„Bármi lehetsz” – különleges Barbie baba kiállítás nyílt Miskolcon (Képgalériával!)
Andy Warhol képet festett róla, a világon hozzávetőleg minden másodpercben hármat adnak el belőle, és megmutatja, hogy egy nő mennyi szerepet képes felvenni az életben – ő Barbie, a Mattel vállalat babája, aki megmutatja nekünk, hogy „bármik lehetünk.”
A babához kapcsolódó elterjedt szlogen igencsak passzol a gyártó elvéhez: Barbie – teljes nevén Barbara Millicent Roberts – az élet bármely területén megállja a helyét, lehet orvos, pilóta, énekes, riporter, politikus, asztronauta, tűzoltó, autóversenyző, és még rengeteg más.
Pfaffenbüchler Adrienne különleges gyűjteményéből álló kiállításán a babák most a különböző korok és népcsoportok jellegzetes stílusjegyeit öltik magukra. A Miskolci Játékmúzeum tulajdonosa elmondta, a mostani kiállításon népviseletekbe öltözött, és igazi hercegnők és királynők öltözékébe bújt babákat láthatunk.
– A 15-17. század ruhái is feltűnnek, de például a híres divattervező, Bob Mackie által tervezett ruhákat is viselnek a „modellek” – tudtuk meg Pfaffenbüchler Adriennetől. Van olyan baba, melyet Németországból szerzett be, de vannak saját gyermekkorából megmaradt darabok is.
A fent említett divattervező néhány ruháját híres festmények inspirálták, ezekből is láthatunk a kiállításon, vannak azonban más világhírű divatházak, melyek kifejezetten a Barbie babákra terveztek ruhát, ilyen például a Dior, a Givenchy, vagy az Avon – a jó hír pedig, hogy ezeket Miskolcon a játékmúzeumban láthatják az érdeklődők.
Találkoztunk még I. Erzsébet angol királynővel és Sissi hercegnővel – azaz Erzsébet magyar királynéval – is, de a vitrinek mögött feltűntek még az 1910-es és ’20-as évek nagyvárosi divatját bemutató babák is.
A gyűjteményben lévő babák értéke 15 és 35 ezer forint között van, de létezik olyan, amelyet már egyáltalán nem lehet beszerezni, vagy csak nagyon magas áron, hiszen már csak egy-egy van belőlük a világon.
Grallertné Dudás Dóra, a József Attila Könyvtár könyvtárosa kiemelte, már a legutóbbi, Laura Lee Wambach babakészítő művésznő babáit bemutató kiállítás is nagy siker volt, ezt szintén Pfaffenbüchler Adrienne gyűjteményéből állították össze.
1959-es megjelenése óta Barbie kulturális ikon lett, 1974-ben a new yorki Times Square egy részét Barbie Boulevard-nak keresztelték egy hétre, 2016-ban pedig a párizsi Louvre-ban volt látható egy 700 babából álló kiállítás.
A kiállítás május 31-ig látogatható a József Attila Könyvtárban, nyitvatartási idő alatt: hétfőtől péntekig 10 órától 18 óráig.
Húsvét a Diósgyőri várban! – az eső sem szegte kedvét a miskolciaknak (Képgalériával!)
Nyüzsgő esernyős emberek látványa fogadott, amikor a Diósgyőri várhoz értünk. Úgy tűnt, a kitartó miskolciakat nem zavarja az égből rájuk zúduló folyadék: kíváncsiságuk idecsalta őket a vár falai közé húsvét vasárnap.
Nem csupán a legkisebbek élvezték az ittlétet, ó de nem ám! A pihe-puha nyuszinak és a barátságos görénynek talán ők örültek a legjobban, azonban a többi korosztály is megtalálta a magának való izgalmas elfoglaltságot.
A húsvét hangulatát megidéző foglalkozások – csuhézás, agyagozás, tojásfestés – is várta az érdeklődőket. Gesztenye csúzlizó és bögredobálás? Igen, ezt is kipróbálhatták a szórakozni vágyók, de a mozsárágyú felfedezése sem maradt el. A tojáspatkolót is megleshették munka közben a látogatók.
