A miskolci közgyűlés még 2009-ben hozott döntést egyes helyi sírok, kripták, díszsírhelyek védetté nyilvánításáról. Az ugyanis, hogy egy idő után a megváltatlan sírokat elbontják, s másokat temetnek oda, hihetetlen értékek pusztulásával járhat. Egyrészt maga a megsemmisített síremlék is bírhat művészeti értékkel, másrészt pedig olyan emberek emléke merülhet végképp feledésbe, akik esetleg tevékeny részei és részesei voltak a város történetének. Ennek megelőzése és elkerülése érdekében fontos a régi sírok pontos és aprólékos felmérése, megörökítése. A törvények nem írták elő kötelező feladatként az önkormányzatok számára, az elhunyt jeles személyiségek sírjainak védelmét, gondozását, de mind több településén törekednek arra, hogy ezeket számba vegyék, és lehetőségeikhez mérten megóvják.

Miskolc területén összesen 34 lezárt vagy működő temető található. Ezekben sok olyan egykori városi vezető, tudós, művész és más jeles személyiség nyugszik, aki tevékenységével egykoron jelentősen gazdagította a várost. Nyughelyeik, munkásságuk méltók az utókor tiszteletére, a sírok számba vétele, feltárása csak aprólékos, helyszíni szemlével, kiterjedt kutatómunkával volt lehetséges. A közelmúltban elhunyt Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár egykori igazgatója több mint tíz éven át kutatta a város temetőit a Herman Ottó Múzeummal, valamint a megyei Honismereti Egyesület miskolci csoportjával, a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjaival.

A temetőfeltárások alapján készült, védelemre javasolt sírok listáját közzétették, s - lakossági javaslatok, észrevételek alapján - ki is egészítették. Első alkalommal 90 egyedi sírhelyet, 19 kriptát, 6 sírjelet és két díszsírhelyet javasoltak védelemre, a város tizenhárom temetőjében. A rendelet elfogadása után egyeztetésekre volt szükség az egyes temetőket fenntartó egyházakkal, hozzátartozókkal, a sírhelyek megváltásáról, a síremlékek gondozásának módjáról, az esetleges rekonstrukciós munkák ütemezéséről, finanszírozásáról.

Védelemre javasolták valamennyi 1848-49-es honvédtiszt megmaradt sírját, valamint a város olyan vezetőinek, tudósainak, művészeinek, jeles személyiségeinek nyughelyét, akik munkájukkal jelentősen gazdagították a várost. A művészi érték miatti védelmet csak néhány esetben tartották indokoltnak.

A védett síremlékekre vonatkozó listát rendszeresen felülvizsgálja a Miskolci Kegyeleti Bizottság. A városi közgyűlés júniusi, rendes ülésén újabb tíz jeles személyiség sírhelyének védetté nyilvánításáról döntöttek.

Balázs Győző tanár, költő, író (1893-1973) – Deszkatemető

Bárczay Miklós 1848-as főszázados (1825-1900) – Hejőcsaba Mécses utcai református temető

Báró Radvánszky Ferenc Borsod megyei evangélikus egyházak főfelügyelője (1740-1810) – Belvárosi Evangélikus Templom

Csoba Tamás a rendszerváltást követően Miskolc első demokratikusan megválasztott polgármestere (1945-1993) – Mindszenti római katolikus temető

Fazola Henrik a vasgyártás alapítója Ómassán (1730-1779) – Hámori temető

Ippi Bydeskuthy Ernő honvéd alezredes (1808-1899) – Diósgyőri temető

Istvánffy Gyula etnográfus (1863-1921) – Mindszenti római katolikus temető

Herrmann Ede Károly orvos, ornitológus, preparátor (1802-1854) és Szeöts Béla mezőgazdász, erdész, a Herman hagyaték gondozója (1857-1922) – Hámori temető közös sír

Misley Emese 1956-os mártír (1943-1956) – Deszkatemető

Oláh Miklós 1956-os mártír (1936-1957) – Avasi református temető

A Kegyeleti Bizottság ezen kívül javasolta Soltész József, Jakab András, Hullár Gábor, Bartha Béla, Kolozsi István és Varga Péter sírjának védelem alá helyezését is, akik az 1956-os forradalom hősei voltak. Az említet személyek földi maradványainak áthelyezése azonban indokolt egy, a Tetemvár Hősök temetőjében kialakításra kerülő méltó nyughelyre, csak ezt követően kerülhet sor a végleges síremlék védetté nyilvánítására.

