Az alig több mint négyezer fős városrészt egyébiránt ez évben harmadik alkalommal ellenőrzi a Miskolci Önkormányzati Rendészet, ami az ott élők elégedettségére szolgál. „Engem megnyugtat, hogy időnként megjelennek itt a mi utcánkban a rendészek. Többször láttam már itt rendészeti kocsit, ami abból a szempontból is jó, hogy elriasztja a tolvajokat, meg, ha úgy adódik, az illegális lakásfoglalókkal szemben is eljárást indítanak” – mondja Nagy Ferenc József, aki szerint ezen a környéken alapvetően csend van és nyugalom. A hatvanhét éves nyugdíjas férfi hiteles forrásnak minősül, hiszen 1953 óta lakik a Kőpad utcában. Ugyanezt erősíti meg a pár házzal lejjebb élő Benkó István is, aki családjával lakik Pereces ezen utcájában, 2000-től.

A helyiek nyugalmát csak a Kőpad utca legtetején élő Bandi bácsi ordítozása zavarja meg időnként, de róla is kiderül, inkább ön-, mint közveszélyes. Az idős férfi nincs túl jó bőrben, próbálunk szóba elegyedni vele, de kissé zavartnak tűnik, furcsán artikulál, miközben a kerítésbe kapaszkodva, egy késsel hadonászik. „Vele nem fognak tudni zöldágra vergődni” – mondja az egyik szomszéd, ugyanakkor azt is egybehangzóan állítják, soha nem ártott senkinek, afféle „magának való, bolondember.”

A rendészeti akciócsoport ellenőrizni próbálja a férfi adatait, de az nem közreműködő. Végül kiderül, esetében jogsértést nem igen tapasztalnak, ám a gyámhivatalt értesíteniük kell, ők fogják eldönteni, szükség lesz-e orvosi beavatkozásra az egyedül élő, leépült férfinek.

Fotó: F. Kaderják Cs.

A csütörtöki ellenőrzés a Kőpad utca mellett kiterjedt Pereces több pontjára, mint például a Bellervölgy, a Bollóalja dűlő, a Kodály Zoltán út, az Erenyő völgy, a Tehéntánc dűlő, a Koncsorgó, valamint a Debreczeni Márton téren található ingatlanokra. Az ellenőrzések hatására az elmúlt időszakban javult a helyzet a városrészben, ezt nem pusztán az itt élők állítják, hanem a Miskolci Önkormányzati Rendészet osztályvezetője, Kovács László Csaba is, akivel a helyszínen beszélgettünk. Mint mondta, „javuló tendenciát tapasztalunk a városrészben, egyre kevesebb olyan ingatlant regisztrálunk, amit illegálisan vettek igénybe, valamint egyértelműen kevesebb oltatlan és kóbor kutyával találkozni a környéken.”

Illegális szemétégetés, rossz gyermektartási körülmények miatt azonban még mindig érkeznek lakossági bejelentések – tudtuk meg. Ottjártunkkor rendőri intézkedésre is sor került, ugyanis betöréses lopás nyomaira bukkantak egy magántulajdonban levő ingatlanban, a Koncsorgó dűlőben. „Pereces tekintetében ketté kell választanunk a városrészt, egyrészt a sűrűbben lakott, főúthoz közelebb eső, valamint a ritkábban lakott, úgynevezett telkes övezetre – hangsúlyozta Kovács László Csaba, hozzáfűzve, jellemzően ez utóbbiról érkeznek lakossági bejelentések.

Takács János osztályvezető-helyettes arról számolt be, hogy a razzia során 429 ingatlant, valamint 193 személyt, ebből 49 kiskorút ellenőriztek, a gyerekek mindannyian igazoltan voltak otthon. Lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztását 11, míg szemétszállítási szerződés hiányát 4 esetben regisztrálták. A perecesi ellenőrzés során 2 oltatlan eb került a hatóság látókörébe, és illegális hulladéklerakást is észleltek a rendészet emberei, mintegy 4 köbméter szemetet találtak.

A konferencián a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Miskolc Megyei Jogú Város is képviseltette magát, hogy beszámoljanak a konkrét gazdaságfejlesztési programról, amelynek meghatározó elemei a turizmus és az agrárszektor fejlesztése.  Ez utóbbi kiemelt helyen kezeli a kertészetet, az állattartást, a vízgazdálkodást, s ezzel összefüggésben a helyi termékeket.

