– Miskolc mint sportváros, mint kiváló sportinfrastruktúrával rendelkező város csak nyerhet ezzel – emelte ki a város polgármestere. Kriza Ákos rámutatott: elég, ha csak az új stadiont vagy a Bükköt említjük, ahol például a helyikerékpár-versenyeket lehetne megrendezni.

Miskolc polgármestere kijelentette: tíz magyarból hat már biztosan azt mondja, akarja, hogy Magyarország olimpiát rendezzen, „természetesen egy ilyen kérdésre én is igent mondanék”. A városvezető úgy fogalmazott: „ma egy kis nemzet olimpia rendezésére való vállalkozása nemcsak nemzeti ügyként vállalkozás, hanem szó szerint világraszóló vállalkozás.

Kriza Ákos kiemelte: különösen fontosnak tartja, hogy az ország, Budapest egy gazdaságos olimpiát szeretne és nemcsak egy városra akar koncentrálni, vagyis nemcsak budapesti, hanem nemzeti legyen az olimpia, „remélhetően ez az a vállalkozás, ahol nemzeti konszenzus lehet”.

Minden eddigi sportrendezvényt felülmúlna egy magyarországi olimpia rendezése – hangzott el a bajnokok kerekasztalánál, ahol olimpikonok és sportszakemberek beszélgettek többek között az utánpótlás-nevelésről. Steinmetz Barnabás, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó rámutatott: több mint tízezer sportoló érkezne, szakemberek, láthatnánk, hogyan küzdenek, versengenek, ennek hatására rengeteg gyerek kezdhetne el sportolni – mutatott rá egy rendezés újabb vetületére a sportoló.

A tervek szerint a játékok rendezésében Budapest mellett fontos szerepet kapnának a vidéki sportközpontok, így Miskolc, Debrecen, Győr, Szeged, Veszprém, Székesfehérvár és Balatonfüred is, valamint csak olyan beruházásokat hajtanának végre, amelyekre egyébként is szükség van.

Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója kiemelte: egyértelműen, tisztán, őszintén kell beszélni a lehetőségekről és nehézségekről.

– Ha fel tudunk készülni a kihívásokra, akkor tudjuk megnyerni az embereket. Számunkra létkérdés, hogy olyan projektet tudjunk megvalósítani, ami mellé az emberek szeretettel tudnak mellé állni, mert ha nem szerethető a pályázatunk, akkor sokat nem ér – fogalmazott.

Korábban az olimpia rendezése sok ország számára presztízskérdés volt és a költségek nem számítottak, ez mára viszont megváltozott – mondta a szervezésben résztvevő tanácsadó cég első embere. Bienerth Gusztáv, a Roland Berger elnöke leszögezte: olyan nyári és téli olimpiák kellenek, amik fenntartható fejlődést produkálnak, amik finanszírozhatóak, és nemcsak arról a 16 napról szólnak, hanem az elkövetkező 30 évről is.

– Úgy gondolom, hogy ez az alapvetése egy potenciális magyar pályázatnak és a NOB tavaly decemberi döntésének is – mondta.

A tervek szerint csak olyan létesítmények épülnének, amelyekre egyébként is szükség van. A 2024-es hazai olimpia megvalósíthatósági tanulmányát jövő héten hozzák nyilvánosságra, akkor derül majd ki, hogy az mennyi pénzbe kerülhet, mit kell hozzá építeni és mi lesz a sorsa az olimpiai beruházásoknak a játékok után.