Az MVSC pályán játszana a DVTK
Amióta hivatalos, hogy új stadion épül Miskolcon, azóta az az elképzelés, hogy az MVSC pályát teszik rendbe, és itt fogja játszani hazai meccseit a Diósgyőr az építkezés alatt. Elhangzott, hogy a szükséges forrás is rendelkezésre áll ahhoz, hogy ötezer szurkoló tudja látogatni ott a mérkőzéseket. A napokban azonban felröppent a sajtóhír, hogy mégsem itt, hanem Mezőkövesden lehet a piros-fehérek átmeneti otthona.
A leginkább illetékest, Szabó Tamást, a DFC Kft. ügyvezetőjét kérdeztük ezzel kapcsolatban, aki elmondta: továbbra is az az elsődleges cél, hogy Miskolcon játszhassa a csapat a hazai mérkőzéseket, amire minden esély megvan. Több alternatíva is felmerült azonban, hiszen minden eshetőségre fel kell készülni. Ezért a licensz eljárásban, amit az új szezonban való induláshoz kell készíteni több helyszínt meg fognak jelölni. Az MVSC pálya mellett – felkészülve minden lehetőségre – a mezőkövesdi pálya kerülhet képbe, mint legkézenfekvőbb megoldás. Alkalmas NB1-es mérkőzések lebonyolítására és aránylag közel található, így a szurkolók számára viszonylag elfogadható alternatívát jelentene. Az ügyvezető hangsúlyozta, továbbra is az MVSC pálya bevonásán dolgoznak.
Újra dolgoznak a fóliasátrakban
A növényi életciklusnak megfelelően ciklikusan dolgoznak a héthajós fóliasátorban Miskolc keleti kapujában, a Takata mellett. Miután minden növény leért és elpusztult, a hátramaradt növényzet kitakarítása következett, majd december közepén leállt a munka. Következett egy nagy fertőtlenítés, amelynek során elgázosították a komplexumot, hogy ne tudjanak káros gyomnövények, vagy organizmusok áttelelni a fóliasátorban. A napokban gőzerővel folyik a munka és készülnek az összesen 7140 négyzetméteres fóliaépítmény beültetésére, amely egyébként jelenleg sem teljesen üres – mondta el Molnár Attila, a Miskolci Agrokultúra Kft. ügyvezető igazgatója.
Elsőként és jelenleg a karbantartási munkálatokat végezték, illetve végzik el. Szükség van állagmegóvásra, a vascsövek festésére, a csepegtetős locsolórendszer átvizsgálására, átmosására, javítására, az automatika átnézésére, a szükséges javítások elvégzésére. Ezután következhet a földmunka.
A paprika-, paradicsom- és uborkamagokat a Debreceni Márton Szakképző Iskolában hajtatják, ahogy az igazgató mondja, ott kisebb helyen kell fűteni, jobban tudják a megfelelő hőmérsékletet biztosítani ehhez. A fóliasátor is fűthető, de maximum húsz fokkal tudnak melegebbet csinálni, mint a kinti hőmérséklet, 18-19 fok alatt már leáll a csírázás és a növekedés.
Elsőként a paprikapalánták érkeznek meg két hét múlva, majd kéthetes különbséggel jön a paradicsom és az uborka, ezek kerülnek a hét hajóból hatba, hatezer négyzetméteren beültetésre. Az érésük pont fordított lesz a beültetéssel, az uborka szüretelhető elsőként áprilisban. A hetedik hajó több részre van osztva, az egyikben már takaros karalábéfejek, zellerek és hagymák zöldellnek, ők az áttelelők, akik korán érnek majd. Egy másik részben pedig a saját magról ültetett kis palántái növekednek az Agrokultúrának, saláta és karalábé, ezeket is kiültetik pár hét múlva a kis poharakból, ha már rendesen megerősödött és megnőtt a gyökérzetük – tájékoztatott Molnár Attila.