Jó ebédhez – vagy ez esetben csúzlizáshoz – szól a nóta: a jó hangulatot ugyanis a Tardi Pávakör Hagyományőrző Egyesület, a Csender zenekar valamint Boncsér Gábor és zenekara szolgáltatta.
Természetesen tárlatvezetések ezen a napon is indultak félóránként, a vár történetének regélői ismét megosztották tudásukat a látogatókkal, érdekességekből most sem volt hiány.
Aki lemaradt, ne csüggedjen, hiszen holnap is folytatódik a húsvéti zsongás a Diósgyőri várban, a Lovagi Tornák Tere pedig a Húsvéti Díjugrató Kupának ad otthont, így oda is érdemes lesz ellátogatni!
Mi van a nagy függöny mögött? – belestünk a kulisszák mögé a színházi világnapon! (Képgalériával!)
Az ember természeténél fogva kíváncsi. Ha elsétálunk egy égő lámpájú ház mellett, akaratlanul is belesünk az ablakon; no, nem azért, mert minden áron tudni akarjuk, hogy éppen mit tevékenykednek az ott lakók, egyszerűen csak belénk van kódolva. Ezért is természetes, hogy kíváncsiak vagyunk a számunkra ismeretlen világok titkaira.
Tehát miért is lenne ez másképp, ha a színházról van szó? A teátrum egy olyan világ, melyre nem csupán természetünkből adódóan vagyunk kíváncsiak, de a művészvilágba való betekintés gondolata, valljuk be, legtöbbünket izgat.
A miskolci közönség kedden láthatta utoljára a Bűn és bűnhődést, ezen kívül pedig egy különleges és izgalmas színházbejárás szerepelt még a „kínálatban.” A társulat három színésze – Bodoky Márk, Farkas Sándor, és Lajos András – avatta be az érdeklődők csoportjait a színház kulisszatitkaiba.
Jómagam Bodoky Márk csoportjába kerültem, a háromállomásos körbevezetés azonban mind a három csoport esetében megegyezett. Kezdetnek az ifjú művésztől meghallgathattuk az idei Színházi Világnapi üzenetet, melyet Simon McBurney angol színész, író és rendező írt.
A színház, a nézőtér „olyan hely, ahol nem egyszerűen csak nézünk, de meglátunk, felfogunk, megértünk dolgokat” – hangzott az üzenet egyik sora. A keddi programon pedig ezt meg is tapasztalhattuk.
Egy színdarab közben ugyancsak ezek érvényesülnek – meglátás, felfogás, megértés –, ám a színházbejárással egy másik szinten tapasztalhattuk meg mindezt. A korábban már említett természetes kíváncsiságunk hajtott mindenkit kedden koraeste: minden korosztályból érkeztek látogatók, akiknek egytől egyig felcsillant a szemük, valahányszor olyan „titkot” fedett fel egy színész, melyről korábban még csak sejtésük sem lehetett.
Számomra a legizgalmasabb része az estének a díszletek megtekintése volt. A kedden utoljára látható Bűn és bűnhődés, valamint A Kaukázusi krétakör színpadi díszleteit vizsgálhattuk meg közelebbről – utóbbinál Papp Endre avatott be az előadás részleteibe.
Megmutatták nekünk a különböző „épületek” mozgatását melyek egy jelenetben szerepet kapnak, és láthattuk az Európában egyedülálló forgószínpadot, mely megdöntött állapotában is képes a forgásra. Megismerhettük a nélkülözhetetlen, díszlet mögött megbúvó embereket is, akik az előadások során végzik a díszlet elemeinek koordinációját.
A színház történetéről szintén rengeteget megtudtunk, például azt, hogy ha az öt játszóhelyen egyszerre lenne előadás, összesen 1900 ember is beférne a színházba. Megtudtuk még, hogy az 1950-es években a színház első emeletén kaszinó működött, az épület a végleges formáját pedig 1992-ben nyerte el.
