A Miskolci Egyetem és a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság – több éves szakmai együttműködésének keretében –, együttműködve a kormányhivatallal és Miskolc város önkormányzatával, októberben „Erőszak – bűnözés - bűnmegelőzés” címmel bűnmegelőzési szabadegyetemi képzést indított.

A megnyitóra és az első nap előadásaira október 15-én került sor a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központjában, ahol Az iskolai erőszak és a tudatmódosító szerek címmel Zacher Gábor toxikológus, egyetemi docens, igazságügyi szakértő tartott előadást. Illetve Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásmintákról Figula Erika pedagógiai szakpszichológus, intézetigazgató főiskolai tanár.

Az ünnepélyes megnyitóra teljesen megtelt a nagy előadó, sőt folyamatosan hordták be a pótszékeket, amíg csak talpalatnyi hely volt. A megjelenteket Horváth Zita, általános rektorhelyettes köszöntötte, aki példaértékűnek nevezte az immár tízéves programot, amelyet folytatni kell. A prevenció a céljuk, éppen ezért életkortól és végzettségtől függetlenül bárki részt vehet a képzésben.

Az együttműködést emelte ki Társy József, a megyei kormányhivatal kabinetfőnöke, amelynek köszönhetően egy évtizede tud működni ez a program. Szólt arról, hogy elkészítették azt a stratégiát, amely a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgálja, és ebben is jelentős szerepe van a bűnmegelőzésnek.

Ismét megtelt a nagy előadó, ami bizonyítja, hogy jól választottak témát – ezt már Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere mondta. Kriza Ákos polgármester és a város vezetése jelentős lépéseket tett az elmúlt négy évben a közbiztonság javítása, a bűnmegelőzés érdekében, ezek közül kiemelte a rendőrök és közterület-felügyelők alkotta vegyes járőrpárokat, a lovas mezőőröket, a közterületi kamerák számának növelését, illetve a „fészekrakók” kiköltöztetését és a nyomornegyedek felszámolását. Kérte a résztvevőket, hogy vigyék el a Miskolci Egyetem és a város jó hírét magukkal.

Egy kreditet ér az egyetem hallgatóinak ez a képzés, de bárki részt vehet rajta, hangsúlyozta Dudás Péter alezredes, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője. Fontosnak nevezte, hogy ezeken az előadásokon a résztvevők szakemberektől kapnak megfelelő tanácsokat és ismereteket. De kiemelte azt is, kell, hogy a látencia láthatóvá váljon, mert ez is a megoldást és a megelőzést szolgálja. A program során azon erőszakos bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit törekszenek előtérbe helyezni, melyek többek között az iskolai közösségekben, családon belül történnek, összefüggésben vannak a tudatmódosító szerek használatával. Kitérnek az erőszakos bűnözés volumenére, okaira, kezelésének lehetőségeire.

A prevenció területén elsődleges szakmai küldetésnek tekintették, hogy közvetítő minőségben szerepet vállaljanak a rendvédelmi szervek, valamint a felnőttoktatási intézmények hallgatói, az Észak-magyarországi régió intézményei, hatóságai, munkatársai, civil és egyházak segítői és minden érdeklődő állampolgár között. A „híd” funkció betöltésének eredményeit elsősorban a felnőttképzésben alkalmazható módszerek, eszközök alkalmazása biztosítja.

2013 őszén a bükkábrányi mocsárciprusok árnyékában, a Pannon-tenger Múzeum egyik kis termében a Herman Ottó Múzeum munkatársai felépítettek egy kiállítást, ami a mai Magyarország múzeumai közül a legteljesebb módon mutatja be az emberré válás folyamatát. A kutatók szerte a világban ugyanazokon a hiteles másolatokon keresztül próbálják értelmezni az emberré válás ma ismert leleteit, mint amelyeket a Herman Ottó Múzeum az Egyesült Államokból beszerzett.

A Múzeum felkérte Ringer Árpádot, a Miskolci Egyetem Őstörténeti és Régészeti Tanszékének vezetőjét, hogy az ősrégész szemével mutassa be, hogyan illeszthető be a magyarországi őskőkor és ősemberkutatás a múzeum által bemutatott világba. Mi az, amit esetleg ő másképp készített volna el, és mi az, amit e kiállítás kapcsán az általános- és a középiskolai oktatásban felhasználásra ajánl.

– Szeretnénk, ha a múzeum e kiállítási eleme is beépülhetne a történelem és biológia oktatás hétköznapjaiba. Az ősrégész szakértő szempontjainak megismerése mellett azonban szükség van arra is, hogy azoknak a tanároknak is megismerjük a véleményét, igényeit, akik Miskolc iskoláiban e tárgyakat tanítják – mondta a fórum megnyitóján Pusztai Tamás, a múzeum igazgatója.