A Széchényi Programiroda szervezésében zajló konferencián a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program aktualitásairól, a projekt céljairól, és a korábbi évekhez képest beállt változásokról adtak tájékoztatást, s ezzel együtt ismertették a megye 2104-2020 közötti területfejlesztési  programjait. Fukker Gabriella 11 tematikus célt fogalmazott meg, amely meghatározta a Magyarország számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásának tervezési stratégiáját. Elemezte az innováció alapú, a hatékonyságorientált, valamint a túlélés alapú gazdasági társaságok működését és a számukra elérhető uniós források pályázati lehetőségeit. A főosztályvezető fontosnak tartotta kiemelni, hogy elsőként azt az új működési környezetet kell megérteni, amely alapvetően különbözik a korábbitól. Ennek kapcsán felvázolt hét prioritási tengelyt - azokat zászlóshajónak nevezve-, melyek a 2014- 2020 közötti időszakban meghatározóak lesznek a gazdaságfejlesztésben. Ez a kis-és középvállalkozások (KKV-k), az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a turizmus (T), az energia, (E), valamint a foglalkoztatás és képzés (F+K)  támogatása.

A turizmus kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelten támogatják az UNESCO, illetve egyéb hazai és nemzetközi védelem alatt álló természeti értékeket, épített örökségeket. Az energiára irányuló támogatási lehetőségekről szólva kifejtette, egyaránt pályázható lesz az infrastrukturális, továbbá a gépek, berendezések korszerűsítését megcélzó támogatás. Arról is tájékoztatást adott, hogy jelenleg még folyamatban van az operatív programok egyezetése az Európai Bizottsággal. Számos támogatási lehetőség nyílik majd - mondta -, ugyanakkor vissza nem térítendő támogatásra a későbbiekben csak nagyon indokolt esetben lehet majd pályázni. A vidéket érintő gazdaságfejlesztési koncepcióról szólva kiemelte, hogy az agrárszektorra épülő feldolgozóipar különös hangsúlyt kap az elkövetkezendő időszakban. Beszélt arról is, hogy az Európai Unió által fejlesztendő területnek minősített településeken összességében – Pest megyét leszámítva minden megye ide tartozik –, mintegy 7 millió ember él, melyből 2,5 millió ember dolgozik. Ezen gazdasági környezet legfőbb jellemzőjének a szűk piacot, a minimális mozgási lehetőséget jelölte meg. Hozzátette azt is, általában elmondható, hogy „a regionális operatív programok teljesítenek a legjobban, ez esetben az elszámolások zökkenőmentesek.”

Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy 2013 januárjában a megyei önkormányzatok szerepe és feladatköre megváltozott, a korábbi intézményfenntartó funkció helyett a területfejlesztési feladatok kaptak prioritást. Elmondta, tavaly a helyzetértékeléssel, a gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési, és foglalkoztatásbővítési stratégiák kidolgozásával megkezdődött a munka. A három lábon álló program első része a stratégiai fejlesztés, második maga az operatív program, harmadik pedig a stratégiai környezet vizsgálata – foglalta össze. Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a fejlesztésekhez mintegy 49,5 milliárd forint értékű támogatás áll rendelkezésre a területi operatív programból, amihez társul a járások finanszírozására további 27 milliárd forint. Török Dezső lapunknak arról beszélt, gondoskodni fognak róla, hogy az érintettekhez eljussanak ezen komplex gazdaságfejlesztésre épülő pályázati lehetőségek. Mint mondta, egyrészt a helyi önkormányzatoknak is érdekük, hogy kommunikálják mindezt, hiszen nekik kell a fejlesztési terveket elkészíteniük a helyi gazdaság szereplőinek bevonásával. Emlékeztetett arra, hogy a pályázati rendszer megváltozásának okán az önkormányzatoknak a jövőben nem kell pályázatokat írniuk. „Tulajdonképpen fejlesztési tervek fognak egymással versenyezni”– emelte ki Török Dezső. „Amikor a pályázati kiírások megtörténnek és a források rendelkezésre állnak, akkor terveink szerint településről településre járva, egyfajta roadshow keretében, teljes körű tájékoztatást adunk mindezekről.    

