Gyorsan végeztek a képviselők – két és fél óra alatt véget ért a közgyűlés
A testület előtt volt a helyi iparűzési adó rendelettel kapcsolatos előterjesztés, de azt levették a napirendről. Döntöttek az idegenforgalmi adóról. Nem emelkedik, marad 450 forint. Nem kell idegenforgalmi adót fizetni a három vagy több gyermeket nevelő családnak, ha együtt jönnek üdülni Miskolcra vagy azoknak sem, akiknél 40 százalékban egészségkárosodást vagy fogyatékosságot állapítottak meg, de nem kell fizetni a 18 év alattiak után, és az itt tanuló és kollégiumban lakó diákoknak sem.
Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta a vitában, hogy egyre több turista választja Miskolcot. 12,3 százalékkal nőtt egy év alatt az itt töltött vendégéjszakák száma, különösen sokan jönnek külföldről, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából a városba. Katona Ferenc (Fidesz-KDNP) hozzátette: a 450 forintos idegenforgalmi adó országos viszonylatban átlagos díj.
Váratlan vitát váltott ki a közterületek elnevezésével kapcsolatos előterjesztés. Nagy-Korsa Judit (DK) vitatta, hogy Apostol Bertalan református lelkészről teret kell elnevezni Szirmán. Szécsényi Mariann (Fidesz-KDNP), a terület önkormányzati képviselője elmondta: a helyiek kezdeményezték, hogy a múlt század elején élt szirmai református lelkészről teret nevezzenek el. Apostol Bertalan nemcsak lelkész, hanem költő is volt, síremléke pedig a szirmai temetőben van.
Nehéz Károly (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy saját választókerületében, Görömbölyön például még most döntenek a Tarcsa dűlő elnevezéséről, miközben a Google térkép már ezen a néven hozza a területet. Ezt szerinte összhangba kellene hozni. Némi derűt okozott az a polgármesteri kérdés, hogy a képviselő szerint ebben a polgármesteri hivatalnak vagy a Google-nak van dolga. Ugyanígy hivatalos nevet kapott Bábonyibércen az alsósor (Bábonyibérc alsósor) és a Pingyom területén lévő Vadász dűlő.
A testület döntött arról, hogy a Testvérvárosok 15. szám alatti közösségi házat a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványtól – saját kérésükre – visszaveszi és átadja a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek. Az intézményben a továbbiakban is az avasi lakótelepen élő fiataloknak szerveznek programokat.
Napokon belül elkezdődik a személyi riasztók és a betörőriasztó ajtóékek kiosztása
A települési vezetés célja az kell legyen, hogy a településen élő emberek jól érezzék magukat. Erről beszélt megnyitójában Kriza Ákos. A polgármester kijelentette: ez a Salkaházi Sára Program célja is. Tavaly szerény anyagi segítséget tudtunk nyújtani több, mint 30 ezer idős miskolcinak. Idén ez a program kibővült.
- 937-en voltak a Salkaházi Program legutóbbi rendezvényén, a Batyusbálon. Olyan jó volt a hangulat a délután ötkor kezdődött bálon, hogy még este tízkor is sokan táncoltak – mondta a polgármester, majd megjegyezte, hogy az is a Salkaházi sikerét jelzi, hogy Tompa Sándor DK-s képviselő is belépett a programba.
Kriza Ákos bejelentette azt is, hogy néhány nap múlva kezdődik a nyugdíjasvédelmi akcióprogram egy fontos fejezete. Elkezdődik a személyi riasztókat és betörőriasztó ajtóéket kiosztása.
Jót tesz a magyar futballnak, hogy pótselejtező nélkül nem juthat ki a válogatott az EB-re?
Egy perc választotta el a magyar válogatottat attól, hogy 1986 után újra nemzetközi tornán vegyen részt. A török válogatott – 10 emberrel – az utolsó percben lőtt gólt Izlandnak, így ők a legjobb csoportharmadikok. Ez azt jelenti, hogy a magyar válogatottnak pótselejtezőt kell játszani ahhoz, ki kikerüljön a jövő évi francia EB-re. Ennyi a hír, ami már ismert.