Számos területen kipróbálhatják magukat azok a fiatalok, akik diákmunkát vállalnak. Vannak, akikhez az adminisztratív munka áll közelebb, ők főként a Polgármesteri Hivatalban végzik teendőiket. Így van ezzel Berényi Laura is, aki már negyedik éve jár vissza diákmunkára a nyári időszakban.

– A Miskolci Egyetemen tanulok, negyedéves jogászhallgatóként. A szakmai gyakorlat mellett is vállalok diákmunkát nyáron, már negyedik alkalommal jöttem ide vissza. A légkör, a környezet nagyon jó, és természetesen a pénzkereset sem utolsó. Főként ügyiratrendezés a feladatunk, de igazából mindenben segítünk, amiben tudunk – tudatta Laura.

Koczák Szilvia sajtószóvivőtől megtudtuk, utasszámlálói, teremőri feladatkörben is el tudnak helyezkedni a munkára vágyó diákok, emellett nyári táborok felügyelőiként is jeleskedhetnek. Összesen 62-en dolgoznak a Polgármesteri Hivatalban, idén nyáron július 1- augusztus 31. között, három turnusban: az első kettőben 27-27, a harmadikban 8 fő végez majd munkát.

Barta Eszter, az MVK Zrt. PR-főmunkatársa arról tájékoztatott, hogy náluk idén a buszok és a villamosok takarításában is segédkeznek diákok.

– Érdekes, és meglehetősen pozitív, hogy az itt dolgozó diákok milyen szemléletváltáson mentek keresztül – mondta. – Sokkal felelősségteljesebben utaznak, és jobban odafigyelnek a járművek tisztaságára magánszemélyekként is. Mérai Dorina és Bajó Alexandra idén másodjára vesznek részt a diákmunka-programban.

– Tavaly is voltunk már, és akkor is nagyon tetszett. A hangulat és a környezet is jó, úgyhogy szívesen jönnénk jövőre is – nyilatkozta vidáman Alexandra. – Hat órát dolgozunk, reggel nyolctól délután kettőig vagyunk itt – tette hozzá Dorina.

A lányok tartottak nekünk egy kis demonstrációt a villamos belső tisztításáról. Részletesen ismertették az egyes lépéseket: habosítás, kefélés, slagozás, víz kisöprése és végül szárazra törlés. De mindezt az alapos tisztítást megelőzi még egy dolog: a „felrágózás.” Mint megtudtuk, ez a már-már szakkifejezésnek mondható definíció az odaragadt rágó felszedését jelenti, ami a legfontosabb lépések egyike. A széthagyott rágógumik ugyanis rengeteg kellemetlenséget okoznak, és "hagyományos" módon az eltávolításuk is lehetetlen. Takarítás közben lefújják egy anyaggal, aminek fagyasztó hatása van, s így már fel lehet kaparni.

A megkérdezett diákok elsősorban a jó munkahelyi légkört emelték ki, de persze a kereset sem mindegy. Dorina most születésnapi bulijának megszervezésére szeretné fordítani a pénzt, de olyanok is vannak, akik inkább félreteszik, és később gazdálkodnak belőle.

Mit kell tenni az ingatlan eladásakor, illetve bérbeadásakor, kik kérelmezhetik a védendő fogyasztói státuszt? Ezekre a kérdésekre ad választ Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) két most megjelent kiadványa.

– Az az üzenet, és azt kérjük, hogy a kiadványban szereplő jegyzökönyvet közösen kitöltve, együtt menjünk el a szolgáltatóhoz, lezérjuk így az előző szerződésünket, és egy új szerződést tudunk kötni. Így nem lesz olyan probléma, hogy egy későbbi szabálytalan vételezési ügy kapcsán az előző tulajdonosnak kell kifizetni az új tulajdonos után a büntetést, illetve a kötbért – nyilatkozta Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szóvivője.