 „A vidékfejlesztési program elkészült, a közös agrárpolitika csaknem egy hete mindenki számára elérhető”– utalt Hódi Ágota, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) osztályvezetője arra a hatásvizsgálatra, amely a zöldség-gyümölcs ágazat vidékfejlesztési politika keretében történő fejlesztési eszközeiről számol be. Legfontosabbnak a tudás, valamint az innováció átadását jelölte meg, ezzel együtt az agrárgazdaság versenyképességének növelését.  Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy „a vidéki munkahelyeket megőrizzük, a kisebb gazdaságoknak differenciált segítséget nyújtsunk, amely hatására nő a versenyképesség, a termelési, valamint a jövedelembiztonság.” A zöldség-gyümölcs ágazat korszerűsítése révén megvalósuló beruházások között kiemelt helyet kap a kertészet. Ezen belül az ilyen típusú ültetvények modernizálása, a kertészet technológiai és eszközfejlesztése, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra energiahatékonyságának javítása, valamint a vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés. Felhívta a figyelmet az új támogatási konstrukciókra, illetve az agrárgazdaságfejlesztési koncepción belül azokra a területekre, melyek kiemelten támogatottá válnak a közeljövőben. A vízgazdálkodás célú, valamint a kertészeti beruházások mellett az állattenyésztés, a kis méretű gabonatárolók létesítése,  szárítók korszerűsítése kap prioritást, s olyan típusú kockázatmegelőző beruházások, mint például a jégháló, vagy a talajgenerátor telepítés.  

Bánhidai Csilla, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársa a 2014-2020 időszakot a turizmus, valamint a K+F vonatkozásában elemezve elmondta, hogy a lakosság és a képzett munkaerő helybentartása a legfontosabb cél. „Humánerő tekintetében is azokra az erőforrásokra kell  alapozni, amelyek helyben vannak”– mutatott rá. Felhívta a figyelmet a decentralizált programcsomagokra, ezzel együtt a város és a vidék kapcsolatának erősítésére. Ennek jegyében támogatják a kisléptékű útfejlesztéseket is, amely ez esetben azt jelenti, hogy a fő közlekedési utakat becsatlakoztatnák a kisebb településekre. A humánerő helyben tartását a fiatal nők munkába visszaállításával is segítenék, ezért a kisebb településeken is kiemelt támogatást kapnak a hagyományos gyermeknevelési intézmények mellett a családi napközik. Ezek kialakítására jelentős forrásokat különítenek el.  A közösségépítést szolgálja, hogy kísérleti jelleggel bevezették a helyi civil szervezetek, vállalkozások és az önkormányzat együttműködését szorgalmazó együttes pályázati lehetőséget.

„76,5 milliárd forint a megye számára elérhető forrás, amelyből Miskolc kerete 33,2 milliárd forint ” – kezdte előadását Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere, aki a fejlesztési stratégia bemutatása kapcsán első ízben arról beszélt, hogy egy Mega Ipari Park kialakítása a legfőbb cél, info-és tudásparkkal, barnamezős beruházásokkal. Emlékeztetett arra is, hogy a közeljövőben a források 60%-át a gazdaságfejlesztésre költhetik a települések, így Miskolc is. Kifejtette, hogy a városfejlesztés átfogó célja egy magas hozzáadott értékű, versenyképes gazdaság megteremtése. A most elkészült, 30 évre előretekintő koncepció ezzel együtt egy élhető környezet, vonzó városkép kialakítását célozta meg. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy ez idáig a források jelentős részét városrehabilitációra fordították, az elkövetkezendő időszakban különféle kiadáscsökkentő, energiahatékonyságot növelő beruházások is zajlani fognak. Megkezdődik a funkció nélküli belvárosi épületek átalakítása, munkahelyteremtési céllal – mondta. Ezzel párhuzamosan emlékeztetett arra, hogy Miskolcot a kormány kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította, az elkövetkezendőkben a zöldmezős ipari beruházások kapnak majd prioritását. Miskolc vezetése fontosnak tartja, hogy a helyiek ne hagyják el a települést, az erre vonatkozó stratégia markánsan szerepel a fejlesztési programban is.