A színházbejárás végi csalódottságom csupán annak volt betudható, hogy vége lett a különleges bemutatásnak. Ez egy olyan élmény, mely valóban nem mindennapi, a színház pedig tényleg az a világ, ahol „játszók és nézők egybegyűlnek”, és olyan történeteket játszanak újra, amelyeket sehol másutt nem lehet elmesélni.
Hétköznapi varázslat: A hulladék új élete című kiállítás megnyitóján jártunk! (Képgalériával!)
21. századi jelenet: hétfő reggel csörög a vekker, még alig nyitottuk ki a szemünket, álmunk még be sem fejeződött, de mi már tesszük is oda a kávét. Nem, nem azt a kotyogósat, hanem a modern, kapszulásat. Többféle közül választhatunk, de lévén, hogy félig még szundikálunk, a számunkra legszimpatikusabb színnel jelölt kávédobozkát választjuk. Be a gépbe, kész a kávé, kapszula ki a gépből, mehet a kukába.
Nos, a legtöbben itt rontjuk el. Ugyanis – George Clooney főszereplésével reklámozott – az oly közkedvelt Nespresso kávé kapszulái ugyanúgy újrahasznosíthatók, mint a legtöbb egyutas csomagolóanyag (műanyagflakon, csokoládépapír).
Trunkos Krisztina (bal) ezt felismerte, és 2010 óta nem hagyja, hogy a „szemét” a felesleges kidobás sorsára jusson. A jogász végzettségű ökoműves kezdetben PET-palackokból készített ékszereket, azóta pedig bővült a paletta, hiszen, – ahogyan a keddi kiállítás megnyitón megtudtuk Krisztina lányától, Böszörményi Berilltől – használt ruhadarabokból új használati tárgyakat, ruhákat varázsol.
Első kiállítása 2013-ban volt a Miskolci Galériában, ahol más „újrahasznosítók” mellett mutatta be saját készítésű tárgyait. Ezt több kiállítás és workshop is követte, melyeken az érdeklődők megismerhették az ökoműves mesterségét. Az ökoműves szóösszetétel egyébként 2016 óta védjegyoltalmat élvez, ezt Trunkos Krisztina saját maga védette le.
Kedden a Szabó Lőrinc könyvtárban lehettek részesei az érdeklődők annak a varázslatnak, melynek Krisztina a „bűvölője”. Nem véletlenül utaltam a Harry Potter egyik átváltoztató varázslatára, hiszen műanyag flakonokból, csomagolóanyagokból, szövetmaradékokból, megunt könyvekből, kutyatáp zsákjából, sörnyitófülből, és régi adathordozókból készít olyan egyedi használati tárgyakat, ékszereket és játékokat, melyeknek valóban nincs párja.
Nem csupán különlegesek, de a környezetvédelemre is felhívják a figyelmet, ami Krisztina célja is művészetével. Szeretné kihangsúlyozni a különböző, még megmenthető hulladékok újrahasznosításából keletkező termékek egyediségét és megismételhetetlen voltát, és nem utolsó sorban az alkotás örömét.
DIY or buy nevű Facebook oldalán az elkészült termékeiről készült fotókat lehet megtekinteni, saját közösségi oldalán pedig tudományos értekezéseiből is szemezgethetünk.
A Hulladék új élete elnevezésű kiállítást május 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők a könyvtár nyitvatartási idejében.
Megérkezett a Legendás állatok 2 előzetese, lehet újra elővenni a varázspálcát és a talárt
Nagyon sokak várták már a Legendás állatok - Grindelwald bűntettei film előzetesét. Vannak természetesen, akik nem voltak elragadtatva a varázslóvilág Harry Potter előtti időszakát feldolgozó filmtől, de tagadhatatlan, hogy az a bizonyos varázslatos hangulat az ifjú varázslótanonc megszületése előtt hetven évvel ugyanúgy megvan a filmben – hiszen a film a varázsló, Newt Scamander (magyar verziója Göthe Salmander - a szerk.) kalandjait követi végig, aki a híres Harry Potter megszületése előtt hetven évvel „garázdálkodik” a világban.
