Jelentős tehertől szabadult meg a Miskolci Egyetem
A magántőke és az állami feladatok ellátásának összekapcsolására létrehozott modell, az ún. PPP-konstrukció (PPP magyarul: magántőke bevonásával közfeladat ellátása) Új-Zélandról indult világhódító útjára, Magyarországon a 2000-es évek közepén honosodott meg. Akkoriban – emlékeztetett a jogászként a témával sokat foglalkozó Torma András rektor – a magyar nemzetgazdaság megmentőjeként emlegették. A szakirodalom azonban már akkor is rámutatott arra, hogy ezek a konstrukciók nagyon jók a magántőke, de hátrányosak az állami szervek számára.
– Magunk is tapasztalhattuk, hogy rendkívül megterhelték a magyar költségvetést, a magyar felsőoktatást – húzta alá a rektor. – A kormányzat támogatásával most tehát hatalmas tehertől szabadult meg a Miskolci Egyetem. Az így keletkező forrásokat fejlesztésekre, kitüntetett helyen is a humánerőforrás fejlesztésére fogjuk fordítani.
A Miskolci Egyetemen három ilyen konstrukció terhelte, terheli a költségvetést, évi szinten mintegy 1,2 milliárd forinttal – részletezte az intézmény kancellárja. Deák Csaba ismertette: az egyetemi kollégiumok mellett az E/7-es irodaépület és a Zenepalota is érintett ebben. Csak a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet képzésének otthont adó, impozáns, neobarokk stílusban épült és eredetileg 1927-ben átadott Zenepalota 220-230 milliós terhet jelentett éves szinten – ez a kiváltással most jelentősen csökkenhet, mind a bérleti díjat, mind az üzemi költségeket illetően.
Ismert, az épület több mint 1 milliárd forint értékű rekonstrukciója 2009-2011 között PPP-konstrukció keretében valósult meg, ami később kedvezőtlennek bizonyult, és komoly terheket rótt a Miskolci Egyetemre, a felújítás költségét is magukba foglaló éves bérleti-szolgáltatási díjak súlyosan megterhelték az intézmény költségvetését.
– Egészen 2031-ig kötött volna minket a konstrukció! A mostani kivásárlás azonban lehetőséget ad arra, hogy szakmai kérdésekkel foglalkozhassunk. És ami a legfontosabb: biztosítja azt is, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet hallgatói és a zeneművészeti szakközépiskola diákjai nyugodtan, megfelelő körülmények között tudjanak tanulni, zenei pályára lépni – hangsúlyozta Deák Csaba, hozzátéve: reményeik szerint a most még félkész állapotban lévő hangversenytermet is fel tudják majd újítani a felszabaduló forrásokból.
Solti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa ismertette, a 2014-es Fokozatváltás a magyar felsőoktatásban című stratégiájuk egyik lényeges eleme a felsőoktatási intézményrendszer gazdasági, működtetési stabilizálása volt. Ennek részeként a 2006-2007-ben kialakított, kifejezetten hátrányos PPP-konstrukciók kiváltására törekednek.
A miniszteri biztos adatokkal is szolgált: a Miskolci Egyetem mellett további 11 felsőoktatási intézmény PPP-konstrukciójának kiváltásához, szolgáltatási jogviszonyának idő előtti lezárásához is forrásokat biztosított a kormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül.
Összesen egyébként 54 PPP-konstrukció született meg az évek során, ezekben 18 felsőoktatási intézmény érintett. Csak tavaly 29 milliárd forintot fordítottak a kiváltásokra, ezek eredményeként 14 milliárdos megtakarítás keletkezett a magyar államot illetően.
Solti Péter végül kiemelte, a magyar kormány a jövőben is folytatni kívánja a PPP-konstrukciók kiváltását a felsőoktatásban.
Közösségben ünnepelték a magyar kultúrát, a magyar nyelvet
Egyperces néma felállással emlékeztek meg a veronai busztragédia áldozatairól a klubtagok és a meghívott vendégek, akik ezt követően közösen elénekelték a Himnuszt.