Kiss Gábor a javuló életminőség feltételei közé sorolta, hogy „növelni kell az egy főre eső jövedelmet Miskolcon”, ezzel együtt elérendő célként fogalmazta meg, hogy a fővárosi, valamint a vidéki megyei jogú városok jövedelmi viszonyai között jelenleg regisztrálható jelentős különbséget lefaragjuk. Ugyancsak fontos eleme a programnak a növekvő biztonság megteremtése, amely jelenti a személyes védelem mellett a környezet védelmét, azon belül pedig különösképp az árvízvédelmet. Konkrét példákkal szolgált a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egymásra építésének kiaknázási lehetőségeiről. Itt említette meg, hogy GINOP a turisztikára, mint gazdaságfejlesztő elemre tekint, s ezt a lehetőséget is kihasználva Miskolc azt a célt fogalmazta meg, hogy a vendégéjszakák számát a jelenlegi 2,4-ről 5-re növeljék, melyet a város ékszerdobozainak - Miskolctapolcának, valamint Diósgyőr-Lillafüred - további fejlesztésével kívánnak elérni.  A turizmuson belül az ökoturizmus kiemelt helyen szerepel a városfejlesztési stratégiában, ugyanakkor a borsodi megyeszékhely hírnevét öregbítő kulturális fesztiválok támogatása is prioritást élvez, s tovább erősítenék – a történelmi Avas rehabilitációjával –, a borturizmust.

Az ”Új úton Tokaj” projekt – mint az a nevéből is kitűnik - változást szorgalmaz a településen, s az összefogást hangsúlyozza. Miképp azt Simon Csaba elmondta, „a borvidék fejlődése érdekében rendkívül fontos, hogy jó kapcsolatot teremtsünk, s harmonikusan összedolgozhassunk egyrészt a településen élőkkel, másrészt Tokaj-Hegyalja falvaival, városaival. Enélkül ugyanis nem lehet fejlődési pályára állítani pátriánkat”. Jelenleg kardinális probléma, hogy a szomszédos településekkel alacsony az együttműködési kedv, ehelyett a rivalizálás jellemző.

A Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy ölelésében fekvő, festői szépségű borváros polgármester-jelöltje úgy véli, hogy a település természeti értékei sincsenek megfelelően kiaknázva. Simon Csaba nagy reményeket fűz például ahhoz, hogy amennyiben a település határában valóban van kitermelhető termálvíz, annak kinyerésével és hasznosításával egyrészt alternatív energiát állítanának elő, másrészt a fürdőkultúra lokális megteremtésével Tokaj idegenforgalmát növelhetnék. Az egykoron szebb időket megélt, több évszázados borászati hagyománnyal rendelkező város – dacára annak, hogy páratlanul szép természeti és építészeti értékekkel van megáldva, ráadásul világörökségi helyszín -, a lehetőségekhez képest alacsony turistaforgalmat bonyolít, és a vendégéjszakák számát is jelentősen növelni lehetne. Dr. Simon Csaba és képviselőtársai egy új, dinamikus Tokajt szeretnének felépíteni, amely az elkövetkezendő esztendőkben bebizonyítaná, hogy méltó központja és valódi jelképe az ismert borvidéknek.

A Fidesz-KDNP helyi jelöltje nem folytat struccpolitikát, Tokaj gyenge pontjait is felvázolta a nyilvános polgármesteri programjában. Hite szerint ugyanis „egy problémát akkor tudunk megoldani, ha nem söpörjük azt szőnyeg alá”. Ennek apropóján beszélt arról, hogy belátható időn belül meg kell oldani, a Kopasz-hegyen  lévő dűlőutak szilárd burkolattal való megépítését. Ez nemcsak munkahelyeket teremtene, de jelentősen növelné a jelenleg nehezen megközelíthető szőlőterületek értékét is. De sok álmatlan éjszakát okoz a helybélieknek az átmenő kamionforgalom is – különösképp a Tarcali úton-, ezt az állapotot is tarthatatlannak ítélte meg a polgármesterjelölt. Az infrastrukturális hiányosságok mellett beszélt lapunknak a helyi társadalom jellemzőiről is, megtudtuk, hogy magas a kvalifikált munkaerő a településen, de nagy az elvándorlás, a lakónépesség csökkenésének, elöregedésének tendenciáját figyelhetjük meg Tokajban is.