Emellett zöldhagymát, céklát, retket, fűszernövényeket is termelnek majd, ezek egy részét a fóliaházakon kívül, szabad termesztésben. Minden szabad négyzetmétert kihasználnak, hiszen az intézményi konyhákra egy évben hatalmas mennyiségű zöldségre van szükség, így mindent felvásárolnak, amit az Agrokultúra termel – közölte Zsóka Roland, a Miskolci Intézményműködtető Kft. élelmezési vezetője. Tavaly a primőr zöldségeket elsősorban nyersen, reggelihez, tízóraihoz, uzsonnához használták fel, illetve salátákba. De a többi zöldséget és a zöldfűszereket – zellert, bazsalikomot – is mind-mind átvették, hiszen ellenőrzött minőségben kapják meg az önkormányzati cégtől.
Véget ért az ökumenikus imahét
Ez a hét az élő víz forrásához vezeti azokat, akik az imahét nyolc estéjén a templomokban hallgatják vagy hirdetik Isten igéjét. Jézus találkozása és beszélgetése a samáriai asszonnyal lélekben tanúsítja Isten népe számára, hogy az élet Isten ajándéka. Ezért kínálja ma is Jézus az élő vizet, hogy aki hallja az igét, abban tényleg az élő víz forrása fakadjon éltető erejével.
A 2015. esztendő imahetének anyagát a Brazil Keresztény Egyházak Nemzeti Tanácsa készítette el. Külön munkacsoport dolgozott azon, hogy az imahéten jelenlevő templomi közösség találkozzék az életet kínáló Jézussal.
A záró, városi istentiszteletet vasárnap délután a Minorita templomban tartották, melynek elején elhangzott: Miskolcon igazán jelen van az ökumenizmus, a szomszédos egyházak barátiak is, együtt vannak jóban, rosszban. Az igehirdetés során Csomós József református püspök a változásról beszélt, amelyet mindannyian várunk, és amely elkerülhetetlen, hiszen az Úr akarata is. A samáriai, vízmerítő asszony és a samáriaiak példabeszédét felemlítve jegyezte meg, azért történhetett meg, hogy a városban élők az asszony szavaira azonnal kiözönlöttek a kúthoz, mert vártak a változásra. Az asszony a kút vize helyett már az élő vizet, a hit szavait vitte tovább. „Így vagyunk vele mi is, várjuk a változást, amely eljöhet” – mondta a püspök.
A Miskolcon jelen lévő egyházak képviselői a közös istentisztelet után vendéglátásra várták a híveket, akik teljesen megtöltötték a Minorita templomot.
Történelmi Múzsa-díj gála
Kabdebó Lórántot egész élete és munkássága, mindössze egy kis, négyéves kitérővel, Miskolchoz köti. Alapító dékánja a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának, a Szabó Lőrinc-kutatásnak minden értelemben vezetője. A város hírnevét nemcsak idehaza, de Európa-szerte öregbítette. Szegedi Dezső Jászai- és Déryné-díjas színművész életében még ilyen rövid kitérő sem volt. Munkásságának sokszínűsége, a munka szeretete, szakmai igényessége tette méltóvá a díjra – fogalmazták meg a kuratórium tagjai tavaly novemberben a díj odaítélésének bejelentésekor.
A Miskolci Nemzeti Színházban tartott díjátadó gálán a kultúra fontosságáról beszélt Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. Megjegyezte: szerencsések vagyunk itt Magyarországon, keletnek nyugaton, nyugatnak keleten, a kulturális sajátosságainkkal. Magyarnak lenni választás kérdése, aki magyarul szólal meg, az sorsközösséget vállal minden magyarral. Feladatunk, hogy megőrizzük nemzetünk kultúráját, melynek együtt adjuk az egészét, tette hozzá. „Tegnap a magyar, ma a miskolci kultúrát ünnepeljük, egy város olyan, mint a benne élők és az ő kultúrájuk. Miskolc segít alkotni és maga is lehet múzsa” – jegyezte meg a polgármester kiemelve, hogy a díjazottak elkötelezetek Miskolc iránt, a díj párbeszéd az alkotók és a közönség között.