Az első részből kiderült, hogy Newt Scamandert csupán jó szándék vezérelte, és közben megesett, hogy igencsak nagy galibába keveredett. A második rész azonban – ahogyan a címből is megtudhatjuk – a sötét varázsló, Gellert Grindelwald bűntetteit fogja végigkísérni. Valahogy így:
A főgonosz szerepébe nem más, mint Johnny Depp bújt, akit már az első rész végén is megpillanthattunk. A fiatal Albus Dumbledoret Jude Law fogja alakítani, Eddie Redmayne pedig természetesen marad Newt szerepében.
Új arcokkal is fogunk tehát találkozni, azonban a szemfülesek észrevehették, hogy egy régi ismerős is feltűnik, méghozzá Ezra Miller személyében. A Credence Barebone karakterét alakító színész egy röpke villanásnyi ideig látható az előzetesben, akik pedig látták az első részt, tudják, hogy ez miért is akkora meglepetés (a spoilerezés nem a mi stílusunk, bár reméljük, hogy azok közül, akiket érdekelt, a legtöbben már látták a filmet).
Izgalmas kalandok elé nézünk tehát, a filmre azonban még váni kell, ugyanis a bemutató november 15-e. Addig pedig készítsük elő varázspálcáinkat, bújjunk bele ütött-kopott talárjainkba, a baglyokat pedig engedjük szabadjára, hogy hírét vihessék a film előzetesének a világ minden pontjára.
Miskolcon nyílt meg az ország első Női Információs és Szolgáltatóközpontja
A cél: összeegyeztethető karrier és család
Az országban a következő időszakban összesen 67 család- és karrierközpontot hoznak majd létre. – A kezdeményezés során minden megyében legalább három ilyen központot szeretnénk kialakítani azoknak az anyáknak és leendő anyáknak, akiknek szükségük van segítségre, útmutatásra a családjuk és karrierjük összeegyeztetésében – hangsúlyozta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.
Mint elmondta, szükséges, hogy a munkaerőpiacot rugalmasabbá tegyék, hiszen hazánkban közel kétmillió nőnek kell egyszerre helyt állnia a munka és a család terén, közülük pedig a legtöbben gyermekeket is nevelnek.
– Sokszor éreznek az édesanyák lelkiismeretfurdalást, amikor szinte zárásra érnek oda gyermekükért az óvodába vagy az iskolába. Éppen ezért szeretnénk elérni, hogy rugalmasabb, összeegyeztethetőbb legyen a munkaerőpiac, és a munkáltatók is nyissanak efelé a rugalmasság felé – emelte ki az államtitkár. A távmunka, a „job-sharing”, vagy a tömbösített munkaidő is ezek közé a flexibilis megoldások közé tartozik, és szeretnék, hogy a munkáltatók is nyitottak legyenek ezekre.
„Hatalmas erő rejlik a nőkben”
Novák Katalin úgy fogalmazott, a munkaerőpiaci rugalmasságra, és a munkaadók nyitottságára van szükség, hiszen fel kell ismerni, hogy „mekkora erő rejlik a nőkben mint munkaerőben”. – Ha látják, hogy munkáltatóik bizalommal és segítőkészséggel fordulnak feléjük, ők is szívesebben maradnak egy munkahelyen – húzta alá az államtitkár. Megemlítette még, hogy különböző képzéseket is biztosítanak majd, legyenek azok informatikai, háztartásbeli, vagy akár átképzések.
Összesen 14 milliárd forintot fordítanak a család és karrierközpontok létesítésére, ebből Borsod-Abaúj-Zemplén megyének 779 millió forint jut. Novák Katalin fontosnak tartotta kiemelni, hogy egységes módszertan alapján alakítják ki ezeket a központokat, azonban a helyi igényekhez is igazítva, hiszen mindenhol mások a körülmények.
„Együttes erővel nyújtsunk lehetőséget a magyar nőknek!”
