A szolgáltató levélben azt válaszolta, hogy keresik a megoldást a helyi televíziók számára az IPTV platform csatornabővítés terén. Az előfizetőktől türelmet kérnek. A probléma megoldása a Telekom számára is fontos, és a szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán.

– Egy rendkívül intenzív időszak áll mögöttünk. Január első hetében már Madridban edzőtáboroztunk és versenyeztünk, ahol spanyol PD Openen a második helyet szereztük meg – tekintett vissza az elmúlt időszakra a miskolci páros. – Az azt követő hetekben még Budapesten és Kisteleken folytattuk a tréningezést, majd a Bajnokságot megelőző napokban Németországban, egy meghívásos edzőtáborban zártuk a felkészülési időszakot.

– Nagyon örülünk a második Magyar Bajnoki címnek, de természetesen nem állunk le a felkészüléssel, hiszen kiemelten fontos kontinensviadalok várnak ránk az elkövetkező időszakban Spanyol-, Orosz- és Németországban – továbbá Debrecenben, ahol Profi Latin Európa Kupát rendez a cívisváros – emlékeztetett Süttő Roland és Tombácz Anikó.

A miskolci páros ezúton is köszöni edzőik és tanáraik munkáját, továbbá a miskolci M1Fitness, a Biotech USA Miskolc Plaza és a Paoul Dance Shoes támogatását.

A saját karrierjük építése mellett a miskolci páros rengeteg energiát fektet a miskolci versenytáncos nemzedék kinevelésére és fejlesztésére. Az év legrangosabb és legerősebb hazai megmérettetetésén – a Felnőtt Latin Magyar Bajnokságon – két párosuk végzett a közép-és elődöntőben, remek teljesítményt nyújtva.

Eredmények:

Antal Gergő-Hercsik Zsuzsanna (képünkön) – Revital-Valcer: 46/9. hely

Fügedi Laura-Bátor Tamás – Revital-Valcer: 46/22. hely.

Gulyás Gergely: 2017 a nyugodt építkezésről szól majd

Az évértékelőn elsőként az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntötte a jelenlévőket. Gulyás Gergely az elmúlt évek sikereiről szólva  rámutatott: a gazdaság területén – és ezt az objektív, statisztikai mutatók is alátámasztják – igen komoly előrelépések történtek. Jelentősen csökkent például a munkanélküliség, amely jelenleg már 5 százalék alatt van. Sok területen az jelent a problémát, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű, szakképzett munkaerő. A gazdaság stabil növekedési pályán van.

A gazdasági reformok mellett világos társadalompolitikai célokat is kitűzött a kormány már 2010-ben: azokat a családokat segítik, akik dolgozni akarnak, és mindenkit arra ösztönöznek, hogy dolgozzon – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

– Azt látjuk, hogy a városok szépen fejlődnek, tudnak élni az uniós forrásokkal, Miskolc pedig a megyei jogú városok közül az egyik legeredményesebb pályázó, sok pénz érkezett ide – húzta alá az alelnök, aki reményét fejezte ki, hogy az idei év a nyugodt építkezésről szól majd.

– Azt szeretnénk, hogy a gazdaság bővülése további reálbér-növekedéssel járna. Ezzel egyidejűleg pedig a lehívható fejlesztési források látványosan hozzájárulnálak a közösség fejlődéséhez – emelte ki.

Kriza Ákos: Miskolc korszakváltást hajtott végre

Miskolc polgármestere évértékelője elején emlékeztetett, immár hagyománnyá vált, hogy minden év februárjában a miskolciak elé áll, és elszámol a végzett munkával. Mindazzal, amire megbízást kapott, és amire szövetséget kötött a miskolciakkal először 2010-ben, majd 14-ben. – 2010-ben meggyőződésem szerint a miskolciak arra is szavaztak, hogy az új vezetés politikai programja átláthatóbb és ellenőrizhetőbb legyen a korábbiaknál – húzta alá Kriza Ákos, hozzátéve, a polgármesteri évértékelő ennek szellemében mindig kizárólag a tényekre szorítkozik, és csakis a hiteles mutatók alapján mutatja be a város eredményeit.

Korszakváltás, erős város, kiszámítható hétköznapok – ezek az idei évértékelő, és így a jelenlegi Miskolc kulcsszavai. – Ha biztos kézzel, stabil városi kormányzással és felelős döntésekkel folytatjuk a munkánkat idén is, akkor biztos vagyok benne, hogy Miskolc olyan emelkedő pályára áll, amilyenre az elmúlt 30 évben nem volt példa! – hangsúlyozta a városvezető.

Kiemelte: a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatásokkal foglalkozó szakemberei 1998-ban megvizsgálták a magyar nagyvárosok versenyképességét. Akkori felméréseik szerint Miskolc a rendszerváltozás súlyosan vesztes városai közé tartozott, a 22 megyei jogú város között a 17. helyen állt. 2010-re 33 milliárd forintos adósságot halmozott fel a város, miközben 15 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya.

2010 után az új városvezetés első feladata a munkahelyteremtés és a közbiztonság megerősítése volt.