Hogyan került a rudapithecus a mocsári ciprusok köré épülő kiállítás anyagába? – tette fel a kérdést Szolyák Péter, a múzeum munkatársa. Nos, a válasz nem bonyolult, mindkettő miocén kori lelet, még akkor is, ha nagyjából hárommillió év van köztük. Területileg nem egy a megtalálási helyük, viszont a ciprusokhoz hasonlóan szintén hétmillió éves lelet a Sahelanthropus tchadensis, így nem véletlen, hogy ő is helyet kapott a kiállításon.

Régi terv volt az emberré válás folyamatát bemutató tárlat, mondta Ringer Árpád, melyhez új lehetőséget teremtett a mocsári ciprusok megtalálása és a Pannon-tenger Múzeumának építése. Az emberré válás folyamata során beszélhetünk humán és kulturális evolúcióról, jelentette ki a szakember, a folyamat pedig a pattintott kőkor végéig tartott. A felegyenesedéssel minden megváltozott, ez mindenre hatással volt, még az agy fejlődésére is, tette hozzá.

Ringer Árpád a kiállítás időrendjét követve, az anyagot kiegészítve tartott részletes előadást, amely első lépcsőfoka a múzeum által szorgalmazott folyamatnak, mely végén a gyerekek oktatását is segítheti majd a szakemberek által összeállított anyag.

Bár a MISEK-ben már dolgoznak és a megyei kórházban is benyújtották a kiviteli terveket, pénteken délelőtt tartották meg a „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház és a Miskolci Semmelweis Kórház szakmai harmonizációja (funkcionális integrációja) a struktúraváltás jegyében” című projekt nyitórendezvényét.

2013-ban született meg a döntés a két miskolci kórház feladatainak harmonizációjáról és strukturális integrációjáról a lakosság egészségi állapotának javítása céljából, magas színvonalú szolgáltatások biztosításával. A 2013. március 5-én aláírt támogatási szerződés alapján a konzorciumi partnerek száz százalékos támogatásban, összesen hárommilliárd forintban részesültek, melyből kettőt a MISEK, egyet a megyei kórház kapott.

Harmonikus alap szakellátást igyekeznek kialakítani Miskolcon, mondta Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a kórházak harmonizációját bemutató tájékoztatón. A megyei kórházban a Csillagpont beruházás már a végéhez ért, míg a mostani fejlesztés az elején jár mindkét intézményben. Az átmeneti költözés némi zavart is okozhat, de ez a beruházáshoz elengedhetetlen. 2015 novemberére az egész fejlesztés lezárul és egy jól strukturált rendszer áll majd rendelkezésre, ahol az alap és a szakellátás is átgondoltan működik, a betegút jól átlátható és minden a legmagasabb szintű és megfelelő szakellátás érdekében történik.

A MISEK-ben az első fázis zajlik jelenleg, ez a belgyógyászati tömb negyedik emeltén egy újabb fekvőbeteg osztály kialakítása, tájékoztatott Tiba Sándor, a MISEK főigazgatója. A második lépés lesz a sebészeti tömb átalakítása, ahol tüdő és ideggyógyászati osztály alakul ki 6600 négyzetméter megújításával és egy 200 millió forintos informatikai és bútorbeszerzéssel kiegészülve. Így egy pulmonológiai és neurológiai központ alakul ki az épületben.

A két kórház összesen három közös pályázatban vesz részt, mondta el Csiba Gábor, a megyei kórház főigazgató főorvosa. Mindhárom célja a térség betegellátásának harmonizációja. Az első az Észak-magyarországi rehabilitációs rendelések átalakítása, 11 konzorciumi taggal, a második az Észak-Magyarország onkológiai betegeinek ellátása négy kórház részvételével, a szakmai harmonizációt célzó pedig a harmadik. A fejlesztés a megyeiben a volt egészségügyi szakiskola épületét érinti, amelyet onko-sebészeti tömbbé alakítanak át, ezzel biztosítva a szakmai harmonizáció infrastrukturális hátterét.

Adott lesz a két kórházban a megye lakossága számára a speciális ellátások biztosítása, emelte ki Jakó Ildikó a GYEMSZI területi vezetője. A két intézmény az elmúlt négy évben összesen 18 milliárd forintnyi támogatást kapott infrastrukturális fejlesztésekhez. Emellett a humánerőforrás egészségfejlesztését célzó programra újabb 600 millió forintot. A szakmai profiltisztítást követően a megyei kórházban elsősorban a nagy sebészeti ellátásokat végzik majd, míg a MISEK-ben megerősödik több ellátási forma, de ide kerülnek a rehabilitációs ellátások is, ennek keretében lett az intézmény része a Szent Ferenc kórház is.