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, a B.-A.-Z. megye 1-es számú választókerületének képviselője úgy véli, a 21. század a lehetőségek százada, és „együttes erővel kell lehetőséget nyújtanunk a magyar nőknek”. – Közösen akarjuk Magyarországot jobbá tenni, hiszen nekünk Magyarország, és nekem természetesen Miskolc és a megye az első – hangoztatta a képviselő.
Az itteni központok - Miskolcon a Bajcsy-Zsilinszky E. utca 17. szám 5. emeletén található ilyen - a Nő A Siker Alapítvány, a Sajókeresztúri Közös Önkormányzat Hivatala és a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének együttes munkájával valósulnak meg.
Mint mondta, jó, hogy lehetőségük van civil területen is tevékenykedni: a nők foglalkoztatási helyzetének javításában, ezen belül is a programok szervezésében, felkészítésben, képzésekben. – Szeretnénk lehetőséget adni egy jobb, teljesebb élet megéléséhez, egy erősebb Miskolcért, egy erősebb Magyarországért! – zárta végül Csöbör Katalin.
Együttműködés a kulturális örökség megőrzése érdekében – megújul a lillafüredi és a kassai kisvasút (Látványtervekkel!)
– A LÁEV és a Kassai Gyermekvasút együttműködésének igénye már jóval korábban felmerült, mint maga a pályázat, azonban ezen „projektablak” megnyitásával realizálódott annak a lehetősége, hogy ez az együttműködés fizikálisan is megvalósulhasson – tudatta Bózsó Gyula, az Északerdő Zrt. műszaki osztályvezetője a szerdai sajtótájékoztatón.
Együttműködés, közös gondolkodás
A két kisvasút közös pályázata csaknem kétszáz leadott projekt versenyében szerepelt sikerrel és nyert el támogatást különféle fejlesztésekre az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében. A „Kisvasutak mint attrakciók és kapuk a természetre” (RailGate) elnevezésű magyar-szlovák projekt két keskeny nyomközű vasút (a lillafüredi és a kassai) fejlesztése érdekében jött létre.
– A fejlesztések által minőségben tudjuk a turisztikai szolgáltatásainkat növelni, mindezt pedig úgy tesszük, hogy közben jelentős ipar- és kultúrtörténeti értékeket is megőrzünk – hangoztatta Bózsó Gyula. Hozzátette, a fejlesztések nem öncélúak, hiszen a projekt végén nemcsak a projektgazdák profitálnak mindebből, hanem a küldő városok (Kassa és Miskolc), illetve a tágabb régió is, hiszen innentől kezdve nemzetközi szinten is értelmezhetővé válik ez a turisztikai szolgáltatás az utasok számára.
A közös projekt célja nem más, mint az együttműködés. – Hiszen közös a múlt, közös a jelen, és azt gondolom, hogy a fenntartás során nagyon sok közös problémával kell megküzdenünk, melyekre szeretnénk megtalálni a közös válaszokat – hangsúlyozta a műszaki osztályvezető.
A projekt összköltségvetése mintegy 578 ezer euró, és 2019. december 31-ig kell megvalósulnia.
Fejlesztések Kassán és Miskolcon
Ľubomír Lehotský, a Kassai Gyermekvasút elnöke úgy tájékoztatott, Kassán többek között az indulóállomás felvételi épületének befejezését, egy új kitérővágány építését és egy dízelmozdony felújítását tervezik. – Egy vasúti emlékhelyet is kialakítunk majd, amely a „Miskolc” nevet fogja viselni. Cél, hogy modern elemekkel ötvözve visszaadjuk a gyermekvasút régi arcát, hogy az a jövőben is megfeleljen egy vonzó kassai turisztikai látványosságnak – emelte ki az elnök.
A sajtótájékoztatón Bózsó Gyulától elhangzott, a legfőbb cél az együttműködés és egymás segítése, hiszen az élményelemeket úgy alakították ki a pályázat során, hogy egymás utasait arra ösztönözzék, hogy a másik kisvasútját is felkeressék.
