Kanadába mennének a miskolci romák
Portálunk beszámolt róla, hogy március 15-én a kilakoltatások ellen tüntettek a miskolci romák a Számozott utcáknál. Váradi Gábor, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke akkor elmondta, ha a nyomortelepek felszámolása így folytatódik tovább, akkor a legtöbben menekülni kényszerülnek majd.
Az Avasról indult tegnap délután egy menet az Antirasszista Világnap alkalmából. Varga Attila – aki már élt Kanadában –elmondta, hogy 2009-ben költözött Kanadába, több mint egy évig volt kint, utána azonban haza kellett jönnie. Egy húskombinát üzemben dolgozott. Ha lenne pénze – mondta – ismét elmenne.
– Kanada egy más világ. Jobban befogadják az embert. Embernek éreztem ott magamat. Itt, Magyarországon nem érzem magamat embernek, nem vagyok biztonságban olyan szempontból, hogy se munkahelyem, se lakásom nincsen – mondta.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint az elmúlt két hónapban körülbelül 60 család fordult hozzájuk, hogy szeretne kivándorolni az észak-amerikai országba. Azt egyelőre nem tudják, hogy hányan mentek ki, de egyre több roma menedékkérelmét bírálják el pozitívan. A menekülteknek azonban bizonyítaniuk kell, hogy van mitől félniük.
– A legszörnyűbb az, hogy ma nem a saját politikai ideológiájukat valósítják meg a pártok, hanem egy szélsőséges ideológiát kezdenek el megvalósítani, nem fog jóra vezetni. Nem egészséges, és azt gondolom ez az elsődleges oka, hogy Miskolcot sokan elhagyják és kivándorolnak – mondta az elnök.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor 2008-ban a „fészekrakó-program” segítségével olyanok költöztek az Avasi lakótelepre, akik a zavartalan együttélésre alkalmatlanok. A Gyurcsány-kormány alatt több százan költöztek be Miskolcra. Az eredmény: leamortizált lakások, lépcsőházak és felhalmozott milliós tartozások. Szűcs Erika, akkori miskolci szocialista alpolgármester, majd 2008-tól 2009-ig szociális miniszter, nem érzi magát felelősnek a „fészekrakók” miatt, de azt mondja, hogy a megfelelő jogi szabályozással elejét lehetett volna venni a visszaéléseknek.
A Fidesz-KDNP célja a nyomortelepek teljes felszámolása, amit korábban 35 ezer miskolci támogatott aláírásával. A nyomortelepeken élők közül már nem kötnek lakásbérleti megállapodásokat azokkal, akiknek lejár, vagy már lejárt a szerződésük. Azoknak, akik rendesen fizették a számlákat és betartották a társadalmi együttélés szabályait, lakáspályázattal segítene az önkormányzat. A Számozott utcákban már 30 lakást kiürítettek.
Rendkívüli közgyűlésen mentették fel Kiss Csabát a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezetőjét
Kiss Csabát az önkormányzat 2012-ben bízta meg a színház vezetésével. Az ügyvezető munkakör betöltését célzó pályázatának alappillére volt a művészeti tanács létrehozása és a vele való együttműködés. Kiss Csaba nyertes pályázata szerint az úgynevezett művészeti tanács hivatott arra, hogy a "színház szellemiségét meghatározó döntéseket kidolgozza, és azokat végrehajtsa". A Miskolci Nemzeti Színház művészeti életét meghatározó és irányító művészeti tanács mára megszűnt, hiszen tagjai lemondtak.
– A színház irányítása a 2012-ben nyertes pályázathoz képest teljesen más alapokra helyeződött, és ez a helyzet a fenntartó önkormányzat számára vállalhatatlanná vált. A színház művészeti, szakmai tevékenysége nem összehangolt, a társulat részéről az ügyvezető felé olyan súlyos bizalomvesztés következett be, ami a fenntartó önkormányzat azonnali beavatkozását igényelte. " – tájékoztatott a titkos szavazással, zárt ülésen született döntésről Kriza Ákos polgármester.
Természetesen Kiss Csabát is megkérdeztük a felmentésről. Szerinte a belső feszültség egy színházban természetes, különösen mert a miskolci színház jelentős átalakuláson megy át. Megszűnt a korábban munkáját segítő, rendezőkből álló művészeti tanács, több színész elmegy, és újak érkeznek, ezek mind nehezítik a kiegyensúlyozott munkát, de a jövő évad különösen jónak ígérkezik - tette hozzá.