– Miskolcon életmentésről volt szó –  mutatott rá a polgármester, hozzátéve, hogy a kormány megértette ezt. Orbán Viktor miniszterelnök ígéretett tett a város vezetőjének, hogy mindig meg fogja hallani Miskolc hangját.

2013-ra a nagyvállalatok beruházásainak is köszönhetően sikerült elérni, hogy aki akart, az már tudott is dolgozni Miskolcon. Aztán a kormány segítségével sikerült felszámolni a város adósságát is. 2016-ban pedig már tudjuk, látjuk és érezzük, hogy Miskolc korszakváltást hajtott végre. – Egy olyan új időszak kezdődött el, amelyben már látszik, hogy képesek vagyunk egy erős várost építeni. Olyat, amelyben végre nyugodt, kiszámítható hétköznapok köszöntenek a miskolciakra. Azt hiszem, hosszú ideje vártunk erre! – emelte ki Kriza Ákos.

Gazdasági növekedés, javuló közbiztonság, kiszámítható élet: Miskolc erős város

A számok, a tények, a sikerek mind alátámasztják, hogy Miskolc erősödik. Nő a gazdaság, jó a közbiztonság, a város kiszámítható, vonzó életfeltételeket biztosít a polgároknak – szögezte le a polgármester.

A gazdaság fő mutatói közül Kriza Ákos kiemelte, a versenyképesség terén ma már a 4. helyen áll Miskolc, a megyei jogú városok között. A munkanélküliek száma a 2010-es több mint 12 ezerről 6 ezer alá csökkent 2016 végére. Folyamatosak a beruházások, folyamatosan újul meg a város infrastruktúrája. Miskolc vonzóbb lett, a turizmus húzóágazattá vált. Az egykor szürke „acélváros” tavaly a turizmus növekedését tekintve Balatonfüreddel versenyzett az első helyért. – A bevételek növekedésében is korszakváltást hozott 2016: 10 milliárd forint fölé nőtt a város iparűzési adóbevétele – hangsúlyozta Miskolc polgármestere.

A cél: Miskolc legyen az ország legbiztonságosabb városa!

2010 óta a felére esett vissza a közterületen elkövetett bűncselekmények száma, és a többi közbiztonsági mutató is jelentősen javul. Országosan elsőként hozták létre Miskolcon az önállóan működő önkormányzati rendészetet. Tavaly szolgálatba állatk a körzeti rendészek,  rendészeti bizottságot állítottak fel. – Mindezen lépések azt célozzák, hogy Miskolc legyen az ország legbiztonságosabb városa – szögezte le Kriza Ákos.

A „fészekrakó"-probléma megoldásáról szólva a polgármester elmondta: 173 „fészekrakós” lakáshoz kapcsolódó követelést vásároltak meg, közel 150 lakást már ki is ürítettek. További 8 lakást a kilakoltatási moratórium után vesznek át. Közben tartanak a felújítások, 76 lakás már el is készült. Ezekbe többségében egyetemi dolgozók, doktoranduszok költöztek be.

A Számozott utcákban a Kilencedik, Tizedik és Tizenegyedik utcák felszámolása az idei év egyik legnagyobb bontási akciója lesz. Más nyomortelepeken – a Bábonyibércen, a Békeszállón, a Szondi utcában – összesen 70 lakást bontottak már el.

Húsz százalékos bérfejlesztés – senki nem maradhat ki a sikerből!

– 2010 után hat évig rendíthetetlenül dolgoztunk azon, hogy a miskolciak végre kiszámítható hétköznapokat éljenek – hangsúlyozta a városvezető. Kriza Ákos hozzátette, míg korábban a miskolciak legfontosabb problémája a munkanélküliség volt, addig ma már a magasabb bér a cékitűzés. Elérték tehát, hogy stabil munkahelyek legyenek Miskolcon. Az átlagjövedelmek több mint 6 százalékkal nőttek a városban, országosan is itt emelkedtek a legnagyobb mértékben.

– Ha erős a város, gyarapodik, és jól teljesít a gazdaságunk, akkor mindezt érezniük kell a miskolciaknak is! Éppen ezért valamennyi, miskolci városi alkalmazott bérét differenciáltan, az országos mértéket meghaladóan, átlagosan 20 százalékkal emeljük meg 2017-ben – jelentette be Miskolc polgármestere, hozzátéve: arra kérte a gazdasági vezetőket, hogy a maximálisan lehetséges béremelést számolják ki az önkormányzat alkalmazásában álló valamennyi munkatársra. A kevesebbet keresők több, a többet keresők kisebb emelésben részesülnek.

– Senki nem maradhat ki a sikerből! Több jut mostantól a családra, a tanulásra, a kikapcsolódásra, a nyaralásra, vagyis a kiszámítható hétköznapokra. Ez egy több mint 6 ezer miskolci családot érintő, rendkívüli bérfejlesztés. Ennek köszönhetően egy év alatt összesen mintegy 1,8 milliárd forinttal nő a miskolci gazdaságban keringő pénz – mutatott rá a városvezető.

