit vettünk észre, hogy durrant, majd csörrent valami, de nagyot szólt, igen megijedtünk" – mondták hétfőn az egyik sajóládi háznál, ahol a kémény dőlt le. A darabjai a szomszéd kertjébe zuhantak. Mostanra a kémény helyét fóliával takarták le a lakók.

Hunyadi Bernát így élte meg a földrengést: „egyszer hallom a nagy robajt, ahogy a kémény ledőlt, nagy csörömpöléssel, összetörve a tetőt, mindent. Ennyi volt, utána semmi. De éreztem, ahogy mozgott alattam a burkoló a teraszon" – emlékezett.

Sajóládon több ház fala is megrepedt, van, ahol a csempe púposodott fel. A földrengés epicentruma egyébként Szirmánál volt, de Miskolcon, Ongán, Kistokajban illetve Alsó- és Felsőzsolcán is érezték a 3,2 –es erősségű rengést.

A Szirma melletti Martin-kertvárosban élő Budai Tamás úgy élte át a földrengést, hogy mozgott a számítógépe az asztalon. Azt mondta, korábban is érzett már földrengést. 
– Nekem eddig ez volt a legintenzívebb ilyen jellegű érzés, furcsa volt, de már kezdem megszokni, ha lehet ilyet mondani – fogalmazott.

2010 augusztusában négyszer mozdult meg a föld Miskolcon. A legnagyobb akkor 3-as erősségű rengés volt. 2010 decemberében újabb 2,9-es erősségű rengés rázta meg Miskolcot, de tavaly májusban is rengett a föld, akkor 2,8 erősségű földrengést mértek.

A mostani rengés után Borsod megyéből összesen hat bejelentés érkezett károkról a katasztrófavédelemhez. Dojcsák Dávid, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője ismertette, olyan mértékű épületkárosodás illetve káresemény nem történt, amely a katasztrófavédelem beavatkozását tette volna szükségessé, azonban több lakos is betelefonál, hogy érezte a földmozgást.

A mostani 3,2-es erősségű rengés viszonylag kicsinek számít, de utórengések a héten még lehetnek. Győri Erzsébet, a Szeizmológiai Obszervatórium tudományos munkatársa a Miskolc Televízió híradójának telefonon elmondta, egy ilyen 3-3,5-ös földrengésnél utórengésekre körülbelül egy hétig lehet számítani. Hozzátette, Miskolcon illetve a környékén hasonló nagyságú rengés előfordult viszonylag rövidebb idő alatt. Magyarországon az elmúlt két évben egyébként több mint húsz érezhető földrengés volt.