A szervező Baross Gábor Nyugdíjas Klub vezetője köszöntőjében rámutatott, a klub életében már hosszú évek hagyománya, hogy közösen is megünneplik a Magyar Kultúra Napját – valamikor tematikus, egy-egy nagy költő, író kiemelésével, valamikor pedig átfogóan magát a magyar kultúrát, a magyar nyelvet éltetik. Utóbbi állt a középpontban az idei alkalmon is.
– Egyre népszerűbb és színvonalasabb országos rendezvényeket, városi műsorokat tartanak az ünnepen, de fontosnak tartjuk, hogy kisebb közösségben, klubunkban külön is ünnepeljünk. Kicsit olyan érzés jár át ilyenkor, mint amikor gyermekeinkkel, unokáinkkal olvastunk együtt verset vagy más irodalmi műveket – magyarázta Szabóné Nagy Julianna.
A klubvezető hangsúlyozta „az édes anyanyelvünk” ápolásának fontosságát, hiszen ez az egyik legfontosabb elem, ami összeköti a magyarságot. A klubtagok mindezeket is szem előtt tartva emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról, Kazinczyról, Kölcseyről, a kultúránkról. Majd már áttérve a vendégre, Bari Gábor költő munkássága került terítékre, aki ihletforrásairól, az élet apró örömeiről, a természetben felfedezhető ok-okozati összefüggésekről – és végtére is: az emberről, a boldogságról beszélt, olvasta fel műveit, amit ő ma már a kertészkedésben talál meg leginkább.
Az angolok is megőrülnek a tardi fiatalember Jaguarjáért!
A Jaguar X-Tomi által megálmodott változatát kitörő lelkesedéssel fogadták a szigetországban. Az autós lapok elismerően írnak róla, és azt fejtegetik, vajon mire lenne szükség, hogy a Jaguar gyártásba küldje a valóban jól sikerült darabot, ami a Ferrari GTC4Lusso jóval elérhetőbb alternatívája lehetne.
X-Tomi honlapjára látogatva már az új Mustang több változatát is megtekinthetjük – mi a Shelby-ért lelkesedtünk, de a nyújtott tengelytávú, négyajtós változat is érdekes gondolatszülemény…
Korábban a minap.hu-nak is nyilatkozott a tardi virtualtuningos.
– Ha valaki ebben a műfajban „dolgozik”, elengedhetetlen, hogy naprakész legyen az újonnan bemutatott modellekkel kapcsolatban – emelte ki. – Fontos a gyorsaság és a pontosság, tudni kell, milyen formai jegyek jellemzőek az adott márkára, típusra. Az online magazinok rendszeresen átveszik ezeket a munkákat, tehát érdemes relatíve gyorsan dolgozni. A brit CarThrottle magazin, és az Auto Bild Sportscars számára rendszeresen készítek képeket, emellett jelentek már meg munkáim az Autoevolution, Carbuzz, Carscoops, Gtspirit, Worldcarfans stb. online autósmagazinokban is. Persze a gyorsaság nem mehet a minőség rovására!
Lukács Róbert festőművészé a jubileumi Mazsaroff-díj
A díjátadás és a kiállítás-megnyitó résztvevőit Kákóczki András művészettörténész, a Miskolci Galéria igazgatója, valamint Olga Popova köszöntötte. A budapesti Bolgár Kulturális Intézet igazgatója a bolgár-magyar kapcsolatok szempontjából jelentősnek minősítette a fiatal képzőművészek miskolci támogatását.
- A Mazsaroff-díj rangos képzőművészeti elismerés Miskolcon, de az alkotóművészek körében is nagy megbecsülésnek örvend – mondta.
A díjat Mazsaroff Miklós özvegye, Nikolaeva Mária alapította. Célja az, hogy a Miskolcon vagy a régióban élő, ide szorosan kötődő alkotókat elismerjék, s az anyagi támogatás mellett számukra kiállítási lehetőséget biztosítson a galéria. A díjat szakmai kuratórium ítéli oda minden évben.