Kriza Ákos végül kihangsúlyozta: Miskolc kialakított egy sikeres modellt, ami hozza az eredményeket, és most már példaként emlegetik. A sikernek három pillére van: I. sikeres érdekérvényesítés, stabil, erős és közvetlen kapcsolat a kormányzattal és a miniszterelnökkel II. sikeres és feszes gazdálkodási modell, szolgáltató önkormányzat, egyre hatékonyabb működés III. közösségépítő munka, beleértve a Salkaházi programtól kezdve az utánpótlásban sportoló gyerekekig nagyon sok miskolcit.

– 2017-ben a jó miskolci modell remélhetőleg továbbra is hozza majd az eredményeket - hogy még tovább erősödjünk, és hétköznapjaink még kiszámíthatóbbak legyenek – zárta szavait Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere.

Kriza Ákos évértékelőjét teljes terjedelmében megnézhetik felvéteről a Miskolc Televízióban február 8-án 19.30 órától, február 9-én 7.30 és 10 órától, valamint február 10-én 10 órától.

Prokai Margit emlékeztetett, 2013-ban, amikor újra egyesült a megyei könyvtár és a városi fiókhálózat, újra kellett gondolni a működésüket. Ettől az időponttól működik náluk minőségirányítási tanács is, és kidolgozták a minőségi munkához szükséges követelményeket. Az igazgató kiemelte, mindez nemcsak a munkatársaik számára volt fontos, hanem az olvasóiknak is – azt szerették volna, hogy a legjobb szolgáltatásokat érjék el náluk.

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Város Könyvtár tavaly nyújtotta be pályázatát, amivel végül elnyerték a Minősített könyvtár elismerést. Bokrosné Stramszky Piroska igazgatóhelyettes ismertette, a pályázat részét képezte egy részletes önértékelés, amiben az intézmény adottságait és az eddig elért eredményeket vették számba. Prokai Margit az erősségeik közül kiemelte a szakembergárdát.

– Magasan képzett könyvtárosaink vannak, sokan egyetemi diplomával rendelkeznek, többen többel is. Vannak olyan munkatársaink is szerencsére, akik más szakterületekről érkeztek, ők azáltal, hogy más szakmai területekre van rálátásuk, erősítik a könyvtáros csapatot – húzta alá az intézményigazgató, megemlítve például a média területéről érkezetteket, de vannak kiváló művésztanárok is a soraikban.

Bokrosné Stramszky Piroska azzal folytatta, hogy a pályázatukban a napi teendők mellett előre is tekintettek, kidolgoztak például egy intézkedési tervet. Az egyik fejlesztési irány egy humánerőforrás-stratégia elkészítése, amiben megfogalmaznák, hogy kiket milyen irányban fognak beiskolázni, továbbképezni, illetve hogy mely területeken van munkaerőhiány.

Évente mérik az olvasóik elégedettségét is, de ebben is látnak előrelépési lehetőséget: akár kisebb fókuszcsoportokra is lebontva mérnék az igényeket, illetve azokat a miskolciakat is szeretnék megkérdezni, akik eddig nem látogatták a könyvtárat.

– De igényfelmérés készült például a folyóirat-kínálatról és a nyitvatartási időről is – sorolta Bokrosné Stramszky Piroska. Az igazgatóhelyettes hozzátette: mindezek alapján helyezték át a csendesebb első emeletre a folyóirat-olvasót, és változtattak a nyitva tartáson.

A Minősített könyvtár elismerés 5 évre szól, de bármikor visszavonható – a felelősség pedig kötelezi a könyvtárat és a munkatársakat.

– A minősített státusz folyamatos javítást, fejlesztést igényel azokon a területeken, ahol az olvasókkal találkozunk, a szolgáltatások területén – mondta az igazgató. – A minősítés növeli az országos szakmai presztízsünket is.

Prokai Margit végül azzal zárta: a fejlesztések is folytatódnak. Idén megújul a Petőfi Sándor Könyvtár, de szeretnék, ha a többi fiókkönyvtár is modern, 21. századi körülmények között, több információtechnológiai lehetőséggel fogadhatná olvasóit.

Pelczné Gáll Ildikó az unió válságairól és az azokra adott helyes válaszokról szólt, míg Kubatov Gábor az elmúlt évek eredményeit méltatta. Kiemelte: bátorsággal, hittel és munkával újra nyerni tud a polgári oldal a választásokon.

Határvédelem és haderőfejlesztés, stadion és autópálya a feladatok között

Csöbör Katalin a 2014 óta eltelt időszakra visszatekintve elsőként a migránsválságot emelte ki. A fideszes politikus kifejtette: még a válságot megelőzően jelezték, hogy az Európába áramló migránsok áradata „kikezdi” az Európában honos gondolkodást, minden ügyet ez fog befolyásolni.

Képgaléria! Fotó: Mocsári László

– 2016-ban gyakorlatilag minden a kontrollálatlan migránsáradat következményeként történt – szögezte le az országgyűlési képviselő, majd a következmények közé sorolta egyebek mellett a brexitet, az amerikai elnökválasztás végeredményét, illetve a véget nem érő terrorcselekményeket is.