Kilencven méter hosszan egy teljesen új peront építenek majd a Dorottya utcai állomásra, melynek legfontosabb célja, hogy az utasbiztonságnak megfeleljen, így a magas padlós személykocsikra biztonságosan tudnak majd felszállni a családosok és a gyermekek egyaránt. Komplett energiatakarékos megvilágítás és akadálymentesítés is megvalósul majd.
Élménytér a Dorottya utcai állomáson
– Egy olyan fogadóteret is létrehozunk, ami az utaslétszámhoz igazodik - ez a jegypénztár és a váróterem előtt kap helyet –, és bízunk abban, hogy mindez egy önálló turisztikai attrakció is lesz egyben – szögezte le Bózsó Gyula.
Hozzáfűzte, nem csupán fogadótérként fog funkcionálni ez a helyiség. – Szeretnénk felöltöztetni ezt a teret, tehát igazából „élménytérnek” hívjuk majd a területet, amely több elemből fog felépülni – mondta.
A kisvasút fő és mellékvonala mentén található nevezetességeket kisplasztikákkal fogják megjeleníteni, illetve egy vonalhálózatot leképező skanzen jellegű bemutató helyszín, egy LÁEV obeliszk, és egy vasúti „személykocsi-szelet”.
– Ez gyermekjátszóként, váróként és információs pontként is fog szolgálni. Ez már az út felől karakteres megjelenést ad majd az állomásnak, mely a turisták és az arra járók számára is vonzó lesz – tudatta a műszaki osztályvezető.
Egy meglévő, muzeális jellegű, 31-es számot viselő „kis zárt” személykocsi replikája, azaz másolata készül még el a projekt során, ami a partnerség jegyében a „Kassa” nevet fogja viselni és berendezése is ezzel a tematikával készül el. A város turisztikai nevezetességei és a Kassai Gyermekvasút látványelemei fognak helyet kapni benne, és – ahogyan Bózsó Gyula elmondta – itt is az a cél, hogy ösztönözzék az utasaikat, hogy keressék fel társvasutaikat.
A miskolci és a kassai kisvasutak hasonló történeti adottságaikon túl egyaránt Közép-Európa közös kulturális örökségéhez tartoznak. Az évtizedek során mindkettő jelentős turista attrakcióvá alakult és mint „kapuk a természetre”, együttesen több mint 250 ezer hazai és külföldi látogatót vonzanak évente.
„Példát mutat nekünk” – legidősebb tagját köszöntötte a Martin-kertvárosi Nyugdíjas Klub
Kódor Károly 1928. március 2-án született. Kilencvenedik születésnapja alkalmából ünnepséget rendezett neki a Martin-kertvárosi Nyugdíjas Klub, ahol Greutter Zoltánné, a klub egyesületi elnöke úgy fogalmazott: „példát mutat nekünk, hogy nem is olyan nehéz ideérni” – utalva ezzel az ünnepelt kilencvenedik születésnapjára, aki így a klub legidősebb tagja lett.
Az ünnepségen köszöntőt mondott a klub egyik tagja is, aki aranyérmesnek nevezte az ünnepeltet. – A téli olimpián ifjú gyorskorcsolyázóink, és most Márton Anita aranyérme után mi is aranyérmest köszönthetünk körünkben: aranyérmes lett köztünk az életkor-versenyen” – hangoztatta a felszólaló.
Károly bácsi – ahogyan mindenki hívja – az Alföldön született, majd később, 1957-ben költözött Miskolcra. Földművesként dolgozott, de esti tagozaton elvégezte a Gépipari Technikumot, – ahogy mondja – így került bele az iparos életbe.
Családjában fontos szerepet játszik a tudomány. Lánya vegyészként dolgozott, unokája pedig gyógyszerész, és egyben tudományos munkatárs is Budapesten. Szabadidejében még mindig nagyon szeret kertészkedni, szívesen gondozza gyümölcsfáit és a szőlőt is.