A kedd esti török-izlandi – és lett-kazah – meccs lefújása után megindult a kommentháború arról, hogy ez most jó vagy rossz hír. Volt, aki úgy vélte, hogy már megint szerencsétlenek lettünk, mert pótselejtezőn biztosan nem jutunk ki az EB-re. Volt olyan vélemény is, ami szerint ebből a gyenge csoportból nem is szabad továbbjutni, mert így pofozógépnek menne csak ki a francia EB-re a magyar válogatott.
Itt idézek néhány kommentet saját ismerőseim írásai közül:
„Vajon annak idején Puskás Öcsiék is azt kalkulálták, hogy ha az ilyen csoport olyan meccsén ez az ország ilyen eredményt játszik, akkor ezen a meccsen, ha mi ilyen eredményt érünk el az akármit játszott ország ellen, akik ha emberhátrányba kerülnek, és a bíró éppen nem néz oda, akkor esélyünk van a pótselejtezőből rájátszásból kijutásra, de csak akkor, ha a visszavágón az ellenfél ilyen eredményt ér el az azzal párhuzamos meccsen és blablabla....”
„A futball észjáték. A kommunisták elhülyítették az országot, azóta sz***k vagyunk. Ennyi.”
„Kíváncsi vagyok hány meccset láttatok ezzel a k***a nagy negatív, örökösen károgó magyar mentalitással. Ez a selejtezősorozat nem a focistákon múlott, hanem az MLSZ-en, aki (!) először is kinevezte Pintért, majd nem tudta megtartani Dárdait, aki megmutatta, hogy igazából egy ütőképes csapatot bárkiből össze lehet állítani, ha jó edző vagy.”
„Azért akármennyire is felhígult a mezőny, egy-egy Finnország meg egy-egy Feröer elleni 1 gólos győzelemmel azért ne menjen már senki EB-re...háááát....nem is megy.
„Ibra már dörzsölheti a tenyerét.”
„Elkulloghatnak szégyenükben a zselés hajú, ferráris selyemfiúk! Arra bazírozni, hogy hogy játszik Törökország, Ukrajna, stb. Vérlázítóan bosszantó! Ezeknek ha munkából kellene megélni, felkopna az álluk!”
„A magyar válogatott megspórolt nekem jövőre 2 hét szabit és cca. 600-700 ezer forintot. RESPECT!”
Az biztos, hogy szinte senki nem tenne egy forintot sem, mondjuk annyit nem tud, tehát öt forintot sem arra, hogy a magyarok túljutnak a pótselejtezőn. Itt vannak a lehetséges ellenfelek UEFA ragsor szerint:
9. Ukrajna
15. Bosznia-Hercegovina
17. Dánia
20. Svédország
21. Írország
22. Magyarország
24. Norvégia
29. Szlovénia
A rangsorokra nem sokat adok, de ezek szerint sok esélyünk tényleg nincs a továbbjutásra. Azzal a játékkal biztosan nem, amit egy-egy selejtezőn láthattunk.
Válaszolva a címben feltett kérdésre én örülök, hogy pótselejtezőre vágták a törökök a magyarokat. Így nem kínlódva és számolgatva, hanem a pályán dőlhet el, hogy érdemes-e arra Dzsudzsák vagy Király, hogy megmutassa magát a jövő évi EB-n.
Pótselejtezős sorsolás vasárnap, a két meccset november közepén játsszuk.
A HCM minden környezetvédelmi szabályt betart és új munkahelyeket akar teremteni Miskolcon
Négy aktivista várta a Polgármesteri Hivatal kabinetvezető-helyettesét, hogy átadja az aláírásokat és a petíciót. F. Nagy Zsuzsanna, a szervezet kapcsolattartója azt mondta: nem értenek egyet egészségügyi és környezetvédelmi okokból a gyár újraindításával, és azt kérik az önkormányzattól, hogy akadályozza meg a cég működését.
A HCM 1890 Kft, csütörtökön kiadott közleményében azt írta: büntetőfeljelentést tettek a rágalmazók ellen. Kiemelték, hogy a civil csoport kapcsolattartója, F. Nagy Zsuzsanna így vagy úgy öt környezetvédelmi egyesületben is érdekelt, amik részt vesznek a gyár engedélyeztetési folyamatában. Ezen az ábrán mutatta be a cég, hogy milyen összefonódások vannak a civil szervezetek között.
