M. André Goodfriend bő egy éve van Magyarországon, ez alatt az idő alatt több vidéki várost is meglátogatott már, Miskolcon most járt először. Az ügyvivő véleménye szerint Miskolc népcsoportjai, sokfélesége „erőssé teszi a várost”, mely „nagyon élő és vibráló”. Értesült ugyanakkor arról is – tette hozzá –, hogy feszültségek is vannak, munkahelyteremtéssel, az oktatás erősítésével azonban javulhat a helyzet.

Hozzátette, az Egyesült Államokban arra törekednek, hogy ne jöjjenek létre szegregátumok, el kell kerülni tehát azt, hogy azonos helyen csak egyfajta népcsoport vagy jövedelmi helyzetű réteg éljen – emelte ki.

– Az Egyesült Államokban különböző városok különbözőképpen kezelik ezt a helyzetet. Általában valamilyen megoldás mindenhol létezik arra, hogy azoknak, akik egyébként nem jutnak lakáshoz, biztosítsák ezt. Amerikában arra törekednek, hogy valamilyen módon ez ne szegregátumok kialakulásával járjon, úgy, hogy először is munkához, jövedelemhez próbálják juttatni az embereket – fogalmazott.

Mint ismert, két hete táboroztak le a Városház téren a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szimpatizánsai. Véleményük szerint lakhatást kellene biztosítani azoknak, akik nem tudják fizetni az önkormányzati lakások bérleti díjait.

A miskolci roma vezetők és a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai hétfőn Budapesten egyeztettek. Váradi Gábor, a nemzetiségi önkormányzat elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a szeretetszolgálat által kidolgozott telepfelszámolási programot kellene megvalósítani. Elmondása szerint egyfajta mediátori szerepet szánnak a szeretetszolgálatnak, fontos ugyanis, hogy „mindenki megértse a másik helyzetét”, fogalmazott az elnök.

A miskolci közgyűlés még májusban fogadta el a nyomortelepek felszámolásával kapcsolatos rendeletét. A számozott utcákban ezután jogerős bírósági végzéssel lakoltattak ki két családot, mivel évek óta nem volt bérleti szerződésük, és hónapokon keresztül nem fizettek lakbért. A romák ezután vertek sátrat a Szent István téren és Diósgyőrben. Most azonban elmondásuk szerint az ünnep miatt lebontották sátraikat, csütörtökön azonban újra visszatérnek a Virágórához.

Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke terjesztette elő azt a javaslatot, amely a megyei önkormányzati tartalékból támogatás igénylésére vonatkozott. A megjelent közgyűlési tagok egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

A második napirend pont a Via Carpatia Közlekedési Folyosó megvalósítása érdekében együttműködési egyezmény megkötésére tett javaslatot tartalmazta. Még 2012-ben fogadta el hét európai ország közlekedésügyekért felelős minisztériumának képviselője azt a Lancuti Nyilatkozatot, amelynek célja az Európa északi részéről délre vezető legrövidebb közút megépítése. A Via Carpatia nevet viselő útvonal egészen a litván kikötővárostól, Klaipedából indul, majd lengyelországi városokon és Kassán át érne Miskolcra, majd Debrecenbe, hogy aztán többek között Nagyváradon és Szófián áthaladva a görögországi Szolunban érne véget.

A második javaslatot szintén egyhangúlag elfogadta a megyei közgyűlés, így felhatalmazást adott Mengyi Rolandnak az együttműködési egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására, valamint a szükséges dokumentumok aláírására.

Két napirendi pontot zárt ülésen tárgyalt a grémium: döntöttek a megyei önkormányzat Rákóczi-lánc kitüntetés 2014. évi odaítéléséről, valamint a megyei Területi Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról is. Utóbbi kapcsán Kovács János főjegyző érdeklődésünkre ismertette, a megyei közgyűlés jogosultsága a bizottság megválasztása, melynek a szavazást megelőző 42. napig kell megtörténnie. A döntés értelmében Gyurcsik András, Murányi Zsolt és Tergaleczné Nagy Ilona a tagja a Területi Választási Bizottságnak.

„Solar well (röviden: Sowell), avagy napenergiából víz” – ezzel a címmel nyújtotta be pályázatát még márciusban a város ösztöndíj-programjára Gréczi László Ádám, amit aztán el is nyert. Mint legutóbbi beszélgetésünk során elárulta, hasonló célból fogott bele a tervezésbe, mint annak idején a MagCar esetében: bővíteni kívánja ismereteit a kutatások során, versenyeken is indul fejlesztéseivel, hogy újabb tapasztalatokra tegyen szert, és megmérettesse magát.