Szécsényi Marianna önkormányzati képviselő a hétfői ünneplésen átadta az önkormányzat és a polgármester üdvözletét és jókívánságait. Mint mondta, kettős ünnepnap ez neki, hiszen lánya is ma ünnepli születésnapját, és, mint fogalmazott, sosem fogja elfelejteni, hogy ezen a napon Károly bácsit is köszöntötte 90. születésnapja alkalmából.
– Mindig jó szívvel jövök ide, és biztos vagyok benne, hogy ez a sok öröm és figyelem, ami a mai napot övezi, még legalább 20-30 évig ki fog tartani – hangsúlyozta a képviselő, akinek segítségével 2015-ben kapott székhelyet a nyugdíjas klub.
Hudákné Becse Ildikó csoportvezető a polgármesteri hivatal jókívánságait, valamint a miniszteri oklevelet adta át Kódor Károlynak kilencvenedik születésnapja alkalmából.
Szerelem és szenvedély a Diósgyőri várban
Vasárnap ugyan még csak február 11-e volt, a Diósgyőri várba azonban már ekkor megérkezett Ámor nyila, Lovász Emese régész személyében. No, persze a régész nem összeboronálni hivatott előadásának résztvevőit: a középkori szerelemről mesélt az érdeklődőknek, ezen belül is azokról, amelyek a Diósgyőri várban teljesültek, avagy nem teljesültek be.
Hallhattunk Szent László legendájáról, melyet akár lovagregénynek is titulálhatnánk – a történet jeleneteinek részleteit a Lovagterem két falán találjuk.
„A nap süt, a madarak énekelnek, a lovag vágyakozik, a hölgy elérhetetlen” – így foglalta össze ötletesen a középkori lovagi szerelem témakörét a régész. Az akkoriban köttetett házasságok nem gyakran végződtek „happy enddel”, volt azonban néhány kivétel, melyekről Lovász Emese regélt.
A szerelem egy másik szegletébe kalauzolta el az érdeklődőket Pászk Norbert, a gyógynövények ifjú mestere. Ő azokról, a középkorban használt gyógynövényekről mesélt, melyeket afrodiziákumként használtak tea vagy éppen szerelmi bájital formájában.
Az afrodiziákum szó a szépség és a termékenység istennőjének, Aphroditének a nevéből származik, akinek léptei nyomán a legenda szerint olyan növények és virágok nőttek ki, melyeknek fogyasztása fokozza a szerelmi vágyat.
A szerelmet jelképező növényekről és azok legendájáról szintén beszámolt a gyógynövényszakértő. A vár Pinceborozójában pedig meg is lehetett ízlelni az afrodiziákumokkal készült finomságokat, a fahéjas almás pitét, fehérboros fügével, a fűszeres forralt bort és az ánizsos, gyömbéres puncsot.
Jómagam egy sétára is elindultam a vár falai közt, hiszen minden idelátogatásom alkalmával felfedezek valami olyat, mely felett azelőtt valahogy elsiklottam, vagy nem figyeltem rá eléggé. Ezek most a vár körüli növények, és a régi várfal maradványai voltak.
A kontraszt a régi és új között, a virágok élénk színei és a várfal szürke árnyalatai között szinte bárkit elvarázsolnak.
Egy Diósgyőri vár-rajongó tippje: keressünk minél szokatlanabb szögeket, és onnan fotózzuk le kedvenc várunk részleteit. Meglátják, teljesen új perspektívák és kompozíciók jönnek majd létre, melyek lélegzetelállítóan fognak mutatni.
A vár rengeteg programot kínál még számunkra az év során, legközelebb például március 5-én vehetünk részt egy tudományos konferencián, melyen Nagy Lajos, a Lovagkirály életéről és uralkodásáról tudhatunk meg rengeteg érdekességet. A bővebb információkért érdemes a Diósgyőri vár hivatalos honlapját vagy Facebook oldalát böngészni.
„Az egyetemet elhagyják, a várost azonban nem” – Több száz hallgató vehette át diplomáját
Az egyetem díszaulája megtelt, az universitas vezetői kara is bevonult ünnepélyes keretek között. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora köszöntötte az oklevelük átvételére váró hallgatókat, az állami, és az üzleti élet résztvevőit, a szenátusi ülés tagjait, a középiskolák igazgatóit, a város vezetésétől pedig Pfliegler Péter alpolgármestert.
