Kriza Ákos polgármester a pénteki sajtótájékoztatón emlékeztetett, a Salkaházi Sára Programot tavaly indították el. A város azoknak a nyugdíjasoknak mond ezzel köszönetet, akik egy életen át tisztességgel dolgoztak, és részt vállaltak Miskolc felépítésében, fejlesztésében, munkájukkal hozzájárultak a település fejlődéséhez.

A szociális és gondoskodó program újabb eleme indul el október 19-ével: ez a nyugdíjasvédelmi program, melynek keretében nyakba akasztható riasztókat és ajtóékeket osztanak ki a Salkaházi Sára Programban résztvevői közül azoknak, akik igényelték ezt.

A nyakba akasztható riasztókat a posta szállítja majd ki minden egyes igénylőnek november végéig. Az ajtóékeket pedig a Fidesz-KDNP frakció mint a nyugdíjasvédelmi program kezdeményezője fogja eljuttatni a nyugdíjasoknak. Összesen mintegy 15 ezer ajtóéket és 30 ezer nyakba akasztható riasztót osztanak ki első körben.

– Úgy gondoljuk, hogy a programnak köszönhetően jelentősen javul majd a Salkaházi Program szépkorúinak biztonságérzete. Ez is része egyébként annak a nagy, városi közbiztonsági programnak, amelyet már évekkel ezelőtt elindítottunk – emelte ki a városvezető.

Azt is megtudtuk, hogy december 31-éig még lehet igényt benyújtani a riasztókra. Ezt megtehetik a Fidesz-KDNP frakció képviselőinél, illetve a polgármesteri hivatalban is leadhatók az igények. Egyetlen feltétel, hogy a Salkaházi Sára Program résztvevője legyen a nyugdíjas.

   Az elmúlt évek sikeres együttműködése után idén létrejött a Vodafone Művész Ösztöndíjprogram, amely tehetséges, 35 év alatti művészeknek – 4 színésznek és 2 táncosnak – segít átlendülni a kritikus pályakezdő évek nehézségein. Az ösztöndíjban részesülő művészek 2015 októberétől 2016 júniusáig, 10 hónapon keresztül havi 40 ezer forint juttatást kapnak.

A fiatal művészek nevét, akik idén elnyerték az ösztöndíjat, csütörtökön hirdették ki a Miskolci Nemzeti Színházban.

„A társulati elosztás sok nehéz, ugyanakkor színes feladatot ró fiatal színészeinkre. E miatt is bátran kijelenthetem: a Miskolci Nemzeti Magyarország egyik, ha nem a legjobb színházi műhelye!” – fogalmazott köszöntőjében Béres Attila. A színházigazgató hozzátette, az ország bármelyik teátruma szívesen látná soraiban a Miskolcon játszó tehetségeket, ezért talán az egyik legnehezebb feladat az ő megtartásuk. Az ösztöndíjprogram azonban „segít Miskolcnak, Miskolcon tartani a fiatal színészeket”, fűzte hozzá.

– Ez a program egy nagy lépés számunkra. Bízom abban, hogy a példán felbuzdulva kialakulhat egy jól körülrajzolható mecenatúra, hiszen tudjuk: mecénás nélkül nincs kultúra. A város által nyújtott költségvetési támogatás biztonságot ad nekünk, és ha e fölött további együttműködéseket tudunk kialakítani, az segíti a fiatal színészeinket – fogalmazott.

Kiss János alpolgármester példaértékűnek és követendő példának nevezte a Vodafone jelenlétét a városban. Azt, hogy fontos gazdasági szereplőként felismeri társadalmi felelősségét, és támogatóként bekapcsolódik Miskolc életébe. „A mecenatúra különlegesen jó példája ez”, méltatta az alpolgármester az ösztöndíjprogramot, egyúttal reményét fejezte ki, hogy évről évre lesznek újabb és újabb ötletek.

Major Péter, a Vodafone Magyarország ügyfélszolgálati igazgatója emlékeztetett, több mint 6 éve álmodtak egy nagyot, és második otthonuknak választották Miskolcot. Azóta nemcsak munkáltatóként, a gazdasági élet meghatározó szereplőjeként vannak jelen, hanem szeretnének szerves része lenni a város életének is. Tavaly már kötöttek egy együttműködési megállapodást a Miskolci Nemzeti Színházzal, ennek folytatását jelentették be csütörtökön.

