A miskolci közgyűlés még 2009-ben hozott döntést egyes helyi sírok, kripták, díszsírhelyek védetté nyilvánításáról. Az ugyanis, hogy egy idő után a megváltatlan sírokat elbontják, s másokat temetnek oda, hihetetlen értékek pusztulásával járhat. Egyrészt maga a megsemmisített síremlék is bírhat művészeti értékkel, másrészt pedig olyan emberek emléke merülhet végképp feledésbe, akik esetleg tevékeny részei és részesei voltak a város történetének. Ennek megelőzése és elkerülése érdekében fontos a régi sírok pontos és aprólékos felmérése, megörökítése. A törvények nem írták elő kötelező feladatként az önkormányzatok számára, az elhunyt jeles személyiségek sírjainak védelmét, gondozását, de mind több településén törekednek arra, hogy ezeket számba vegyék, és lehetőségeikhez mérten megóvják.

Miskolc területén összesen 34 lezárt vagy működő temető található. Ezekben sok olyan egykori városi vezető, tudós, művész és más jeles személyiség nyugszik, aki tevékenységével egykoron jelentősen gazdagította a várost. Nyughelyeik, munkásságuk méltók az utókor tiszteletére, a sírok számba vétele, feltárása csak aprólékos, helyszíni szemlével, kiterjedt kutatómunkával volt lehetséges. A közelmúltban elhunyt Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár egykori igazgatója több mint tíz éven át kutatta a város temetőit a Herman Ottó Múzeummal, valamint a megyei Honismereti Egyesület miskolci csoportjával, a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjaival.

A temetőfeltárások alapján készült, védelemre javasolt sírok listáját közzétették, s - lakossági javaslatok, észrevételek alapján - ki is egészítették. Első alkalommal 90 egyedi sírhelyet, 19 kriptát, 6 sírjelet és két díszsírhelyet javasoltak védelemre, a város tizenhárom temetőjében. A rendelet elfogadása után egyeztetésekre volt szükség az egyes temetőket fenntartó egyházakkal, hozzátartozókkal, a sírhelyek megváltásáról, a síremlékek gondozásának módjáról, az esetleges rekonstrukciós munkák ütemezéséről, finanszírozásáról.

Védelemre javasolták valamennyi 1848-49-es honvédtiszt megmaradt sírját, valamint a város olyan vezetőinek, tudósainak, művészeinek, jeles személyiségeinek nyughelyét, akik munkájukkal jelentősen gazdagították a várost. A művészi érték miatti védelmet csak néhány esetben tartották indokoltnak.

A védett síremlékekre vonatkozó listát rendszeresen felülvizsgálja a Miskolci Kegyeleti Bizottság. A városi közgyűlés júniusi, rendes ülésén újabb tíz jeles személyiség sírhelyének védetté nyilvánításáról döntöttek.

Balázs Győző tanár, költő, író (1893-1973) – Deszkatemető

Bárczay Miklós 1848-as főszázados (1825-1900) – Hejőcsaba Mécses utcai református temető

Báró Radvánszky Ferenc Borsod megyei evangélikus egyházak főfelügyelője (1740-1810) – Belvárosi Evangélikus Templom

Csoba Tamás a rendszerváltást követően Miskolc első demokratikusan megválasztott polgármestere (1945-1993) – Mindszenti római katolikus temető

Fazola Henrik a vasgyártás alapítója Ómassán (1730-1779) – Hámori temető

Ippi Bydeskuthy Ernő honvéd alezredes (1808-1899) – Diósgyőri temető

Istvánffy Gyula etnográfus (1863-1921) – Mindszenti római katolikus temető

Herrmann Ede Károly orvos, ornitológus, preparátor (1802-1854) és Szeöts Béla mezőgazdász, erdész, a Herman hagyaték gondozója (1857-1922) – Hámori temető közös sír

Misley Emese 1956-os mártír (1943-1956) – Deszkatemető

Oláh Miklós 1956-os mártír (1936-1957) – Avasi református temető

A Kegyeleti Bizottság ezen kívül javasolta Soltész József, Jakab András, Hullár Gábor, Bartha Béla, Kolozsi István és Varga Péter sírjának védelem alá helyezését is, akik az 1956-os forradalom hősei voltak. Az említet személyek földi maradványainak áthelyezése azonban indokolt egy, a Tetemvár Hősök temetőjében kialakításra kerülő méltó nyughelyre, csak ezt követően kerülhet sor a végleges síremlék védetté nyilvánítására.