A rektor az egyik legjelentősebb napnak nevezte ezt a fiatalok életében. – Nem csupán önöknek, de az egyetem számára is ünnep ez a mai, hiszen az, hogy ennyien végeznek, bizonyítja azt is, hogy tanári karunk jó munkát végzett – kezdte köszöntőbeszédét a rektor.
– A magyar közmondás így szól: ki mint vet, úgy arat. Jó pár évvel ezelőtt elvetettük a magokat, most pedig eljött az aratás ideje. Szeretettel gratulálok önöknek! – zárta beszédét Torma András.
Ezután Gondos Judit közigazgatási államtitkár szólt a végzett hallgatókhoz. Mint mondta, saját életének ezen napjára úgy emlékezett vissza, hogy kettős érzések voltak benne. – Egyrészt a megkönnyebbülés lett úrrá rajtam, hiszen vége lett a sok megpróbáltatásnak. Másrészt viszont bennem volt egy egészséges izgalom is, hogy hogyan alakul majd a jövőm – fogalmazott.
– Önök között is biztosan van olyan, aki még bizonytalan, keresi az útját, de biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan már tudják, milyen irányt vesz az életük, a jövőjük – tette hozzá az államtitkár, aki hangsúlyozta: „szerencséjük van, hiszen jó szakot, jó várost és jó egyetemet választottak – jó időben”. – Szaktudásukra most nagy szükség van a munkaerőpiacon, gyorsan „el fogják kapkodni” önöket! – húzta alá. – A tudás, melyet itt megszereztek ebben a pillanatban teljes értékű, lépést kell majd azonban tartaniuk a világ gyorsaságával, ezért használják az itt megszerzett tudást, de fejlesszék is azt – tanácsolta a hallgatóknak Gondos Judit, aki arra buzdította őket, mindig törekedjenek arra, hogy ők legyenek a legjobbak a szakmájukban.
A Műszaki Anyagtudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar és a Gazdaságtudományi Kar több mint kétszáz hallgatója ezután elmondta fogadalmát, a jogi kar hallgatóit pedig doktorrá fogadta a szenátusi ülés bizottsága.
Délután a Gépészmérnöki és Informatikai Kar szintén több mint kétszáz hallgatója vehette át diplomáját az egyetem rektorától és a kar dékánjától. Pénteken a Műszaki Földtudományi, a Bölcsészettudományi és az Egészségügyi Kar végzősei vehetik át oklevelüket a szenátusi ünnepségen.
Pfliegler Péter alpolgármester úgy nyilatkozott, a most végzett hallgatók csupán a Miskolci Egyetemről távoznak, a városból remélhetőleg nem. – Minden miskolci számára rendkívül fontos, hogy az egyetem karain végzett hallgatók itt maradjanak Miskolcon, itt találjanak jó lehetőséget a továbblépésre – fejtette ki, az alpolgármester, majd hozzáette, az elmúlt évek azt mutatják, hogy egyre többen maradnak itt, tavaly már megállt a város lakosságának csökkenése. – Itt olyan helyeket tudnak találni, ahol ki tudnak teljesedni, és tovább tudnak fejlődni; ez közös érdekünk, és ebben is együttműködünk az egyetemmel – hangsúlyozta Pfliegler Péter.
A diplomák mellett Ph.D okleveleket, habilitációs okleveleket, Bosch-díjakat, Becsületdiplomák is átadtak. Idén újdonság, hogy Tudományos Hivatkozási Emléklapokkal ismeri el az egyetem a legsikeresebben publikáló oktatók tevékenységét. Ők azok, akik a Google Scholar nemzetközi tudományos adatbázis szerint a legtöbbet publikáltak, valamint a legtöbb hivatkozással rendelkeznek, és ezzel növelik a Miskolci Egyetem nemzetközi ismertségét.
