A megye szociális és gyermekvédelmi dolgozóinak munkáját ismerték el (Képgalériával!)
Rendszergazda és idősotthont vezető is volt a díjazottak között. Öten főigazgatói, tizenketten pedig megyei elismerést vehettek át.
Demeter Ervin, a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja elmondta, ők fáradhatatlanok, munkájuk pedig nélkülözhetetlen abban, hogy a magyar társadalom befogadó és összetartozó közösség legyen. Segítenek a nehézségekkel küzdő embereken. A kormánymegbízott szerint kiemelt cél, hogy az ágazatban dolgozókat erkölcsileg és anyagilag is megbecsüljék.
Országszerte százezren, a megyében pedig csaknem kétezren dolgoznak ezen a területen. Benedek István Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója szerint, ami közös bennük, hogy rájuk mindig lehet számítani. – Az idősotthonok, támogatóházak, gyermekotthonok, lakásotthonok, befogadó otthonok dolgozói, a nevelőszülők, Önök mindannyian szeretetet, megbecsülést és az otthon melegét nyújtják azoknak, akik az intézményekben élnek – mondta a főigazgató.
A megye szociális és gyermekvédelmi intézményeiben több mint 2600 ellátottat gondoznak, és több mint 1500 gyermekről gondoskodnak.
Az Országgyűlés 2016-ban döntött arról, hogy november 12-ét a Szociális Munka Napjává, és ezáltal munkaszüneti nappá nyilvánítja. Radomszki Lászlóné, a B.-A.-Z. Megyei Kirendeltség, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság igazgatója. – Már hagyomány nálunk, hogy ezen a napon megállunk, köszöntjük azokat a kollegákat, akik ebben a szakmában dolgoznak, őszinte megbecsüléssel beszélünk róluk és ennek alkalmából elismerő okleveleket is kapnak – mondta az igazgató.
Eszközparkfejlesztés a megyei kórházban
Mostantól speciális műtéteket végezhetnek a fül-orr-gégészeti osztály betegein. Az 1 millió 200 ezer forintos adomány része egy nagyfrekvencás gégészeti vágóberendezés is, amelynek segítségével többek között daganatokat tudnak eltávolítani nagyon nagy pontossággal és kis égési felülettel.
Karosi Tamás, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály osztályvezető főorvosa részletesen ismertette az eszközöket. – Olyan új berendezéseket kaptunk, amelyek látszólag egyszerűek, nagyon speciális high tech kézi műszerek, amelyek endoszkópos, illetve mikrosebészeti gégészeti műtétek elősegítésére hivatottak. Nemcsak onkológiai műtétekről van szó, hanem különböző hangszalag-plasztikai műtétek elvégzéséről is.
Az adományt a berendezések gyártója ajánlotta fel. A cég már 20 éve működik együtt a megyei kórház fül-orr-gégészeti osztályával. Horváth Gergely, a Ready Medizintechnik Kft. ügyvezetője elmondta, az egyik fő tevékenységük a gégeműtét utáni ellátás, amiben Karosi tanár úr és csapata mindenképpen élen jár az országban.
Az intézmény számára nemcsak a pályázati források fontosak, egyre több, hasonló adományt kap a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház. Révész János, a B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház főigazgatója úgy nyilatkozott, az adományozási kedv jelzi azt, hogy mind az egyes egyének, mind a társadalmi szervezetek, mind az üzleti szféra részéről az egészségügy fontossága, s az egészség, mint fogalom is felértékelődőben van.
Az adományátadással egy időben Karosi Tamás új kinevezését is átvette. Mostantól a Megyei Kórház Tudományos és Oktatási intézetvezető-helyettese is lesz. Az erről szóló dokumentumot Révész János főigazgatótól vehette át.
Miskolci lett az első vidéki kiemelt referenciaiskola a Sakkpalota Programban
Udvarhelyi Attila, a Polgári Judit Sakk Alapítvány elnöke úgy nyilatkozott, a miskolci iskola megfelelően helytállt az elmúlt négy évben, hiszen 2014-ben kapta meg a referenciaintézmény címet. – A Diósgyőri Nagy Lajos Király Általános Iskola nemcsak helytállt, de valóban az egyik legkiemelkedőbb intézménye a Sakkpalota Programnak. A referenciaiskolák hálózatát a Sakkpalota Programmal együtt alakította ki az alapítvány. Így az iskolák egy magasabb szintre kerülnek, tehát eredményesebben tudják közvetíteni a gyerekek felé a minőséget. Ezt szolgálják a különböző címek. Az országban most húsz referenciaiskola van, közöttük pedig csak kettő kiemelt referenciaiskola. Több mint ezer pedagógus végezte el az ehhez tartozó továbbképzést – mondta az elnök.