Az alapító a díj kapcsán úgy fogalmazott: „nem sok, amit adok, valami kevés, de remélem, segít valamit a fiatal művészeknek, hiszen nehéz a kezdés…”.
Idén Lukács Róbert festőművész vehette át a Mazsaroff-díjat. Úgy fogalmazott, nagy elismerést és motivációt jelent számára az elismerés.
- Jövő ilyenkorra igyekszem majd én is új anyaggal megjelenni, és ezzel is bebizonyítani, hogy méltó vagyok az elismerésre. Van saját művészetem, saját vonalam, amit én képviselek – tette hozzá a díjazott.
A tavalyi nyertes Lenkey-Tóth Péter festőművész „beszámoló” kiállítása nyílt most meg a Miskolci Galériában, a tárlatot március 19-éig tekinthetik meg az érdeklődők.
Élmények, csodák – sok száz fiatal iskolatáskájába került múzeumi bérlet
A bérletek ünnepélyes átadását is magába foglaló gálaműsort – a magyar kultúra napja előtt tisztelegve – péntek délután rendezték meg a Miskolci Galéria Rákóczi-házának Kondor-termében, ahol a megajándékozott intézmények tehetséges gyermekeinek műsorát is láthatta a közönség.
Miskolc a múzeumok kínálatát tekintve is szerencsés, hiszen számos olyan kiállítás várja az érdeklődőket, ami előtt régiós, de országos viszonylatban is elismeréssel adóznak. A Herman Ottó Múzeumnak – de mondhatjuk: a múzeumoknak általában – feladatuk egyebek mellett az is, hogy – Pusztai Tamás igazgató szavaival élve – „kapaszkodót nyújtsanak a fiataloknak” az eligazodásban. És a gyerekkori élmények a remények szerint meghatározzák azt is, hogy felnőttként rendszeres látogatói lesznek az ilyen intézményeknek – fűzte hozzá.
– Nagy örömünkre szolgált, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellénk állt és segített felhívni a figyelmet a bérletrendszerünkre – mondott köszönetet Pusztai Tamás, aki rámutatott arra is, hogy nemcsak a kiállításokat, de programjaikat, múzeumpedagógiai foglalkozásaikat is látogathatják a fiatalok. És a Múzeumok éjszakájának rendezvényein is részt vehetnek a bérletekkel.
A múzeum és a BOKIK közös akciója során azt kívánta elérni, hogy a megyében minél több óvodáshoz, vagy diákhoz eljusson a „Herman Ottó Múzeum 7 csodája” bérlet. Arra kérték a vállalkozásokat, cégeket, hogy vásárolják meg a bérletet, és ezzel segítsék hozzá a gyerekeket ahhoz, hogy múzeumi élményeket szerezhessenek.
A kamara mintegy 34 ezer regisztrált vállalkozással áll kapcsolatban, a kapcsolataik az egész megyére kiterjednek. A BOKIK képviseletében Lukács Edit területfejlesztési regisztrációs irodavezető kifejtette: fontos, hogy mindenki otthonának érezze saját lakóhelyét.
– Ha megismerjük szülővárosunk olyan csodáit is, mint amiket a Herman Ottó Múzeum bemutat, akkor a kötődés is erősebb lesz, és még többen érzik majd úgy, hogy ide tartoznak – fogalmazott Lukács Edit, aki elmondta azt is, hogy szeretnék folytatni az együttműködést a múzeummal.
A nagyobb tételt vásárlók az ünnepélyes átadásra szervezett múzeumi gálaműsoron személyesen, vagy kiválasztott képviselőjük útján adhatták át az adományt a megajándékozott intézménynek. A vállalkozók mellett politikusok is meglepték bérletekkel a körzetükbe tartozó oktatási intézményeket. Szilágyi Szabolcs (Jobbik) önkormányzati képviselő azzal a hozzáfűzéssel adta át a bérleteket, hogy reményei szerint örömüket lelik majd a gyerekek a múzeumi foglalkozásokban, látogatásokban.