Mindazonáltal számos aktív egyesülettel és civil szerveződéssel büszkélkedhet a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekvő, polgárias miliőt tükröző kisváros, és neves kulturális programoknak, többek között országos kisugárzású, nagy hagyományoknak örvendő írótábornak ad otthont. Olybá tűnik tehát, hogy van bőségesen potenciál a közel négyezer ötszáz főt számláló, romantikus hangulatot sugárzó városban, valamilyen oknál fogva ez idáig mégsem sikerült igazán prosperálóvá tenni Tokaj-Hegyalja centrumát. A polgármester-jelölt felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány Tokaj-Hegyaljának fontos szerepet, kiemelt pénzügyi forrásokat biztosít a következő néhány esztendőben, s arra kérte a település lakóit, ne hagyják, hogy ez a hatalmas lehetőség elússzon, támogassák a Fidesz-KDNP-t a vasárnapi helyhatósági választáson, hogy Tokaj és a kormány sikeresen együttműködhessen.  A történelmi borvidéken tehát a csapatmunka a záloga annak, hogy Tokaj szőlővesszei a közeljövőben olyan nektárt csepegtessenek, amely nem pusztán a borászoknak, de a térség teljes lakosságának életszínvonalbéli emelkedését ígéri.                        

„Az elmúlt napok legjelentősebb üzenete, hogy a hatalmas külföldi tőkével rendelkező bankok esetében is lehet sikereket elérni, ha összefogunk” - mondta egy edelényi lakossági fórumon Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese csütörtökön, utalva a bankok elszámoltatására irányuló, második devizahiteles törvény elfogadására. Répássy – aki Loj Balázs, a Fidesz-KDNP helyi polgármester-jelöltje, valamint Demeter Zoltán országgyűlési képviselő meghívására érkezett Edelénybe - emlékeztetett arra is, hogy idén júliusban fogadta el az Országgyűlés a devizahiteleseket  megsegítő első törvényt, novemberben pedig jön a harmadik.

„A devizahiteles válságot jogi értelemben is meg akarja oldani” - fogalmazott az államtitkár, s hatalmas lépésnek minősítette, hogy a kormány fogyasztóvédelmi alapon megfordította a bizonyítási terhet, melynek értelmében a bankoknak kell bizonyítani, hogy tisztességes feltételeket ajánlottak. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy ezt a helyzetet a bankok meglehetősen nehezen fogadják el. „Márpedig a jövőben nem úgy lesz, hogy a bank az erős, a hitelfelvevő magyar állampolgár pedig a gyenge láncszem a hitelezési kapcsolatban”- mutatott rá. Répássy azt is leszögezte, amennyiben bebizonyosodik, hogy a bankok részéről egyoldalú kamat,-  vagy költségemelés történt, akkor az érintett szerződések semmisek.” Az árfolyamrést tisztességtelen trükknek nevezte, s felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országgyűlés ezért azt semmisnek minősítette. Beszélt arról, hogy ez idáig összesen 79 per indult a Fővárosi Törvényszéken, amelyből 59 esetben első fokon igazat adott az állam ügyvédeinek, s ezáltal a hitelkérelmezőnek a bíróság. Lakossági kérdésre arról is tájékoztatta a helybélieket, hogy mindez a vállakozói szerződésekre is vonatkozik, ám - míg a fogyasztókat törvény védi – addig gazdasági társaságok esetben önállóan kell kezdeményezni az eljárást.

Kitért továbbá arra, hogy a törvény nem pusztán a közvetlenül érintetteknek jelent segítséget, hiszen fogyasztói tipusú banki hitelszerződése közel 1, 4 millió magyar embernek van. A magyar devizahiteladósok terhei, így mintegy 1000 milliárd forinttal fognak csökkeni. Több ízben felmerült – mutatott rá az államtitkár -, hogy a devizahitelt érdemes lenne hibás terméknek minősíteni. Jelezte ugyanakkor, hogy ez nagyon komoly veszélyeket rejt magában, hiszen ez esetben az eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz „a banknak van pénze, a hitelfelvevőnek nincs lakása”- példázta a helyzetet a szakpolitikus. Ez a lehetőség ezért zsákutcába vezet, miáltal többen elveszíthetnék otthonukat. A kormány szándéka pedig éppen ennek az ellenkezője, a lakosság védelme a bankokkal szemben- fogalmazott. A kormány azon tervéről is beszélt, hogy a devizahitelt - mint hitelezési terméket – meghatározott időn belül szeretnék kivezetni a magyar piacról. A félreértések elkerülése végett leszögezte, hogy nem áll szándékukban büntetni a bankokat, pusztán azt fogják visszakövetelni rajtuk, amit törvénysértő módon elvettek a magyar ügyfeleiktől.

