A konferencián a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Miskolc Megyei Jogú Város is képviseltette magát, hogy beszámoljanak a konkrét gazdaságfejlesztési programról, amelynek meghatározó elemei a turizmus és az agrárszektor fejlesztése.  Ez utóbbi kiemelt helyen kezeli a kertészetet, az állattartást, a vízgazdálkodást, s ezzel összefüggésben a helyi termékeket.

A Széchényi Programiroda szervezésében zajló konferencián a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program aktualitásairól, a projekt céljairól, és a korábbi évekhez képest beállt változásokról adtak tájékoztatást, s ezzel együtt ismertették a megye 2104-2020 közötti területfejlesztési  programjait. Fukker Gabriella 11 tematikus célt fogalmazott meg, amely meghatározta a Magyarország számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásának tervezési stratégiáját. Elemezte az innováció alapú, a hatékonyságorientált, valamint a túlélés alapú gazdasági társaságok működését és a számukra elérhető uniós források pályázati lehetőségeit. A főosztályvezető fontosnak tartotta kiemelni, hogy elsőként azt az új működési környezetet kell megérteni, amely alapvetően különbözik a korábbitól. Ennek kapcsán felvázolt hét prioritási tengelyt - azokat zászlóshajónak nevezve-, melyek a 2014- 2020 közötti időszakban meghatározóak lesznek a gazdaságfejlesztésben. Ez a kis-és középvállalkozások (KKV-k), az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a turizmus (T), az energia, (E), valamint a foglalkoztatás és képzés (F+K)  támogatása.

A turizmus kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelten támogatják az UNESCO, illetve egyéb hazai és nemzetközi védelem alatt álló természeti értékeket, épített örökségeket. Az energiára irányuló támogatási lehetőségekről szólva kifejtette, egyaránt pályázható lesz az infrastrukturális, továbbá a gépek, berendezések korszerűsítését megcélzó támogatás. Arról is tájékoztatást adott, hogy jelenleg még folyamatban van az operatív programok egyezetése az Európai Bizottsággal. Számos támogatási lehetőség nyílik majd - mondta -, ugyanakkor vissza nem térítendő támogatásra a későbbiekben csak nagyon indokolt esetben lehet majd pályázni. A vidéket érintő gazdaságfejlesztési koncepcióról szólva kiemelte, hogy az agrárszektorra épülő feldolgozóipar különös hangsúlyt kap az elkövetkezendő időszakban. Beszélt arról is, hogy az Európai Unió által fejlesztendő területnek minősített településeken összességében – Pest megyét leszámítva minden megye ide tartozik –, mintegy 7 millió ember él, melyből 2,5 millió ember dolgozik. Ezen gazdasági környezet legfőbb jellemzőjének a szűk piacot, a minimális mozgási lehetőséget jelölte meg. Hozzátette azt is, általában elmondható, hogy „a regionális operatív programok teljesítenek a legjobban, ez esetben az elszámolások zökkenőmentesek.”

Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy 2013 januárjában a megyei önkormányzatok szerepe és feladatköre megváltozott, a korábbi intézményfenntartó funkció helyett a területfejlesztési feladatok kaptak prioritást. Elmondta, tavaly a helyzetértékeléssel, a gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési, és foglalkoztatásbővítési stratégiák kidolgozásával megkezdődött a munka. A három lábon álló program első része a stratégiai fejlesztés, második maga az operatív program, harmadik pedig a stratégiai környezet vizsgálata – foglalta össze. Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a fejlesztésekhez mintegy 49,5 milliárd forint értékű támogatás áll rendelkezésre a területi operatív programból, amihez társul a járások finanszírozására további 27 milliárd forint. Török Dezső lapunknak arról beszélt, gondoskodni fognak róla, hogy az érintettekhez eljussanak ezen komplex gazdaságfejlesztésre épülő pályázati lehetőségek. Mint mondta, egyrészt a helyi önkormányzatoknak is érdekük, hogy kommunikálják mindezt, hiszen nekik kell a fejlesztési terveket elkészíteniük a helyi gazdaság szereplőinek bevonásával. Emlékeztetett arra, hogy a pályázati rendszer megváltozásának okán az önkormányzatoknak a jövőben nem kell pályázatokat írniuk. „Tulajdonképpen fejlesztési tervek fognak egymással versenyezni”– emelte ki Török Dezső. „Amikor a pályázati kiírások megtörténnek és a források rendelkezésre állnak, akkor terveink szerint településről településre járva, egyfajta roadshow keretében, teljes körű tájékoztatást adunk mindezekről.    