Az alapítók nem kevés kitartással tartották életben ezt a díjat, szívós munkával, ragaszkodva ahhoz, hogy ez a város megérdemli, hogy ilyen elismerést adhasson, mondta Kiss László, a Russmédia-csoport főszerkesztője, a kuratórium tagja. Történelmi dolognak nevezte, hogy idén nem egy, hanem két díjat adhatnak át, amely először fordul elő. Hangsúlyozta azonban, ez nem a döntésképtelenség eredménye és nem is megosztott díjról van szó. A két elismerés kiosztásával azt jelzik, hallatlan gazdag kulturális hagyomány van Miskolcon.
A beszédeket követően adta át a díjat Kriza Ákos és Kiss László Kabdebó Lórántnak és Szegedi Dezsőnek. Ezt követően A Miskolci Nemzeti Színház, a Miskolci Balett és a Romano Teatro művészeinek közös műsora következett, amely nagyon személyes hangvételűre sikerült. A két díjazott életéből villantottak fel részleteket, a saját hangjukat, az általuk elmondottakat is felhasználva.
Az elismerésről Szegedi Dezső portálunknak elmondta, számára minden díj egy újabb startvonalat jelent: azt üzeni nem leülni, hanem újra indulni. Egyben nagy felelősség is, ami jobbra, még többre sarkallja. 1981-ben egy a Déryné utcán lévő kárpitos műhelyben dolgozott és közben amatőr színészkedéssel foglalkozott. Innen sikerült többször bekerülnie statisztaként a színházba 1982-ben Csiszár Imre szerződtette le, ezt követően kisebb, majd nagyobb szerepek következtek. Ahogy mondja: alaposan végigjárta a színházi ranglétrát és eleinte az is nagydolognak számított, amikor 25-ik alabárdosból 23-ik lett. A január saját bevallása szerint igazán nagyszerű hónap számára, hiszen most ünnepelte 62. születésnapját, 44. házassági évfordulóját és kaphatta meg a Múzsa-díjat…
Mindig a legutolsó elismerésnek kell örülni, hangoztatja Kabdebó Lóránt hozzátéve: amikor meglátta az eddigi díjazottak listáját igazán büszke lett, hiszen illusztris társaságba került. Régi magyar örmény családból származik, apja elismert mérnökember volt, fiát is erre a pályára szánta, azonban őt a Földes Ferenc Gimnáziumban magához vonzotta az irodalom. Amikor közölte apjával, hogy ezen a pályán indul el azt a választ kapta: a mérnöki pálya nyitott volt előtte, a neve már ismert, az irodalomban azonban magának kell kitaposnia az utat. „Megtettem…” – jegyzi meg pajkos, szelíd félmosollyal, méghozzá nem alaptalanul. Dolgozott középiskolai tanárként, volt a Napjaink című folyóirat rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese. Több évtizedes munkájának eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia. Kulcsszerepe volt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának létrehozásában, melynek intézetigazgatója, dékánja is volt. Megalapította az Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2006-tól a Miskolci Egyetem professor emeritusa. Szegedi Dezsőhöz hasonlóan ö is a munkát nevezte meg jövőbeni tervei között.
Mindketten tele vannak még tervekkel, mellyel tovább öregbíthetik Miskolc hírnevét bizonyítva: idén sem tévedett a Múzsa-díjat odaítélő kuratórium.
Shakespeare-ünnep kiállításokkal és diákszínházzal
A Shakespeare-évi diákszínházi eseménysorozat negyedik állomásaként a Földes Ferenc Gimnázium tanulói mutatták be Shakespeare Lear király című tragédiája jegyében született előadásukat a játék/színben, melynek címe Lear, a bolond lett.