Védendő fogyasztói státuszba a szociális helyzetük, illetve egészségi állapotuk alapján kerülhetnek az ezt igénylők. Ők a szolgáltatótól részletfizetést, fizetési haladékot, vagy előrefizetős mérőórát kérhetnek.

Kolozsi Sándor, a MEKH főosztályvezetője elmondta, az előrefizetős mérők használatára tipikusan a szociálisan rászorulók tarthatnak igényt. Ezek a mérők abban segítenek, hogy a fogyasztók ne fogyasszanak egy adott mennyiségen túl, az általuk a feltött mennyiségen túl, túlfogyasztásuk ne keletkezzen, és olyan hátralékot ne halmozzanak, amely a szolgáltatásból való kikapcsolásukhoz vezethet.

Országosan mintegy 12 ezer szociálisan rászoruló használ jelenleg is előrefizetős áram-, vagy gázfogyasztás mérőt.

Az új kiadványokhoz az érdeklődők hozzájuthatnak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzá ügyfélszolgálatán, honlapján, valamint a közműszolgáltatók és a kormányhivatalok ügyfélszolgálatán is.

A felújítás nemrég kezdődött, s hamarosan be is fejeződik. Egy 200 méteres szakaszt aszfaltoznak újra; az út két széle kerül most javításra, a középső rész jó állapotban van, ezért azt egyelőre nem szükséges gondozásba venni.

Gazdusné Pankucsi Katalin, a terület önkormányzati képviselője elmondta, lakossági megkeresésre kezdett bele a munkálatokba. Egy hárommillió forintos beruházásról van szó, amelyet saját, képviselői keretéből finanszíroz.

 Mint megtudtuk, gyorsan haladnak a munkával, előreláthatólag egy héten belül el is készülnek a felújítással.

A klub egyesületi elnöke, Greutter Zoltánné elmondta, a klub már húsz éve működik, székhelyet azonban csak 2015-ben kaptak, Szécsényi Marianna önkormányzati képviselő segítségével. A közösségformáló erő mellett rendkívül fontos az önkéntes munka, ami a városnak is hasznos lehet. A pár hete átadott kertes rész kitűnő alkalom volt mindkettőre: a közösségi teret is sikerült bővíteni, és önkéntes munkával az elhanyagolt földterületet is széppé tették.

Szinte napi szintű kapcsolatban vagyok a helyiekkel, éppen ezért természetes volt, hogy segítem a nyugdíjas klub munkáját és bővítését – mondta el Szécsényi Marianna. Egyre több taggal bővül a klub, ezért szükség volt egy olyan helyre, ahol megrendezhetik a helyi programokat.

A klubtagok körében is sikert aratott a kezdeményezés. - Örömünnep ez Martin-Kertvárosnak – így vélekedett Dobos László, a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke aki szerint generációk együttműködésével született, így a fiatalok számára is örömnap ez. Mint fogalmazott, nem mindegy, hogyan éljük meg az időskort, fontos, hogy legyenek álmaink, de ezért tenni is kell.

A martinkertvárosiak tettek is, így sikerült gyönyörűen felújítani azt a kertes részt, amit áprilisban kapott meg a klub. Hétfőn bemutatták munkájuk eredményét; a gyógynövényes kert mellett helyet kapott még néhány muskátli is, a Bénó Kertészet jóvoltából.

- Találhatunk például kakukkfüvet a növények között, amelyet az illóolaj ipar is használ, valamint rozmaringot, aminek fő ismertetőjegye a jellegzetes illata – tájékoztatott Sindel Imre biológia szakos tanár, a Diósgyőri Gimnázium volt igazgatóhelyettese. Levendula, borsikafű és körömvirág is ékeskedik még a mesébe illő kertben. Az egyesület elnöke szerint sikerült egy „igazi kertvárosi városrészt” kialakítani.

Az egész napos programok közt szerepelt a Diri-Dongó együttes előadása, játszóház, amit hozzávetőleg ötven gyermek élvezhetett, valamint előadások, többek között Dobos Lászlótól és Sindel Imrétől.