Rámutatott arra is, hogy tavaly az Európai Uniónak (EU) továbbra sem sikerült megvédenie a külső határokat. Ugyanakkor – húzta alá Csöbör Katalin – nem embertelenségből vagy idegengyűlölet által vezérelve utasítják vissza a migránsokat, sokkal inkább attól kell tartani, hogy megbénulnak az uniós intézmények gazdaságilag és nem lesz munka, nem lesz biztonság

– A balliberális oldal a migránskérdés kapcsán nem állt a Fidesz-KDNP mellé, nem ismerte fel, hogy ez nemzeti és sorskérdés, sőt élet-halálkérdés, még erre is alkalmatlan volt – emelte ki a politikus.

Az idei kormányzati feladatok közül Csöbör Katalin a határok védelmét és a haderő fejlesztését emelte ki. Elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök ezek érdekében mindent meg is fog tenni.

Megyénk I. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője jónak értékelte a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás eredményét. Külön is kiemelte, népszavazáson soha ennyien – mintegy 3,3 millió fő – nem álltak még ki a kormány mellett, mint tavaly. A jövőbeli tervek közül első helyen a Diósgyőri stadion építését emelte ki Csöbör Katalin, amit már mindenki nagyon vár, de a Miskolcot Kassával összekötő autópálya is fontos projekt a megyében, és a TOP-programokhoz is nagy reményeket fűzhetünk.

Pelczné Gáll Ildikó: 2017 sorsfordító év lesz

Az Európai Parlament alelnöke két kérdés köré építette fel beszédét: egyrészt arra kereste a választ, hogy mi végre jött létre az Európai Unió, másrészt hogyan lehet értékelni a mostani válságperiódust; pusztán hullámvölgyről van szó, vagy egy történelmi kor végére értünk, és váltás következik? A választ a „válságtüneteket” vizsgálva adta meg.

Pelczné Gáll Ildikó nem osztja az uniós vezetők többségének azon véleményét, miszerint csupán hullámvölgybe került az EU, nincs szükség korrekcióra, idővel ismét konjunktúra következik, és a már jól ismert úton kell továbbhaladni.

– Szerintem ideje lenne feltenni a kérdést: hogyan tovább EU? – vetette fel az európai parlamenti képviselő.

Első válsággócként az ellenőrizetlen migránsáradat nyomán bekövetkezett terrorcselekményeket említette, ami egyfajta „biztonságválságot” idézett elő. A kvótakérdés megoldását már nagyon nem lehet tovább odázni – mondta –, nyár elejére megoldást kell találni. 2017 azonban más miatt is sorsfordító év lesz, gondoljunk csak a francia elnökválasztásra vagy a német kancellárválasztásra.

Másik válságjelzésként az alig növekvő európai gazdaságot jelölte meg az Európai Parlament alelnöke. A versenyképesség romlott, de nem a Kelet-európai államok miatt, hiszen itt nagyobb a gazdasági növekedés. A kitörési pontot a néppárti politikus a digitális világ fejlesztéseiben látja, amikben nagy szerepe lehet az európai egyetemeknek.

Pelczné Gáll Ildikó az amerikai elnököt idézve leszögezte: az EU akkor volt sikeres, amikor a nemzetállamoknak jól ment. Osztotta Donald Trump véleményét, miszerint minden nemzet a maga érdekében kell, hogy cselekedjen elsőként.

További válságjelenségként említette még a politikus a demográfiai és a külpolitikai válságot. Összességében az ezekre adott válaszként Pelczné Gáll Ildikó elveti a föderalista törekvéseket, inkább nemzetállamokban gondolkodik, és nagyra tartja az Európa Parlament új elnökét, Antonio Tajanit, akitől sokat vár.

Kubatov Gábor: „nem szorítottam még így stadionért, mint a diósgyőriért”

– Mindig szívesen jövök Miskolcra, öröm látni, hogy dinamikusan fejlődik a város. Főleg a korábbi baloldali városvezetés és a mostani, a korábbi vegetálás és a mostani gazdasági növekedés között látványos a különbség – köszöntötte a fórum résztvevőit a Fidesz alelnöke.

Kubatov Gábor – mint tudjuk, ő az FTC elnöke is – viccesen megjegyezte azt is, hogy „így még nem szorítottam azért, hogy valahol stadiont építsenek, mint itt, Miskolcon, Diósgyőrben”.

A Fidesz alelnöke 2016-ot értékelve kiemelte, három attitűd menték kormányozták az országot: nem remélni kell, hanem hinni; változtatni kötelező; és nincsenek határok. Hit, kitartás és önbizalom – mindezek kellettek ahhoz, hogy sikeres unortodox gazdaságpolitikát folytassanak, melynek köszönhetően jelentősen csökkent az államadósság és a munkanélküliség, nőttek az állam bevételei.