A Shakespeare-évi ifjúsági képzőművészeti kiállítás sorozat hatodik állomásán a Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola tanulóinak Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékának jegyében született alkotásait ünnepelték a Nagyszínház, I. emeleti „kisteremében”! A kiállítás címe „Sok hűhó valamiért” lett. A kiállítást Csordásné Bereczki Ildikó igazgató helyettes és Mokrai Attila igazgató nyitotta meg, közreműködött Kocsis Barbara színművészeti akadémista, Szatmáry Botond és Székely Henrietta.
A nap harmadik programjaként a Shakespeare-évi képzőművészeti kiállítás sorozat hatodik állomásán Hernádi Yván és Lates Tamás Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékának jegyében született alkotásait ünnepelték. A kiállítás címe: Csak semmi hűhó! A kiállítást Johanna Liebling a mugelloi Università Valentino Rossi művészettörténész professzora nyitotta meg a Nagyszínház I. emeleti „fehértermében”.
A kiállítások látogathatók a nagyszínházi előadások előtt.
Hazatért a birkózás Miskolcon
Nagyon fontos szakaszába érkezett a DVTK és a diósgyőri sport, jelentette ki az együttműködésről tartott péntek reggeli sajtótájékoztatón Szabó Tamás, a DFC Kft. ügyvezetője. A 90-es évek elején bomlott fel a DVTK és álltak saját lábra a szakosztályok, most eljött az idő, hogy ezt a folyamatot visszafordítsák és a DVTK újra meghatározó klub legyen Magyarországon. A megállapodásról elmondta: a Diósgyőri BC újra DVTK néven indul, de a középtávú cél az, hogy a klub berkein belül működjön a birkózó szakosztály is. Szabó Tamás megjegyezte, a város egyetlen olimpiai bajnoka Repka Attila, de a birkózók emellett megszámlálhatatlan bajnoki címet tudhatnak magukénak, így rendkívüli mértékben erősödik általuk a klub.
A DVTK integrálási erejét mutatja ez a megállapodás is, mondta Sántha Gergely, a Borsodsport Invest Kft. ügyvezetője. Most az a feladat, hogy mind az utánpótlás, mind a felnőtt korú versenyzőknek megteremtsék a megfelelő hátteret és körülményeket. A DVTK ernyő alatt szereplő, és a jövőben beintegrálásra kerülő sportágak számára is pozitívummal jár az, hogy egy név alatt, egy klubban tudnak együttműködni. A DVTK stratégiájába illeszkedik, hogy elindultak az egyéni olimpiai sportágak felé is, ennek első lépése a mai megállapodás, tette hozzá.
Sokan dolgoztak a diósgyőri birkózás életben maradásáért, miközben nehéz időket is megéltek, jelentette ki Szinay Attila, a Földművelésügyi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Diósgyőri Birkózó Club elnöke. Örömtelinek nevezte, hogy ilyen gyorsan megköttetett a megállapodás, miközben hangsúlyozta az érzelmi kötődést is, hiszen a régi, nagy DVTK-hoz szinte minden miskolci család kötődött valahogy. Ugyanakkor az együttműködés praktikumát is hangsúlyozta, amely például a sportszerbeszerzéseknél is előtérbe kerülhet. Igyekeznek a maguk eszközeivel hozzájárulni a DVTK név, a DVTK márka sikereihez, fejlődéséhez, tette hozzá.
Az érzelmi oldalt emelte ki Repka Attila olimpiai bajnok is, aki még a régi DVTK birkózó szakosztályában kezdett sportolni és megélte a szétbomlását. Jó érzésnek nevezte, hogy újra DVTK néven fognak szerepelni, ami a gyerekeknek is nagyon fontos, mert sokan szeretik ezt a klubot. Bízik abban, hogy az eredményeikkel tovább tudják öregbíteni a miskolci sport és ezen belül a DVTK jó hírnevét.