– Egy, az országban egyedülálló ösztöndíjprogramot dolgoztunk ki a színház vezetésével közösen. Hiszünk abban, hogy a program hosszú távon is hozzá fog járulni a város kulturális életének a fejlődéséhez, illetve a fiatal tehetségek első éveinek megkönnyítéséhez – mondta Major Péter.

Az első ösztöndíjasok: Czakó Julianna, Simon Zoltán, Rusznák András, Prohászka Fanni színész, valamint Tokai Rita és Szeles Viktória balett-táncos. Simon Zoltán nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy „ennyi kiváló kolléga mellett” támogatásra érdemesnek találta a Művészeti Tanács és a partnerek. Mint a fiatal színész mondta, ez is egyfajta elismerése a munkájuknak.

– Úgy érzem, nagyon jó helyen vagyok itt! Nagyon jó a csapat, erős a társulat, szakmai alapon működik a színház, a közönség is kiváló. Szerintem ma Miskolcon nagyon jó dolog színházat csinálni – fogalmazott a Miskolci Nemzeti büszkesége.

    A kassai remek győzelmet követően szeretné feltenni a koronát a meglehetősen balszerencsés 2015-ös bajnoki szezon utolsó futamán Kazár Miklós és Ferencz Ramón.

Az összetett második helyén álló páros előtt csakis egy cél lebeg: végre-valahára megnyerni a hétvégi Mecsek Rallye-t, ami eddig még egyiküknek sem sikerült. Kazár elárulta, a szezonzáró versenyhez érzelmi szálak is kötik, hiszen 1992-ben itt kezdődött el a pályafutása a sportágban, itt lett először magyar bajnok, navigátorként valamint sofőrként is ezen a versenyen debütált.

Eddig öt bajnoki futamon – Egerben, Miskolcon, Szombathelyen, Veszprémben és Kassán – dobogóra állhatott az idén Kazár Miklós és navigátora, Ferencz Ramón, ráadásul a legutolsó futamon már az idei első győzelmüket is megszerezték. A hétvégi Mecsek Rallye-n ugyanazt a pazar teljesítményt szeretné megismételni a Maximmun Racing Team duója, hiszen sem Kazár, sem pedig navigátora még sosem tudta megnyerni a legendás versenyt. A Mitsubishi Lancer EVO IX-est alaposan felkészítették a megpróbáltatásokra, és a Mecsekben a siker érdekében két újítást is bevetnek.

– Számomra minden versenyen kizárólag a győzelem az elfogadható, ám ezen a hétvégén különösen fontos számunkra a siker! – hangsúlyozta Kazár Miklós. – A Mecsekben kerültem be a sportágba, amikor 1992-ben egy Ladával indulhattam navigátorként. Itt szereztem meg az első magyar bajnoki címem, itt kezdődött el sofőri pályafutásom, sosem hiányoztam erről a versenyről, ám ennek ellenére az első győzelem még mindig várat magára. Ennek érdekében mindent megtettünk az előkészületek során, mind az autó, mind pedig mi ketten is a topon vagyunk, minden szempontból. Bízom magunkban, és ki merem jelenteni, ha végre nem lesz semmilyen technikai gondunk, akkor a lehető legszebben fejezhetjük be a 2015-ös idényt. A meteorológiai előrejelzések nem egyértelműek, de minden szempontból az lenne a legjobb, ha végig egyforma idő lenne: vagy essen végig, vagy ne legyen csapadék – fogalmazott a pilóta.

     A vádlott lányok és gyermekkorú barátnőjük az egyik villamosmegállóban találkoztak ismerősükkel, egy kerekesszékes középkorú férfival még 2014. októberében. A 20 éves nő és gyerekkorú társa a közeli bérházak közé tolták a férfit, majd – hogy figyelmét eltereljék – a gyermekkorú kislány felhúzta pólóját, hogy a férfi megfoghassa a melleit. Eközben 20 éves társa kikapta a férfi zoknijába rejtett tárcáját, amivel elszaladtak. A sértett fogyatékossága miatt nem tudta üldözni őket. A tárcában 72 ezer forint és a férfi iratai voltak. A pénzt kivették, az iratokat pedig rögtön visszaküldték egy fiúismerősükkel.

A cselekményt látta a két lány 17 éves barátnője, aki társai után futott és megfenyegette őket, hogy értesíti a rendőröket, ha nem osztoznak a pénzen. Végül 2 ezer forintot kapott a többiektől a hallgatásáért.

