A program 2001-es indulása óta több mint 281 ezer kártyaigénylést regisztráltak, a megyében több mint 18 ezer vállalkozó élt a kedvezményes hiteligényléssel. A KAVOSZ Zrt. felmérése szerint a vállalkozások gépekre, berendezésekre, informatikai beruházásra és telephely-korszerűsítésre szeretnének költeni.

A Szal-Agro Kft. 1998. óta többek között mezőgazdasági alkatrészek és traktorok forgalmazásával foglalkozik. A vállalkozásnak hat éve van Széchenyi Kártyája. Az ügyvezető elmondta, többek között ennek köszönhető, hogy mára gyakorlatilag kinőtték a telephelyüket. Szalai László hozzátette, sokat importálnak Lengyelországból, és a forgalom segítésére is szolgált a hitel.

A Széchenyi Kártya Program 2001-es indulása óta Borsodban több mint 18 ezer vállalkozó választotta a kedvezményes hiteligénylést. Bihall Tamás, a BOKIK elnöke ismertette, a Széchenyi Kártya felhasználását tekintve stabilan második, harmadik pozícióban van a megye.
– Ezt az imponáló számok is alátámasztják: már meghaladtuk a 100 milliárd kihelyezett forint hitelt a Széchenyi Kártyán keresztül a vállalkozások felé – emelte ki.

A Széchenyi Kártya a bankokat garanciaprogrammal, a vállalkozásokat kamattámogatással segíti és védi. A kamattámogatás mértéke egyébként hitelkonstrukciónként eltérő, 1 és 5 százalék között mozog. Az egyik legnépszerűbb a folyószámlahitel.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tájékoztatott, a Széchenyi Kártya Program keretein belül a folyószámlahitel a legkönnyebben felvehető hitel, melynek 25 millió forintos felső határa van. Gyakorlatilag 10 millió forintig nem kell hozzá semmilyen ingatlanfedezet, ezen összeg fölött bankja válogatja.
– Mivel a bankok közül szinte mindenki a partnerünk, ezért ilyen szempontból van honnan meríteniük a vállalkozásoknak – fűzte hozzá Krisán László.

A Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukcióit idén is állami segítséggel igényelhetik a vállalkozások, a kormány ugyanis meghosszabbította a kamattámogatást és a garanciát. A KAVOSZ Zrt. felmérése szerint a vállalkozások gépekre, berendezésekre, informatikai beruházásra és telephely-korszerűsítésre szeretnék költeni.

Fekete paraván az emeleteken és a bejáratnál is. Így kerítették el a munkaterületeket az iskolán belül, ahol folyamatosan dolgoznak. Emiatt nincs hely minden osztálynak. Az iskola egy pályázaton több mint 500 millió forint támogatást kapott, ebből újul majd meg többek között a konyha, az étkező, 10:20 épül egy új tornaterem és kicserélik az ablakokat illetve az ajtókat is. Az intézmény igazgatója azt mondja, abban reménykedtek, hogy a nyári szünet alatt elkészül a főépület, ezért az évet is hamarabb zárták.

– Az iskola üres volt már júniusban. Úgyhogy az egész nyár rendelkezésre állt volna, ha a közbeszerzési eljárás érvényes, de sajnos érvénytelen volt. Több tényező is okozta ezt, de többek között az, hogy a pályázatok maguk sem voltak érvényesek, tehát nem volt olyan pályázó, akit eredményesen ki lehetett volna hirdetni, mint győztest, ezért egy új eljárás kellett, hogy induljon – tájékoztatott Mariscsák István igazgató.

Az iskola az 1970-es évek második felében épült. A felújításra már szükség volt. Most több mint 470 diák jár ide. 12 osztály tanul a főépületben, hat osztály a másik épületben, három osztály a városi könyvtárban és a mindszenti plébániára került. A projekt menedzser szerint igazán senki sem okolható az elhúzódó felújítás miatt.

– A kiviteli terv dokumentációk 2014 márciusára készültek el, ezt követően 6 hónapot vett igénybe a közbeszerzési dokumentáció minőségbiztosítása, miután az uniós támogatás összege ennél az iskolánál meghaladta a 300 millió forintot – mondta el Kiss Ildikó.

Hat hónap után pedig el lehetett indítani a közbeszerzési eljárást, ami három hónapig tartott. Így összesen 9 hónapot vett igénybe a nyílt közbeszerzési eljárás. A Vörösmarty Iskola mellett egyébként a megyében még hat intézmény van hasonló helyzetben. A munkálatoknak legkésőbb április végéig be kell fejeződniük ellenkező esetben a kivitelezőnek kötbért kell fizetni.

Fürdőzés a wellness részlegen. Sokan döntenek úgy, hogy kihagyják a karácsonnyal járó munkát és inkább pihenéssel töltik az ünnepeket. Gergely Béla például a Miskolc Televízió érdeklődésére elmondta, 2-3 éjszakát tölt el családjával Miskolcon, ahol korábban még nem jártak.