Egy gondolatmenet mentén a galériában
Szerelemtől háborún át szenvedélyig az alcíme a rendhagyó kiállításnak, amely a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti, régészeti, történeti és néprajzi gyűjteményeiből válogatva jelenhet meg a Miskolci Galériában. Miskolcon először, útja során azonban negyedszer.
Azok a gondolatok, amelyek köré a tárlat épült átszövik az életünket – mondta a hivatalos megnyitón Kiss Gábor alpolgármester. Komoly munkának nevezte a koncepció megálmodását, mellyel „teljességében is létrehozták azt az uniót, amelyet az élet jelent”. A galéria és a múzeum többféle anyagát fogja össze a tárlat úgy, hogy azokból egy új minőség jött létre. Még a színek is hozzá vannak komponálva, ami nagyon izgalmassá teszi a kiállítást, tette hozzá az alpolgármester.
Tóth Arnold kurátor, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese elmondta, egy 2012-es kassai meghívás alapján állt össze az anyag. Első alkalommal ennek megfelelően Európa 2013. évi kulturális fővárosában, Kassán került bemutatásra „Főhajtás Kassa előtt” címmel. Ezt követően lett vándorkiállítás, a szlovákiai Nagymihályon, majd a cseh Ostrava városában mutatták be. Egyik helyszínen sem volt ennyire szép és átlátható azonban a kiállítás, tette hozzá. A tárlat üzenete az összetartozás, amelynek megvolt a mondanivalója Kassán, amikor Európa Kulturális Fővárosa volt, de megvan az üzenete ma, Miskolcon is. Ugyanakkor mérföldkőnek is nevezte a kiállítást, hiszen régen nem történt olyan, hogy a szaktudományokat, – mint a régészet, a művészettörténet, a népművészet – összefűzték egy gondolat mentén. „Házasságot köt a Herman Ottó Múzeum a galéria dinamizmusával, kreativitásával” jegyezte meg Tóth Arnold felhívva a figyelmet a számtalan kísérő rendezvényre is.
Ezek közül az első a Pirint Andrea – a kiállítás vezető kurátora és ötletgazdája – által vezetett tárlatvezetés január 28-án, szerdán 16 órától, amelyet ajándéknak szánnak a miskolciaknak a kultúra napja alkalmából – hangzott el.
Hajba kaptak a belvárosban
Garázdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Miskolci Rendőrkapitányság G. Józsefné 63 éves, G. Mária 31 éves helyi lakosokkal, valamint egy 16 éves szini lakossal szemben.
A három nő együtt dolgozott, ám a legidősebb utasítgatni, – a lány megfogalmazása alapján „egrecíroztatni” – kezdte a 16 évest, amit ő keresetlen szavakkal utasított vissza. A harmadik nő erre azonnal rokona segítségére sietett, amiből nagy vita, majd rövid úton verekedés lett.
A kiérkező rendőrjárőrök a hivatalos megfogalmazás szerint a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsító, másokban megbotránkozást és riadalmat keltő nőket elfogták és a rendőrkapitányságra előállították.
Egy gondolatmenet nyolc témában
Mi, emberek – éljünk bárhol, bármikor – a legfontosabb vonások tekintetében egyformák vagyunk. Minél többet tanulunk a múltról, s minél több ismerettel bírunk a világról, annál erősebben jelentkezik a felismerés, hogy végső soron ugyanazon dolgokról gondolkodunk. E gondolatok az ember lényegéből fakadnak, s az emberiséget egyetlen sorsközösséggé kovácsolják. Ez áll a kiállítás meghívóján, melyről Tóth Arnold kurátor, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese azt mondja, egy 2012-es kassai meghívás alapján állt össze. Első alkalommal ennek megfelelően Európa 2013. évi kulturális fővárosában, Kassán került bemutatásra „Főhajtás Kassa előtt” címmel. Ezt követően lett vándorkiállítás, a szlovákiai Nagymihályon, majd a cseh Ostrava városában mutatták be. A három helyszínen 12 ezer ember látta.