Jelentős pillanatnak nevezte Kubatov Gábor azt a 2013 augusztusi napot, amikor az IMF-et „hazaküldték”. Elmondta, a Nemzetközi Valutaalap egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és újabb adók bevezetését követelte korábban a kormánytól. Ők ehelyett csökkenteni kezdték a rezsiköltségeket, emelték mások mellett a tanárok, rendőrök, orvosok bérét és a minimálbért. Fontos, hogy a segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalomban gondolkodnak.

A választási esélyekkel kapcsolatban a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott: amíg Gyurcsány Ferenc politizál, addig biztosan nem lesz baloldali kormánya Magyarországnak. Kubatov Gábornak meggyőződése, hogy a Jobbik össze fog fogni a baloldali pártokkal, és a radikális párt „néppártosodása” pusztán a hatalom megszerzése érdekében történik.

A Fidesz alelnöke azzal zárta a beszédét, hogy az elmúlt 70 évben 13 évig volt jobboldali kormánya hazánknak. Mindaddig hittel kell dolgozni, amíg a százalékos arány nem változik minimum 50 százalékra.

A Miskolci Egyetem és a cégcsoport több éve tartó együttműködésének fontos mérföldkövéhez érkezett: a felsőoktatási intézményben átadták az új Finomvegyipari és Környezettechnológiai Intézeti Tanszéket az egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának Kémiai Intézetén belül.

Képgaléria! Fotó: Mocsári László

Az ünnepélyes tanszékavatón a nemzetgazdasági miniszter rámutatott, a Miskolci Egyetemen mindig kéz a kézben jár a hagyomány és a fejlesztés. Varga Mihály véleménye szerint az új tanszék jó példája a tudomány, a felsőfokú képzés és az ipar kapcsolatának erősítésére és egyszerre szolgálja a felsőfokú képzés és a gazdaság érdekeit. Mint mondta, a képzésnek egyszerre kell alkalmazkodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez és a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs folyamatokhoz. Csak így lehet versenyképes az ország.

A miniszter rámutatott, hazánk gazdasága egy olyan ciklushoz érkezett el a növekedésben, ami több szempontból is korszakhatárt jelent. A foglalkoztatásban fedezhetünk fel például egy határt, hiszen 4,4 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egyre közelebb vagyunk a teljes foglalkoztatáshoz. Ha Borsod-Abaúj-Zemplén megyét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010-ben még mintegy 47 ezren kerestek munkát, ez a szám mostanra 19 ezerre csökkent. Ugyanakkor 67 ezer betöltetlen állás van hazánkban – ez azt is mutatja Varga Mihály elmondása szerint, hogy van tennivaló a duális szakképzési rendszer átalakítása terén, de a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak átképzése is megoldást jelenthet ezen munkahelyek betöltésére.

– A gazdasági tárca dolgozik a szakképzési rendszer javításán. Szeretnénk, ha a nyugaton már megszokott modell érvényesülne nálunk is, e szerint egy középiskolás diák először a munkahelyet választja ki, majd az javasolja neki, hogy milyen képzési rendszerbe lépjen be – ismertette.

– A mai alkalom egy olyan lépés a jövő felé, amire sokkal több példa kellene Magyarországon! Az elmúlt években törekedtünk arra, hogy a multinacionális vállalatok szerves kapcsolatot létesítsenek a közelükben lévő felsőoktatási intézményekkel. Erre mások mellett Miskolcon is egyre több példa van. A mai esemény kuriózum hazánkban azonban abból a szempontból, hogy egy magyar vállalat eddig sokkal kisebb mértékben volt képes arra, hogy ilyen tanszéki fejlesztésekben részt vegyen. A cégcsoport a jövőt alapozza meg. Kívánom, hogy ezen első példát nagyon sok kövesse, és hogy Miskolc, a régió és az egyetem is éljen ezzel a lehetőséggel – fogalmazott végül Varga Mihály, hozzátéve, a kormány számos formában támogatja az egyetemek és az iparvállalatok együttműködését, amiben fontos partner a Miskolci Egyetem is. 

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő kiemelte, hogy egy ilyen tanszékre nemcsak Miskolcnak, de a régiónak és az országnak is nagy szüksége van, hiszen a környezetszennyezés óriási kihívást jelent ma a világban, a környezet védelme mindenhol egyre fontosabb – ezt segíthetik majd a miskolci tudományos fejlesztések is.

– Nagy öröm számomra, hogy az egyetem egy megyei cégcsoporttal közösen hozott létre új tanszéket. Az ilyen intézményekben képzett szakemberekből is nagy hiány van az országban, ennek orvoslásán segít majd a tanszék a jövőben – mutatott rá a politikus.

– A Miskolci Egyetem célja, hogy Magyarországon úgy tekintsenek rá, mint a műszaki képzés elsőszámú fellegvárára – fogalmazott Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja, hozzátéve, jó úton haladnak ezen cél elérésében.

A kancellár szólt a hallgatói sikerekről, a számos elnyert pályázati támogatásról, a fejlődésük pedig nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium figyelmét, hanem a cégekét is felkeltette – jó példa erre, hogy egyre több vállalat tekint konzorciumi partnerként a Miskolci Egyetemre.

