Minden kérdés szóba került a keddi köznevelési kerekasztalon. Nem volt tabutéma és a megjelölt út is eredményekhez vezethet, ezért elégedett volt Horvát Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a tárgyalás után. Pilz Olivér szerint viszont sokan hiányoztak a kerekasztal mellől.

– Egyelőre annyi történt, hogy egy problémahalmaz fel lett vetve, majd különböző témacsoportokba lett szétválogatva a kerekasztalnál. Azt érzékeljük ugyanakkor, hogy a gyakorló pedagógusok képviselői továbbra sincsenek olyan számban jelen, mint amennyire illene – mondta a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke.

Mást mondott a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója a tegnapi kerekasztal-megbeszélés után, véleménye szerint elérte eredményét a megbeszélés. Madarász Péter a három órás ülés után azt mondta: minden fél meghallgattatott és minden fájó téma elhangzott.

Az emberi erőforrások minisztere pedig az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: bővül az igazgatók hatásköre, átalakul a Klik költségvetése, de szó volt a pedagógusok bérének emeléséről is. Balog Zoltán hozzátette: az ingyenes tankönyvellátás rendszere is komoly megtakarítást jelent a családoknak. Erre a célra eddig 15 milliárdot fordítottak.

– Már ebben a félévben szeretnénk megoldani az igazgatók pénzügyi, gazdálkodási lehetőségeit egy igazgatói bankkártyával. A KLIK költségvetésének átalakítása is azonnal intézkedést igényel – hangsúlyozta a miniszter.

A Herman Gimnázium nyílt levele után Balogh Zoltán még januárban Miskolcra látogatott Kriza Ákos kérésére, hogy az asztal mellett ülve tárgyaljanak az oktatás nehézségeiről. Miskolc polgármestere akkor is kiemelte, számos olyan értékes ötlet, felvetés elhangzott itt, amikre a miniszter helyben megadta a választ.

Pilcz Olivér szerdán azt mondta, hogy a pedagógusok heteken belül létrehozzák a Klebelsberg Központi Közalkalmazotti Tanácsot. Ehhez azonban előbb tankerületi szintű közalkalmazotti szövetségek létrehozására van szükség országszerte.

     A közösségi közlekedésből tavaly kivont járműveket a Lillafüredi Kisvasútért Alapítvány vásárolta meg az MVK-tól, hogy motorkocsivá alakítsa. Mátrai Imre, a Lillafüredi Kisvasútért Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, a motorkocsinak az lesz a különlegessége, hogy mind a két irányban lesz vezetőállás. Tehát a két villamos első részét fogják összekapcsolni. Mind a két irányba le tudják majd engedni, és fel tudjuk venni az utasokat.

A technológiai megoldásokon két mérnökcsapat dolgozik. Tervek már vannak, de a megvalósításhoz pályázati forrásokat keresnek.

– Az egyik mérnökcsapat a villamos forgóvázait fogja megvalósítani a pályázati forrásból. Ez nyilván még tervezet, megvalósítási irány. A másik pedig az elektromos hajtást – ismertette Mátrai Imre.

Az alapítvány tervei szerint a bécsi villamosokból elektromos meghajtású, energiatárolós motorkocsi lesz majd, ami az Északerdő Zrt. Lillafüredi Állami Erdei Vasútján közlekedik.

Az MVK piros villamosai 12 éven át szállították az utasokat Miskolcon. A vállalat hatot tartott meg belőlük. Ebből vásárolt meg kettőt a kisvasútért alapítvány. Négy régi bécsi szerelvény pedig még gazdára vár.

Az egész belvárost bulinegyeddé varázsolják a zenekarok egészen vasárnap estig. A nyitónapon először lép fel miskolci szabadtéren az Ismerős Arcok, de pénteken sem lesz hiány meglepetésből. A szervezők tűzijátékkal is készülnek.

– Három színpad lesz idén is: a Szent István téren, az Erzsébet téren és a Szinva teraszon – mondta Bíró Tibor, a Becherovka Miskolci Kocsonya Farsang főszervezője. – Tulajdonképpen egyedi tematikája a Szinva teraszon lévő színpadnak van, amely családi és gyermekprogramokat kínál elsősorban. A két nagyszínpadon pedig a műfaji változatosságnak kívánunk megfelelni.

A kocsonya és a Belga már elválaszthatatlanok. Tavaly egy kis technikai malőr is volt a hideg miatt, de a srácok tettek róla, hogy fel se tűnjön.