Míg 8-10 éve szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy család szállodában töltse a szeretet ünnepét, ma már sok hotel kínál kifejezetten karácsonyi ajánlatokat. Az egyik miskolci hotelben teltház lesz az ünnepek alatt, ez azt jelenti, hogy több mint százan érkeznek ide az ünnep alatt. Mint Rácz Anett, a Calimbra Wellness és Konferencia Hotel szállodaigazgatója elmondta, karácsonykor jellemzően családosok, nagy családosok keresik fel a szállodát.
– Jellemzően belföldi vendégekről beszélünk, akik az ország minden területéről érkeznek – fűzte hozzá.

A belvárosban is lesznek programok az ünnepek alatt. Idén újra a Miskolci Nemzeti Színházba látogat a Kijev City Balett. A Diótörőt és a Hattyúk tavát is előadják december 26-án.

Persze olyan is van, akinél az ünnep rövid ideig tart, utána pedig megint a bulizásé a főszerep. Dudás Anna például úgy fogalmazott, hogy a 24-ét és a 25-ét természetesen otthon tölti majd, de arra gondoltak barátaikkal, hogy utána elmennének valahová.
– Hogy hol leszünk, az még nem teljesen alakult ki, de valamilyen szórakozóhelyre szeretnénk elmenni – mondta.

Van olyan szórakozóhely, ahol már 26-án lesznek koncertek. Barcsai Lászlótól, a Helynekem kulturális szervezőjétől megtudtuk, hogy az ünnepek alatt, 26-án nyitva tartanak, aznap a Paddy and the rats koncertezik majd a belvárosi szórakozóhelyen.

A mozik sem zárnak be karácsonykor. A Cinema City 26-án és 27-én is várja a filmek szerelmeseit, míg a Művészetek Házában 25-től-30-ig lesz vetítés.

Nagy volt a nyüzsgés a Batyu-Téka étterem megnyitásának napján, még december elején. A belvárosi vendéglőben az azt működtető Szimbiózis Alapítvány fogyatékkal élőket foglalkoztat.

A megnyitó óta három hét telt el, az éttermet egyre több vendég látogatja. Naponta több mint 100 adag ételt készítenek. A fogyatékkal élők élvezik a munkát. Csibrik Márk elmondta, nagyon jól érzi magát a Batyu-Tékánban, takarít és a felszolgálásból is kiveszi a részét.

Most több mint 200 kilogramm biozöldséget hoztak Hernádszentandrásról a Batyu-Tékába. Üveges Gábor, a település polgármestere ismertette, mintegy 150 kiló vöröshagymával, 35 kiló sárgarépával, valamint 10-10 kiló fekete retekkel és céklával érkeztek Miskolcra.

A hernádszentandrásiak ajándéka egy hosszú távú együttműködés első lépése. Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke elmondta, már most megkezdték a tárgyalásokat arról, hogy milyen alapanyagokat fognak megtermelni Hernádszentandráson, és a konyha mit tud majd ebből felvásárolni. Ugyanakkor – fűzte hozzá az Alapítvány elnöke – egy kis zöldségfeldolgozó üzemet is szeretnének indítani az év közepén, egy Európai Uniós forrású pályázatból.

A felvásárláson és beszállításon kívül azt is tervezi az Alapítvány, hogy a fogyatékkal élők is bekapcsolódnak a Bioszentandrás programba.

A jelmezeket sokan megtapogatták, de volt, aki fel is próbálta azokat, és a kellékeket is megfoghatták a színház látássérült vendégei. Így könnyebb volt elképzelniük, hogy mi veszi körül a színészeket játék közben.

– Egy illatszertárban, úgy tudom, illatszereket, tisztálkodószereket árultak, esetleg gyógyvizeket, mint itt. A kis polcok nagyon szépek, korhűek, mint az üveg az ajtóban – mondta az előadás előtt szerzett tapasztalatairól Bukovenszkiné Borza Mária, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagja.

Az előadás díszlete nem egyszerű, kis üvegcsék, cukorkatartók, polcok, pultok és sok lépcső van a színpadon. A színészek ugyanúgy játszottak közöttük ezen az előadáson, mint máskor. A különbség csak annyi volt, hogy a hallássérülteknek jeltolmácsok, a látássérülteknek audionarrátorok segítették a darab megértését.

– Nagyon hosszú munka előzi meg ezt az előadást, hiszen segítőink többször megnézték a darabot, megkapták a szövegkönyvet, a díszletet- és jelmezterveket is, hogy fel tudjanak készülni a tolmácsolásra, narrációra – beszélt a háttérről Weisz Ildikó gyógypedagógus.

A Miskolci Nemzeti Színházban tavaly is volt akadálymentes előadás, akkor hallássérülteknek játszottak a színészek. Mert a színház szerint, ahogy Kiss Csaba igazgató megfogalmazta, attól, hogy valakinek az egyik érzékszerve sérült, még nem kell lemondani a világnak egy olyan izgalmas részéről, mint a színház.