Ugyanakkor már gondol a jövőjére is, igyekszik félretenni az egyetemi tanulmányokra is. Nagyon szimpatikusan hozzátette, szeretné Miskolc hírnevét is öregbíteni. Csak csendben tesszük hozzá, hogy ha így halad, évek múltán reményeink szerint városunk újabb nagy kutatójáról írhatunk majd tudományos cikkeket. László tehát igen aktív a tudományos életben – azon belül is elsősorban a műszaki tudományok érdeklik –, holott még csak most kezdi a tizenegyedik osztályt az Andrássy Gyula Szakközépiskola gépész Bosch-osztályában.

A Sowell elképzeléseiben úgy szerepel elmondása szerint, ami napcellák és akkumulátorok segítségével összegyűjti és eltárolja a napenergiát, majd ennek segítségével vizet nyerünk ki a földből. Az „okos akkumulátorok” azonban arra is képesek lennének, hogy a fel nem használt energiát későbbi célokra eltárolnák. Az eszköz ugyanakkor a forró víz hőenergiáját is fel tudná használni. László elmondása szerint a pályázat elbírálói utóbbit tartották fontos gondolatnak, mondván, így nincs szükség extra energiatermelésre.

A munka, a tervezés jelenleg is tart, augusztus végére kell elkészülnie egy beszámolónak, hétköznapjait azonban igyekszik más tevékenységekkel is színessé tenni. Nem sűrűn fordul elő például, hogy valaki másodszorra is felvételt nyer a Magyar Tudományos Akadémia nyári táborára – Lászlónak azonban ez is sikerült, köszönhetően Kriza Ákos polgármester támogatásának is, aki támogató oklevelet adott át a fiatal kutatónak, s írásban jelezte a Magyar Tudományos Akadémia felé, hogy a fiatalember a város támogatását élvezi. Jut azért idő természetesen a nyaralásra is, de hogy a kikapcsolódást fedezni tudja, nyári munkát is vállalt: érintőképernyőt szerel be rendőrautókba. A gondolatai azonban közben is a Sowellen járnak, az újabb felfedezéseken, kutatásokon. László elárulta, gépészmérnök szeretne lenni, de mentortanárához, Cservenák Jenőhöz hasonlóan a gépészmérnöki diploma megszerzése után informatikai, majd hidraulikamérnöki tanulmányokat is szeretne majd folytatni.

S ha már mentorok és támogatók: beszélgetésünk végén kiemelte, mennyire hálás az őt segítőknek, így Cservenák Jenőnek és feleségének, Cservenákné Haraszti Máriának, Molnár Péternek, mint igazgatóhelyettesnek és önkormányzati képviselőnek, Kriza Ákos polgármesternek, Lődár Péternek és Szendrei Bélának (Bosch), valamint Tatárné Cselei Csilla és Berentés Mária szaktanárnak, akik ösztönözték, hogy a műszaki mellett a természettudományokban is folyamatosan bővítse ismereteit.

Az 1Úton zarándoknap közel tízezer ember számára nyújt zarándokélményt, melyen keresztül életre kel a csoda: az emberek egymáshoz, egymás mellett és egymásért, családjaikért zarándokolnak – átélik az egységet, mely hatalmas lelki jelentőséggel bír. Az eseményre meghívást kapott minden család és család nélküli ember, aki késztetést érez arra, hogy augusztus 16-án egy napos zarándoklat keretében hosszabb vagy rövidebb szakaszt tegyen meg a Mária Úton. Az 1Úton zarándoknaphoz kapcsolódhattak civil szervezetek, egyházi szervezetek, iskolák, közösségek. Az együtt átélt megpróbáltatások által, a közös énekszó erejével és az élen járó kereszt árnyékában a különféle helyekről érkező emberek, csoportok kapcsolatot építhetnek egymással is.

A több országot érintő rendezvény lelki élményt ad mindenkinek, aki elindult ezen a zarándoknapon. A résztvevők nemcsak egymást ismerik meg, hanem közelebb kerülnek önmagukhoz is. Olyan értékrenddel találkoznak, melyre egyre nagyobb szükség van a mai széthúzó társadalomban. Eközben találkoznak a természettel, egészséget is szolgálják, s rácsodálkozhatnak a Kárpát-medencében rejlő történelmi emlékekre, kincsekre is.