– Azt, hogy az iparnak egyik szövetségese az egyetem, számos olyan tanszék jött létre nálunk, amiket vállalatok támogatnak. Külön ki kell emelnünk most, hogy egy magyar vállalat döntött úgy, hogy a Miskolci Egyetem a legfontosabb partnere a fejlesztésekben, kutatásokban, azokban velünk akar együttműködni – húzta alá a kancellár.

Kiss László, a Kiss Cégcsoport tulajdonosa kitért arra, hogy a vegyipar területén a meglévő technológiákra alapozva új, korszerű vegyi anyagok fejlesztését, előállítását tervezik. Céljuk a környezetvédelmi iparban a hulladékhasznosítás kérdéseinek vizsgálata, új hasznosítási megoldások keresése és megvalósítása.

– Ehhez a küldetéshez van szükségünk a versenyképes vegyipari, finomkémiai és környezettechnológiai szaktudással rendelkező fiatal, innovatív gondolkodású szakemberekre – mondta.

Miskolcon eddig a diósgyőri városrész áldozataira emlékeztetett tábla – ezentúl azonban az egész városból elhurcolt emberek emléke előtt is méltó módon róhatjuk le kegyeletünket és tiszteletünket. Emléktáblát avattak ugyanis a Zsolcai kapuban, a Megyei Rendőr-főkapitányság épületénél.

A Málenkij-robotra, „egy kis munkára” elvitt német ajkú, német származású, németes nevű emberekre 1944 végén adta ki a „mozgósítási parancsot” a szovjet vöröshadsereg. Tömegével szedték össze a polgári lakosságot, németeket, de magyarokat, zsidókat, lengyeleket, románokat, csehet és bolgárokat is.

– Mintha egy éhes fenevad rontott volna Európára, akinek étvágya csillapíthatatlan. A háborús jóvátétel jelszavával tömegesen, sok esetben az utcáról találomra elhurcolt ártatlanok évekig tartó szenvedése, jórészt tragikus halála egyik, de nem egyetlen eltörölhetetlen bűne a sztálini rendszernek, és egyáltalán: a kommunizmusnak – fogalmazott beszédében Pfliegler Péter alpolgármester.

Hozzátette, ez az eszmerendszer „megmérgezte a 20. századot, esztelen, illogikus, minden emberinek ellentmondó valójával”. A bűneit évtizedekig elhallgatták, mintha meg sem történtek volna az elhurcolások sem.

– Nekünk azonban kötelességünk beszélni róluk és emlékezni rájuk – szögezte le Pfliegler Péter.

Miskolcról és a közelből elhurcoltak száma ma sem ismert pontosan, annyi azonban bizonyos, hogy többségük ártatlan, magyar származású, vagy több évszázada Magyarországon élő, német gyökerű, de magát régen magyarnak valló civil polgár volt.

– Ez a tábla legyen örök mementója ennek a sötét korszaknak és hirdesse azt, hogy ilyen sohasem történhet meg még egyszer! Emlékeztessen az elhurcoltakra, az embertelen körülmények között elhunytakra, és a lelkükben megnyomorított honfitársainkra – fogalmazott az alpolgármester, hozzátéve: büszkék vagyunk rájuk, megmaradtak embernek, és továbbadták a hitet, a tisztességet, a becsületet és a kitartást.

Lange László, a Miskolci Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kiemelte, a „mozgósítási parancsban” nem német állampolgárokról, nem német nemzetiségűekről, és nem is német anyanyelvűekről van szó, hanem német származásúakról.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

– Tehát nem az elkövetett bűnök és nem is a saját választott identitás vagy az anyanyelv volt az alapja a kényszermunkára hurcolásnak, hanem a demokratikus világ és a Szovjetunió által is, legalábbis szavakban elítélt, a náci Németország részéről is alkalmazott faji alapú megkülönböztetés – mutatott rá.

Lange László hozzátéve, ennek kritériumait azonban nem határozták meg központilag, így az összegyűjtést végző parancsnokok tág teret kaptak a származás meghatározására, hogy kiket vegyenek fel az elhurcolandók listájára.

A deportálásra összefogott embereket a megyéből Miskolcra, a Zsolcai kapui épületbe gyűjtötték össze, 15 napi munka ürügyén.

– Az országból mintegy 600 ezer embert hurcoltak el, akiknek mintegy 30-40 százaléka bizonyosan meghalt a nélkülözések, az embertelen körülmények következtében. 250-300 ezer ember soha nem tért vissza szeretteihez – ismertette.

A beszédeket követően leleplezték az emléktáblát, majd az ökumenikus áldást követően az emlékezés virágait helyezte el Miskolc új emléktáblájánál előbb egy Málenkij-robotot túlélt miskolci polgár, majd az önkormányzat, a Fidesz-KDNP és civilszervezetek képviselői.

Az emléktábla az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával készült el.