A sértett feljelentése alapján a lányokat pár nappal később elfogták.

A Miskolci Járási Ügyészség a 20 éves nővel szemben a kifosztás bűntette miatt felfüggesztett börtönbüntetést, a 17 éves lánnyal szemben pedig zsarolás bűntette miatt próbára bocsátást indítványozott a bíróságnak.

    Singlár Zsolt ismertette, az utasszámlálási adatok szerint naponta átlagosan több mint 92 ezren választják a villamost. A csúcskeresztmetszet az Újgyőri főtértől a Diósgyőri Gimnáziumig tart, itt 2881 fő utazik naponta. Singlár Zsolt hangsúlyozta, nőtt az utasok és a bérletet váltók száma új villamosok beállítását követően.

A vezérigazgató aláhúzta: nagyon jelentős lépés a város és a közlekedési vállalat életében a Zöld Nyíl projekt, azonban már a további fejlesztéseken gondolkodnak.

– Lezárjuk a projektet, de nem állunk meg, jön a következő lépés! Készülünk az integrált operatív program folytatására, és szeretnénk továbblépni a szolgáltatás-fejlesztésben, egyetértésben a kormánnyal, hiszen az elektronikus jegy- és bérletrendszer, az intermodális csomópont és az élhetőbb városi közlekedés kitűzése az egyik legfontosabb célja most Miskolcnak – mondta.

A vezérigazgató emlékeztetett, az első új CNG-busz november 15-én érkezik meg Miskolcra. A város 75 környezetbarát járművel gazdagodik. Szeretnék, ha még karácsony előtt forgalomba is állhatna néhány.

Addig is azonban, a délelőtti konferenciát és záró ünnepséget követően (http://minap.hu/cikkek/kriza-akos-ujra-vilag-elvonalaban-miskolci-kozoss...) péntek délután Villamosra fel! címmel együtt ünnepelhetjük Miskolc új villamosait. A részvétel díjtalan.

A program:

16:00 A színpadi programokat megnyitja Dénes Tamás műsorvezető
16:05 Egressy Húros Együttes és Egressy Ifjúsági Kórus, Miskolci Táncakadémia, majd Dance Elit Táncstúdió fellépése
17:20 Irigy Hónaljmirigy fellépése
18:10 Holdviola koncert
19:00 Villamosok felvonulása
19:25 R-go koncert
20:51 Lézershow
21:00 Program zárása.

   Az Európai Unió és a magyar állam támogatásával megvalósult önkormányzati beruházás jóval több, mint a közlekedés fejlesztésére irányuló projekt – hangzott el a pénteki konferencia megnyitóján. Miskolc keleti és nyugati végét, azon belül Miskolc legfontosabb pontjait ma már a világ egyik legkorszerűbb villamosvonala köti össze. A város egyik legnagyobb sikere ez a beruházás. Miskolc városa és az MVK Zrt. jelentős kormányzati támogatással elérte azt, hogy a miskolci közösségi közlekedés újra a világ élvonalába kerüljön.

– Az elmúlt fél évszázad legnagyobb vidéki, közösségi közlekedést fejlesztő projektjét zárjuk le ma – fogalmazott Miskolc polgármestere. Kriza Ákos hozzátette, teljesen megújult a miskolci kötöttpályás közlekedés. Ez közel olyan jelentőségű, mint amikor a 19. század végén, a fővárosi után másodikként Miskolcon is elindult a villamosközlekedés.

A városvezető rámutatott, az eltelt több mint 100 év toldozgatása-foltozgatása után éppen itt volt az ideje a villamosközlekedés átszervezésének, egy új pályarendszer építésének és vadonatúj villamosok vásárlásának. Kriza Ákos kiemelte, nagyon jó volt az ötlet, a kidolgozása a 2000-es évek elején elindult. 2010-ben, mikor megörökölték a projektet, volt néhány hiányossága, de szép lassan minden kérdésre választ találtak. Sikerült kiválasztani a most futó villamosokat – a járművek arculatának kiválasztásában a miskolciak véleményét is kikérték. Az első villamos megérkezésénél pedig olyan ünnepséget tartottak, amilyet rég nem látott a város. Óriási tömeg várta és fogadta az új járművet.