– Váratlan volt számomra ez a döntés, melyet tegnap közöltek velem. Méltatlannak érzem. Három év alatt komoly munkával felépítettem egy színházi működést, kinyitottam a színházat, létrehoztam a miskolci balettet. Az operajátszást egy magasabb szintre emeltük, pezsgővé tettük az életet, fesztiválokká. Miskolc központi intézménye lett a színház – nyilatkozta Kiss Csaba, a felmentett direktor.
Megkérdeztük a Miskolci Nemzeti Színház egyik színművészét, Seres Ildikót. Elmondta, hogy érezhető volt a feszültség, elsősorban a művészeti tanácsban voltak konfliktusok, ezért az megszűnt.
– Ezen a művészeti tanácson belül voltak olyan személyi konfliktusok elsősorban Kiss Csaba és Béres Attila között, ami ahhoz vezetett, hogy ez a tanács már gyakorlatilag idén sem nagyon működött – nyilatkozta Seres Ildikó. – A rengeteg új ember közül, akiket a művészeti tanács hozott magával, nagyon sok ember elment a színháztól, illetve bejelentette, hogy jövőre távozik. Azaz az újak. akik lelkesen jöttek ide sem érzik vagy érezték jól magukat ebben a helyzetben.
A közgyűlés határozott arról is, hogy a színház ügyvezetői feladatainak ellátásával 2015. március 21. napjától egy új pályázat alapján megválasztott ügyvezető megválasztásáig, de legfeljebb 2016. március 31. napjáig Szabó Mátét bízza meg.
Halálra égett két gyermek Taktakenézen
Unokáik fényképeit mutatják a kétségbeesett nagyszülők. Egy 6 éves kislány és egy 4 éves kisfiú égett halálra tegnap délután Taktakenézen. A rokonok szerint egy másfél méteres gödörben játszhattak. Amit ma délelőttre a hozzátartozók már betemettek. A kislány nagymamája szerint felgyújthattak valamit a gödörben, de kimászni már nem tudtak.
Füstöt, tüzet vagy sikítást sem a hozzátartozók, sem az utcában élők nem hallottak.
"Vagy nem kiabáltak vagy fogalmunk nincs, hogy nem hallotta senki. Rengetegen laknak itt. Senki nem hallott semmit, füstöt nem látott senki." - mondta Tóth Károlyné
A másik nagyszülő itthon volt, mikor megtalálták a gyerekeket. Azt mondja, szinte a felismerhetetlenségig megégtek.
"Úgy kiabáltam, hogy segítsetek, gyorsan szedjétek ki a gyereket. Leöntöttem egy vödör vízzel a gyereket, mert olyan meleg volt a két gyerek." - nyilatkozott Budai Lászlóné
A Borsod megyei Rendőr-főkapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja miatt indított büntetőeljárást.
"A szakértők bevonásával indított büntetőeljárás eljárás egyébként azt hivatott tisztázni, hogy bárkinek merül e fel büntetőjogi felelőssége a két kisgyerek halálával kapcsolatosan." - mondta el a Miskolci TV riporterének Gaskó Bertalan, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Ha valakit bűnösnek találnak az ügyben, az illető akár öt év börtönt is kaphat.
Távhőszolgáltatás napja – üzemlátogatás és kísérletek a MIHŐ-nél
Tavaszcsalogató dallam, kisvödör a kezekben és virágok – a Mesevár Óvoda növendékei ragadtak lapátot, és közösen kezdték ültetni a növényeket. Piros és kék színek, a MIHŐ felirat és logó – így nézett ki a kiskert a munka végén. A MIHŐ nyílt napjának ez volt az egyik állomása.
Volt üzemlátogatás is. Az érdeklődőknek bemutatták a faapríték-tüzelést a Biomassza kazántelepen, a Tatár utcai Fűtőművet és a hőközpontot is, ahol a geotermikus projektről volt szó. Ennek köszönhető, hogy jelenleg Miskolc távfűtése használja a legnagyobb arányban a zöldenergiát. Az előadásokra főleg diákok érkeztek, olyanok, akik elméletben ezekről tanulnak és épp vizsga előtt állnak. Tóth Titanilla Ágnes például megjegyezte: a gyakorlatban is megláthatták, amit korábban elméletben megtanultak.