A kiemelt referenciaiskola cím jelen pillanatban a legmagasabb szint, számos kritériummal. László István, a Miskolci Tankerületi Központ igazgatója kiemelte, nagyon büszkék erre az intézményre, hogy egy rangos programban ilyen kiemelkedő címet kapott. – Hívószó a szülők részére, hogy ebben az iskolában az általános tanítási metódusokon túlmenően ilyen pluszt kaphatnak a diákok. Ezt később, a középiskolában és a felsőoktatásban is fel tudják majd használni - tette hozzá.
Az ünnepségen az elnök egy jelképes táblát adott át az iskola igazgatójának, aki elmondta, minden tanulója részese ennek a nagyszerű programnak. – Ez megkönnyíti számukra a tanulást, mind a matematikában, mind az idegennyelvben, de bármelyik tantárgyat mondhatnám. Az szinte már csak a hozadéka a módszernek, hogy jól sakkozunk, legfontosabb a problémamegoldó képesség fejlesztése. Ez a cím arra kötelez minket, hogy átadjuk a tudásunkat a környező intézményeknek, rendszeresen tartunk bemutató órákat és nyílt napokat. Vendégeink különböző városok intézményeiből jönnek, és nagyon szívesen fogadjuk őket – mondta Vucskó Zsuzsanna.
Katona Gizella tanító arról szólt, hogy a Sakkpalota Program úgy illeszkedik bele a tematikába, hogy elsőtől negyedikig minden évfolyamon egy osztályban tantárgyként tanulják a gyerekek, a másik osztályban úgynevezett tantárgyi integrációként, azaz a módszer továbbfejlesztésére hasznosítják. – Ezt úgy kell elképzelni, hogy nem konkrétan sakkozni tanítjuk a gyerekeket, hanem a sakk szabályrendszerén keresztül tanítjuk meg őket a logikai, kreatív, problémamegoldó gondolkodásra. Tehát a sakkot mi oktatási eszközként használjuk.
A tanítónő úgy nyilatkozott, a visszajelzések a gyerekek részéről is nagyon pozitívak, és a szülők is elégedettek. Leendő elsős gyerekekhez is kijárnak heti egy alkalommal sakkfoglalkozást tartani.
Új lelkipásztor beiktatási szertartása a Miskolc-Alsóvárosi református templomban
Orosz Istvánt a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye vezetője, Szőnyi Tamás esperes iktatta be a múlt vasárnapi egyházi szertartáson. – Maga a beiktatás megerősítést jelent – nyilatkozta Orosz István. - Ez számomra is mérföldkő. Már gyermekként is jártam templomba, volt lelkész példaképem és egy olyan gyülekezetem, amely nagyon a szívmhez nőtt. Ezután vezetett az Úristen a teológiára, majd egy kis kitérő után a szolgálat irányába - tette hozzá.
A lelkipásztornak a Soltész Nagy Kálmán úttól a város keleti végéig tart a körzete. – Kicsi, de növekvő közösségről van szó. Százharminchárom fővel kezdtük el az esztendőt, ma már száznegyvenegyen vannak a hívek. Különösen örvendetes, hogy fiatal családok érkeztek a gyülekezetünkbe – hangoztatt Orosz István, akit beiktatása alkalmából köszöntött Katona Ferenc, a terület önkormányzati képviselője is.
Várja a MÁV, a Posta és az Észak-magyországi Közlekedési Központ is a pályakezdő fiatalokat
Postai, logisztikai vagy szállítmányozási ügyintéző, vasútforgalmi szolgálattevő és vállalkozási bérügyintéző. Többek között ezeket a képzéseket lehet választani a Baross Gábor Szakgimnáziumban. Havril István, az intézmény szakképzésért felelős igazgatóhelyettese elmondta, célközönségük az általános iskolák tanulói. – Azért szerveztük ezt a rendhagyó nyílt napunkat, hogy bemutassuk az általános iskolás tanulóknak, akik végzés előtt állnak, hetedikesek, nyolcadikosok, hogy iskolánk milyen képzési profillal rendelkezik, illetve milyen személyi, tárgyi feltételekkel tudjuk megerősíteni bennük, hogy minket válasszanak.
A Barossban a végzős diákok többsége a szakmai gyakorlat után már azt is tudja, hol szeretne dolgozni. Egyiküket a közgazdasági szakma vonzotta. Általános iskolások voltak Taktaharkányból is, némelyik a vasútforgalmi szakra jelentkezik majd ebbe a középiskolába.