F. Nagy Zsuzsanna korábban több helyen állította, hogy a gyár környezetszennyező lehet. Több hírportál kényszerült a valótlan állítás miatt helyreigazítást közzé tenni. A mostani büntetőfeljelentést tudomásul vették, de álláspontjukon az nem változtatott. A gyár 3-400 új munkahelyet teremt Miskolcon, ami a civilek szerint ilyen áron nem éri meg.
– Ilyen áron, amit a hejőcsabai cementgyár, annak kibocsátása jelent számunkra, azt gondoljuk, hogy ez a 3-400 munkahely nem éri meg, itt több ezer, több tízezer ember egészségi állapota romlásának lehetőségéről van szó – fogalmazott F. Nagy Zsuzsanna, aki hozzátette: most még civilként nem tudják egzakt módon megítélni, hogy mekkora környezetkárosító hatása lehet az újrainduló gyárnak, de szakértőik dolgoznak ezen.
Korábban hírt adtunk már róla, hogy a gyárban a legmodernebb, az uniós szabványoknál jóval szigorúbb előírásoknak megfelelő szűrőket fognak alkalmazni. A porkibocsátás gyakorlatilag nulla lesz. Két vegyes tüzelésű kazános családi ház több dioxint enged a levegőbe, mint ez a gyár. Zárt és zajszűrős lesz a futószalag is.
Neizer Norbert, a cég jogi képviselője a minap.hu hírpotál kérdésére azt mondta: a HCM 1890 Kft minden szükséges környezetvédelmi szabályt betart.
Nemrég közölte a cég, hogy első cementgyárként csatlakozik a Green City mozgalomhoz, céljuk az, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a gyár úgynevezett ökológiai lábnyomát. Ez azt jelenti, hogy olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek a legkevésbé terhelik környezeti szempontból a térséget.
Az együttműködés kiterjedhet a kőbányát és az üzemet összekötő 6 kilométeres szalagpálya alatti, HCM tulajdonában lévő ingatlanok megújítására is, amely további 14 hektáros zöldterület felülvizsgálatát és rendezését jelentheti. A mozgalom zöld infrastruktúra szakértői a cementgyár és kapcsolódó területeinek felmérését követően átfogó javaslatot tesznek a jövőbeli beruházások környezettudatos, természetbarát megvalósítására. Magyarországon nincs még egy olyan cementgyár, amely a Green City Mozgalom alapelveinek megvalósítását, illetve egyes beruházásainak akkreditációját tervezné.
A munkahelyekkel kapcsolatban pedig azt emelte ki Neizer Norbert, hogy 170 régi cementgyári dolgozó már jelentkezett az új üzembe. Emellett csaknem 600-an szeretnének még ott munkát kapni. Ebből is látszik, hogy óriási az igény a gyár iránt Miskolcon.
– Annak a 170 korábbi gyári dolgozónak, aki már leadta a jelentkezését, valamint annak az 530 jelentkezőnek, aki szeretne az újrainduló cementgyárban dolgozni, biztosan más a véleménye – fogalmazott Neizer Norbert.
Kétórás vitában tárgyalták meg az ötéves gazdasági programot
Gazdasági kérdésekről tárgyalt csütörtöki ülésén a városi közgyűlés. A képviselők elsősorban a 2014 és 2019 közötti gazdasági programról mondták el álláspontjukat, de szóba került a Diósgyőri vár fejlesztése és a Bagolyvár átépítése is.
Fodor Zoltán (MSZP) a fészekrakókról és a nyomortelepekről elküldött emberekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy nekik segítő kezet kell nyújtani.
Badány Lajos (Jobbik) azt mondta: aggasztó, hogy csak autóipari cégek települnek Miskolcra. Szerinte ez az iparág az egyik legsérülékenyebb.
Kovács László (Fidesz-KDNP) kormányzati forrásokra hivatkozva azt mondta: a Patec után újabb cégek keresik a miskolci betelepülés lehetőségét. Ez óriási előrelépés.
