Újraindul a Füst-öl kampány – több száz szülő szokott le a dohányzásról
A dajkáknak fontos szerepük van a példamutatásban. Hegedűs Istvánné például emiatt néhány éve a dohányzásról is leszokott. A Gárdonyi Géza Katolikus Óvoda dajkája elmondta, mintát nyújtanak a gyerekeknek, ezért aztán nem szerencsés, ha a kicsik érzik rajta a füstszagot. Ugyanakkor – fűzte hozzá – az egészsége megőrzése miatt is fontosnak tartotta, hogy lerakja a cigit.
Az óvodában sokan gondolták hasonlóképp, ezért aztán csatlakoztak a dohányzásellenes kampányhoz. Az óvónők és a szülők is egy hónapig vállalták, hogy nem gyújtanak rá. Maguk a gyerekek ellenőrizték, hogy a szülő betartja-e a fogadalmát. Fekete és piros pontokkal értékelték őket. Fekete pontból idővel egyre kevesebb volt.
Bálint Teodóra, a Gárdonyi óvodapedagógusa sikeresnek ítélte a programot. Mint mondta, tudnak olyan szülőről, nagyszülőről, aki ennek hatására csökkentette, vagy teljesen el is hagyta a cigarettát.
A Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya és a Rákellenes Liga idén hetedik alkalommal írja ki a pályázatot a megye óvodáinak. Virág Judit, a liga miskolci alapszervezetének vezetője elmondta, a pályázatot a rák világnapján, február 4-én hirdették meg. Március végéig lehet nevezni az óvodásoknak, és azok szüleinek, illetve az óvodában dolgozóknak. Egyetlen feltétel van, hogy négy hétig nem szabad rágyújtani – emelte ki.
A kampány célja, hogy a dohányzást elutasító magatartás már óvodás korban kialakuljon. Az elmúlt négy évben csaknem 100 óvónő, és 300 szülő vállalta a füstmentességet, többségük egy hónap után sem gyújtott rá.
Gyöngyfűzéssel a méhnyakrák ellen
A figyelemfelhívó kampányt Miskolcon első alkalommal hirdette meg a Rákellenes Liga, a Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya és a József Attila Könyvtár. A legszebb alkotásokat a könyvtárban díjazták. Ezeket a gyerekek nőnapra ajándékba adhatják női családtagjaiknak.
- Úgy gondoltuk, hogy ez egy olyan közös terület, ahol gyerekek, felnőttek, a mi kézműves tevékenységünk egyaránt belefér ebbe a pályázatba és nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek figyelmeztessék a felnőtteket, a szüleiket a szűrés fontosságára – mondta Pálfi Erika, a József Attila Könyvtár vezetője.
Igazságosabb lett a segélyezési rendszer
Battáné Tóth Zita szerint egy igazságosabb és átláthatóbb segélyezési rendszer jött létre 2015. március elsejétől. A rendszer átalakításával bővült az önkormányzatok mozgástere, és a finanszírozás is átalakult.
- A jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadást kompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerültek – mondta Battáné Tóth Zita, a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály főosztályvezetője.
A méltányossági közgyógy és ápolási díj, valamint az önkormányzati segély kikerült a szociális törvényből, ahogy a kötelezően biztosítandó lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás is.
A kétgyermekesek családi adókedvezménye az 2019-ig meg fog duplázódni. A családtámogatás, a nyugdíjak reálértékének megtartása, valamint a lakástámogatási és gyerekjóléti intézkedések – ezekről a fő intézkedési területekről Fűrész Tünde, helyettes államtitkár beszélt. A családi adó-és járulékkedvezményt már 2014-ben is a családok 94 százaléka igénybe tudta venni. A Gyed 2010-ben 50 százalékkal lett több és bevezették a Gyed extrát is, ami mellett január elsejétől már a gyerek féléves korától munkát lehet vállalni. Az államtitkár elmondta, a gyermekjóléti intézkedéseken keresztül elsősorban a családokat támogatják.
- Január elsejétől egy komplex új otthonteremtési program indult, amelynek több lába is van. Legfontosabb lába a családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK. De nagyon fontos az 5 százalékos áfa-csökkentés, az áfa-visszatérítés intézménye, az építési engedélyezési eljárásoknak a jelentős mértékű egyszerűsítése – mondta Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Az otthonok megtartására a devizahitelek kivezetése, az otthonok fenntartására pedig a rezsicsökkentés volt a megoldás, a helyettes államtitkár szerint. A családok lakhatási támogatása jelenleg is a kormány kiemelt célja.
Hamarosan jön a buszok éjszakája!