2009-ben döntöttek úgy, hogy a Patec konszern első európai gyárát Miskolcon hozzák létre. Az elsősorban autó- és motorkerékpár-alkatrészek gyártásával foglalkozó konszern a városban található Shinwa cég Szervezet utcai üzemcsarnokában kezdte meg a termelést. Az európai beszállítások fejlődése azonban egy nagy beruházást tett szükségessé, amit, a környező országok lehetőségeit is megvizsgálva, Miskolcon valósítanak meg.

1992-ben alapították a céget, ami sajtológépek gyártásával és automatizált robottechnológiával indult el, majd 2001-ben kiterjesztette tevékenységét az alkatrész-megmunkálásra, elsősorban autóipari elemek gyártásával, mondta el Andy Wong, a Patec Precision Kft. ügyvezető igazgatója.

Galéria! Fotó: Juhász Á.

– A megnövekedett export miatt döntöttünk az európai terjeszkedés mellett, Miskolcot pedig az ipari örökség, a Miskolci Egyetem, a magas minőségű munkaerő és régióközponti szerepe miatt választottuk. Jelenlegi telephelyünket kinőttük és a gyártási igény is megnőtt, így egy új üzem építése mellett döntöttünk – ismertette.

A hely kiválasztása során a környező országokban is körülnéztek, de végül maradtak Miskolc mellett, mivel az ügyvezető szerint ez a legjobb választás. 15 ezer négyzetméteres csarnokot építenek, amiben teljes kapacitáson 400 embert foglalkoztatnak majd. A beruházás pontos bekerülési költségét még számolják. Az üzemben ablaktörlőkhöz és kipufogórendszerekhez gyártanak majd sajtolásos technikával alkatrészeket, elsősorban a Volkswagen csoport beszállítójaként.

Andy Wong szerint az idetelepült cégek, mint a Shinwa, a Bosch vagy a Takata példája jól mutatja a magyar kormány és Miskolc város elkötelezettségét a gazdaságfejlesztés mellett. Az ügyvezető egy személyes indokot is megemlített, ami miatt szívesen van Miskolcon: szurkolója és rajongója lett az Aluinvent DVTK női kosárlabdacsapatnak, és reményét fejezte ki, hogy a várossal és a csapattal együtt ünnepelhetik majd a DVTK bajnoki címét.

– A kormány és a városvezetés közös szándéka, hogy Miskolc autóipari központ legyen. Győrrel és Kecskeméttel folyamatosan egyeztetve dolgozzuk ki a stratégiáját annak, hogy az iparágban rejlő dinamikát kihasználjuk – mondta Kriza Ákos. Miskolc polgármestere szerint az, aki öt éve itt van, mint a Patec, látja ezt a dinamikát és a lehetőséget a városban.

Megemlítette azt is, hogy két másik céggel is tárgyalásban vannak, ha ezek is realizálódnak, akkor jó az esély arra, hogy „hamarosan újabb ipari park után kell nézni”.

– Miskolc európai összehasonlításban is megállja a helyét, amit bizonyít a cégek letelepülése. Jó úton járunk ahhoz, hogy városunk kiemelt fejlesztési és gyártási központ legyen. A város vezetése továbbra is közbenjár minden munkahelyteremtő beruházás érdekében a kormánynál, az ötvenszázalékos gazdasági és iparfejlesztési támogatás lehívása pedig automatikusan működik – tette hozzá.

A szándéknyilatkozat aláírását követően Andy Wong Vécsi Györggyel, a Miskolc Holding Zrt. igazgatósági elnökével kilátogatott a Déli Ipari Parkba, ahol megtekintették a Takata melletti földterületet, ahová a Patec csarnoka épül majd.

Sokan voltak kíváncsiak arra, hogy néz ki belülről az épülő strand Miskolctapolcán és hol tart a beruházás, így komolyabb látogatócsoportot üdvözölhetett Kovacsics Imre projektmenedzser a leendő főbejárat előtt, amelyről rögtön elmondta: hidakkal átszőtt, mesterséges vízfolyás lesz majd a mostani betonmedencében, amelyben tavirózsák fogadják majd az érkezőket.  

A tavirózsák, hasonlóan a többi növényhez, kiemelt szerepet kapnak majd az új strand életében. Felhívta például arra is a figyelmet, hogy az épületek homlokzatán lévő fémrács borítás nem a végleges megjelenés, erre zöld növényeket futtatnak, amelyek, reményeik szerint néhány éven belül beborítanak majd mindent.

Elhangzott, a fejlesztés során a lehető legtöbb fát és zöld növényt is megóvták. Hogy növeljék a zöldfelületet, nemcsak az épületek oldalfalát zöldítik, hanem, egyedi megoldásként, füvesített dombház rejti az úszómedence működtetéséhez szükséges uszodatechnikai berendezéseket. A beruházás ezekkel a megoldásokkal elnyerte Miskolc számára az első akkreditált Green City – Zöld Város oklevelet. 