Simon Gábor (MSZP) arra tett javaslatot, hogy a város foglalkozzon saját energiabiztonságával. Kérdezte továbbá, hogy miért nem épült meg a villamosvonal a TAKATA gyárig, amiről korábban szó volt. Beszélt a DAM területének fejlesztéséről és arról, hogy mi nincs a gazdasági programban.
Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz-KDNP) azt mondta: az ellenzék jogtalanul kritizál, a tények Miskolc fejlődése mellett szólnak.
Kovács László (Fidesz-KDNP) felsorolta az ipari fejlesztések mellett az közlekedési és stadionberuházást, majd megkérdezte: mikor volt nagyobb fejlődés Miskolcon a mostaninál?
Pakusza Zoltán (Jobbik) úgy érzi, a gazdasági program és a valóság nincs összhangban egymással.
Soós Attila frakcióvezető (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: mi az, ha nem tény, hogy fejlesztik a strandot, a közösségi közlekedést és a stadiont. Az ellenzék javaslatot nem tett a gazdasági programhoz, csak kritizálnak – fogalmazott a frakcióvezető. Azt csináljuk, amit ígértünk – mondta Soós Attila.
Bartha György (MSZP) arra kérte a városvezetést, hogy a Diósgyőri vár fejlesztése miatt kisajátított telkek tulajdonosaival nagyvonalúan bánjon.
Tompa Sándor (DK) azt kérdezte: hova kellett volna elküldeni javaslataikat a gazdasági programhoz, mert ők ezt nem tudták és szerinte egyébként is törvénysértő a javaslat, mert a szabott hat hónapon túl került a közgyűlés elé.
Kriza Ákos válaszul elmondta: azok a gazdasági és turisztikai fejlesztések, amelyeket most tervez a város, évtizedekre fejlődő pályára állítják a várost. A Miskolc-Kassa ipari tengelyre egymilliós gazdasági térségként tekint Európa.
Tompa Sándor (DK) szerint a Bagolyvár felújítása „törvényesített lopás”. Kriza Ákos arra biztatta a képviselőt, hogy ha törvénytelenségről tud, tegyen feljelentést vagy szóljon neki, majd ő tesz.
Novák Józsefné (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a Bagolyvár áldatlan állapotban van, a felállított konténer a lakosok kiszolgálására nem méltó. Ezért kell fejleszteni. Az új épületben lesz több bérletpénztár, kerékpár kölcsönző, turisztikai központ, büfé. Az emeleten az MVK irodái lesznek. Az épület fűtése geotermikus energiával lesz megoldva. A peronokon pedig térfigyelő kamerákat szerelnek fel.
Pfliegler Péter alpolgármester azt mondta: örömmel fogadnak minden befektetőt Miskolcon, azért nem fognak valakit elutasítani, mert az autóipari. - Miskolc leszálló ágban van? Egy frászt, épp az ellenkezője – mondta az alpolgármester. - Sokan bíznak Miskolcban és nekünk is bíznunk kell. Egyre többen költöznek a városba. Miskolc a közép-kelet európai térség legnagyobb geotermikus energiát felhasználó városa. Ugyanez igaz a hulladékgazdálkodási rendszerre. Az alpolgármester megnyugtatta a Diósgyőri vár környékén élőket is, hogy a kisajátítás tisztességes lesz, a telkek tulajdonosai megfelelő összeget kapnak ingatlanjaiért - fogalmazott az alpolgármester.
Kiss Gábor alpolgármester arról beszélt, hogy a modern városok programja nem egy leszakadó, hanem felemelkedő város képét mutatja. Ha a kormány ezer hektáros területet vásárol ipari park számára Miskolcon, akkor azt is támogatni fogja, hogy oda komoly cégek költözzenek. Ha összeadjuk a turisztikai fejlesztési pénzeket, akkor összességében 10 milliárd forintot tudnak fordítani ilyen feladatokra, ami korábban soha nem látott fejlődést eredményez.