Az 1Úton zarándoklat egységet teremt. Minden szakaszon százak mennek egymás társaságában, egymás mellett, egymás segítve, egymásra figyelve. Békében, harmóniában és biztonságban, tehát egységben. A zarándoklatra közel 10 ezer embert vártak.

Szombat reggel Miskolcról is elindultak a zarándokok, hogy Hejőcsaba, az Avas, a Búza tér, majd Szirmabesenyő és Sajóvámos érintésével megérkezzenek Sajópálfalára, a Könnyező Szűzanya kegyképe elé, valamint Kácsra, a Szentháromság templomba is többen elindultak. Miskolci családok is csatlakoztak hozzájuk, akik napkezdő babakocsis zarándoklatra jöttek kisgyermekeikkel, és Hejőcsabáig kísérték a zarándokokat.

Miskolc címere és a felirat a zsákokon: „Miskolc Megyei Jogú Város búzája a Magyarok Kenyeréhez” – mintegy 150 kilogramm búzát ad a Magyarok Kenyeréhez Miskolc városa. A Miskolci Agrokultúra Kft. koordinálásával, a Debreczeni Márton Szakképző Iskola által termesztett búzát a történelmi egyházak képviselői – Palánki Ferenc római katolikus püspök, Szőnyi Tamás református esperes, Sándor Frigyes evangélikus esperes és Kaulics László görög katolikus püspöki helynök – szentelték meg péntek délben a Városháza bejáratánál.

Miskolc búzája. Fotó: Végh Csaba

Mint ismert, a Magyarok Kenyere programsorozat 2011-ben indult Pécsről. A nemzeti összetartozást és a szolidaritást jelképező kezdeményezés keretében az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött és összeöntött búzából készülő liszt nagy részéből ezúttal nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, hanem a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon lakóinak kenyérszükségletét is fedezni szeretnék.

A program keretében valamennyi magyarországi megyéből, az ország megyei jogú városaiból, kisebb településeiről, valamint a környező országok magyarlakta területeiről is ajánlottak fel búzát. A jótékonysági akció első évében 10 tonna, 2012-ben 25 tonna, tavaly pedig már 100 tonna búzát sikerült összegyűjteni – idén pedig a tavalyi mennyiség több mint másfélszerese, 170 tonna búza gyűlt össze a Magyarok Kenyere programban. A kovász idén Kárpátaljáról érkezik Baranyába, a sót pedig Parajdról küldik. A Magyarok Kenyere program fő célja: a rászoruló, határon túli magyar gyermekek támogatása.

– Magyarnak lenni mindig jó, mindig csodálatos érzés – kezdte köszöntőjét az ünnepi alkalmon Pfliegler Péter, hozzátéve, közeledvén augusztus 20-ához, ez az érzés még inkább felerősödik bennünk, magyarokban. Miskolc alpolgármestere a Magyarok Kenyere kapcsán elmondta, a város ismét csatlakozott a programhoz, s idén mintegy 100-150 kilogramm búzát küldünk Mohácsra. Nagyon örömtelinek nevezte ugyanakkor Pfliegler Péter azt is, hogy egész Magyarországról, sőt a Kárpát-medence magyarlakta területeiről is érkezik búza a Magyarok Kenyeréhez – ezzel is jelképezve a nemzeti összetartozást és a szolidaritást.

A búzát augusztus 17-én a mohácsi Szent Miklós vízimalomban öntik össze, az itt előállított lisztből sütik az állami ünnepre szánt, a Szent Jobb-körmeneten megáldott kenyeret. Szintén ebből az alapanyagból készül a Páva Zsolt és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által a pécsi Magyarok Kenyere-ünnepen felszelt kenyér.

Molnár Attila, a Miskolci Agrokultúra Kft. ügyvezetője elmondta, Miskolc közigazgatási határán belül termesztették a most megszentelt, és vasárnapra Mohácsra érő búzát.

– Úgy gondoljuk, hogy a kenyér, illetve a búzakalász egyfajta összetartozást, az életet, egy optimista jövőbetekintést és a nemzet egységét is jelenti, ezért nagyon szívesen csatlakoztunk a kezdeményezéshez – fogalmazott az ügyvezető.