– A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara és az intézet több évtizedes kapcsolatait nagyobb és erőteljesebb fokozatba kívánja kapcsolni, ennek eredményeként új tanszéket hozunk létre – jelentette be a kar dékánja. Szűcs Péter hozzátette, a MOL Tanszék mintájára alakítják ki, és ahhoz hasonlóan szintén az ipari kapcsolatok erősítése az egyik cél.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a tanszék megerősíti a kar egyedülálló oktatási struktúráját, amely Magyarországon a legszélesebb területét fedi le a földtudományi képzéseknek és oktatásnak. A hallgatók még több lehetőséghez jutnak, gyakorlatuk letöltésében is új lehetőségek nyílnak előttük. A dékán rámutatott arra is, hogy az intézet a geológus, geofizikus és földtani végzettségű szakemberek egyik legnagyobb munkáltatója hazánkban.

– A kutatási lehetőségeink is bővülnek, hiszen mindkét intézmény széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Most lehetőség lesz arra is, hogy további közös, átfogó kutatási pályázatokban induljunk – sorolta az együttműködés előnyeit Szűcs Péter. Hozzátette, doktori iskolájuk az intézet munkatársai számára lehetőséget kínál arra, hogy doktori fokozatot szerezzenek, habilitáljanak.

Az MFGI Európa egyik legrégebbi, földtani-geofizikai kutatásokat végző és államigazgatási feladatokat is ellátó szolgálata. Az intézet igazgatója, Fancsik Tamás köszöntőjében arról szólt, hogy a két intézmény olyan szinergiát képes kialakítani egymással, ahol a tudomány, az innováció, illetve annak alkalmazása lényeges infrastrukturális és színvonalbeli emelkedést eredményezhet.

– Számunkra nagyon fontos az utánpótlás, ezt a kartól megkapjuk. Azzal, hogy szervesen integrálódhatunk az oktatásba, nemcsak a nálunk felhalmozott gyakorlati tapasztalatokat, kihívásokat tudjuk közvetíteni a hallgatók számára, hanem jól képzett szakembereket is kapunk – húzta alá az intézetigazgató.

Torma András rektor rámutatott, az iparvállalatokkal fennálló, hosszú évtizedekre visszanyúló kapcsolatok mellett az állam különböző hatóságaival, intézményeivel, valamint az önkormányzatokkal is együttműködik a Miskolci Egyetem.

– Az együttműködések jogokat és kötelezettségeket egyaránt jelentenek a felek számára, fontos azonban, hogy ezek szinkronban legyenek. Úgy gondolom, ezúttal is kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttünk – húzta alá a jogász rektor.

– Ez egy újabb jó apropó arra, hogy elmondhassuk: a Miskolci Egyetem az ország egyik legjobb műszaki felsőoktatási intézménye – ezt már az egyetem kancellárja hangsúlyozta. Deák Csaba a Műszaki Földtudományi Kar méltatásánál kiemelte, az elsők között vannak az elért eredmények és az elnyert források tekintetében is. Ugyanakkor a vállalati megbízások is ráerősítenek arra, hogy az itteni kutatókar kiemelkedő teljesítményt nyújt, amit nemzetközi szinten is elismertek.

– A beiskolázás kapcsán is kiemelném azt, hogy a karnak magyar és angol nyelvű BsC illetve mesterképzései is vannak. Akik tehát itt végeznek, jó pozícióból indulnak a munkaerő-piaci versenyben – emelte ki Deák Csaba.

Az MFGI Intézeti Tanszék első tanszékvezetője, Plank Zsuzsanna – aki az MFGI tudományos főmunkatársa – a sajtótájékoztató után vehette át tanszékvezetői megbízatását Szűcs Péter dékántól.

A Magyar Nemzet Bank pályázatot írt ki négy vezető hazai közgazdasági felsőoktatási intézmény – a Miskolci Egyetem mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pallasz Athéné Egyetem – hallgatói számára.

A „Pénzügyek felsőfokon – Légy kreatív!” című pályázat keretében arra kérik fel az érintett egyetemek hallgatóit, hogy az előzetesen megadott témakörökhöz kapcsolódóan olyan átgondolt, piackutatáson alapuló, kreatív koncepciót dolgozzanak ki, amelynek felhasználásával széleskörűen, költséghatékonyan érhetők el a pénzügyi fogyasztók.

– Nagy örömünkre szolgált, hogy a Magyar Nemzeti Bank négy, a gazdasági képzésben kiemelkedő egyetemet, köztük a miskolcit választott ki arra, hogy hallgatóik versenyezzenek a pénzügyi kultúra fejlesztéséért – nyilatkozta Deák Csaba kancellár. – A fiataloktól azt várjuk, hogy olyan ötleteket, javaslatokat hozzanak, amelyekkel még könnyebben megérthetővé válik és még szélesebb körben elterjed a tudatos pénzügyi, fogyasztói magatartás.

A jelentkezők négy témakörből választhatnak: „Felelős hitelfelvétel; Tudatos bankváltás/tudatos bankszámlaválasztás; Értékpapírszámla-lekérdező Alkalmazás (ÉSZLA) népszerűsítése; illetve Befektetési alapok – Ingatlanalap.”