Kiss János alpolgármester több példával illusztrálta, hogy az, ami a gazdasági programban van, nem mese, hanem a valóság. Nem azért lett kiemelt fejlesztési terület Miskolc, mert a kormány a térképre nézett és kellett egy hely keleten, hanem azért, mert a város ezt megérdemelte. Már a TAKATA döntése is meggyőző volt, most pedig már elkezdődött a versenyfutás Miskolcért. A vállalatok és a kormányzat bizalmát megszerezni nagyon nehéz, és ez Miskolcnak most sikerült. Még nagyobb feladat viszont ezt megtartani, ezen dolgozik a városvezetés is.
Béres Attila: "nemcsak nyitott, de ölelő színházat szeretnék"
Béres Attila elmondta: nagyon megtisztelőnek tartja, hogy minden képviselő támogatta kinevezését, ami szerinte óriási felelősséggel is jár.
- Én nemcsak nyitott, hanem ölelő színházat szeretnék csinálni, mert mindig van egy miskolci, akit még be lehet hozni a teátrumba – fogalmazott Béres Attila. Az új direktornak az a célja, hogy valós szórakozási alternatívát jelentsen a városban Miskolc egyik legszebb épülete.
Béres Attila kijelentette, hogy tartalommal kell megtölteni a színházat, amiben mindenki segítségére szüksége lesz.
További gazdaság élénkülés várható
Szakértők szerint érdemes pályázni, mert kedvező a pénzügyi és gazdasági környezet. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök azt mondta a Miskolc Mának, hogy előbb-utóbb Magyarországon be kell vezetni az eurót.
40-50 fokos hőségben sem veszít szilárdságából ez a speciális alumínium-acél sodrony. A technológiát a miskolci Fux Zrt-nél fejlesztették ki. A cégvezető márciusban azt mondta: terveikhez uniós forrásokat is fel akarnak használni.
"Olyan időszak kezdődik az innovatív kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek reményük van arra, hogy az európai uniós pályázatokban sokkal nagyobb szerepet kaphatnak, mint eddig bármikor." - mondta Barkóczi István, a Fux Zrt. tulajodonos-vezérigazgatója.
2014 és 2020 között 3,3 milliárd euró uniós forrást használhat fel Magyarország, 33-szor annyit, mint 1990 és 1999 között és tripláját a 2004 és 2006 közötti összegnek. Az ipari fejlesztésekkel kapcsolatban akár már ebben a hónapban megjelenhetnek az első pályázatok.
"Itt már várható az, hogy akár már júniusban megjelennek az első kiírások, itt alapvetően még egy szálat kell elvarrni a kormányzatnak, hogy a cégeknek érvényesíteni kell-e vállalásaikban a plusz fő foglalkoztatási vállalást." - mondta Trombitás Zoltán, az Erste Bank EU irodairodavezetője.
2008-2009-es válság idején a mélybe zuhantak a mutatók. Most viszont, jórészt a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának és az alacsony alapkamatnak köszönhetően újra beindult a hitelezés. Az egyik kereskedelmi bank régióvezetője szerint a vállalkozásoknak érdemes kihasználni ezt a helyzetet.
"Most én javaslom mindenkinek, hogy ezt a kedvező fix kamatozású hiteleket, amit a hitelprogram biztosít forint oldalon és az Eximbank deviza oldalon, azzal éljenek, mert ez a kegyelmi állapot nem fog sokáig fennmaradni. - mondta Sumi Csaba, az Erste Bank régióvezetője.
Magyarország az elmúlt húsz évben jelentős csökkentette különbségét a németekhez képest, de még így is nagyobb a lemaradás, mint Csehországban, Szlovákiában vagy Lengyelországban. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök egy üzleti fórumon azt mondta: előbb vagy utóbb be kell vezetni az eurót Magyarországon.
"A külkereskedelemtől, turizmustól ennyire függő ország, amelynek szomszédai Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és feltételezem, hogy később Románia és Horvátország is belép az eurózónába, mi nem lehetünk sziget." - mondta Bod Péter Ákos, Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász.
Az üzleti fórumon szó esett arról is, hogy jelentősen nőtt az export, főleg a mezőgazdasági kivitel az utóbbi években, de még mindig elsősorban az uniós források dinamizálják a gazdaságot. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy 2020 után várhatóan csak visszatérítendő támogatásokat lehet majd az Uniótól kapni, így érdemes kihasználni a most futó, még vissza nem térítendő forrásokat.