Olyan is volt, aki csak kíváncsiságból látogatott el a nyílt napra. Kaló Tamás elmondta, azért is látogatott el a nyílt napra, mert egyrészt távfűtéses lakásban él, másrészt műszaki érdeklődésű emberként minden technikai, technológiai berendezés, műszaki technológia érdekli.
Zenére táncolt a tűz és bemutatták, hogyan keletkezik a lángtornádó. A nyílt napon rendhagyó kísérleteket is nézhettek a látogatók. A rendezvényt azért ma tartották, mert március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap és tavaly óta Magyarországon a Távhőszolgáltatás napja.
Nyíri László, a MIHŐ Kft. ügyvezetője elmondta, nyitva áll az ajtó az olyan érdeklődő iskolák, egyetemi tanműhelyek, szakemberek előtt, akik kíváncsiak a fejlesztésekre.
– Nagyon büszkék vagyunk a fejlesztéseinkre, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évtizedekben a távfűtésről kialakult talán egy negatív kép, amit lassan meg kell tudnunk cáfolni – fűzte hozzá.
A városban tavaly 32 ezer lakás csaknem 50 százalékban megújuló energiából kapta a hőenergiát. Ezzel több, mint 19 millió köbméter földgázt tudtak kiváltani és csaknem 37 tonna szén-dioxiddal került kevesebb a levegőbe.
Jól jönne a segítség a Spider Mentőcsoportnak
A miskolci Spider Mentőcsoport tagjai Törökországtól Algérián át egészen Indiáig szinte mindenhol segítettek már, ahol szükség volt munkájukra. Dolgoztak földrengés miatt összedőlt épületek romjai alatt, vízben elmerült emberek nyomában, és természeti katasztrófák helyszínein.
Rendszeresen gyakorolnak a mentésekre a csoport tagjai. Vannak közöttük alpinisták, búvárok, barlangi mentők, orvosok és persze a kiképzett kutyák. Évente 120-150 riasztás érkezik hozzájuk, ennek ellenére nem hivatásszerűen végzik munkájukat. Mindannyian önkéntesek.
– Természetesen nekem is meg kell élni, így, amikor tehetem olyan betegeket szállítok, akik tulajdonképpen magatehetetlenek és segítségre szorulnak. Komplex ellátást végzünk, lehozzuk a negyedikről, a kórházban megvizsgáltatjuk, ott elvisszük a röntgenre, vérvételre és utána haza visszük biztonságosan – mondta Lehóczki László, a Miskolci Spider Mentőcsoport vezetője.
A mentőcsoport többi tagja is mással keresi a kenyerét. Az egyik spiderman az egyik tízemeletesről ereszkedik le, ezúttal nem a mentés miatt. Óriásplakátot szednek le az épületről. Alpintechnikával és ipari búvárkodással foglalkoznak.
– 2010-től vagyok a mentőcsoport merülésvezető főbúvára – mondta Szabó Ádám merülésvezető. – Azóta rengeteg, közel 200 vízben eltünt személyt találtunk meg, illetve különböző bűnjeleket emeltünk ki a vízből, vízbe csúszott autókat kutattunk fel.
Tavaly csaknem 5 millió forintból gazdálkodhatott a mentőcsoport, ami az adók egy százalékából folyt be. Ez azonban a vezető szerint kevés a fennmaradáshoz. A csoport tagjai is fogyatkoznak, a kezdeti 25-ből már csak 16-an vannak.
Duális képzés a Miskolci Egyetemen: kilenc szakon indul ősszel az oktatás
Mérnök egy ipari vállalatnál vagy programtervező informatikus egy kutató intézetben és diák az egyetem falai között. Az elméleti és gyakorlati tudás teljes összhangban áll. Ezt jelenti a duális képzés. Szeptembertől a Miskolci Egyetem három karán, kilenc alapszakon indul majd el ez a képzés.
Egy nagyáramú berendezéssel is dolgozhatnak majd azok a hallgatók, akik a Fux Zrt.-t választják a duális képzés helyszínének. A vállalat és az egyetem ugyan még nem kötött megállapodást, de a tervek szerint együtt fognak működni.
- A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi karának marketing intézetével folynak jelenleg tárgyalások. A műszaki szakembergárda ellátottságáért a műszaki anyagtudományi karral és a gépészmérnöki karral tárgyalunk - mondta Barkóczi Péter, a Fux Zrt kutatás-fejlesztési igazgatója a Miskolc TV-nek.