A magyar kultúra napján hazatér a tárlat és a Rákóczi-házban lesz megtekinthető április 25-ig. A kiállítás üzenete az összetartozás. Az emberi természet egyféleképpen működik mindenhol, az élet dolgai pedig kérdéseket vetnek fel, amelyeket igyekszünk megválaszolni, teszi hozzá Pirint Andrea, a tárlat kurátora. Négy múzeum anyaga jelenik meg ennek szellemében, nyolc témában. Ezek a szerelem, család, munka, hit, elmúlás, szenvedély, háború és hagyomány. Ezek egymással összekapcsolódva, egymást kiegészítve húzódnak meg emberi kapcsolataink, szellemi termékeink és tárgyaink mögött, ennek megfelelően nincs köztük a tárlaton sem éles határvonal. A műkincsek közül is igyekeztek minél többet beemelni az anyagba, olyanokat, amelyek a lokális sajátságok közé tartoznak.
Ez a kiállítás mutatta meg, hogy miként tud a múzeum és a galéria együttműködni, ennek megfelelően egy mérföldkő is, amely a jövő anyagait, tárlatait jellemzi majd, jelentett ki Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.
Nagyon alapos gondozással nyúltak ehhez az anyagba, jegyezte meg Éliás István, a galéria múzeumpedagógusa. Minden héten lesz valamilyen program a kiállításhoz kapcsolódva, méghozzá minden korosztály számára. Ezek közül kiemelte a GondolatTÁRogató ismeretterjesztő előadás-sorozatot, melyen a múzeum gyűjteménytárának munkatársai szolgáltatnak majd sok plusz információval. De természetesen óvodásoknak, kisiskolásoknak, alsó és felső tagozatosoknak tartanak múzeumpedagógiai programokat is.
A megnyitót a magyar kultúra napján, január 22-én, csütörtökön, 18 órakor tartják, Kiss Gábor Miskolc alpolgármestere beszédével és Orosz Fanni gitárjátékával. Ezt követően adják át a Mazsaroff-díjat Horváth Kinga grafikusművésznek. Az idén hetedik alkalommal kiosztott elismerést Nikolaeva Mária, Mazsaroff Miklós özvegye alapította, tájékoztatott Kákóczki András, a Miskolci Galéria vezetője. A díj az özvegy által adományozott anyagi elismerésből és a galéria által biztosított kiállítási lehetőségből áll. Horváth Kinga anyaga jövőre kerülhet a Rákóczi-ház falaira, január 29-én pedig a tavalyi díjazott, Szanyi Borbála szobrászművész munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Behajtanák a kárt az elítélt sikkasztón
A Miskolci Törvényszék büntető tanácsa 2014. szeptember 15-én hirdetett jogerős ítéletében kilenc vádlott bűnösségét állapította meg a folytatólagosan elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.
Korábban beszámoltunk, hogy az I. rendű vádlott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának kormánytisztviselője volt, aki hatósági ügyintézői munkakörben eljárva jogtalan haszonszerzés céljából a munkaköréből adódó lehetőségeket kihasználva – a többi vádlott közreműködésével – 127 személy nevére utalást hajtott végre, mely pénzösszegeket saját céljaira fordította.
Az I. rendű vádlottat a bíróság 4 év 2 hónap – végrehajtásában részben felfüggesztett – szabadságvesztésre, míg a többi vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Ezzel azonban nincs még vége az ügynek!
Csillám Katalintól, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettesétől megtudtuk, a Magyar Állam január 12-én keresetlevelet nyújtott be a Miskolci Törvényszéken az okozott kár megtérítése iránt. Ez az elkövetőket fájdalmasabban érintheti, mint a felfüggesztett börtön, ugyanis összesen 56.510.267,- forint kárt okoztak! Ezt szeretné most a Magyar Állam peres úton behajtani.