Kriza Ákos: Miskolcnak biztonság kell, létbiztonság és közbiztonság
Seszták Miklós közölte, hogy így kell, ilyen elhivatottan és eltökélten kell vezetni egy várost, mint ahogy azt Kriza Ákos és csapata teszi.
Seszták Miklós kiemelte: 2010-ben Miskolcon új időszámítás kezdődött. A gazdasági értelemben legyengült immunrendszerű város négy év alatt önfenntartóvá vált. Az adósságkonszolidációban 36 milliárd forinttól szabadult meg Miskolc, ami új mozgásteret nyitott a fejlesztéseknek.
– Az utóbbi három és fél évben 92 milliárd forint fejlesztési forrás hasznosult Miskolcon, ami 7 milliárd forintos működési támogatással egészült ki – fogalmazott a miniszter.
Miskolc ma már az elsők között van Győr és Kecskemét mellett. A kormányzat is erős bástyaként tekint a városra. 2013-ban kiemelt fejlesztési központ lett Miskolc.
Az ipari fejlődés mellett a Miskolc gazdaságának másik tartópillére a turizmus. Jelentősen nőtt a vendégéjszakák száma a városban. A miniszter megemlítette a Digitális Közösségi Programot, amely először Miskolcon indult be, 17 ezer résztvevő kapott számítógépet és informatikai tudást.
Seszták Miklós beszéde végén bejelentette, amiről korábban hírt adtunk, hogy négy és fél milliárd helyett 8 milliárd forintot adhat a kormány a diósgyőri stadion fejlesztésére. Erről napokon belül dönt a kabinet. Ebből a pénzből egy 15 ezer nézőt befogadó UEFA 4-es aréna épül Miskolcon.
Kriza Ákos: Miskolc fejlődési pályára állt
A polgármester évértékelőjében kiemelte, hogy az elmúlt évben a miskolciak háromszor nyilvánítottak véleményt a kormányzatról, az önkormányzatról és az ellenzék nyújtotta alternatívákról. A választások napján jött el az igazság pillanata. Áprilisban az egyik mandátumot a Fidesz-KDNP nyerte meg, a másikat a szocialisták. Kriza Ákos elmondta: ez elgondoltatta, hogy hogyan végezhetnének jobb munkát. Májusban, az európai parlamenti választásokon a 160 szavazókörből 155-ben nyert a Fidesz–KDNP, 4 helyen a Jobbik, míg egy helyen, a Számozott utcákban az MSZP.
Az őszi önkormányzati választáson minden várakozásukat felülmúlták. 2010-ben 15 mandátumot nyert a Fidesz–KDNP a városi közgyűlésben, akkor sokan mondták, ilyen még egyszer nem lesz. Lett: 2014-ben 16 mandátumot szereztek. Ezt a bizalmat köszönte meg a polgármester.
A miskolci gazdasági modell
Gazdasági szempontból is sokat fejlődött Miskolc – folytatta Kriza Ákos. Több mint 4 ezer új munkahely jött létre a városban, a közmunkásokat nem számítva. 2013-ban betelt a Mechatronikai park, így új területet, a Déli Ipari Parkot jelölték ki. Itt az első beköltöző a japán Takata lett, a gyár – bár sokan nem hitték – határidőre elkészült. Már most 300-an dolgoznak ott és 2016-ra ezren fognak. Fejleszt a Bosch is, ahol az elkövetkező években újabb több száz munkahely jön létre..
A régió legnagyobb szállítmányozó cége, a Waberer’s Szemerey ide telepítette régiós központját, és 2014-ben 160 kamionnal bővítette miskolci telephelyét.
Szintén a városvezetés munkaadóbarát hozzáállását és stratégiai szemléletét tükrözi – mondta a polgármester, hogy a Vodafone 2014-ben 240 új munkavállalóval bővítette miskolci ügyfélszolgálati központját – ezt a munkahelyteremtő fejlesztést az önkormányzat 130 millió forinttal támogatta.