Büfék és éttermek a korzózóknak is

A bejárás a külső korzón kezdődött, ahol azt is megtekinthette mindenki, hogy a büfé- és vendéglátósor kialakítása elkészült, a belső munkákat már a bérlők végezik majd el, számukra heteken belül kiírják a pályázatokat. Ezek a büfék befelé és kifelé is működnek majd, ahogy a főbejáratnál lévő kávézónak is lesz külső terasza.  

Ezekkel persze még bőven nincs vége a gasztronómiai kínálatnak, egy kisebb, melegkonyhás, csak belső, földszinti étterem mellett például a főépület emeletén egy nagyobb étterem kap helyet, amit kívülről is meg lehet majd közelíteni. Ennek igazi egyediséget a külső terasz és a kilátás mellett a klasszikus betonkupolák jelentik majd. Ezeket érzelmi-nosztalgikus okok miatt megőrizték a miskolciak számára, akik már 15-20 éve, vagy annál régebben is jártak a tapolcai strandra, de amik új értelmet, felülvilágító funkciót kaptak a beruházás során.

Pihenőterasz, egyedi medencék, sportpályák

A korzó után a bejárás útja a tetőteraszra vezetett, ami biztosan sokakat vonz majd egy jó napozásra, amit egészen elképesztő kilátás fűszerez. Kovacsics Imre elmondta, szeretnék maximálisan kihasználni a terasz adta lehetőségeket, lesznek itt nyugágyak, székek, asztalok, napernyők, minden adott lesz a pihenéshez.

Galéria! Fotó: Mocsári L.

A tetőterasz után a rekreáció jellegű wellness és fitness részleg meglátogatása következett. Az épületben helyet kapnak az exkluzív kialakítású szaunák, pihenőterek, masszázsrészleg, sószoba, jégszoba, konditerem, masszírozó- és merülőmedencék, valamint egy napozóterasz is. Egy egészen egyedi medence is készül, amelyben körbe lehet menni, és a vízsugarak orvosilag megfelelő pontokon masszírozzák a test különböző pontjait.  

Különleges, egyedülálló építészeti attrakcióként, a megőrzött platánfák lombkoronájának magasságában három kúp alakú szaunatorony is megépül, ahonnan szaunázás közben gyönyörű kilátás nyílik a területre. Ezek tetején pedig szintén merülőmedencéket és napozóteraszokat alakítanak ki.

A szabadtéri sportolást szolgálják a homokos strandröplabda-, valamint lábteniszpályák. A fejlesztésnek ebben a szakaszában ezen felül megújult, minőségi burkolatot kapott az Aradi és a Hejő sétány, és a strandot határoló részen kialakította a Fenyő utca meghosszabbításával egy új sétányt is. A projektmenedzser szerint a számtalan sportolási, wellness és gasztronómiai szolgáltatás akkor is egész napos kikapcsolódást biztosít egy család számára, ha egyébként nincs jó idő, és a kinti medencéket nem tudják igénybe venni.  

Megépül a régi csúszdamedence is

Ugyanis, az eddig elhangzott elképzelésekkel szemben az első ütem nem egy, hanem két medencével nyílik majd meg, ezt Kriza Ákos, Miskolc polgármestere jelentette be a bejárás végén. Úgy döntöttek, annak érdekében, hogy minden élményelem adott legyen a strandoláshoz, a régi csúszdamedencét felújítják, és az is üzemelni fog az úszómedence mellett, legalább addig, amíg a második ütem elkészül, de az is elképzelhető, hogy végleg megmarad.  

A polgármester hangsúlyozta, szerették volna ötvözni a XXI. század igényeivel azt az élményt, amit a tapolcai strand jelent a miskolciak számára. Fel tudták volna gyorsítani a kivitelezést úgy, hogy mostanra már átadhassák a kulcsot, de minőségi, tökéletes munkát szerettek volna. Kriza Ákos hozzátette, az első ütem 2,5 milliárd forintba került, a második ettől is több lesz, még kalkulálják a pontos összeget. Az első ütem közel hatvan, a teljes beruházás utáni strand több mint száz embernek ad majd munkát. 

Medencerendszer télen-nyáron 

Rosta S. Csaba építésztervező kérdésre válaszolva hozzátette: az 50 x 25 méteres, 10 sávos, 2,2 méter vízmélységű versenymedence – ami nemzetközi úszó- és vízilabdaversenyek megtartására is alkalmas – télre sátorral fedhető lesz, míg a második ütem medencéi közül hat lesz télen is használható.