- Kirándulásokat is szoktunk szervezni, voltunk már Székesfehérváron, augusztus végén a Felvidékre tervezünk menni, szeptemberben pedig a Kárpátaljára szeretnénk ellátogatni  – nyilatkozta Greutter Zoltánné. Hozzátette, minden hónapban tartanak egészségnapot, kreatívnapot, és irodalmi délutánokat is.

Az eddig kitűzött célokat Szécsényi Marianna szerint sikerült elérni, további tervek között pedig szerepel egy még nagyobb székhely kialakítása, hiszen sok az érdeklődő. - Sokáig őrizzük meg a kreativitást, a tenni akarást – hangsúyozta Dobos László, felhívva a figyelmet a klub szerepének fontosságára, ami nem csupán Martin-Kertváros életében fontos, hanem Miskolcéban is.

A 2013. július 1-én megalakult MiREND-Sec Kft. Miskolc városának, valamint a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatainak védelmét biztosítja. Főállásban 63 fő dolgozik, a nyári időszakban ez a létszám plusz 20 fővel növekszik, amely egészen szeptember közepéig tart – tájékoztatott Illés Ákos, a MiREND-Sec Kft. ügyvezető igazgatója. A mai napon a Szemere Bertalan Szakgimnázium vagyonőr képzésben résztvevő tanulói mélyebb betekintést nyerhettek a vagyonvédelmi cég működésébe, valamint ellátogattak a Selyemréti Strandfürdőbe, ahol a gyakorlatban is megnézhették, hogy milyen feladatkör vár rájuk, ha a későbbiekben ezt a pályát választják.

Lukács Ferenc szolgálatvezető részletesen ismertette az érdeklődő diákokkal a vagyonőrök feladatát, melybe többek között a járőrözés, az ügyfélszolgálati irodák védelme, és a Miskolc Holding tagvállalatainak őrzése is tartozik. Pontos leírást adott arról, hogy milyen munkakörrel jár, ha valaki az MVK Zrt., a Diósgyőri vár, vagy éppen a városi strandfürdők védelmét biztosítja.

„A biztonsági rendszerek működésének teljes körű elsajátítása elsődleges, a betanítás alapos” – mondja Lukács Ferenc, és hozzátette, „a cég felelősséggel van az alkalmazottak iránt, és alázattal működik.” Érdekességképpen pedig elmondta, hogy az ügyfélszolgálati irodák védelmét általában nőkre szokták bízni, hiszen ők nagy türelemmel bírnak, és bármilyen konfliktus esetén békésen tudják megoldani a helyzetet.

A Szakgimnázium egyik tanulója, Horváth Zsolt Elemér elmondta, hogy érdeklődik a vagyonőri munka iránt. „Sikerült betekintést nyernünk a szakmába, és bár inkább a rendőrségi pálya érdekel jobban, ez sem kizárt.” A képzés alatt elméleti és gyakorlati oktatásban is részesülnek a diákok; rendészeti ismeretek és rendészeti jog mellett a 10. évfolyamtól már szakmai idegen nyelvet is tanulnak a diákok – tudhattuk meg Bekő Zsuzsanna középiskolai tanártól.

Az országban két helyen indítottak eddig rendészeti ügyintéző és rendészeti őr képzést, az egyiket Miskolcon, a másikat Békéscsabán, a 2016/2017-es tanévben. A vagyonőri képzésnek előnye, hogy rendőrségi és rendészeti szakterülethez előképzettséget ad, amely segítheti a továbblépést. Egy másik előny, Illés Ákos szerint, hogy a fiatalok helyben tudnak maradni, ha ezt a pályát választják, hiszen Miskolcon rengeteg helyen szükség van a munkájukra. Az összes városi rendezvényt a MiREND-Sec biztosítja, a Kocsonyafarsangon rendszeresen több mint 60 fővel dolgoznak, és a városi piacokon is jelen vannak.

Ha a fesztiválokra gondolunk, nem feltétlenül az jut eszünkbe először, hogy akár a pszichológiai jólétünknek is kedvezhet, ha részt veszünk egy több napos zenei rendezvényen. A kedvenc zenekaraink, barátaink és különböző hangulatjavító italok mellett maga a közösségi élmény az, ami rendkívül jó hatással tud lenni egy emberre – így vélekedik Nathan Harrison a positivepsychologyprogram.com egyik cikkében.