A Baross Szakgimnáziumban jelenleg több mint hatszáz diák tanul, nappali és esti tagozaton, valamint érettségit követő egy éves képzéseken. A megye általános iskoláinak pályaválasztás előtt álló diákjait folyamatos szakmai támogatással, gyakorlati hellyel és ösztöndíj-lehetőséggel is várják a szakgimnázimba, és partnerintézményeibe.
A lengyel függetlenség visszaszerzésének századik évfordulójára nyílt kiállítás
Száz évvel ezelőtt, november 11-én Lengyelország visszaszerezte függetlenségét és szabadságát. 123 éven keresztül orosz, porosz, német és osztrák fennhatóság alatt állt. A függetlenség kivívásához hősökre volt szükség. Ezeknek a hősöknek az arcképe látható a Városháza csarnokában.
A portrékat egy fiatal rajzművész, Nyírő Veronika készítette. – Nekem nincsenek lengyel felmenőim, én csak elkötelezetten szeretem Lengyelországot, meg a lengyel-magyar barátságnak az eszméjét ápolni szeretném, úgyhogy szerintem ez igazából származás nélkül is lehet egy nagyon fontos dolog.
Kowalak Andrzej varsói kultúrtörténész a megnyitón arról beszélt, hogy a lengyelek szerint az egyik legnagyobb hős Jozef Pilsudski volt. – Ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy Lengyelországnak egységesnek kell lennie. Arra törekedett, hogy próbáljuk egy kézben tartani a függetlenségünket.
Katonaként ő volt az útikalauz a függetlenség felé vezető úton. Miatta és a többi lengyel hős miatt 1918. november 11-én számos lengyel nemzedék álma vált valóra.
Papp Ferenc, a Polgármesteri Hivatal kulturális főtanácsosa azt mondta, újjá született a lengyel állam. – Lengyelország felosztása és 123 évi rabszolgaság, ruszifikáció és germanizáció után, a nagy felkelések után a szabad Lengyelország visszakerült a világ térképére.
A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett kiállítás utoljára november 11-én délután öt óráig látogatható.
A hazaszeretetre épült műsoruk, már nem először (Képgalériával!)
Felléptek a Petőfi Sándor és a Szalay Sámuel Református Általános Iskola diákjai, továbbá szépkorú csalogányok is. Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében megköszönte a szépkorúaknak, hogy országunkat, megyénket, településünket újraépítették a II. világháború után. – Azt szeretném kérni, hogy azt a tudást, tapasztalatot, amit felhalmoztak az elmúlt időszakban, adják át a fiatalabb generációnak. Nem is tudják, mennyire nagy szüksége van a fiataloknak arra a szeretetre, ami Önökből árad.
A rendezvény műsorát a hazaszeretet jegyében állították össze, hiszen már sok költő megfogalmazta ezt az érzést az utókor számára.
Pattogtak a vezényszavak az alaki szemlén (Képgalériával!)
Az alaki szemlén a Rendészeti Szakgimnázium 13 rendőrosztályán kívül két katasztrófavédelmi osztály is részt vett. Ott voltak a számonkérésen a Szemere Bertalan Szakgimnázium, Szakközépiskola rendőr kadétjai is. Az iskolában két éve kapnak rendészeti alapképzést a tanulók annak reményében, hogy végzéskor a rendőri hivatást választják.
– Maga a képzés nagyon jó. Én bizonyítási vágyból érkeztem ide, bizonyítani szeretnék barátoknak családomnak és az embereknek. Szeretnék a jóért küzdeni, illetve később majd továbbtanulni – mondta Kozák István tanuló.
A középiskola diákjai már fiatalon, 14 éves kortól megkezdik a rendészeti képzést. Amennyiben az előttük álló négy oktatási évet sikerrel teljesítik, felvételt nyernek a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumba.
– 150 tanuló vesz részt 2016 óta ebben a képzésben, felmenő rendszerben. Jelenleg öt osztály rendészeti ügyintéző képzéséről van szó. Nálunk érettségi és szakmai vizsgát tesznek, ezt követően pedig a rendészeti gimnáziumban egy év alatt lesznek rendőr tiszthelyettesek – mondta Szabó András, az MSZC Szemere Bertalan Szakgimnázium igazgatója.
Az egyenruhás hivatásoknál elengedhetetlen a határozottság és a gyors mozgathatóság. Alá-, illetve fölérendeltségi viszony van, vezényszavakat, utasításokat kell adni, fogadni és több embernek együtt, egyszerre kell mozognia, ha a feladat úgy kívánja. Az alakzati mozgásformák elsajátítása ezért fontos azoknál, akik egyenruhában szolgálnak.