Répássy Róbert a rezsicsökkentés kapcsán így fogalmazott, „továbbra is az vezérli a kormányt, hogy a közműszolgáltató cégek extraprofitját visszategye az emberek zsebébe”. A rezsicsökkentés egyébiránt a borsod megyei településen kardinális kérdés, a lakosság életszínvonala ugyanis lényegesen rosszabb az országos átlagnál. Az államtitkár ezután a sajátos edelényi helyzetet értékelve, így üzent a helybélieknek; „most hallottam az Önök szomszédságában a mondatot, miszerint az autó is megy kormány nélkül, de kormánnyal azért mégis könnyebb vezetni”. Létfeltételnek nevezte a település és a kormány közötti jó kapcsolatot.

„Sok feladat vár ránk Edelényben- mondta Loj Balázs, a Fidesz- KDNP polgármester-jelöltje, majd így folytatta -, sikeresebb lenne a városunk, ha békességben, a munkára koncentrálva dolgozhatnánk a településünkért”, amivel a helyi politikai megosztottságra utalt. A Fidesz- KDNP polgármester- jelöltje fiatalos, lendületes kormányzást ígér Edelénynek, s ennek megvalósítására határozott programja van. A „Négy pillér” nevet viselő polgármesteri program első pontja a munkahelyteremtés - Edelényben ez a legégetőbb probléma -, melyet vállalkozásösztönzéssel kíván támogatni. Hosszasan beszélt a második pillérről, a turizmusról. Emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban átadott, komplex felújításon átesett L’ Hullier-Coburg-kastély gyönyörű ugyan, ám nívós kulturális programok hiányában nem tudja helyben tartani a turistákat. „A kastélyra nagy az érdeklődés, ám másfél óra alatt megnézik a látogatók, s elmennek Edelényből. Szeretnénk elintézni, hogy maradjanak tovább”- mondta. Harmadik pillérként ennek okán a kulturális fesztiválok támogatását helyezte kilátásba, majd pedig a város védelméről szólt, főképp a csapadékvíz elvezetésének megoldásáról.      

Végezetül Demeter Zoltán, a térség országgyűlési képviselője osztotta meg gondolatait az edelényiekkel. Arra emlékeztetett, hogy mindig akkor járt jól egy település, ha a kapcsolódási pontokat kereste a kormánnyal. Miképp a politikus fogalmazott, „államtitkár úr látogatása és gondolatai megerősítenek bennünket abban, hogy a kormány nem engedte el Edelény kezét. Jó érzés meggyőződni róla, hogy nem vagyunk egyedül” – folytatta, e mondatnak pedig különös jelentősége van a helyiek számára. „Fogjunk össze, bizalommal és hittel álljunk a Fidesz- KDNP helyi polgármester- jelöltje, Loj Balázs, valamint az önkormányzati képviselőjelöltek mellé” - kérte a református lelkész, országgyűlési képviselő.  

„Önöknek hatalmas lehetőségeik vannak, hiszen komolyi ipari kultúrával rendelkeznek” - eképp szólította meg a helybélieket Kósa Lajos azon a hétfő esti nyílt ülésen, amelyet Tiszaújváros Tanácsadó Testülete szervezett a lakosságnak. A Fidesz ügyvezető alelnöke rámutatott arra az anomáliára, miszerint Tiszaújvárosnak - a helyi iparűzési adóból - pénze van, ugyanakkor semmiféle elképzelése nincsen a helyi szocialista vezetésnek arra vonatkozóan, hogyan lehetne prosperálóvá tenni a kisvárost. A fórumon Csikász Gábor, Tiszaújváros Tanácsadó Testületének egyik tagja arról számolt be, hogy az elmúlt négy esztendőben a település mindösszesen 32 millió forintot pályázott meg, ami véleménye szerint arra utal, hogy nincsenek fejlesztési ötletei a kisváros vezetőinek.

Mint mondta, két fejlesztési irány van a szocialista fejekben Tiszaújvárosban, ez pedig nem más, mint a „térkő meg a pad.” Csikász Gábor ennek okán úgy értékelte a helyzetet, nem is csoda, hogy az aktív népesség egyre inkább elvándorol, az elmúlt időszakban az alig 16. 000 főt számláló iparvárost csaknem kétezren hagyták el- figyelmeztetett. Kósa Lajos drámainak nevezte mindezt, s érthetetlennek tartja, Tiszaújváros MSZP-s vezetése miért nem mozdítja a kisujját sem pályázati források bevonására, amivel élhetőbbé és vonzóbbá tenné a meglehetősen leamortizált, szürke iparvárosi hangulatot árasztó települést. Debrecen polgármestere egyedinek nevezte ezt a fajta passzivitást, miképp mondta, a legapróbb falvak is tele vannak településfejlesztési ötletekkel. 