Molnár Péter, a KDNP miskolci frakcióvezetője, a Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke – aki maga is támogatta iskolák bérlethez jutását – kiemelte, a múzeumoknak szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk a helyi oktatási intézményekkel. Az iskolák vezetőinek is nagy felelőssége van azonban abban, hogy a gyerekek múzeumlátogatók legyenek.
Több száz bérlet került megyében élő gyermekekhez. A gálaműsoron 21 intézmény képviselőinek adták át jelképesen a bérleteket.
Török Dezső: 2017 a megyei fejlesztések éve lesz!
Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke összegezte a tavalyi évet, és előre is tekintett a 2017-es feladatokra. Kiemelte, gazdálkodásuk stabil, és a számos elnyert pályázatnak köszönhetően megtakarítással vághatnak neki az idei feladatoknak.
Az elnök rámutatott, a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) minél hatékonyabb végrehajtása áll tevékenységük fókuszában. Emlékeztetett, a 2014-20-as uniós pénzügyi ciklusban mintegy 93 milliárd forintot tud lehívni a megyei önkormányzat a TOP forrásokból. Ennek 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell fordítania. Kiemelte egyebek mellett, hogy 20 útszakasz és egy híd fog megújulni a megyében.
A napokban tárgyalták meg a foglalkoztatási paktumok részleteit is. A megyei elnyert forrás mintegy 2,3, a miskolcié 2,9, míg a 11 helyi paktum által elnyert forrás 5,4 milliárd forint. Megyei szinten összességében 7500 embert kell bevonniuk, visszavezetniük a munka világába a következő 5 évben.
– 2017 a megyei fejlesztések éve lesz, felpörögnek a pályázatok – hangsúlyozta Török Dezső.
Az elnök szólt arról is, hogy terveik között szerepel a Megyeháza patinás műemléképületének felújítása, közel fél milliárd forintra szeretnének pályázni, hogy egyebek mellett a nyílászárókat kicseréljék, de korszerűsíteni kellene a világítást, a fűtésrendszert is, és a homlokzatot is csinosítani kellene – mutatott rá a közgyűlés elnöke.
Bánné Gál Boglárka, a megyei közgyűlés alelnöke a szénbányászat kapcsán elmondta, 2 éve elkészült az ország energiastratégiája, amiben a szén mint stratégiai tartalék kapott szerepet. A magyar kormány a tavalyi költségvetésben 100, a 2017-esben pedig már 250 millió forintot különített el a magyar ásványvagyon – kiemelten is a szén – hasznosítási lehetőségeinek feltárására. Az előkészítő munkába az Észak-magyarországi Szénbányászati Klaszter is bekapcsolódik. Az alelnök a bányászati szakképzésről szólva kiemelte, jelenleg is működik Ózdon bányaművelő képzés.
– A Nemzetgazdasági Minisztériummal és a helyi vállalkozókkal együttműködve hosszú távú célunk, hogy újraéledjen a bányászat a megyében – húzta alá Bánné Gál Boglárka.
A Megyei Értéktár kapcsán ismertette, abban jelenleg mintegy 50 települési, egy tájegységi értéktár, valamint közel 150 szellemi alkotás szerepel.
Kovács János, a megyei önkormányzat főjegyzője hangsúlyozta, a hivatal kiszámíthatóan és stabilan a vezetők mögött áll a tervek megvalósításában.
– A megyei közgyűlés mint a megye politikai képviseletét ellátó és a megye politikai keresztmetszetét adó szervezet minden olyan kérdésben meg fog nyilvánulni a jövőben is a kormányzat és a törvényhozás felé, ami a vidék és a megye üzenetét hordozza – szögezte le zárásként a főjegyző.