A CNG-k január vége óta folyamatosan érkeznek Tiszaújvárosról az MVK telephelyére. Ezeket ünnepli majd a város pénteken este. A programok már délután négy órakor elkezdődnek. Este fél 7-kor pedig Miskolc polgármestere adja át a CNG buszokat a miskolciaknak. De lesz lézershow, busz szimulátor, koncertek és számos gyerekprogram is.
Koczák Szilvia, a miskolci polgármesteri hivatal szóvivője hozzátette, a városháza aulájában elsősorban a kisebbeknek kínálnak érdekes programokat: tudományos játszóházzal, logikai játékokkal, csalafinta képek galériájával várják a gyerekeket, akik kipróbálhatják ügyességüket és gyorsaságukat, valamint betekinthetnek az ördöglakatok misztikus és rejtélyes világába is.
A 75 darabos, 40 szóló és 35 csuklós buszból álló flotta az MVK parkolójából gördül ki pénteken. Singlár Zsolt, az MVK Zrt. vezérigazgatója elmondta, egy teljesen új szolgáltatási színvonal lesz az egész városban, hiszen a buszok éjszakája rendezvény után valamennyi CNG autóbusz, 75 darab leváltja az elöregedett autóbuszállományt.
Szombattól már a környezetbarát, gázüzemű, alacsonypadlós CNG buszok közlekednek majd Miskolcon.
Felvidéki gyerekek látogattak Miskolcra
Egy csapat messziről jött iskolás, tanár és szülő érkezett a várhoz – Kassáról, a Felső-Bodrogközből és Gömör környékéről is jöttek, hogy lássák Nagy Lajos király várát. A szlovák iskolások még soha nem jártak itt. Pollák Bálint Levente úgy fogalmazott, a várban egy kicsit visszatekinthetünk a múltba, hogy milyen volt régen.
Egy kis fegyverismereti előadás után az Elit alakulat kiállítás volt a következő úti cél. Itt a Karos községnél 30 éve feltárt temetők leleteit ismerhették meg a vendégek.
A miskolci látogatás Az én március 15.-ém című, első alkalommal kiírt rajzpályázat jutalma volt. A versenyt tavaly hirdették meg szlovákiai magyar diákoknak, amit Magyarország Kassai Főkonzulátusa és a Miskolci önkormányzat is támogatott. Bitay Levente konzul elmondta, egy tanulmányi kirándulás keretében olyan helyszíneket célszerű megnézni, amik a magyarsághoz, a magyar identitás megőrzéséhez kapcsolódóan emblematikusak és fontosak lehetnek, és amiket itt Miskolcon láthatnak csak.
Ez a látogatás is a szlovák-magyar, Kassa-Miskolc kapcsolat erősítését szolgálta. Papp Ferenc kulturális tanácsadó kiemelte, Felső-Magyarországon Miskolc az a legnagyobb város, ami a hozzánk közeli, felvidéki magyarokra oda tud figyelni.
Furcsa helyzet az, amikor a tanár mondja, ne menj iskolába
Közösségi oldalon szervezkednek azok a szülők, akik hétfőn nem engedik iskolába gyereküket. Puskás Krisztina ötletgazda elmondta, ez egy szülői kezdeményezés, az akcióval pedig kifejezhetik, hogy kérik az oktatáspolitika, az oktatási rendszer változását.
– Pont úgy, mint egy tüntetésnél, itt is joga van mindenkinek eldönteni, hogy részt vesz benne, vagy sem – mondta.
A Miskolc Televízió által megkérdezett és érthető okokból kitakart iskolások, természetesen nem bánnák, ha hétfőn nem tanulnának. „Most ezért nem pocsékolunk el egy igazolást, a többség úgy sem fog bejönni, így nem tanulunk”; „Nem biztos, hogy megyek, ha anya elküld, akkor megyek” – ilyen vélemények is voltak.
Az említett közösségi oldal hozzászólásaiból kiderül az is, hogy a kezdeményezést sokan ellenzik. „Nem értem, miért kell megosztani a gyerekeket! A szülőknek kötelessége iskolába járatni a gyerekét!”; „Az iskolában nincs helye a politikának!” – olvashatjuk.
Egy másik kommentben ezt írják: „Van minden osztályban 2-3 bezsongott szülő, aki győzködi a többieket, hogy maradjon otthon a gyerek hétfőn… Szerencsére van olyan középiskola is, ahol nem merült fel komolyan a kérdés, sőt a tanárok is ellenzik az egészet, nem ezt tartják a megfelelő eszköznek” – írja egy másik kommentelő.