– Az ilyesmi elő szokott fordulni, de amúgy nagyon várjuk mindig, mínusz 10 fokban is, reméljük most nem lesz mínusz 10 fok, fesztiválhangulat van – mondta Bauxit, a Belga egyik alapító tagja. – Félmeztelen emberek rohangálnak, mintha egy sátorban lépnénk fel nyáron, valamilyen fesztiválon. Ez tök jó téllezáró, tavaszindító esemény. Nagyon drukkolunk, hogy végre hóesésben is játszhassunk.

A Belga már a nyitónapon discóvá varázsolja majd a miskolci éjszakát. A srácok azt ígérik, játszanak majd az új albumukról, de a régi Belga-slágerek sem maradnak el.

     Egyetlen gombnyomás és már nyílik is az ajtó, azért, hogy a mentőautók ki- vagy beállhassanak – a most átadott új épületrészben már modern technika segíti a mentősöket. Breitenbach Géza, az Országos Mentőszolgálat Észak-magyarországi régió regionális igazgatója ismertette, fontos cél volt a felújításkor, hogy a mentőautók hívás esetén könnyen ki tudjanak vonulni.

– Itt minden garázsra automata kapu került, tehát gombnyomásra, amikor a kollégák már közelítenek a garázs felé, kinyitják az ajtót. Régen nagy, nehézkes vasajtókat kellett kinyitni és bezárni – fűzte hozzá.

A most átadott új épületrészben új szociális blokk is létrejött és korszerűbb lett a mentőállomás műszaki része. Az épületre 90 millió forint uniós pénzt fordítottak, sőt az informatikai rendszert is fejlesztették, megkönnyítve ezzel az irányító csoport munkáját és új autók is érkeztek.

– Kétszáz új mentőautó beszerzése is megtörtént, illetve egy mentőorvosi kocsit a program keretein belül vásároltunk – mondta Breitenbach Géza. Az új autó február második felétől járja majd a miskolci és megyei utakat.

    Igazi különlegesség, hogy Szabó Máté élő, mai előadássá frissítette a Sybillt. A többek között Dolhai Attila, Frankó Tünde, Fischl Mónika és Vadász Zsolt szereplésével bemutatott operett valódi dráma, zenei betétekkel. Kicsit ködös, kicsit operettes mese az „én” és a „mi” közötti harcról. Arról, hogy a férfiak néha mikre képesek egy nőért.

– Az embernek az a feladata, hogy ahhoz a közönségréteghez is szóljon, akik ilyesmivel nem találkoztak – fogalmazott a darab kapcsán a rendező. – Akár el is zárkóznak előle és egyszerre szóljon azokhoz is, akik valamiféle elvárással jönnek, azoknak valamilyen módon újat kell nyújtani. Azok pedig, akik ilyennel még nem találkoztak, azoknak meg fel kell nyitni a szemét, és megmutatni, hogy miért érdemes az ilyesmit látni.

     Egyre több jogászhallgató lenne bírósági végrehajtó. Azt mondják, azért, mert az egyik legjobban fizető állás a jogi diplomával rendelkezőknek. Berzeviczi Márk joghallgató például úgy vélekedik, hogy az ügyvédi szakma már telített, a végrehajtói azonban még „kiaknázatlan” terület.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara az egyetlen az országban, ahol van mintatárgyaló. Az együttműködésnek köszönhetően még tovább bővül a gyakorlati képzési lehetőség. Torma András rektor úgy fogalmazott az együttműködési megállapodás szerdai aláírása alkalmával, hogy az a különböző gyakorlati képzésekben, a bírósági végrehajtók képzésében, továbbképzésében, a joghallgatók gyakorlati képzésében és a különböző pályázatokban érhető majd tetten.

– A Miskolci Egyetem valószínűleg azért vívta ki a bírósági kar vezetőinek a figyelmét, mert a legjobb jogi karok között vagyunk az oktatói kiválóság tekintetében – hangsúlyozta Torma András.

A jogszabályi változás okán a végrehajtóknak is jogi végzettséggel kell rendelkezniük. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ezért a legjobb oktatókra bízná a végrehajtók továbbképzését. Schadl György elnök hozzátette, szervezetüknek is utánpótlásra van szüksége.

– Az egyik legjobb magyarországi jogi kartól, a Miskolci Egyetemtől szeretnénk majd felvenni az ifjú tehetségeket, megismertetni őket a szakmával, és ebben a szakmában tudni őket – mondta.

A Magyar Bírósági Végrehajtási Kar a Miskolci Egyetem mellett együttműködési megállapodást kötött a pécsi és a győri egyetemmel is, de a szegedi egyetem bevonását is tervezik, hogy végrehajtóik minden országrészben megfelelő szakképzéshez jussanak.