„Teljes siker volt a villamosok kiválasztása és a projekt kivitelezése” – összegzett Miskolc polgármestere, aki hangsúlyozta, két szempontra különösen figyeltek a projekt során. Egyrészt a környezetvédelemre, másrészt az „okos” megoldások alkalmazására. Lényeges volt ugyanis, hogy a fiatalok is szeressék a villamosokat, ezért is ragaszkodtak például a wifihez. Fontos volt ugyanakkor a valós idejű utastájékoztatás, vagy az, hogy a zöld hullámnak is köszönhetően villamossal gyorsabban el lehessen jutni a város egyik pontjából a másikba mint autóval.

– A közösségi közlekedés megújítása folytatódik – hívta fel a figyelmet a további fejlesztésekre a városvezető. Kriza Ákos szólt az év végéig megérkező 75 vadonatúj, gázüzemű autóbuszról, melyek szintén „okos” megoldásokat biztosítanak majd az utasok számára. Ez a 75 jármű több, mint Miskolc autóbusz-flottájának a fele, s ezáltal Magyarország legfiatalabb flottájával fog rendelkezni a város.

– Úgy gondolom, az első villamos megérkezésétől új időszámítás kezdődött Miskolcon. Az acélváros korát magunk mögött hagytuk és Miskolc elindult az innovatív, modern iparvárosok útján. Ezt az utat a jövőben is szeretnénk a közösségi közlekedésen keresztül is bejárni – zárta szavait Miskolc polgármestere.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes emlékeztetett, a projekt kezdetben nagyon sok gyermekbetegséget hordozott magában az uniós források felhasználását illetően. Ez azonban nemcsak a város felelőssége volt, hanem azé a kormányzaté is, amelyik „nehezen megugorható” felelősségi rendszereket és pályázati bürokráciát állított a pályázók elé.

A miniszterhelyettes rámutatott, 2002-ben hazánk a legversenyképesebb ország volt a régióban. A térség növekedésének a motorjai voltunk, ezt azonban 2002-ben elveszítettük, utolértek bennünket. Hogyan lesz tartós gazdasági növekedés külső finanszírozás nélkül, hogyan lesz élhető Magyarország, hogyan szüntethető meg a főváros-vidék közötti különbség, hogyan tud az állammal együttműködve az önkormányzati és vállalkozói szektor valóban egy irányba húzni – ezekről a kérdésekről is szól a következő uniós költségvetési időszak, melyben Magyarország 12 ezer milliárd forintot használhat fel.

– A fejlesztéspolitika és az állami bürokrácia csökkentés is arról szól, hogy hogyan leszünk az emberek és vállalkozások fölött uralkodó államapparátusból egy valóban szolgáltatói közeg – fogalmazott Csepreghy Nándor.

Mint mondta, egyre több lehetőséget kell adni a fejlesztéspolitikában a területi gazdasági és politikai döntéshozóknak abban a tekintetben, hogy mit szeretnének a saját településükön megvalósítani.

– A két legfontosabb célkitűzés: 5 millió, hosszú távon is fenntartható munkahely létrehozása 2020-ig (ma 4,2 millió ember dolgozik Magyarországon), és a folyamatosan tartható, 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés elérése – ismertette a miniszterhelyettes.

Fontos kormánydöntésnek nevezte, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. Kikérték a települések fejlesztési elképzeléseit, mi kell ahhoz például Miskolcon, hogy valóban élhető legyen és munkahelyek jöjjenek létre.

– Csak Miskolcon 35 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre 2020-ig. Az összeg felhasználásáról helyben születik döntés, a helyi igényekre reagálva. Az itteni gazdasági szereplőknek nem kell versenyezniük más települések vállalkozásaival – ismertette Csepreghy Nándor, aki előadása végén a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy Miskolc fejlesztéseit a mostanihoz hasonlóan támogatni szeretnék.

    Schalbert Dóra ismertette, vezérigazgatók, a szövetség tagszervezetei által delegált szakemberek, műszaki vezetők vesznek részt a konferencián. A PR-menedzser ismertette, az eseményt a MIVÍZ Kft. pályázta meg, Miskolc városa és a Miskolc Holding Zrt. támogatásával.

A gyártók és a beszállítók munkatársai tartanak előadásokat szerdán és csütörtökön a legfrissebb termékeikről, a műszaki vezetők és a víziközmű-üzemeltetők műszaki szakemberei pedig ezen termékek használatáról beszélnek majd.

A szakmai program részeként helyszínbejárásokat is tartanak a konferencia résztvevői számára, akik két helyszínen tehetnek látogatást: a Miskolci Biogázüzemben és szennyvíztelepen, valamint Miskolctapolcán, ahol az új, korszerű ultraszűréses technológiát ismerhetik meg.