Programtervező informatikusok dolgoznak a Bay Zoltán Intézetben. Ide is várják majd az egyetem hallgatóit.
- Mi ugye, mint ipari kutatóintézet, vállalati kutatás-fejlesztéseket támogatunk és ezekben a kutatás-fejlesztési szolgáltatásokban fognak nekünk segíteni - tájékoztatott Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft igazgató-helyettese.
A Miskolci Egyetem eddig csaknem 50 vállalattal kötött megállapodást. A duális képzés egyik legnagyobb előnye, hogy az elméleti tudást az egyetem falai közt, a gyakorlati tudást pedig valós munkakörnyezetben szerezhetik meg a fiatalok. Emellett pedig sok esetben a tanulmányaik elvégzése után munkát is kapnak a hallgatók. De a duális képzés nemcsak a tanulóknak előny.
- Ennek az az óriási előnye a vállalat szempontjából, hogy mondjuk alapképzésnél három és fél év után már gyakorlatilag egy kész szakembert kapnak, aki az elméleti ismeretek mellett, a gyakorlatban közvetlen hasznosítható ismeretekkel is rendelkezik - mondta Gácsi Zoltán, a Miskolci Egyetem duális képzésért felelős vezetője.
A programban szeptembertől körülbelül kétszáz hallgató vehet majd részt. A jövőben pedig az a cél, hogy ezt a számot növelni tudják.
Kigyulladt egy ház a számozott utcákban – a bent lakó nőt a szomszédok mentették ki
Villogó rendőr és tűzoltó autó az egyik számozott utcában. Ez a ház gyulladt ki ma reggel. Szinte szénné égtek a bútorok, néhány még a tűz eloltása után is füstölt. És ez látszik az ablakból, még a falak is feketék. A szomszéd azt mondja reggel fél nyolc körül a kiabálásra ébredtek.
- Az ablakon jött ki a láng, meg a tűz közül hozták ki az asszonyt - mondta Szukup Lászlóné.
A lakásban egy házaspár élt. A környékbeliek szerint a férj reggel dolgozni ment, a nő egyedül volt otthon. Az utcában élők azt mondják, az asszony valószínűleg azért nem ébredt fel, mert nyugtatót szedett. Az itt élők segítettek rajta.
- Fekve bementünk az épületbe és be volt takarva, de lehúztuk az ágyról és úgy húztuk ki az udvarra és akkor adtam neki mesterséges lélegeztetést és fújtam a szájába a levegőt és akkor kezdett vissza lélegezni - mondta a Miskolc Televíziónak Galamb Miklós.
A mentő ezután érkezett meg. Az asszonyt rögtön a Megyei Kórházba szállították. Nincs életveszélyben, de súlyos az állapota.
- Testfelületének 30-40 százalékában égett meg. Felmerült nála légúti égés is, ezért intubálva, lélegeztetve, de stabil vitális paraméterekkel szállították. A traumatológiai osztállyal közösen elláttuk az égési sérüléseit, majd a központi intenzív osztályra helyeztük át - tájékoztatott dr. Zámbó Szilvia, a megyei kórház sürgősségi osztályának osztályvezető főorvosa.
A lángokat a tűzoltók és katasztrófavédők oltották. Egyelőre még nem tudják, mi okozta a tüzet.
Az ingatlan egyik helyiségében berendezési tárgyak égtek. A lángokat a tűzoltók két vízsugárral és kézi szerszámokkal eloltották majd gondoskodtak az épület átszellőztetéséről - mondta Dojcsák Dávid, szóvivő,
Az asszony felépüléséhez többhetes kezelés szükséges.
Élmények és nyelvtanulás – többen jelentkezhetnek Erasmusra
A cél az, hogy a hallgatók nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Az Erasmus programot egyébként még a ’80-as években indították, a magyar egyetemek pedig a ’90-es években csatlakoztak.
Felejthetetlen élmények, jó bulik, nyelvtanulás, külföldi barátok – ezt nyújtja az Erasmus. Sávolyi Sára Pilsenben volt cserediák. Azt mondja, mindenképp egy örök emlék. Rengeteg új embert lehet megismerni. „Ez majdnem egy életérzés”, fogalmaz.