Na persze, hogy ha klausztrofóbiásak vagyunk és nem bírjuk a tömeget, akkor negatív hatás is lehet az eredmény, például egy pánikroham, ami nem a legkellemesebb, főleg egy fesztiválon. Tapasztalatból mondom, hogy, ha tudjuk magunkról, vagy ha csak sejtjük, hogy nem birkózunk meg jól a háromnál több ember/négyzetméter kritériumával, akkor érdemes barátainkat felkészíteni, hogy figyeljenek oda ránk a fesztivál tomboló tömegében. Azonban ha kellően bebiztosítottuk magunkat a barátaink segítségével, akkor itt az ideje élvezni a pozitív hatásokat, melyeket egy fesztiválon való részvétel gyakorol ránk.

„A zene az kell”

Aki volt már életében legalább egyszer koncerten, az tudja, hogy milyen egy felejthetetlen élménnyel hazatérni, és még sok-sok órával az esemény vége után is „bezsongva” lenni. 2005-ben Robin Pascoe és kollégái kutatást végeztek, melyben kimutatták, hogy ha valaki kapcsolatban van a zenével, részt vesz a zene világában, az előnyt jelenthet társadalmi, érzelmi és fizikai területen, valamint a kognitív, tehát az érzékelés területén is, és örömöt hozhat az életünkbe. Az olyan fiatalok körében, akik érzelmileg kicsit távolállók, a zene segítséget nyújthat abban, hogy rugalmasabbak, nyíltabbak és ellenállóbbak legyenek.

A mindennapi életben is pozitív hatását mutatták ki a zenének; egy kísérlet résztvevői gyakrabban tapasztaltak boldogságot, eufóriát és nosztalgiát olyan élményeknél, amelyekben a zene is megjelent valamilyen módon.

A fesztiválok hatása

A zenei fesztiválok felépítéséből már adódik egy pozitív hatás: a többnapos, „ott alvós” és sátrazós rendezvény tökéletes táptalaja a közösségépítésnek, a közösségi élmény kialakulásának. Közös célok és kötődés jön létre olyan emberek csoportjai között, akik a magánéletben nem valószínű, hogy egymásra találnának.

A közvetlenség a fesztiválok alatt szintén rendkívüli, nem csupán a fesztiválozók, de az előadóművészek részéről is. Egy ilyen többnapos rendezvény esélyt ad arra, hogy akár kedvenc zenekarunk tagjaival is összefussunk. Ehhez persze igencsak nagy szerencse kell, de előfordulhat, és az általunk csodált énekesek és együttesek valószínűleg barátságosan fogják venni közeledésünket – persze csak ha kellőképp higgadtak maradunk a társaságukban. De a résztvevők körében is megfigyelhető ez a közvetlenség; idegenekből válnak barátokká órák alatt, és nem számít, hogy az ország melyik részéről érkeztek.

„Vannak barátaim Mosonmagyaróvárról és Szegedről is” – mondja Réka, aki visszajáró fesztiválozó Miskolcról. „Történt pár rossz dolog az életemben, és pont abban az időszakban kerültem el először egy fesztiválra, ahol a kedvenc bandám is játszott, és ez nagyon jó hatással volt rám. Az emberek szabadok, a zene összeköti őket, és mindenkiből árad a jókedv és a boldogság.”

Egy másik kutatás szerint, melyet Jan Packer és Julie Ballantyne végzett, a fiatalok a zene, a fesztivál, a közösségi és a „szeparációs” élmény miatt látogatják rendszeresen ezeket a rendezvényeket. Úgy érzik, hogy ilyenkor elkülönülhetnek, kiválhatnak a mindennapi életből, egy kicsit eltávolodhatnak hétköznapi problémáiktól. Az első sorban tombolva valószínűleg nem sokaknak jut eszébe, hogy nem szereztek elég kreditet a félév során.

A zenei fesztivál tehát különleges elegye a társadalmi élménynek, a bizalmasságnak, valamint az előadók és a környezet újszerűségének. Szeretünk fesztiválra járni, szeretjük a zenét és a szórakozást; ki gondolta volna, hogy mindennek még tudományos magyarázata is van?