Miskolci Egyetem – Lejár a rektori mandátum, pályázatot írtak ki
– A pályázati kiírás hosszadalmas és bonyolult feladat, menetéről jogszabályok rendelkeznek – mutatott rá érdeklődésünkre Torma András. A Miskolci Egyetem jelenlegi rektora ismertette, február 20-áig lehet benyújtani pályázatot a posztra a fenntartóhoz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megvizsgálja, hogy azok formailag megfelelnek-e a kiírás szerinti szigorú feltételeknek. Ez márciusra lezárul, majd tájékoztatják az egyetem szenátusát arról, hogy hányan és név szerint kik pályáztak.
A jelöltek ezt követően a szenátus előtt bemutatkoznak, és vázolják a pályázatukban leírt elképzeléseiket az egyetem jövőjét illetően. A szenátus április 27-én dönt, azaz rangsorolja a pályázókat.
Torma András rámutatott, van egy lényegi változás. Míg korábban a miniszter elméletileg mindegyik pályázót jelölhette volna, addig most már a szenátus által támogatott jelöltről köteles dönteni: előterjeszti-e a pályázatát a köztársasági elnöknek, vagy éppen ellenkezőleg, sikertelennek ítéli azt. Ha támogatja, és a köztársasági elnök is helyénvalónak ítéli a javaslatot, akkor augusztusban megkapja a kinevezést a győztes pályázó.
Pálinkázós juhsajt, kolozsvári szalonna – finomságok az idei első Miskolci Termelői Napról
Újesztendő, vígságszerző, szól a magyar nóta – nos, a vígsághoz és a magyar nótához is hozzátartozik a finom magyar pálinka. De mivel „kísérjük”, hogy ne ártson meg pár kupica után? A sajtkészítő Rácz Miklósnak van egy ínycsiklandó – és állítása szerint legelőször egy mályinkai pálinkafesztiválon kitűnőre vizsgázó – finomsága: a pálinkázós juhsajt!
- Ezt direkt a finom magyar pálinkát iszogató baráti társaságok számára kísérleteztem ki. Ízvilága mindenfajta pálinkához passzol, de nagy előnye az is, hogy a sajt beltartalma, tápanyagértéke nagyon jó, így a pálinka sem „üti le” olyan hamar az embert a lábáról – teszi hozzá.
Rácz Miklóssal is rendszeresen találkozhatunk a Miskolci Termelői Napokon. Alapvetően kecske- és juhsajtokat készít, saját állományú állatai vannak. A minap.hu-val megosztotta, tapasztalatai szerint a vásárlóközönség egyre inkább a régi ízek, ételek felé fordul vissza.
- A vásárlóim natúr, illetve fűszeres lilahagymás juhgomolyákat keresnek elsősorban. Gyakran észreveszem, hogy felcsillan a szemük, amikor meglátják, hogy juhsajtot is lehet vásárolni – mondja mosolyogva, majd hozzáteszi: a vásárlók ma már jobban odafigyelnek az egészségükre, de talán a génjeinkben is hordozzuk, hogy őseink milyen ételeket ettek.
- Kezdetektől fontos volt számomra, hogy a családom és persze a vásárlók számára vegyszer- és tartósítószer-mentes kézművestermékeket, tehát egészséges ételeket készítsek – emeli ki Rácz Miklós, akinek jók a tapasztalatai a miskolci termelői piacról, vannak törzsvásárlói is, akik rendszeresen visszajárnak hozzá.
A kolbászok, szalonnák között válogató Pető Józsefné is ilyen visszajáró vásárló a Miskolci Termelői Napon. Mint mondja, minden harmadik vasárnap elmegy az Erzsébet térre, elsősorban a húskészítmények miatt – ez alkalommal is szalonnát vásárolt kedvenc árusától –, de azért ha ideje engedi, szétnéz a többi standon is.
És van miből válogatnia, hiszen bőséges a kínálat húsokból, mézekből, házi szörpökből, lekvárokból, gyümölcslevekből, joghurtokból, sajtokból – természetesen minden kézműves, természetes alapanyagokból készült finomság.