A II. ütemben tervezett Miskolctapolcai Élményfürdő és Strand olyan attrakciót kínál majd, amely csak és kizárólag a Hejő-patak völgyében található meg. A forrásvizet és a szintkülönbségeket kihasználva egy medence-tavirózsafürdő rendszert hoznak létre. A főépülettől kiinduló medencesor, a különböző mélységű és hőmérsékletű víztükrök olyan élményelemek, amelyek a szokásos fürdőkoncepcióktól eltérően a környezet adottságait, a vízeséseket, a tavirózsákkal teli tórendszert idézik, füvészkertszerűen körbevéve a vendégeket. 

A medencerendszerben teljesen végig lehet menni a különböző hőfokú, számtalan élményelemmel felszerelt, két szinten elhelyezkedő, emeleti szintről induló, földszinti részre érkező, majd ismét felfelé vezető medencék gyűrűjében. Zuhatagokkal tarkított átjárók mentén lehet majd kijutni a szabadba.

A főépület fürdőcsarnoka galériázott, nagy belmagasságú tér, ami nyitható tetővel nyári használatban a strand részeként működik, télen azonban zárt és fűthető élményfürdővé válik. Esti programok megtartására is alkalmas tér, fürdőruhás kertmoziként, zenei, fényfestési és egyéb attrakciók céljára alkalmas mind a vízfelületekről, mind a lelátókról nézve.

A fürdőben télen egyszerre 1100-1300 vendég tartózkodhat, nyáron az egyidejű befogadóképesség 4000-5000 fő. A strand egész területe 4,5 hektár, 3050 négyzetméter vízfelülettel, 3 hektár zöldfelülettel. 

Milyen fegyvereket, méltóságjelvényeket, ékszereket és ruhadíszeket viseltek honfoglaló eleink? Hogyan áll össze a karosi temető egyes sírjaiban megtalált leletekből az összkép – a következtetés, hogy a Bodrogközben volt a honfoglalók első fejedelmi központja? Az új kiállítás mindkét kérdésre választ ad, sőt, lehetőséget teremet arra is, hogy a látogatók maguk rakják össze a „mozaikdarabokat”.

Hosszú utat jártak be azok a leletek, amelyek most ezeregyszáz éves történetük egy újabb állomásaként a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállító-épületében leltek otthonra. A Bodrogközben található Karos nevű falu melletti dombvonulaton 1986 és 1990 között tárták fel a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb honfoglalás kori temetőit. A temetők használatának idején, a 895-950-es évek között feltehetően a Felső-Tisza-vidéken lehetett a fejedelmi szállásterület, e temetőkben pedig a fejedelmi kíséret tagjai nyugodhattak – ők az elit alakulat. Erre utal, hogy a karosi sírok nem- és életkorbeli megoszlása sajátos összetételt tükröz: az itt eltemetettek közül kiemelkedően magas az erősen felfegyverzett, pompás méltóságjelvényeket viselő férfiak száma. Az egyébként is gazdag temetkezések közül kiemelkedik az a három, rangos tárgyakkal (veretes szablya, tarsolylemez, készenléti íjtartó tegez) rendelkező „vezéri sír”, amely talán a kalandozó hadjáratok vezetőit rejtette. A vezérek és családtagjaik mellett a karosi temetőkben a kíséret harcosainak sírjai is külön csoportot alkottak.

A feltárást Révész László, akkor a Herman Ottó, ma a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének vezetője végezte munkatársaival. Most a kiállítás hétfő esti megnyitóján mesélt arról, mennyi mindent „láttak”, mennyi helyen „jártak” ezek a tárgyak, amelyek a kalandozó magyar vezérek és kíséretük fegyvereit, ruháit díszítették. Egy ótörök mondás szerint ezek a harcosok voltak a fejedelem etetett emberei, akik mindenhová követték vezetőiket és cserébe ellátmányt, előjogokat kaptak. Bejárták egész Európát, majd a harcosok és vezérek elhunyta után több, mint ezer évre a földbe kerültek. A 80-as évek elején a TSZ-beli mélyszántásnak köszönhetően fordult ki egy-két darab a leletből a földből, amely után elindulhatott a munka. Az egy évnyi feltárásra szánt támogatás elfogyta után sátoraljaújhelyi orvosok gyűjtöttek a munka folytatásához, majd egy újságcikk hatására egy kecskeméti vállalkozó támogatta a régészek munkáját. A lelet együttes ezt követően bejárta újra egész Európát, 1995-ben Miskolcon is kiállították őket, most pedig itt talál végső otthonra.

A múzeum legújabb gyermekeként harangozta be a megnyitón a kiállítást Pusztai Tamás, az intézmény igazgatója, melyet a testvérei nevelnek, és amelynek majd az idő dönti el a végleges helyét, de ők azt szeretnék, ha ez lenne „a honfoglaláskori kiállítás” hazánkban, amelyet minden gyerek lát egyszer.