A témában megkérdeztünk egy nyugdíjas pedagógust is, aki szerint a tanárok gondjaira nem biztos, hogy ez a megoldás. Bodó Pálné magyar-történelem szakos tanár úgy fogalmazott: el kell mondani, mi nyomasztja az embert, mi a baj.
– Úgy látom, a kormány partner abban, hogy a tanároknak segítsen. Nem az utcán kell gyerekek és szülők bevonásával tiltakozni, hanem le kell ülni, elmondani, mi a gond és arra meg kell találni a megoldást. Ne legyen eszköz a gyerek, ne öltöztessék kockás ingbe őket, ne érezzék azt, hogy mi nyomja az ő vállukat – hangsúlyozta.
Erre hívta fel a figyelmet az ombudsman is. A napokban ugyanis több szülő azzal kereste meg, hogy maga a tanár kérte: ne engedjék aznap iskolába a gyerekeket. Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa nagyon aggályosnak tartja ezt, mert – rámutatott – furcsa helyzet áll elő akkor, amikor a tanár mondja azt, hogy a gyerek ne menjen be hétfőn az intézménybe.
– Nagyon nehéz helyzetben vannak azok a szülők, akik mégis úgy gondolják, hogy a gyereknek be kell menni az iskolába. Joggal tarthatnak ugyanis attól, hogy valamilyen hátrány éri őket – fűzte hozzá.
Az oktatási jogok biztosa elmondta, megkeresték őket azzal is, miszerint megállapodtak a szülők és tanárok, hogy amelyik gyerek bemegy az iskolába hétfőn, az menjen kockás ingben. Megint csak nehéz helyzetbe kerül a szülő, ha nem akar állást foglalni ebben a kérdésben, vagy kicsi a gyereke, és úgy gondolja, hogy elsős általános iskolásoknak nem kellene két csoportra szakadniuk az öltözékük alapján.
Volt iskola – folytatta Aári Tamás Lajos –, ahol a fali újságra vagy kihelyezett papírra kellett felírniuk a gyerekeknek, ki jön be és ki nem hétfőn. Szülők aggódtak, hogy mi lesz ezekkel a listákkal, mi történik ezen információkkal az intézményben.
Az oktatási jogok biztosa leszögezte, mindenkinek joga van ahhoz, hogy a gondolatait elmondja, hogy szóljon ezek mentén. Ez egy önkéntes alapjog; mindenki szabadon dönthet arról, hogy szól vagy sem, de az iskola világában ez az önkéntesség nehezen értelmezhető. Kötelező bemenni, ez nem olyan, mint egy tér, ahová ha akarok, kimegyek tüntetni, ha nem, otthon maradok.
– Úgy gondolom, az iskolák akkor járnak el helyesen, ha nagyon figyelnek arra, hogy senkinek ne legyen bántódása, se annak, aki kifejezi a véleményét, se azoknak, akik úgy döntenek, hogy nem vesznek részt az akcióban. Nem okozhatnak hátrányt nekik. Különleges helyzet az, amikor megharagszik egy tanár, azért, mert egy gyerek bemegy az iskolába. Ilyen helyzetet nem lehet hétfőn teremteni – hangsúlyozta.
Központosítják a hulladékgazdálkodást
A számlát áprilistól az új cég küldi ki a lakosoknak, akik ezt kifizetik a cégnek, a cég pedig a szemétszállítóknak fizet, akikkel az önkormányzat szerződik. A rendszer átalakításáról Szabó Zsolt államtitkár beszélt, aki kiemelte: az átalakítással nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala.
– Ha a rendszert 2017 végéig jól át tudjuk alakítani, akkor megvizsgáljuk azt is, hogy tudjuk-e csökkenteni a hulladékdíj mértékét. Az a cél, hogy a nonprofit jelleget tudjuk biztosítani, tehát ami pénz bejön hulladékgazdálkodás területén, pont annyi van elköltve és stabilan működik – mondta a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár.
Harmincéves a közterület-felügyelet Miskolcon
Hivatalosan 160 fős az állomány, ezúttal 100 dolgozó vonult fel a gyűlésen. Köztük közterület-felügyelők, rendészek és mezőőrök is.
Újra felesküdtek a szolgálatra, majd a rangidős dolgozókat is köszöntötték. Sokan több mint 10 éve szolgálják Miskolc közbiztonságát.
- A köznek a szolgálata, az ügyfelekkel való foglalkozás, az ő segítségük mind a munkakörömhöz tartozik és ez az ami engem inspirál, hogy még képezzem magam és minden területét megismerjem ennek az intézménynek - mondta Berényiné Károlyi Nóra hatósági ügyintéző (MIÖR).