A Miskolci Egyetemről évente körülbelül 100 diák és 70 oktató utazik külföldre – és mintegy 70 hallgató érkezik ide más országokból egy év alatt. Főleg spanyolok, törökök és lengyelek tanulnak a Miskolci Egyetemen az Erasmus programnak köszönhetően. Manuel Callejo Garcia nyolc hónapra jött, közgazdaságtant tanul és azt mondja, nagyon jól érzi magát Miskolcon. Több városban is járt már, sok barátra talált, és a legjobb, hogy rengeteg tapasztalatot szerzett mások kultúrájáról.
Az Erasmus+ Ifjúsági Programra idén egy milliárd forint jut. Ez 40 százalékkal több a korábbi hétéves támogatási ciklushoz képest. Ez a Miskolci Egyetemen is érezhető. Bartha Zoltán intézményi Erasmus koordinátor ismerteti, körülbelül 70 millió forintot használhat fel az intézmény, amit kifejezetten a mobilitásra, a hallgatók és oktatók nemzetközi utazásaira fordíthatnak.
A cél az, hogy minél több fiatal szerezhessen nemzetközi tapasztalatokat. A program a fiatalok egyéni mobilitását és az ifjúsági szervezetek közti tapasztalatcserét egyaránt szolgálja. A támogatással évente hétezer, az uniós költségvetési ciklus hét éve alatt pedig körülbelül 50 ezer fiatal vehet majd részt a programban.
Miskolc erősíti a horvát kapcsolatokat
Gordan Grlić Radman, Horvátország budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a találkozó alkalmával kiemelte: Miskolcnak gazdasági szempontból nagyon fontos szerepe van, ezért áttekintették a befektetési lehetőségeket, mind Miskolcon mind Horvátországban.
– A turizmus területén is fontos szerepe van a városnak, ezért ez a másik terület, amivel foglalkoznunk kell. Arról is beszéltünk, hogy újra lehetne-e építeni a valaha létezett Miskolc és Rijeka közötti közvetlen vasútvonalat. Ez gazdasági és turisztikai szempontból is nagyon fontos lenne – hangsúlyozta a nagykövet.
A megbeszélésen egy testvérvárosi kapcsolat lehetőségéről is szó volt. Kriza Ákos elmondta: abban állapodtak meg Gordan Grlić Radmannal, hogy Miskolc jövőképéhez hasonló jövőképű horvát várost kapcsoljanak be a testvérvárosi rendszerbe. „Különösen a smart city programunkhoz csatlakozni szándékozó horvát várost látnánk szívesen”, fűzte hozzá Miskolc polgármestere.
Ez a találkozás az első volt, de semmiképp sem az utolsó. A következő megbeszélés Budapesten lesz.
Elpusztult Rumi, az epilepsziás rohamokat előre jelző labrador
Rumit a miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskolában képezték ki, betanítása eredetileg kísérlet volt, korábban ugyanis ilyen súlyos betegségben szenvedők nem kaphattak vakvezető kutyát.
Ha megvan az összhang, akkor szó szerint elválaszthatatlan egymástól kutya és gazdája – így volt ez Rumival és Zsuzsával is. Az alig egy éve készült videófelvételen jól látható, hogyan segítette gazdáját Rumi.
A zsömleszínű labrador világszerte szenzációnak számított: a vakvezetés mellett ugyanis előre tudta jelezni Zsuzsának az epilepsziás rohamait, sőt jelenlétével csillapítani is tudta a tüneteket. Vincze Zsuzsa elmesélte, addig nem hagyta békén a kutya, amíg stabil oldalfekvésben nem feküdt. Akkor leült mellé, és várta, hogy elkezdődjön a roham, az alatt pedig finoman karmolászta a karját.
A Baráthegyi Kutyakiképző kuratóriumi elnöke elmagyarázta, hogy a kutya nyugtalan volt, felugrált, sőt még a parancsot is megtagadta, ha jelezni akarta Zsuzsának az epilepsziás rohamokat. Ezzel Rumi, Zsuzsi és a kiképzők is történelmet írtak. Ilyen betegek ugyanis korábban nem kaphattak vakvezető kutyát. Mezősi Tamás hozzátette, a kutya nagyon érzékeny állat, így képes lehet arra, hogy időben észrevegye a legkisebb jeleket is – amiket talán még maga a beteg sem vett észre.
Rumi néhány napja, veseelégtelenségben pusztult el. Zsuzsa új segítője egy csivava lehet, gazdája szerint ő is képezhető lesz arra, hogy jelezze a rohamokat.