Gazdasági kérdésekről tárgyalt csütörtöki ülésén a városi közgyűlés. A képviselők elsősorban a 2014 és 2019 közötti gazdasági programról mondták el álláspontjukat, de szóba került a Diósgyőri vár fejlesztése és a Bagolyvár átépítése is.

Fodor Zoltán (MSZP) a fészekrakókról és a nyomortelepekről elküldött emberekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy nekik segítő kezet kell nyújtani.

Badány Lajos (Jobbik) azt mondta: aggasztó, hogy csak autóipari cégek települnek Miskolcra. Szerinte ez az iparág az egyik legsérülékenyebb.

Kovács László (Fidesz-KDNP) kormányzati forrásokra hivatkozva azt mondta: a Patec után újabb cégek keresik a miskolci betelepülés lehetőségét. Ez óriási előrelépés.

Simon Gábor (MSZP) arra tett javaslatot, hogy a város foglalkozzon saját energiabiztonságával. Kérdezte továbbá, hogy miért nem épült meg a villamosvonal a TAKATA gyárig, amiről korábban szó volt. Beszélt a DAM területének fejlesztéséről és arról, hogy mi nincs a gazdasági programban.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz-KDNP) azt mondta: az ellenzék jogtalanul kritizál, a tények Miskolc fejlődése mellett szólnak.

Kovács László (Fidesz-KDNP) felsorolta az ipari fejlesztések mellett az közlekedési és stadionberuházást, majd megkérdezte: mikor volt nagyobb fejlődés Miskolcon a mostaninál?

Pakusza Zoltán (Jobbik) úgy érzi, a gazdasági program és a valóság nincs összhangban egymással.

Soós Attila frakcióvezető (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: mi az, ha nem tény, hogy fejlesztik a strandot, a közösségi közlekedést és a stadiont. Az ellenzék javaslatot nem tett a gazdasági programhoz, csak kritizálnak – fogalmazott a frakcióvezető. Azt csináljuk, amit ígértünk – mondta Soós Attila.

Bartha György (MSZP) arra kérte a városvezetést, hogy a Diósgyőri vár fejlesztése miatt kisajátított telkek tulajdonosaival nagyvonalúan bánjon.

Tompa Sándor (DK) azt kérdezte: hova kellett volna elküldeni javaslataikat a gazdasági programhoz, mert ők ezt nem tudták és szerinte egyébként is törvénysértő a javaslat, mert a szabott hat hónapon túl került a közgyűlés elé.

Kriza Ákos válaszul elmondta: azok a gazdasági és turisztikai fejlesztések, amelyeket most tervez a város, évtizedekre fejlődő pályára állítják a várost. A Miskolc-Kassa ipari tengelyre egymilliós gazdasági térségként tekint Európa.

Tompa Sándor (DK) szerint a Bagolyvár felújítása „törvényesített lopás”. Kriza Ákos arra biztatta a képviselőt, hogy ha törvénytelenségről tud, tegyen feljelentést vagy szóljon neki, majd ő tesz.

Novák Józsefné (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a Bagolyvár áldatlan állapotban van, a felállított konténer a lakosok kiszolgálására nem méltó. Ezért kell fejleszteni. Az új épületben lesz több bérletpénztár, kerékpár kölcsönző, turisztikai központ, büfé. Az emeleten az MVK irodái lesznek. Az épület fűtése geotermikus energiával lesz megoldva. A peronokon pedig térfigyelő kamerákat szerelnek fel.

Pfliegler Péter alpolgármester azt mondta: örömmel fogadnak minden befektetőt Miskolcon, azért nem fognak valakit elutasítani, mert az autóipari. - Miskolc leszálló ágban van? Egy frászt, épp az ellenkezője – mondta az alpolgármester. - Sokan bíznak Miskolcban és nekünk is bíznunk kell. Egyre többen költöznek a városba. Miskolc a közép-kelet európai térség legnagyobb geotermikus energiát felhasználó városa. Ugyanez igaz a hulladékgazdálkodási rendszerre. Az alpolgármester megnyugtatta a Diósgyőri vár környékén élőket is, hogy a kisajátítás tisztességes lesz, a telkek tulajdonosai megfelelő összeget kapnak ingatlanjaiért - fogalmazott az alpolgármester.

Kiss Gábor alpolgármester arról beszélt, hogy a modern városok programja nem egy leszakadó, hanem felemelkedő város képét mutatja. Ha a kormány ezer hektáros területet vásárol ipari park számára Miskolcon, akkor azt is támogatni fogja, hogy oda komoly cégek költözzenek. Ha összeadjuk a turisztikai fejlesztési pénzeket, akkor összességében 10 milliárd forintot tudnak fordítani ilyen feladatokra, ami korábban soha nem látott fejlődést eredményez.

Kiss János alpolgármester több példával illusztrálta, hogy az, ami a gazdasági programban van, nem mese, hanem a valóság. Nem azért lett kiemelt fejlesztési terület Miskolc, mert a kormány a térképre nézett és kellett egy hely keleten, hanem azért, mert a város ezt megérdemelte. Már a TAKATA döntése is meggyőző volt, most pedig már elkezdődött a versenyfutás Miskolcért. A vállalatok és a kormányzat bizalmát megszerezni nagyon nehéz, és ez Miskolcnak most sikerült. Még nagyobb feladat viszont ezt megtartani, ezen dolgozik a városvezetés is.