2010 óta folyamatosan bővítette kapacitását és létszámát a 100%-ban magyar tulajdonú, miskolci gyökerekkel rendelkező műanyagipari cég, a Star Plus, aminek eredményeként mára 360-an dolgoznak a vállalatnál.
A miskolci munkaerő mellett a kormányzat is letette a voksát – folytatta Kriza Ákos – amikor úgy döntött, hogy az Országos Segélyhívó Központ Miskolcon jön létre. Ez az 5 milliárd 450 millió Ft-os beruházás újabb 450 miskolcinak biztosít megélhetést.
2014-ben elkészült Közép-Európa legnagyobb műemlék beruházása, a diósgyőri vár, aminek augusztus óta 83 700 látogatója volt, akik közül 55 ezren ingyen tekintették meg a felújított műemléket. Csak 2015 januárjában 1798-an voltak rá kíváncsiak a történelmi emlékre. Épül a tapolcai strand is, amire két hete kapott a város egymilliárd forint újabb forrást, hogy az idén nyáron már a medencékben hűsölhessenek a miskolciak és az ide látogatók.
„Fészekrakók” ki, egyetemisták be
Megnégyszerezték a közterület-felügyelők létszámát, és léptek a „fészekrakós” ügyekben. Miskolc közbiztonságának legkritikusabb pontja a nyomornegyedek környéke.
– Ez nem cigányügy, nem szegényügy, hanem közbiztonsági, közegészségügyi kérdés – fogalmazott a polgármester.
Több mint 100 „fészekrakós” lakásból költöztették ki azokat, akik jogellenesen kerültek oda és helyükre egyetemisták költözhettek.
A polgármester tájékoztatott, hogy a nyomortelepek felszámolásában és a „fészekrakós” házak rendbe tételében kapott hideget-meleget. A baloldaliak jogvédősködtek, a radikális jobboldalon jogtiprásra akarták rávenni a polgármestert. Kriza Ákos leszögezte: a város a jogot minden esetben betartva folytatja a rendteremtést a városban.
– Nem állunk meg félúton, továbbra is cél a rendteremtés. Miskolcnak biztonság kell, létbiztonság és közbiztonság – mondta Kriza Ákos.
– Megépítjük a stadiont, elkészül a tapolcai strand, bontjuk a nyomortelepeket és óvodákat építünk. Idén a Salkaházi-programban nemcsak pénzügyi támogatás, de programok is várnak az idősekre – zárta idei terveit Kriza Ákos.
A polgármester végül három pontban összegezte programját: munka, biztonság és közös jövő.
Az évértékelőt teljes egészében rögzítette a Miskolc TV. A felvételt pénteken 19.30 órakor láthatják a nézők.
Szenvedélyük a bor – ötéves az Asztaltársaság
Egy borverseny utáni beszélgetésből alakult meg 2009-ben a Miskolczi Pincék Asztaltársasága. Így cz-vel a Miskolcz. Már a név is jelzi, hogy az egyesület számára a hagyományőrzés az egyik legfontosabb szempont. Nem tágítanak attól az elképzeléstől, hogy vissza kell adni Miskolcnak azt, ami az övé. Évtizedekkel ezelőtt igazi társasági élet volt az Avason, a pincék előtt és a pincékben folyt a társalgás és a bor. Nem volt igazi miskolci polgár az, akinek nem volt pincéje.
A Rákosi- és a Kádár-rendszer ezt is tönkretette, és most sok helyen az enyészeté lett a régi hangulat. Éppen azért alakult meg az asztaltársaság, hogy visszahozza presztízsét Miskolcon a borkészítésnek.
Berta Béla, az egyesület elnöke hosszan sorolta, hogy mi történt az elmúlt 5 évben az egyesületben. A bormustrák és versenyek mellett ma már állandó résztvevői például az Operafesztiválnak. Élére álltak a Miskolc Város Bora versenynek, de szerveztek saját dalárdát is. 2012-ben pedig a város közönsége Nívódíjjal ismerte el munkájukat. Berta Béla kiszámolta, hogy az öt év alatt 69 rendezvényt szerveztek, így egy évre 13,8, egy hónapra pedig 1,15 program jutott.
