Mark Zuckerberg felfedte a rejtélyt, a Facebook alapítója színvak. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki egyáltalán nem lát színeket és fekete-fehérben érzékeli a világot.

Mark Zuckerberg például a kék szín árnyalatait tudja legjobban megkülönböztetni. Ezért is választotta az általa létrehozott közösségi portál hátterének ezt a színt.   

A New Yorker arról írt, hogy Zuckerberg házában a falak a kék és bézs különböző árnyalataiban pompáznak, konyhája pedig élénksárga. Mark azt mondta, azért kék a Facebook, mert a kéket tudom a legjobban megkülönböztetni a többi színtől, ennek látom a legtöbb árnyalatát.

A közösségi portál alapítója pár éve egy online teszt kitöltése után jött rá, hogy nem látja a vörös és zöld színeket.

A Csendes-óceán áramlatai által szállított táplálék halak millióit vonzza ugyanabban az időben, ugyanarra a helyre. A vízben áramló tápanyagok, planktonok miatt nemcsak a kisebb halak jelennek meg, hanem a rájuk vadászó ragadozók is, minden méretben. 

A szardellák amúgy is rajokban mozognak, ám táplálkozáskor az egységben az erő elvet követve, még sűrűbben összegyűlnek, igazi haltornádót hozva létre, hogy eltántorítsák a nagyobb ragadozókat, például a cápákat.

Ahelyett, hogy elmenekülnének a cápák elől – ami a leglogikusabb megoldásnak tűnik -, több tízezres rajba tömörülnek a szardellák.

A BBC ezeket a pillanatokat örökítette meg, azonban a felvételekből jól látszik, hogy még egy haltornádó sem bírja sokáig a ragadozók nyomását. 

Testi épségüket, de akár életüket is kockáztatják az ausztrálok nemzeti ünnepükön. Ezt a napot ugyanis sokan csúszkálással töltik, legyen az csúszda, vagy éppen egy nagyobb hullám.

Néhányan azonban felismerték, hogy egyenes vonalban csúszni túl rövid, hamar véget ér a móka. Így megépítették a játék körpályán mozgó, végtelen változatát, a szerkezettel addig csúsznak, amíg csak bírják tartani magukat.

A tavalyi csúszási rekord csaknem 100 méter, de az új berendezés még több szórakozást garantál. A motoros meghajtásnak köszönhetően a szerkezet három különböző sebességfokozattal húzza a versenyzőket körbe-körbe.

Bármilyen hihetetlen, a filmen a leglassabb sebesség szerepel, a másik kettő még az ünneplő ausztráloknak is túl veszélyes. Mindenesetre bónusz pontot adtak annak a versenyzőnek, aki ausztrál zászlóba öltözve csúszott.

A londoni Heathrow a világ egyik legforgalmasabb repülőtere, így a közelében lévő légi útvonalak is zsúfoltabbak az átlagosnál. A reggeli csúcsforgalomban valósággal nyüzsögnek a gépek a levegőben, majd egymás után landolnak a kifutópályákon. 

A videó a reggeli időszakból emel ki fél órát, amelyet gyorsítva mutat be, de valós idővel számolva minden második percben bukkan fel egy gép a láthatáron. A Heathrow légiirányítói egészen biztosan nem unatkoznak. 

Két időkapszulát nyitottak fel múzeumi kurátorok Dallasban, az Egyesült Államokban. Nem tudták, mire számítsanak, azonban a II. világháború kimenetelében sorsdöntő eszközöket találtak meg, amelyek meglepően jó állapotban maradtak fenn. Az akkori, legújabb bomba-technológiának darabjaira bukkantak, amivel végül szerették volna legyőzni a nácikat.

A Commemorative Air Force egy olyan szervezet, amely a II. világháborús tárgyi emlékek megőrzésére jött létre Dallasban, ők nyitották fel a két időkapszulát Oklahoma Cityben. A hordók felnyitását nagy izgalom övezte, a Facebook-on élőben közvetítették. Senki sem tudta, hogy mi lehet a hordókban, azt azonban sejtették, hogy fontos lehet.

Igazuk is lett, két Norden bombacélzót rejtettek az időkapszulák, a szerkezet kifejlesztésének részleteit a legszigorúbban őrizték a világháború alatt. Hogy hol rejtőztek a hordók eddig? Dale Burand oklahomai lakos 1953 óta munkaasztalnak használta a pajtájában. Az 50-es években ugyanis fia és barátai kerestek valamit, amin felépíthetnek egy tutajt, majd a hordók tökéletes alapot jelentettek ehhez.

Ironikus dolog a Norden bombacélzók kapcsán, hogy nem is voltak olyan pontosak, mint ahogy az amerikaiak hirdették. A technológia kifejlesztésének célja az volt, hogy egy rendkívül pontos bombát dolgozzanak ki, a világháború utáni elemzések azonban kiderítették, hogy korántsem működött annyira automatikusan, mint ahogy azt az amerikaiak remélték.

Mindenestre felbecsülhetetlen értékű eszköz, amelyet a legnagyobb titokban dolgoztak ki a szakemberek, mégis hihetetlenül primitív a későbbi technológiákhoz képest.

Több mint száz éve foglalkoztatja a paleoantropológusokat a kérdés: vajon kannibálok voltak-e a neandervölgyiek? Az elmúlt években feltárt maradványok egyre inkább azt bizonyították, hogy jelen volt Dél-Európában a kannibalizmus, de az új leletek, amelyeket Észak-Európában fedeztek fel, további megerősítést jelentenek, hogy a nagy kérdésre a válasz: igen!

Korábban Spanyolországban és Franciaországban, most pedig Belgiumban tártak fel olyan maradványokat, amelyek egyértelműen a kannibalizmusra utalnak. Egy kis területen ember, ló és rénszarvas maradványokat találtak a csont és izom közti vágásokkal.

Az már korábban is ismert volt, hogy a neandervölgyiek ló- és rénszarvashúst fogyasztottak, de az, hogy az emberi csontokon is hasonló vágásnyomokat találtak, egyértelműen mutatja, hogy emberhússal is táplálkoztak. A neandervölgyiek nemcsak egymás húsát fogyasztották el, hanem a csontokból különböző eszközöket készítettek.

Azt viszont, hogy ez általános gyakorlat lett volna, nem lehet egyértelműen kijelenteni. Korábban Európa déli területein ugyanis gondosan eltemetett emberi maradványokat is találtak.

Mi lehetett akkor a különbség az északiak és a déliek között?

A most talált csontok északon nagyjából 40 500 - 45 500 évesek lehetnek, a DNS-elemzések pedig azt mutatják, hogy az északiak genetikailag nagyon hasonlítottak a déliekhez.

A maradványokon alultápláltság látszik, ez is megerősíti, hogy az élelemhiány miatt haltak ki végül a neandervölgyiek, valószínűleg ezért ütötte fel a fejét utolsó kétségbeesett kísérletként a kannibalizmus. Az emberhús fogyasztása viszont egészségtelen, ez is rásegíthetett, hogy végül kihalt a faj.

Így tehát a neandervölgyiek nem tudták túlélni a zord körülményeket, azonban DNS-ük egy kis része ma is bennünk él és befolyásolja az emberiséget.