 „A vidékfejlesztési program elkészült, a közös agrárpolitika csaknem egy hete mindenki számára elérhető”– utalt Hódi Ágota, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) osztályvezetője arra a hatásvizsgálatra, amely a zöldség-gyümölcs ágazat vidékfejlesztési politika keretében történő fejlesztési eszközeiről számol be. Legfontosabbnak a tudás, valamint az innováció átadását jelölte meg, ezzel együtt az agrárgazdaság versenyképességének növelését.  Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy „a vidéki munkahelyeket megőrizzük, a kisebb gazdaságoknak differenciált segítséget nyújtsunk, amely hatására nő a versenyképesség, a termelési, valamint a jövedelembiztonság.” A zöldség-gyümölcs ágazat korszerűsítése révén megvalósuló beruházások között kiemelt helyet kap a kertészet. Ezen belül az ilyen típusú ültetvények modernizálása, a kertészet technológiai és eszközfejlesztése, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra energiahatékonyságának javítása, valamint a vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés. Felhívta a figyelmet az új támogatási konstrukciókra, illetve az agrárgazdaságfejlesztési koncepción belül azokra a területekre, melyek kiemelten támogatottá válnak a közeljövőben. A vízgazdálkodás célú, valamint a kertészeti beruházások mellett az állattenyésztés, a kis méretű gabonatárolók létesítése,  szárítók korszerűsítése kap prioritást, s olyan típusú kockázatmegelőző beruházások, mint például a jégháló, vagy a talajgenerátor telepítés.  

Bánhidai Csilla, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársa a 2014-2020 időszakot a turizmus, valamint a K+F vonatkozásában elemezve elmondta, hogy a lakosság és a képzett munkaerő helybentartása a legfontosabb cél. „Humánerő tekintetében is azokra az erőforrásokra kell  alapozni, amelyek helyben vannak”– mutatott rá. Felhívta a figyelmet a decentralizált programcsomagokra, ezzel együtt a város és a vidék kapcsolatának erősítésére. Ennek jegyében támogatják a kisléptékű útfejlesztéseket is, amely ez esetben azt jelenti, hogy a fő közlekedési utakat becsatlakoztatnák a kisebb településekre. A humánerő helyben tartását a fiatal nők munkába visszaállításával is segítenék, ezért a kisebb településeken is kiemelt támogatást kapnak a hagyományos gyermeknevelési intézmények mellett a családi napközik. Ezek kialakítására jelentős forrásokat különítenek el.  A közösségépítést szolgálja, hogy kísérleti jelleggel bevezették a helyi civil szervezetek, vállalkozások és az önkormányzat együttműködését szorgalmazó együttes pályázati lehetőséget.

„76,5 milliárd forint a megye számára elérhető forrás, amelyből Miskolc kerete 33,2 milliárd forint ” – kezdte előadását Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere, aki a fejlesztési stratégia bemutatása kapcsán első ízben arról beszélt, hogy egy Mega Ipari Park kialakítása a legfőbb cél, info-és tudásparkkal, barnamezős beruházásokkal. Emlékeztetett arra is, hogy a közeljövőben a források 60%-át a gazdaságfejlesztésre költhetik a települések, így Miskolc is. Kifejtette, hogy a városfejlesztés átfogó célja egy magas hozzáadott értékű, versenyképes gazdaság megteremtése. A most elkészült, 30 évre előretekintő koncepció ezzel együtt egy élhető környezet, vonzó városkép kialakítását célozta meg. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy ez idáig a források jelentős részét városrehabilitációra fordították, az elkövetkezendő időszakban különféle kiadáscsökkentő, energiahatékonyságot növelő beruházások is zajlani fognak. Megkezdődik a funkció nélküli belvárosi épületek átalakítása, munkahelyteremtési céllal – mondta. Ezzel párhuzamosan emlékeztetett arra, hogy Miskolcot a kormány kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította, az elkövetkezendőkben a zöldmezős ipari beruházások kapnak majd prioritását. Miskolc vezetése fontosnak tartja, hogy a helyiek ne hagyják el a települést, az erre vonatkozó stratégia markánsan szerepel a fejlesztési programban is.

Kiss Gábor a javuló életminőség feltételei közé sorolta, hogy „növelni kell az egy főre eső jövedelmet Miskolcon”, ezzel együtt elérendő célként fogalmazta meg, hogy a fővárosi, valamint a vidéki megyei jogú városok jövedelmi viszonyai között jelenleg regisztrálható jelentős különbséget lefaragjuk. Ugyancsak fontos eleme a programnak a növekvő biztonság megteremtése, amely jelenti a személyes védelem mellett a környezet védelmét, azon belül pedig különösképp az árvízvédelmet. Konkrét példákkal szolgált a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egymásra építésének kiaknázási lehetőségeiről. Itt említette meg, hogy GINOP a turisztikára, mint gazdaságfejlesztő elemre tekint, s ezt a lehetőséget is kihasználva Miskolc azt a célt fogalmazta meg, hogy a vendégéjszakák számát a jelenlegi 2,4-ről 5-re növeljék, melyet a város ékszerdobozainak - Miskolctapolcának, valamint Diósgyőr-Lillafüred - további fejlesztésével kívánnak elérni.  A turizmuson belül az ökoturizmus kiemelt helyen szerepel a városfejlesztési stratégiában, ugyanakkor a borsodi megyeszékhely hírnevét öregbítő kulturális fesztiválok támogatása is prioritást élvez, s tovább erősítenék – a történelmi Avas rehabilitációjával –, a borturizmust.