Egyre többen látogatják a múzeumot, amely egyre inkább régióközponti szerepet tölt be. Nem csak a múltat mutatja be, hanem olyan az országban egyedülálló kiállításokat hoz létre, mint a Pannon Tenger Múzeuma, vagy az ásványtár, reméli ilyen lesz az új tárlat is - emelte ki Kriza Ákos polgármester. Mint mondta, 2015 tavaszán nyílik meg a látványtár is, amely szintén egyedi a maga nemében. Hozzátette: reméli, hogy egyre több gyerek és iskolás látogatja majd a múzeumot, hogy megismerjék a múltat és erősebb jövőt tudjanak építeni.

A közel 1500 tárgyat felvonultató kiállítás nem csupán a páratlan leletanyag miatt különleges: szemléletében és módszereiben is különbözik az eddig megszokottaktól. A régészeti kutatás módszereinek bemutatásával nem csupán a leletek történetét, hanem azok értelmezésének folyamatát is láthatóvá, átélhetővé teszi. Merev magyarázatok helyett inkább azt meséli el, hogy az ásató régész a karosi temetők térképezése, leleteinek elemzése alapján milyennek tudta – és az újabb és újabb eredmények fényében tudja ma is – a honfoglalás kori Északkelet-Magyarország világát megrajzolni.

A kiállítás hagyományos módon is végigjárható: a temetők kutatástörténetétől az utolsónak földbe került sírok elemzéséig juthatunk el, de az első teremben feltett kérdések alapján akár egy önálló felfedezőútra is indulhatunk. A tárlat egy bejárható ásatási diorámával kezdődik, melyen keresztül a látogatók a régészeti kutatás és terepi dokumentálás körülményeibe nyerhetnek bepillantást.

A második helyiségben egy régészeti „kutatólaboratórium” kapott helyet, ahol a terepen megtalált leleteket tematikusan, egy-egy kérdés köré rendezve mutatják be. A kérdésekre adott válaszokat a labor szekrényeiben, a régészeti leletek közt és az ásatási dokumentációban kutatva, mindenki maga találhatja meg. Így – mivel nem csupán a régészek privilégiuma a múltról való gondolkodás – a tárgyak, virtuális- és kézzel fogható rekonstrukciók, a fényképek és az eredeti sírrajzok alapján a látogatók maguk is megrajzolhatják saját honfoglaló világukat.

A tapasztaltak feldolgozását a harmadik teremben található játszó-pihenő tér: berendezett jurta, családi kvízjáték, ügyességi feladatok, mesék és mondák szolgálják. A tárlat alapvetően a családi felfedezésre épül, nem csak a 10 éven aluli gyermekek számára igényli a szülői közreműködést.

Délelőtt Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és a rendelőben dolgozó orvosok vágták át a szalagot és adták át a felújított épületet. A polgármester az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének fontosságáról beszélt, míg az orvosok megköszönték az önkormányzat támogatását a fejlesztésben.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata öt orvosi rendelő fejlesztésére, felújítására nyújtott be pályázatot az Észak-magyarországi Operatív Program keretében. Az elnyert támogatásból újult meg Miskolcon a Latorca utcai orvosi rendelő, amelyhez 2 felnőtt és 1 gyermekorvosi körzet tartozik..

A projekt keretében megvalósult a háziorvosi és védőnői ellátásnak helyet adó, önkormányzati tulajdonban lévő Latorca utca 24. szám alatti háziorvosi rendelő infrastrukturális fejlesztése - gépészeti felújítás, nyílászárók cseréje, hőszigetelés, bútorbeszerzés - akadálymentesítéssel, energiahatékonysági korszerűsítéssel egybekötve.

Galéria!

A fejlesztésnek és felújításnak köszönhetően egy gazdaságosabban működtethető, és a szükségleteknek jobban megfelelő modern rendelőegység jött létre a lakosság közeli, minőségi szolgáltatásnyújtás érdekében. A Latorca utcai projekt támogatási értéke hatvan millió forint.

Rászolgált már a felújításra a rendelő, hiszen 40-50 éve nem történt fejlesztés az épületben - mondta el Poncsák Csaba, itt dolgozó háziorvos. Most egy európai színvonalú rendelőt vehettek át, hiszen ilyen működik Németországban és Angliában is. Teljesen más egy ilyen rendelőben dolgozni is, és a betegeknek is bejönni, teszi hozzá.

Miskolcon öt orvosi rendelő fejlesztésére, felújítására nyújtott be pályázatot a miskolci önkormányzat. A támogatással elnyerhető maximális összeg pályázatonként 60 millió forint volt, a fejlesztésekben a Testvérvárosok úti, az Andrássy utcai, a Győri kapui, a Latorca utcai és a Fábián utcai orvosi rendelők voltak érintettek.

Felújították az épületek elektromos hálózatát, kicserélik a nyílászárókat, szigetelték a külső homlokzatot, új bútorokat, sőt a Fábián utcai, a Latorca utcai és az Andrássy utcai rendelőben orvosi eszközöket is beszereztek.  A fejlesztés az energetikai korszerűsítés mellett az épület akadálymentesítését is magában foglalta.