Megállapodási szerződést írt alá csütörtökön a Miskolci Egyetem és a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum vezetése. Ezzel a budapesti középiskolákba is eljut a Miskolc-Hejőkeresztúri KIP Regionális Módszertani Központ pedagógiai elve.

– Nagyon sok a hátrányos helyzetű és alulmotivált gyerek, és pontosan ezt a módszert találjuk az egyik legjobb módszernek, hogy ezeket a gyerekeket segítsük, hogy motiváltabbak legyenek, hogy bejárjanak az iskolába – mondta Herczeg Mária, a Weiss Manfréd Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma tagintézmény-vezetője.

A Weiss Manfréd iskola mellett másik tíz budapesti középiskolában vezetik be a borsodi módszert. Ennek egyik legfőbb jellemzője, hogy csoportban tanulnak a diákok.

– Budapesten két SNI-s gyerekekkel foglalkozó intézmény van – mondta Valló Péter, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum főigazgatója. – Én azt gondolom, hogy nyitott kapukat döngetünk ezzel a témával, és igazából mi egy szemléletmód-váltást szeretnénk végrehajtani a teljes, ránk bízott szakképzési szegmensben, és ennek az egyik útja, hogy módszertani megújulást kell az intézményeinkben bevezetni.

A Komplex Instrukciós Program kidolgozása egy, a Miskolci Egyetem által elnyert pályázatnak köszönhető. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő módszertani központot tavaly év végén adták át az egyetemen.   

– A módszertan alapvetően az általános iskolára került kidolgozásra – mondta el Torma András, a Miskolci Egyetem rektora. – Ezt a projekt keretében fölvittük a középiskolákra és a szakközépiskolákra, és most már ezek szerint ötre emelkedik azon képző helyeknek a száma, amelyek középiskolában fogják a módszert megvalósítani.

A Budapesti Komplex Szakképzési Centrummal való együttműködésnek köszönhetően több mint hatszáz pedagógus sajátíthatja el a Hejőkeresztúron már használt és bevált szakmai programot. A módszer lehetővé teszi a tanárok számára, hogy az osztályokat csoportokra bontsák, ezzel segítve a tanulók közötti tudásbeli és kifejezőképességbeli különbségek feloldását.

     A három színpad közül egy idén is a gyerekeké lesz és hogy az idősebb korosztály is jól szórakozzon, a többi színpadon számos koncerttel várják az érdeklődőket.

Bíró Tibor, a Cine-Mis Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette, a Hooligans, a Magashegyi Underground, a Paddy and the rats, vagy Aradszky László is a fellépők között van.

– Úgy gondolom tehát, hogy széles skálán fog mozogni a kínálat. És mindemellé még egy nagyon komoly gasztronómiai és kézműves kínálat fog társulni – fűzte hozzá.

     Vizet mérnek a Búza téri görög katolikus székesegyházban. A ma megszentelt vízből vihettek haza a hívek az ünnepi liturgia után. Vízkereszt napján a szent háromság megjelenését ünnepli az egyház. Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban.

– Testi és lelki jólét segítésére szolgál – mondta Papp András, a Miskolc-belvárosi Görög Katolikus Egyházközség és Nagyboldogasszonyról nevezett püspöki székesegyház parókusa. – Ezt viszik haza a híveink, és egész évben ezzel a szentelt vízzel a szentségkiszolgálást, gondolok itt a keresztségre, valamint a különböző szentelmények megáldását végezzük. Ilyen szentelmény húsvétkor a pászkaszentelés, a gyümölcsszentelés augusztusban, vagy a búzaszentelés, amikor a termésre kérjük Isten áldását.

A karácsonyi díszeket vízkereszt napján szokás leszedni a fákról. A kidobott fákat a szemetes mellé kell tenni, mert a MiReHuKöz munkatársai onnan szállítják el őket, először most szombaton.

– A társasházi övezetben szombati napokon gyűjtjük vissza a fenyőfákat január elejétől január 31-ig, folyamatosan – mondta Ladányi Kubus Valéria, a MiReHuKöz Nonprofit Kft. PR- és marketing munkatársa. – Ezúton szeretnénk kérni a társasházak és lakásszövetkezetek képviselőit, hogy a lakótársak nagyjából egy helyre gyűjtsék össze a fenyőfákat a könnyebb és hatékonyabb begyűjtés érdekében.

A magánházas övezetben a megszokott kommunális hulladékgyűjtési napokon gyűjtik be a fákat, január végéig. A feleslegessé vált famennyiség karitatív célokat is szolgál. A cég tüzelőanyagnak ajánlja fel. A maradékot pedig Hejőpapiban komposztálják.