Az Amnesty International szerint a kilakoltatások előtt csaknem 900 ember, nagyrészt roma származásúak laktak a Számozott utcákban. 2014 májusában nagyjából ennek fele kapott kilakoltatási felszólítást. 2014 decembere óta pedig csaknem 30 családot költöztettek ki.

Az elmúlt évtizedekben Miskolcon több, a számozott utcához hasonló nyomortelep alakult ki, ezért is gyorsította fel a telep-felszámolási folyamatot tavaly tavasszal a miskolci városvezetés. Soós Attila, a Fidesz miskolci képviselőcsoportjának vezetője korábban úgy fogalmazott: a miskolciak egyre több visszajelzést adtak azzal kapcsolatban, hogy valamit tenni kellene.

– Ezért döntött úgy kb. egy évvel ezelőtt a városvezetés, hogy ezeken a területeken, hívjuk csak nyomortelepeknek őket, a programot felgyorsítja – fogalmazott.

A miskolci önkormányzat telep-felszámolási politikája ellen tavaly nyáron tüntetést is szerveztek a roma vezetők és a Számozott utcákban élők, jobb lakásokat követelve.

Sátrat állítottak a Hatodik utcai ház mellé is, ahonnan több embert azért költöztettek ki, mert több százezres tartozást halmoztak fel. Hiába szólították fel őket, évekig jogtalanul laktak a házban.

Az Amnesty International szerint az érintett lakók sem megfelelő tájékoztatást nem kaptak, sem megfelelő lakhatási alternatívát nem kínáltak fel számukra. Jeney Orsolya, a szervezet magyarországi igazgatója elmondta, többször is ellátogattak Miskolcra, és meggyőződtek arról, hogy kiszolgáltatottak az ott lakók, félnek, és nem kapnak arról információt, hogy mi fog velük történni.

„Nincsen érdemi konzultáció, nem kaptak alternatív lakhatási lehetőséget, ezért gondoljuk, hogy Magyarország szabályai alapján az ő jogaik sérülnek” – fogalmazott.

A miskolci ingatlangazdálkodó szerint viszont mindenkit időben tájékoztatnak. Több felszólításuk után kapják a bíróságtól és a végrehajtótól az értesítést. A tartozások sok esetben a több százezer forintot is meghaladják. Schweickhardt Gyula projektvezető ismertette, folyamatosan zajlanak a különböző telepeken a MIK Zrt. kollégáinak bevonásával azok az egyeztetések, amelyek a bérlőknek a bérleményből való eltávolítását szolgálják.

„Megpróbálunk minden bérlővel megállapodni, illetve folynak azok a végrehajtási eljárások, melyek eredményeként ezek az ingatlanok kiürítésre kerülnek” – fűzte hozzá.

Az emberjogi szervezet szerint több időt kellene hagyni a bérlőknek a tartozás rendezésére, ha pedig a kilakoltatás oka a veszélyes lakhatási körülmény, akkor fejleszteni kellene az ingatlanokat, nem lerombolni.

Nem így gondolják a környéken élők. Többen felháborodottan mesélik, hogy tengenek-lengenek, sőt rabolnak az ott élők, akiket nem lett volna szabad oda engedni, és jól teszi a város, hogy lebontja a nyomortelepeket.

Közben tegnap a Jobbik gettóhakninak titulálta a miskolci városvezetés telep-felszámolási programját. Szerintük nem célja a városvezetésnek a nyomortelepek felszámolása. Jakab Péter pártja nevében magyarázatot vár a miskolci önkormányzattól arra, hogy pontosan mi is a szándéka városvezetésnek a Számozott utcák területével.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője közleményben azt írta, hogy a Számozott utcák területe szegregátum, ami a KSH szegregációs adatbázisában is szerepel. Soós Attila azt is írta, hogy a nyomortelep felszámolásával a miskolciak nagy része egyetért.

A Számozott utcákban eddig 30 lakást ürítettek ki, amit most folytatnak. Már nem kötnek lakásbérleti megállapodásokat azokkal, akiknek lejár, vagy lejárt a szerződésük. Azoknak, akik rendesen fizették a számlákat és betartották a társadalmi együttélés szabályait, lakáspályázattal segítene az önkormányzat.