Megtudtuk, a szövetség oktatási együttműködési megállapodást ír alá a Miskolci Egyetem vezetésével, hiszen – mint Schalbert Dóra is hangsúlyozta – fontos az ágazat szakmai utánpótlásának biztosítása.

Üszögh Lajos, a vendéglátó MIVÍZ Kft. igazgatója elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy Miskolcon találkozik a szakma. A cég alapítása óta tagja az érdekvédelmi szervezetnek. Büszkeséggel mutatják be az ország minden részéről érkező mérnököknek az elmúlt évek beruházásait. Miskolcon óriási érték az ivóvíz, amire a legkorszerűbb technológiával vigyáznak a forrástól a tisztításig. 

   Miskolcon tartották az ifjúsági garancia program megyei nyitórendezvényét. A szerdai konferencián a projektben együttműködő szervezetek, munkáltatók képviselői, a célcsoportba tartozó fiatalok és a megyei kormányhivatal foglalkoztatási szakemberei vettek részt. Bemutatták a 2014-20-as ciklus foglalkoztatást ösztönző programjait, kiemelve a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit növelő lehetőségeket, de szó esett a rendszer megvalósításának megyei tapasztalatairól és eredményeiről, valamint az Észak-magyarországi régióban dolgozó fiatal vállalkozók támogatásáról.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának vezetője ismertette, az ifjúsági garancia rendszer és azon belül az ifjúsági garancia program a 25 év alatti fiatalok számára indult. Ennek a korosztálynak a munkanélküliségi mutatói a legrosszabbak az európai államokban. Lórántné Orosz Edit hozzátette, Magyarországon 36 ezer, a megyében 5620 fiatalt céloztak meg a programmal. Ehhez itt közel 5,6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.

A programba csak a foglalkoztatási osztályokon keresztül lehet belépni. Lényege, hogy minden fiatal a rendszerbe lépésének napját követő fél éven belül kapjon ajánlatot az állami foglalkoztatási szervtől; a szakképzetlenek esetében valamilyen képzési ajánlatot, a szakképzettek esetében pedig a foglalkoztatás irányába terelik őket.

A program januárban indult, azóta csaknem 8 ezer fiatalt szólított meg a kormányhivatal. Eddig több mint 2 ezer 25 év alattit vontak be a rendszerbe, közülük 1060-an képzésben, 882 fő pedig támogatott foglalkoztatásban vesznek részt jelenleg. Mint megtudtuk, a közel 8 ezer megszólított fiatal 44 százaléka általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezik. Alapvetően tehát képzésekre irányítják őket, elsősorban a hiányszakmák felé.

– Úgy gondolom, a fiatalok számára nagy lehetőség ez a program, melynek célja, hogy minél kevesebb időt töltsenek munka és tanulás nélkül, és minél kevésbé váljon a munkanélküli lét életmóddá a fiatalok körében – emelte ki Lórántné Orosz Edit.

Ruszkai Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerő-piaci Programok Főosztály tervezési munkatársa ismertette, a program első szakaszában 2016. június 30-ig van lehetőség csatlakozni, de segítő támogatásokat egészen 2017. december 31-ig lehet nyújtani.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

     Az aradi vértanúk annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává váltak, amit a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásáért. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk kivégzésük 166. évfordulója alkalmából Miskolc város emlékhelyén, Batthyány Lajosnak, Magyarország első felelős kormánya miniszterelnökének emléktáblájánál – hangzott el a megemlékezésen.

„Magyarország, ne feledd halottaidat! Mint vádlók, élnek ők” – idézte Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója azt a névjegyzéket, amit a nemzeti gyász és a csendes ellenállás időszakában még évtizedekkel később is lehetett látni magyar asszonyok karkötőin. A felszólítást németre fordítva minden szó kezdőbetűje egy-egy aradi vértanú nevének első betűje (pl. Magyarország – Pannonia: Poeltenberg Ernő stb.).

Az aradi vértanúkat – Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly – 166 évvel ezelőtt, az 1848–49-es szabadságharc bukását követően végezték ki október 6-án. Rájuk emlékezünk ezen a napon.