A hagyomány szerint, a karácsony estére elkészült Luca székét az éjféli misére vitték magukkal a gazdáik, erre felállva pedig megláthatták a boszorkányokat.

Többféle fából, szög nélkül, 13 napig készül Luca széke. A hagyomány szerint a faragást Luca napon, vagyis december 13-án kell elkezdeni, és minden nap dolgozni kell rajta valamit de nem készülhet el hamarabb, mint karácsony este.

Bodnár Mónika, a Herman Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa ismertette: a széket el kell vinni az éjféli misére, fel kell rá állni, és aztán ott meglátja az illető a boszorkányt. Akkor azonban nagyon fürgének kell lennie, mert ha a boszorkány észreveszi őt, akkor mindenféle bajt okozhatnak neki.

A hiedelem szerint, ha a boszorkányok üldözőbe vették a szék készítőjét, akkor menekülés közben mákot kellett szórnia maga mögé. A boszorkányoknak ugyanis a mákszemeket össze kellett szedniük, így nem érték utol a leskelődőt. A Luca székét otthon a mise után el kellett égetni.

– Éppen azért, mert a Luca széket meg kell semmisíteni, gyűjteményekben nem találkozunk ilyennel. Valójában olyan személlyel sem nagyon, legalábbis nekem még nem sikerült találkoznom, aki készítetett Luca széket – fűzte hozzá Bodnár Mónika.

Luca napjához nemcsak a szék készítése, hanem más népszokások is kötődnek. Ilyen például a Luca-búza, a Luca-naptár vagy a Lucázás.

(A külső kép a www.elonepmuveszet.hu oldalról származik)

Óváriné Balajti Zsuzsanna hozzátette: ha leállítanák a fűtést, az épületek annyira lehűlnének, hogy a felfűtésük sokkal többe kerülne. A két hét szünetet a vizsgák miatt kapják a hallgatók, ugyanis visszatérő probléma volt, hogy az ünnepek alatt nem tudtak megfelelően felkészülni.

Napelemek és napkollektorok kerültek a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tornacsarnokának tetejére a nyáron elkezdett fejlesztés keretében. Emellett a gimnáziumba új kazánokat is beszereltek, ezek a tornatermet, az uszodát és az öltözőrészleget látják el használati meleg vízzel és fűtéssel.

A gimnázium energetikai korszerűsítése még 2011-ben kezdődött. Akkor egy újszerű talajszondás rendszert építettek ki. Több épületben is ez biztosítja, a földhőt használva, a meleg vizet és a fűtést. Ez a beruházás az 50 százalékos uniós támogatással együtt körülbelül 130 millió forintba került. Az idei korszerűsítés pedig több mint 90 millió forintból valósult meg 85 százalékos uniós támogatással.

– Mintegy 20-25 százalékos megtakarítást érünk el a korábbi költségekhez képest. Forintosítani ezt nem lehet előre, hiszen minden év, minden fűtési szezon más, de ezzel a nagyságrenddel számolhatunk – mondta Szabó Zsolt, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium műszaki és gazdasági igazgatója. Hozzátéve, két épület vár még az energetikai korszerűsítésre, így a felújításokat szeretnék folytatni.

Finom almával várták a gyerek az állatokat, a csalogatásban a Miskolci Állatkert és Kultúrpark gondozói segítettek. Előkerültek a telefonok és fényképezőgépek is, a macik például egészen közel mentek, az almáért.
A gyűrűsfarkú makinál pedig a banán a nyerő. Hozzájuk az állatkert látogatói is bemehettek.  Volt rénszarvasetetés a kerítésen innen, és kúszósül etetés a kerítésen túl – mozgalmasan telt a péntek délután a miskolci vadasparkban.

A szombati nap pedig még több programot tartogat. 31. születésnapját ünnepli a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. És bár az állatkertek között a legfiatalabb a miskolci, a park mégis több évszázados hagyománnyal rendelkezik.

– Ezzel a 31 évvel hazánk legfiatalabb állatkertje vagyunk és mégis több mint 300 éves hagyománnyal rendelkezünk, hiszen a feljegyzések szerint itt már Nagy Lajos király korában 300 évvel ezelőtt is vadaskert működött – mondta el a Miskolc Televíziónak Krajnyák Zoltán, zoo-pedagógus.

Kezdetben alig pár tucat állattal büszkélkedhetett a park, ahol most már mintegy 700 állat van. Az elmúlt években született kis kenguru, kúszósül, vadmacska, láma, dávid szarvas és teve is. A legfiatalabb kétpúpúnak viszont még nincs neve, a látogatók nevezhetik el, a szombati születésnapi családi nap részeként.

Családi nap az állatkertben. Fotó: Végh Csaba

A névadón kívül szombaton interaktív látványetetéssel, állatbemutatókkal, állati arcfestéssel, élő zenés táncházzal és számos meglepetésekkel várja az állatkert a látogatókat még egész nap.