A projektek 100%-os támogatással, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósultak meg.

1992-ben költözött eredeti helyére az őrs, amely azt megelőzően egy fodrász szalonnak adott otthont. Így 22 évet kellett várniuk arra, hogy megfelelő körülmények között dolgozhassanak, mondta köszöntőbeszéde elején Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. Hangsúlyozta: az elmúlt négy év szoros együttműködéssel telt az önkormányzat és a rendőrség között, hogy a közbiztonság minél jobb legyen Miskolcon. Ez pedig már a számokban is megmutatkozik, hiszen a statisztikák kedvező képet mutatnak, a betöréseknél például 30 százalékos javulás történt az év első felében a tavalyi megegyező időszak számaihoz képest.

Kriza Ákos hozzátette, 40 millió forintot fordítottak az új őrs kialakítására, amelyet a legmodernebb eszközökkel szerelnek fel, de ezzel nem állnak meg. Következik a Vasgyári Rendőrőrs új épületének kialakítása és az ottani dolgozók megfelelő elhelyezése.
Maga is miskolci születésű, így szívesen jött haza erre az ünnepségre, mondta el Kovács István dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, az ORFK gazdasági főigazgatója. A városba érkezve sok új dolgot látott, mint a villamosok, vagy a felújított vár és örömmel hallja, hogy nemsokára a stadiont is átépítik. A megvalósított tervek olyan bástyák az életünkben, amelyek biztonságot adnak, a korszerűsített őrs pedig egy újabb bástyája a városrésznek.

Az itt dolgozók eddig is mindent megtettek, amit tudtak, de nyilvánvaló, hogy mindenhol hatékonyabb a munka, ha megfelelő körülményeket biztosítanak a dolgozóknak, tette hozzá a főigazgató. Megjegyezte: a folyamatos szolgálat sem ér sokat, ha nem kapnak megfelelő támogatást, a miskolci önkormányzat pedig nem először bizonyítja, hogy elkötelezett a rendteremtésben, ennek érdekében tesz is és támogatja a munkájukat. Kiemelte a sikeres közös járőrszolgálatot, amely bizonyítéka annak, hogy Miskolcon az önkormányzat és a rendőrség szándéka találkozik.

Az ünnepi beszédeket követően Kriza Ákos és Kovács István Mecser Tamás ezredessel, a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjével közösen vágta át a szalagot, átadva az őrsöt. Az épületben ezt követően Molnár József alezredes, a diósgyőri őrs parancsnoka vezette körbe a vendégeket.

Ahogy arról már beszámoltunk, közel húszmillió forintos támogatást nyert európai uniós forrásból Miskolc önkormányzata partnerségépítésre és településfejlesztésre. A támogatásnak köszönhetően az önkormányzat kapcsolati hálója bővülhet, erősödhet, ezt programokkal, előadásokkal segítették. A projekt zárórendezvényét hétfőn tartották a városháza Dísztermében.

A partnerségépítési és településfejlesztési fórum délutáni programjában Kriza Ákos, Miskolc polgármestere mutatta be Miskolc jövőképét és beszélt a 2014–2020 között tervezett fejlesztésekről. Hangsúlyozta: legfontosabb céljuk, hogy az itt élők és az ide látogatók is jól érezzék magukat Miskolcon. 

A stratégiai célok közt említette a versenyképes gazdaságot, az ehhez megfelelően képzett szakembereket, a megfelelő épített környezetet, illetve az egészségügyi és szociális ellátó rendszer fontosságát. Szólt arról, hogy 3500-al nőtt a munkahelyek száma négy év alatt a városban, növekedtek az adóbevételek, kiépülhetett a Déli Ipari Park, melyben máris ott az első nagybefektető, a Takata. A siker kulcsaként említette a jó együttműködést a kormánnyal és a kormányhivatallal. De beszélt a polgármester a fejlődő kapcsolatokról az egyetemmel, a civil szervezetekkel, a gazdaság szereplőivel, melynek újabb állomása a hétfőn aláírt együttműködési megállapodás.

Kriza Ákos előadásában ezek mellett érintette még a városrehabilitációt, a turizmust, az okos város, vagyis Smart City projektet, a zöld városra való törekvést és a gondoskodó város elérése érdekében tett lépéseket, melyeket két kisfilmmel is bemutatott. 

A kamara feladatait mutatta be Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte, fontos céljuk és feladatuk is a duális szakképzés minél jobb és teljesebb kiépítése. A kereskedelemfejlesztésről és piacszerzésről szólva megemlítette, mára rendszeressé vált, hogy a város vezetése külföldi útjai alkalmával mindig gazdasági delegációt is kér. Lényegesnek tartják az exportképes kkv-k fejlesztését, a klaszterek támogatását is. Fontos dokumentumot írnak most alá, tette még hozzá, amely segíti a város gazdaságának a fejlesztését közös munkával.