Ficsór József érdeklődésünkre elmondja, náluk nagyon kedvelt a tepertő, a hurka és a sütni való kolbász, de sokan visznek a parasztmájasukból és a kolozsvári szalonnáikból is. A miskolci őstermelő – akivel egyébként a régiségvásárok alkalmával is találkozhatunk – egy éve jár rendszeresen a Miskolci Termelői Napra, és szintén jó tapasztalatokról számolhat be: a forgalom egyre emelkedik, bár a mostani hideg azért kedvez a kitelepülő árusoknak.
A harsányi Ocso Pékség standjánál is didergősen, de mosolyogva fogadtak minket. Zima Enikő ügyvezető elmondja, akkor voltak itt először, amikor Harsány volt a termelői nap díszvendége. A miskolciak előszeretettel vásárolják tőlük vajas és tepertős pogácsáikat, illetve a sóslevelest.
A Miskolci Termelői Nap díszvendége ezúttal a Zempléni Kalandpark volt. Lencsés Eszter munkatárs rámutatott, a kalandpark mellett más zempléni attrakciókra is felhívják a miskolciak figyelmét, de egy-egy téli felszerelést – sílécet, bakancsot – is elhoztak hozzánk. 2015 októberében volt vendégváros Sátoraljaújhely, most pedig újra standdal jelentek meg Miskolcon a helyi Tourinform meghívására.
Ezúttal is azt tapasztaltuk, hogy a miskolciak „számolnak” a MIDMAR Kft. által szervezett, Kiss János alpolgármester támogatásával megvalósuló termelői nappal, sokan itt vásárolják meg a szükséges élelmiszereket, de az ínyencségeket, kulináris különlegességeket is itt szerzik be.
Gyarapodás és biztonság – együtt köszöntötték az új évet Miskolc és a megye vezetői
Újévköszöntő rendezvényre invitálta a két megyei intézmény a megye vállalkozóit, hivatalok vezetőit.
Demeter Ervin megyei kormánymegbízott köszöntőjében beszélt a hivatalt érintő szervezeti változásokról, aláhúzva, hogy a feladatok jelentős része átkerült a járási hivatalokba, kiemelten is a miskolciba. A célkitűzésük ezzel megvalósul, hiszen közelebb kerül az emberekhez az ügyintézés.
A megyei kormánymegbízott méltatta a megye javuló foglalkoztatási mutatóit, majd az előttünk álló fejlesztésekre rátérve rámutatott: hazánk legnagyobb értékű, közösségi TOP-beruházása a mintegy 150 milliárd forintos M30-as autópálya-fejlesztés lesz. Nem feledkezhetünk meg arról sem – folytatta Demeter Ervin –, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) a megye részesedett a legnagyobb összeggel: Miskolccal együtt 120 milliárdos nagyságrendű forrás jut a fejlesztésekre.
– Mindezek jól mutatják, hogy óriási lehetőségek előtt állunk, amik mindannyiunk javát fogják szolgálni – mondta a megyei kormánymegbízott.
„A megye jó gazdasági évet zárt, gyakorlatilag minden mutatóban erősödött” – hangsúlyozta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke. Bihall Tamás hozzátette, az egy főre jutó ipari termelés tekintetében például az első három megye között van Borsod-Abaúj-Zemplén.
– 2017-ben is folytatódni fog a megye gazdaságának növekedése – tekintett előre az iparkamara elnöke, aki az év legnagyobb kihívásának a szakemberhiány megfelelő kezelését jelölte meg.
Erre a kamarának is van „válasza”: nem támogatják például külföldi munkavállalók Magyarországra, a megyébe történő behozatalát, sokkal inkább a helyi humánerőforrásra kell támaszkodni. Ugyanakkor a duális képzés bár hosszabb távon érvényesül, de stabilitást és biztos szakember-utánpótlást ad a gazdasági szereplők számára. A felnőttképzés megújítása az idei év egyik fontos feladata lesz, és elengedhetetlen a közmunkaprogramok áttekintése is – mutatott rá a BOKIK elnöke.