A közterület-felügyelet 1985-ben alakult meg, akkor még 10 fővel, mára 160-ra nőtt az állomány. Az eltelt 30 év eseményei mától egy kiállításon is megelevenednek.
A közterület-felügyelők kezdetben a rendért és a tisztaságért feleltek. Azóta jócskán bővült a feladatok száma és két éve megalakult az önkormányzati rendészet is. Az országban elsőként. Ezzel Miskolc problémás részein rendszeressé váltak a hatósági ellenőrzések és a rendőr-rendész párosokat is bevezették.
Nagyon sokat változtak a jogszabályok és ezek tették alkalmassá azt, hogy rendészetté alakuljunk, tehát itt egy minőségi lépcsőről kell beszélni, más szakmai feladatellátásról kell beszélni. Kollegáink sokkal több tevékenységet tudnak ellátni közterületen. Most már nemcsak a közterületi rend és tisztaság, hanem olyan jellegű bűncselekmények, szabálysértések, mint például a garázdaság vagy rongálás tekintetében is tudnak most már hatékonyan intézkedni – nyilatkozta Kovács László Csaba közterület-felügyeleti és rendészeti vezető (MIÖR).
Miskolc polgármestere szerint a rendészet bevezetése új fejezet volt a város életében. Nekik is köszönhető, hogy mára kevesebb a bűncselekmény.
Minden adat azt mutatja, hogy a rendészet fennállása óta kimutathatóan, s ami még fontosabb, az itt élők által is érezhetően csökkent a lakosságot irritáló, közterületi bűncselekmények száma - s ez a szám jelentős - 42 százalékkal - mondta Kriza Ákos polgármester.
A polgármester hozzátette: külön büszkeség, hogy már más városok is érdeklődtek a városi rendészet iránt. De a szintén egyedülálló seriff-rendszer és a tervezett további 5-600 okos kamera is hozzájárulhat majd ahhoz, hogy tovább javuljon Miskolc közbiztonsága.
Nemzetiségek napja – a kisebbségi kultúra megőrzése, közvetítése
Vihula Mihajlo Miskolcon az ukrán nemzetiség egyik legismertebb tagja, aki zenéjén keresztül is nemzeti identitását közvetíti. Tanítványaival ezúttal karácsonyi műsorral készültek.
A nemzetiségek napját már negyedszer rendezték meg a városházán. Szokás szerint azokat a tagokat tüntették ki, akik sokat tettek a nemzeti identitás megőrzésében. Köztük Csiszár Adriennt is, aki tanárként szívügyének tekinti a lengyel-magyar kapcsolat erősítését.
- Csereprogramokat szervezünk és ezáltal próbáljuk az ezer éves magyar-lengyel barátságot továbbvinni, hogy amit az eleink elkezdtek, az a jövőben is folytatódjon – nyilatkozta Csiszár Adrienn, az Avasi Gimnázium tanára.
Elismerésben részesült a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, aki beszélt arról is, hogy a nemzetiség a bolgár kertészek bevándorlásával jelent meg Miskolcon.
- A múlt század végén kerültek első ízben Magyarországra, pontosabban Miskolcra bolgárkertészek és új hazára leltek itt Miskolcon, Miskolc mindig is egy befogadó város volt – nyilatkozta Valcsev Ivanov János, a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Miskolcon kilenc nemzetiségi önkormányzat működik. Ezek az önkormányzatok nemcsak választópolgáraikat képviselik, de Miskolc alpolgármestere szerint fontos szerepük van a kisebbségi kultúra megőrzésében, ápolásában és közvetítésében is.
- Az a hagyomány, hogy már negyedik alkalommal így decemberben megrendezésre kerül egy ilyen program, ahol van alkalom egy kis műsor keretében is bemutatkozni, és ami nagyon fontos, díjazni azokat, akik valóban tevékenyen részt vesznek – mondta Kiss Gábor alpolgármester.
A nemzetiségek napját negyedik alkalommal rendezték meg a városházán.
Vége az Úton a tudomány felé programnak
Az általános és középiskolásoknak road show-kat szerveztek, de az egyetem saját hallgatóit is támogatta ösztöndíjjal és publikációs lehetőségekkel. Több mint négyezer hallgató vett részt a programban, amit az unió 156 millió forinttal támogatott.
Gombkötő Imre projektmenedzser ismertette, mind a pályázatnak, mind a Miskolci Egyetemnek az a célja, hogy gondoskodjon a régió tudományos utánpótlásának oktatásáról, neveléséről. Ezért is népszerűsítik a kutatói életpályát, hiszen a kutatásfejlesztés olyan terület, ami nagymértékben hozzá tud járulni Magyarország és a régió GDP-növekedéséhez.