– Bár 13 aradi vértanúról szoktunk beszélni, a valóságban 16 tábornok, illetve főtiszt végezte be életét Aradon, a magyar Golgotán – hívta fel a figyelmet Somorjai Lehel. – Először Ormai Auffenberg Norbert honvédezredest akasztották fel még 1849. augusztus 22-én. Kazinczy Lajost, a nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát október 25-én lőtték agyon a várkapu melletti sáncnál. Az osztrák származású Ludwig Hauk honvéd alezredest 1850. február 19-én vezették a bitófa alá. És Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt, továbbá Fekete Imre gerilla századost végezték ki.

A kivégzések időpontját szándékosan október 6-ára tette Haynau – egy évvel ezelőtt ekkor tört ki felkelés Bécsben és ekkor gyilkolták meg Latour hadügyminisztert. „Az eljárások igazi célja tehát a bosszú volt”, húzta alá a levéltár igazgatója.

Október 6-a nemzeti gyásznap, de ebben a gyászban rengeteg jóleső bizonyosság van az utódok számára – hívta fel a megemlékezők figyelmét Somorjai Lehel. Mint mondta, a magyarság tragikus történelmi sorsfordulói nem valaminek a végét jelentették, hanem éppen ellenkezőleg: valaminek a kezdetét.

– A szabadságharc hőseinek halála egy új Európa születését jelentette. A polgári gondolat, a népek önrendelkezési jogának eszménye végképp teret hódított a kontinensen, és az 1860-70-es évekre kialakult a máig is ismert, modern Európa – fűzte hozzá.

Az ünnepi beszédet követően Miskolc város nevében Kriza Ákos polgármester, valamint Pfliegler Péter, Kiss János és Kiss Gábor alpolgármester helyezett el koszorút az emléktáblánál. A megemlékezés virágaival tisztelgett a hősök előtt Knezich Károly ükunokája és neje, valamint a Miskolci Egyetem, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Miskolci Csodamalom Bábszínház, politikai pártok és civilszervezetek képviselői.

   A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

– Miskolc és a megye nemcsak 1848-hoz, hanem az azt megelőző reformkorhoz is több szállal kötődik – mondja a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének igazgatója. Gyulai Éva egyetemi docens hozzáteszi: Borsod – annak reformer értelmisége és nemessége által – az 1830-as években a reform vármegyék közé tartozott. Követei – köztük például Palóczy László vagy Szemere Bertalan – nagyon sok olyan témát vetettek fel az Országgyűlésben, amelyek aztán a polgárosodás, sőt az 1848-as törvényeknek és az egész szabadságharcnak fontos ügyei voltak.

Miskolcon és megyeszerte megtalálhatók ezeknek a követeknek, országgyűlési képviselőknek, sőt Szemere Bertalan személyében belügyminiszternek, 1849-es miniszterelnöknek a szobrai, emlékhelyei, díszsírhelyei. Vannak ugyanakkor olyanok is – hívja fel a figyelmet az egyetemi docens –, akik hozzájárultak 1848 dicsőségéhez, mégis megfeledkeztünk róluk.

– A Vadnay-család például neves írót is adott a magyar irodalomnak és közéletnek, érdemes lenne róluk is megemlékezni 1848 kapcsán – mondja Gyulai Éva.

Sokat segíthet ebben a megyei könyvtárban működő helyismereti gyűjtemény is. Mint Prokai Margit, az intézmény igazgatója ismerteti, a megyéről és a városról szóló irodalmat nemcsak gyűjtik, hanem részben digitalizálják, kutathatóvá teszik, és szeretnék népszerűsíteni is. Ezért rendeztek kedden Helytörténeti kutatások Miskolcon és Kassán címmel konferenciát, mellyel az aradi vértanúk emléke előtt is tisztelegni kívántak.

A miskolci szakemberek mellett Kassáról is érkeztek kutatók, akik bemutatták az érdeklődőknek a „Kassaiak Lexikona 1848-1938. A-I.” című kiadványt. Eleonóra Blašková bibliográfus kiemelte, Kassa városát földrajzi közelsége, történelmi kapcsolatai és számos kiemelkedő személyiség is Miskolchoz köti. Kutatásaik során nagyon sok olyan személyt találtak, aki Miskolcon született, de Kassán élte le életét – és fordítva.

Miskolc városa délután 4 órától tart megemlékezést az aradi vértanúk és Batthyány Lajos tiszteletére a Batthyány emléktáblánál. Somorjai Lehel, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának igazgatója emlékezik majd a 48-as hősökre, majd a megemlékezés végén főhajtással és koszorúzással róják le kegyeletüket a város elöljárói.