– 2016 korszakváltó év volt Miskolc számára – emelte ki köszöntőjében Kriza Ákos polgármester. – A harmadik gyarapodó év volt az elmúlt 25-ből, aminek köszönhetően a város végképp maga mögött hagyta a leszakadó településeket, és most már a legfejlettebb megyei jogú városok közé tartozik Miskolc.
Olyan mutatókkal igazolta ezt a tényt a városvezető, mint például a munkanélküliek számának változása. Ismertette, míg 2010-ben több mint 12 ezer ember keresett munkát Miskolcon, addig a tavaly decemberi adatok szerint jóval 6 ezer alatt volt már a számuk.
Míg eddig a munkahelyek számának növelését jelölték meg a miskolciak, mint amiben még lehetne fejlődni, addig most már a magasabb bérek kerültek az első helyre.
– Miskolc gazdasága jobban pörög, adóbevételeink jelentősen, több mint 1 milliárd forinttal növekedtek 2016-ban. Ez megfelelő fedezetet teremt a béremelésre – húzta alá Kriza Ákos. – Körülbelül 6200-an dolgoznak a város alkalmazásában, közel 1 milliárd forintot fogunk fordítani a jövedelmük emelésére.
A városvezető szólt a folytatódó fejlesztésekről is, így megemlítette a Diósgyőri stadion rekonstrukcióját, a Selyemréti Strandfürdő fejlesztését, a Miskolctapolcai Strandfürdő második ütemének építését, a Diósgyőri vár bővítését, a főtér és a teljes várost lefedő kamerarendszer kialakítását.
– Gyarapodást és biztonságot ígérek minden miskolcinak! – zárta szavait Kriza Ákos polgármester.
Jön a Kocsonyafarsang díszkivilágítással – Mi már visszaszámolunk!
Negyedik alkalommal rendezik meg a Becherovka Miskolci Kocsonya Farsangot idén, február 17-19. között. A méreteit tekintve az ország egyik legnagyobb gasztronómiai fesztiválját és vásárát azzal a céllal rendezik meg ebben az évben is, hogy a megye kulturális, illetve gasztronómiai hagyományait bemutassák, ápolják.
Több mint 110 árus kínálja majd idén gasztronómiai különlegességeit, a legfontosabb szerepet természetesen a kocsonya kapja. Idén is elkészítik Magyarország legnagyobb kocsonyáját – tudta meg a minap.hu a fesztivál szervezőitől.
Elárulták azt is, hogy a rendezvény kapcsolódó programjaként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiállítást és vásárt tart, ahol kézműves, hagyományos vagy speciális élelmiszerekkel jelennek meg a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található tagjai. Továbbá idén is megrendezik az Ízkocsonya-versenyt, valamint a Forralt bor és meleg italok versenyét.
A tavaszváró szabadtéri rendezvény keretében a helyi kézműves termékek bemutatkozása mellett koncerteket, gyermekprogramokat és egyéb szabadtéri kulturális attrakciókat rendeznek a borsodi megyeszékhelyen.
A rendkívül gazdag kulturális kínálatot 3 színpadnál – a Városház téren, az Erzsébet téren és a Szinva teraszon –, és számos kapcsolódó helyszínen élvezhetjük majd Miskolc közvetlen belvárosában.
Koncertet ad többek között az Ismerős Arcok, a Piramis, Deniz, a Paddy and the Rats, az Animal Cannibals, Balázs Pali és Aradszky László.
– A program összeállítása során arra törekszünk, hogy a legkisebbektől az idősebb korosztályig mindenki számára megfelelő színvonalú szórakozást biztosítsunk. A teljes programra vonatkozó információk január végétől a www.miskolcikocsonyafarsang.hu oldalon lesznek megtalálhatók, illetve az esemény Facebook oldalán – hívták fel a figyelmet a szervezők.
A főutca díszkivilágításáról a karácsonyi fények gondoskodnak majd, ugyanis a főutcai díszvilágítást ugyan vízkereszt után lekapcsolják, a Kocsonyafarsangra azonban újra teljes fényében pompázik majd a főutca.