A pályázat keretében mind a négy egyetemen 1-1 első, második és harmadik helyet hirdetnek ki. A pályázat miskolci egyetemi győztese 500 ezer forint, a második helyezett 300 ezer forint, a harmadik helyezett pedig 200 ezer forint pénzjutalomban részesül.

Pályázni lehet egyénileg, vagy maximum 3 fős csapatban is. A pályázatoknak március 16-án, csütörtök 16 óráig kell beérkezniük az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához.

A pályázat kapcsán további részletes információk a www.mnb.hu/fogyasztovedelem/civil-halo/otletpalyazat honlapon olvashatók.

1997. január 30-án, tehát napra pontosan 20 évvel ezelőtt avatták újra a miskolciak egyik kedvelt szórakozóhelyét, a Vigadót a Népkertben. Azóta számos rendezvénynek, fogadásnak és más programnak adott otthont a patinás épület. Ezekre emlékezett vissza a hétfői sajtótájékoztató alkalmával a miskolci vendéglátásban immár 50 éve szolgáló Szabó Győző, aki a Vigadó ’97-es megnyitásakor ott dolgozott.

- Számos emlék köt ide, olyan neves művészeket láthattam a Vigadó színpadán, mint Koós János, Komár Laci, de ebédelt itt Göncz Árpád köztársasági elnök is – merengett el a múlton a mostani újrakezdésben is szerepet vállaló Szabó Győző vendéglátós szakember.

Hozzátette, az elmúlt 20 évben érzékelhetően csökkent a rendezvények száma és megkopott az épület régi fénye is. Nemrégiben azonban Barkóczi István, a FUX kábelgyár és a City Hotel Miskolc tulajdonosa úgy döntött, hogy megveszi a Vigadó épületét, a BAE Holding cégén keresztül.

- Mindig nosztalgiával gondoltam erre a helyre, itt cseperedtem fel a közelben, de később is rengeteg alkalommal jártam a Vigadóban, és mindig elbűvölt e hely hangulata, amely meggyőződésem szerint meghatározó vendéglátó egysége Miskolcnak. Ilyen adottságokkal rendelkező helyet nem nagyon lehet találni a belvárosban – mutatott rá az új tulajdonos.

Az épület belső felújítását, „ráncfelvarrását”, korszerűsítését, energetikai megújítását úgy fogják elvégezni, hogy közben a programokat is megtartják, folyamatos üzemeltetés mellett oldják meg tehát ezeket a feladatokat.

- Várhatóan a jövő évi báli szezon kezdetére az épület visszanyeri régi patináját, de meg fog felelni a mai kor követelményeinek is. A felújítás összege 100 milliós nagyságrendű – ismertette Barkóczi István.

A tervek között szerepel egy állandóan nyitva lévő népkerti söröző, sörkert kialakítása is, ahogy az annak idején is létezett. A régi hangulatot szeretnék visszahozni a Népkertbe, ahol újra pezseg majd az élet.

Molnár Katalin, a tervezéssel megbízott Hadas Építész Kft. építésze elmondta, első körben ki kell javítani az épület szigetelését, le kell cserélni a nyílászárókat és a szellőztetőrendszert, és a belső fal- és mennyezetfestést is el kell végezni. A mára elérett csillárok és falikarok helyére energiatakarékos dizájn-világítástechnikát szerelnek fel. Új padlóburkolatot is leraknak, de lecserélik az elérett drapériákat, díszítőelemeket és függönyöket is. Valamint új asztalok és székek, illetve egyéb berendezési tárgyak frissítik majd az enteriőrt.

A jövőbeni rendezvényekről szólva Kertész Kata, a City Rendezvény Iroda Kft. ügyvezetője elmondta, olyan programok kialakításán dolgoznak, amikkel minden korosztályt meg tudnak szólítani, ugyanakkor minőségi szórakozást nyújtanak számukra. A klasszikus rendezvények – bálok, fogadások – mellett szeretnék különleges, egyedi programokkal is gazdagítani Miskolc kulturális és turisztikai palettáját.

1896-ban merült fel egyébként egy korszerű szórakozóhely építésének a gondolata a Népkertben – olvasható Dobrossy István Miskolc írásban és képekben 1/2. kötetében. Soltész Nagy Kálmán polgármester bizottságot hívott össze az ügyben, s megállapodtak az építendő ház feladatáról, méreteiről, melyet végül 1903-ban adtak át.

Az épület lényegében 1927-ben nyerte el mai külső megjelenését. Előtte ráépítettek egy emeletet, torna- és vívócsarnokot alakítottak ki benne, új funkciót kapott tehát. A sporton kívül megmaradt azonban vendéglátással kapcsolatos funkciója, nyitott teraszokkal, belső termekkel.

1995-től kezdődően, Puskás Péter tervei szerint felújították az épületet, a belső terek díszítése és berendezése Fata György munkája volt.

A Vigadót 1997. január 30-án avatták fel újra. A szorosan vett vendéglátással kapcsolatos funkciókon kívül különböző rendezvények, fogadások, programok színhelye is. Négy különböző befogadóképességű terme (biedermeier terem, galéria, toronyszoba, söröző) és 180 fős kerthelyisége van.