„A demokráciában Önök választják a település vezetőségét” - szólította meg a közönséget az alelnök utalva arra, hogy a helyhatósági választásokon a tiszaújvárosiak kezében lesz a döntés, tudnak-e azonosulni a jelenlegi baloldali vezetőkkel, vagy leváltják azokat. Ezzel összefüggésben emlékeztetett a Fidesz-KDNP azon gazdaságfejlesztési programjára, melynek értelmében az uniós források mintegy hatvan százalékát, több mint háromezerötszáz milliárd forintot fordítanak a kis-és középvállalatok fejlesztésére a következő ciklusban.  „Ne forduljanak el a gyökereiktől, csak fogalmazzák újra Tiszaújvárost” - mondta, s egyszersmind azt is világossá tette, hogy a településfejlesztési politikát a következő négy esztendőben a regnáló kormány, a Fidesz- KDNP fogja meghatározni. „Működjenek együtt velünk” – ajánlotta az alelnök a helyi polgároknak.

A népszerű politikus ezúttal sem rejtette véka alá véleményét, miszerint „minden településnek olyan vezetése van, aminőt megérdemel”- citálta kissé átszabva, s a helyi viszonyokra lefordítva Széchenyi gondolatait.  Kósa ezt követően párhuzamba állította Tiszaújvárost és Kiskunhalast, mondván, hogy mindkét település a szocialista nagyiparnak köszönheti kialakulását és identitását. Kiskunhalast értékelve ugyanakkor megjegyezte, hogy a település vezetőségének jövőképe van, s mindent megtesznek a város felvirágoztatásért.

„Menjenek és nézzék meg a mai Kiskunhalast - ajánlotta az egybegyűlteknek az alelnök, úgy folytatva, hogy a dél-alföldi település - ékes példája az újjászületésnek, az összefogásnak. Tiszaújvárosban is vannak lehetőségek” - mondta végezetül Kósa Lajos, aki a város prosperálását úgy tudja elképzelni, hogy olyan helyi értékekre alapuló kis-és középvállalkozások alakulnak, amelyek sikeresen együttműködnek a vegyiparral.  Efféle recepteket adott arra vonatkozóan, hogy Tiszaújvárosban ne a „lassan elhaló, szocialista nagyipar romjait lássa az ember. Kár lenne érte”- foglalta össze a jobboldali politikus. 

Cziberéné Bencze Magdolna, a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje a szocialista passzivitás ellenpontjaként a „Lendület Programot” ismertetve egy markáns és energikus fejlesztesi politikát vázolt fel, mely kapcsán úgy fogalmazott, „élhető, modern, európai kisvárost szeretnénk építeni”. Az informatikát tanító, három gyermeket nevelő édesanyának a munkahelyteremtésre, s ezzel párhuzamosan a fiatalok helyben tartására is határozott elképzelése van, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy mindezek megvalósításához elengedhetetlen a kormány támogatása.

A program lezárásaként a rezsicsökkentés folytatásáról és a bankok elszámoltatásáról kérdezték a Fidesz ügyvezető alelnökét, aki ez utóbbi kapcsán arra emlékeztetett, hogy a 2. világháború óta soha, senki nem számoltatta el a bankokat. Kósa Lajos egyértelművé tette, hogy a lakosság támogatása nélkül ezen intézkedéseket nem tudta volna meghozni a Fidesz-KDNP.

Mengyi Roland, a térség országgyűlési képviselője végezetül a testületet munkásságáról szólt, tagjait bemutatva így fogalmazott. „Szakmájukban és személyükben egyaránt elismert tiszaújvárosi férfiakbl áll össze a csapat, akiknek véleményük és jó gondolataik vannak a helyi közéletről, politikáról, amelyeket hajlandóak nyilvánosan is megosztani.” Az országgyűlési képviselő azt is hangsúlyozta, sok értékes gondolat van a helyiek fejében, amikor most vasárnap szavazni fognak, arról is döntenek, engedik-e, hogy mindez Tiszaújváros épülését szolgálja.