Az egyesületnek ma már 60 tagja van, a jeles alkalmon újabb három tag tette le az esküt. Az lehet rendes tagja az asztaltársaságnak, akinek Miskolcon pincéje van és borával elnyeri a nagytiszteletű vezetőség tetszését.
Az asztaltársaságnak hat borlovagja van: Barta Gábor, a Szent Márton Borlovagrend lovagja, Berta Béla, a Szent Márton Borlovagrend lovagja, borkövet, Deák Imre, a Szent Márton Borlovagrend lovagja, borkövet, Németh László, a Szent Márton Borlovagrend lovagja, borkövet, Tóth Béla, a Szent Márton Borlovagrend lovagja, Mészáros András, a Lillafüredi István Nádor Borlovagrend lovagja.
Invalid Scald ID.
Az asztaltársaság tagjai nagyon tisztelik a bort, de esküjükben is megemlékeznek arról a kitételről, hogy „ a bornál mindig erősebb leszek.”
Félórát bírt Jenner a Diósgyőrben, a vége döntetlen
A kezdőcsapatba jelölte Tomiszlav Szivics Julian Jennert annak ellenére, hogy csak egyszer edzett együtt a diósgyőriekkel. A mester azt mondta az m1-en a meccs előtt, hogy meg akarta nézni, milyen állapotban van a holland játékos. Jenner végül félórát töltött a pályán, majd cserét kért, helyette Barczi Dávid állt be.
A meccs egyébként az első félidőben nagyon nem kötötte le a szurkolókat, mindkét oldalon voltak próbálkozások, de igazi helyzet nem. Győri oldalon Rudolf Gergely, míg a DVTK-ban Gosztonyi és Griffiths játszott jól.
Julian Jenner azt mondta a félidőben, hogy nagyon élvezte a játékot, de most csak ennyit bírt. Nagyon boldog, hogy újra pályán lehet és reméli, hogy máskor többet tud segíteni a csapaton.
A legnagyobb dicséret most is a diósgyőri szurkolóknak jár, akik az ETO-Parkban is hangosabbak, mint a hazai drukkerek. Zúg a Csak a Diósgyőr és az Aki diósgyőri ...
A második félidőben felélénkült a mérkőzés, felváltva forogtak veszélyben a kapuk. Utána a hazai csapat vette át a kezdeményezést, aminek a 71. percben meg is lett az eredménye. Rudolf passzából Priskin rúgott gólt, 1-0-ra vezetett a Győri ETO.
A Diósgyőrnél pedig azt láthatta a közönség, hogy a második félidőben beállt Takács Tamás cserét kért. A kényszerű változtatás után Marjanovics lépett pályára, aki 5 perc múlva gólt rúgott. 1-1! A találat a DVTK-nak adott erőt, egyre több helyzetet dolgozott ki, de a győzelmet nem tudta megszerezni. A hosszabbításban a Győr is megszerezhette volna második gólját, de végül maradt a döntetlen.
Tomiszlav Szivics a mérkőzés végén azt mondta: az első félidőben óvatos játékot kért csapatától, nehogy megint hátrányba kerüljenek. Ennek ellenére a második félidőben a Győr szerzett vezetést. A mester szerint az ETO Parkban a döntetlen nem rossz eredmény.
OTP Bank Liga, 13. forduló:
Győri ETO FC-Diósgyőri VTK 1-1 (0-0)
Győr, 2500 néző, v: Erdős
gólszerzők: Priskin (71.), illetve Marjanovic (76.)
sárga lap: Lipták (33.), Kamber (49.), Wolfe (82.), illetve Takács T. (64.), Elek (90.)
Győr: Kocic - Wolfe, Lipták, Lang, Dinjar - Pátkai, Kamber, Strestík (Andric, 27., Trajkovic, 80.), Koltai (Priskin, 56.) - Martínez, Rudolf
DVTK: Antal - Eperjesi, Szalai V., Kádár, Husic - Gosztonyi, Bori (Takács T., 56., Marjanovic, 72.), Elek, Jenner (Barczi, 32.) - Bacsa, Griffiths