Olyan dolgokról, feladatokról írnak alá most megállapodást, amelyek jórészt eddig is léteztek, de azt remélik, hogy ezután még jobban működnek majd, mondta Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. A kkv-szektor fejlesztésének prioritásai közül kiemelte az innovációt, az exportfejlesztést, a foglalkoztatást és képzést, illetve a hálózatosodást. Akkor lehet sikeres egy város, ha sikeresek a vállalkozói is, jelentette ki, éppen ezért igyekeznek a maguk részéről a gazdasági döntéseknél minél jobb tanácsokat adni, tette hozzá.

Ezt követően írta alá a három vezető az együttműködési megállapodást, majd a partnerségi fórum Feketéné Pál Enikő, a projekt szakmai vezetőjének előadásával folytatódott tovább. 

A fórum célja – összhangban a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában megfogalmazott elvekkel – támogatni és összehangolni mindazon egyéni és szervezeti törekvést, ami a helyi közbiztonság színvonalának emelését célozza. Éppen ezért hivatalos volt az Ady Endre Művelődési Házban tartott fórumra minden rendészeti munkával, közbiztonsággal foglalkozó állami, önkormányzati és civil, helyi szervezet, de emellett a város oktatási, szociális és civil szervezetei, intézményei is. 

A megjelenteket Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára köszöntötte hangsúlyozva: a megelőzés a legfontosabb a közbiztonság megszilárdítása érdekében tett lépések közül. A helyi sajátosságok megismerése nagyon lényeges ezen a téren, erre nyújtanak kiváló lehetőséget az ilyen fórumok.

A bűnmegelőzés együttműködés nélkül lehetetlen és értelmetlen. Azonban csupán az ország közösségei tíz százalékénak van bűnmegelőzési stratégiája, ami az államtitkár szerint nagyon alacsony szám és jól mutatja, hogy egyfajta közönyösség érhető tetten. A társadalom minden részének, így a rendőrségnek is van tehát hová fejlődnie, tette hozzá. Majd kijelentette: a közönyösségből előre kell lépni, amihez az eszközök rendelkezésre állnak, a kormány részéről minden esetben gyors lesz a reakció.  

Bár sok médiában festenek rossz képet Miskolc bűnügyi helyzetéről, a statisztikák szerint korántsem ilyen rossz a helyzet, mondta Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a fórumon megjelenteknek. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete nem jó, így ennek megfelelően rakták össze négy éve az intézkedési csomagot. Létrehozták az önkormányzati rendészetet, megerősítették a mezőőrséget, bevezetve a lovas szolgálatot is. Később növelték a rendészet létszámát, fejlesztették technikai hátterét, gépkocsiparkját, bevezették a kerékpáros járőrözést is. Elindultak a rendőr-rendész vegyes járőrpárok, és jelenleg több mint 120 közterületi kamera figyeli a város különböző pontjait, miközben segélyhívó oszlopokat is kihelyeztek.

– Kezd kiépülni egy olyan háló, amelynek a legkisebb rezdülését is érezni lehet, és azonnal reagálni tudnak a szereplői – jelentette ki a polgármester. 

2009 végén már rendeztek egy hasonló fórumot itt a megyében, idézte fel Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, miniszteri biztos. Az ott leszűrt tapasztalatokat is beépítették abba a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiába, amit tavaly fogadott el a kormány. Ilyen volt például a szabálysértési értékű lopások szigorúbb kezelése. Az igazán fontos azonban az az elnök szerint, hogy a stratégiával együtt rögtön kétéves cselekvési tervet is elfogadtak, közben pedig már készül a következő.

Hangsúlyozta: hiába a jó bűnüldözés, a hatékony és szigorú ítélkezés, a lakosság szubjektív biztonságérzetét a közösségek és az egyének együttműködése nélkül nem lehet javítani. Az állam partnerének hívja a civil szervezeteket ebben a munkában. Arról is szólt, hogy a bűnmegelőzési stratégiának összhangban kell lennie az egyéb stratégiákkal, legyen szó az oktatásról, gazdaságról, vagy éppen a turizmusról, mert csak így működhetnek jól. 

A bevezető beszédeket követően a fórum résztvevői beszéltek arról, hogy ők hogyan látják a bűnmegelőzés helyzetét, illetve a saját területükön mit tudnak ehhez hozzátenni. Felszólalt például Csóra György, a megyei polgárőrszövetség elnöke, Joó László ezredes, főtanácsos, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, de beszélt a Kábítószerügyi Egyeztető Tanács, az Idősügyi Tanács, a Drogambulancia képviselője, és több más intézmény vezetője is.