– Az első hónapban nyilvánvalóan a képzés 50%-a elméleti, a másik 50%-a pedig gyakorlati. A gyakorlati is két részre szedhető. Egyrészt nagyon erős fizikális felkészítés van, hogy mindenki azonos alapokkal rendelkezzen másrészt pedig akár egyénileg akár alakzatban mozogni, köszönni, előljáróhoz menni, kilépni, belépni, szolgálatot teljesíteni, szolgálati feladatok legfontosabb részét megtanulni, az állami és szolgálati elöljárókat megismerni, hogy utána az ezekre való hivatkozás a későbbiekben már egyértelmű alapokat jelentsen – magyarázta Bagi István, a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium igazgatója.
Az alakzati mozgásformák bemutatása után rövid pihenő következett, majd egy 20 kilométeres menetgyakorlaton bizonyíthatták rátermettségüket az első évfolyamosok.
Az utolsó Critical Masst tartották meg hétvégén (Képgalériával!)
Miskolcon a Mobilitási Hét vasárnap kezdődött. Az egyhetes rendezvénysorozat a város különböző pontjain mozgatja meg a városlakókat minden évben, immáron tizenhét éve. Ennek segítségével évről évre egyre több miskolci figyelmét tudják felhívni a közlekedés okozta környezeti, egészségi hatásokra, az észszerű autóhasználatra, a közösségi és alternatív közlekedési eszközök előnyeire.
Európa legnagyobb közlekedési-környezetvédelmi rendezvénysorozata az idén a MIX and Move! gondolat köré szerveződött, ami a különböző közlekedési formák bátor használatát, a multimodalitást ösztönzi. A magyarországi rendezvényeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálja.
A tizenhatodikától huszonkettedikéig tartó programsorozat vége az Autómentes nap, aminek keretében a Critical Mass kerékpáros felvonulást is megrendezik. Vascsák Roland, a látványos felvonulás főszervezője elmondta, ez az utolsó Critical Mass Miskolcon.
– Azért az utolsó, mert az elmúlt tizennégy évben elértük azt, amit szerettünk volna: a kerékpárral közlekedők száma Miskolcon a sokszorosára nőtt. Ezt forgalomszámlálási adatok bizonyítják. A mindennapi közlekedőknek öt-tíz százalék ül fel kerékpárra Miskolcon. Ez ugyan még elmarad egy fejlett nyugat-európai város kerékpározási adataitól, de sokkal nagyobb, mint amikor az első Critical Mass indult, 2004-ben. Most már nem az a célunk, hogy megmutassuk a Városházának, hogy vannak kerékpárosok, mert ezt már tudják, hanem az, hogy minőségi kerékpáros infrastruktúrát építsenek nekünk. Ebben régóta partnerek vagyunk. A legfontosabb a biztonságra törekedni. Legyen minél több kerékpáros, még azok is üljenek kerékpárra, akik eddig nem merték ezt megtenni – mondta Vascsák Roland.
Örökre büszkék leszünk rá – megkoszorúzták Pressburger Imre emléktábláját
Az idei ünnepségen Kiss János alpolgármester hangsúlyozta, Miskolc a filmkultúrába is beírta a nevét Pressburger Imrén keresztül. – Itt tanult meg magyarul beszélni és gondolkozni, tehát erős kötődése volt a városhoz. Arra, hogy ő Oscar-díjat kapott a legeredetibb forgatókönyv kategóriájában, Miskolcon örökre büszkék lehetünk. Amikor pedig városunkban egy minőségi mozikultúrát akarunk létrehozni, a CineFest filmfesztiválon vagy más programokon keresztül, akkor örökké lesz egy olyan talapzat, egy olyan emlék, ami felé vissza lehet nyúlni, amiből hitet, bátorságot lehet meríteni. Ami miatt azt lehet mondani, hogy Miskolc nem kezdő a filmiparban, a filmkultúrában, hanem vannak Miskolcon gyökerek. Ezeket bárkinek meg lehet mutatni, aki érkezik ide, a filmfesztiválra – mondta Kiss János.
– Én azt gondolom, hogy ez a ház egy nagyon erős és komoly szimbólum és komoly támaszték minden olyan szándékunkban, ami arra irányul, hogy jó filmes város legyünk. A miskolci közönség nagyon szereti és érti is a mozit. Emiatt évről évre várja azokat a minőségi filmeket, amik erre a filmfesztiválra érkeznek. Ez nem akármilyen filmfesztivál, hanem egy nemzetközi és élen járó abban a tekintetben, hogy a legjobb minőségű premierfilmeket láthatjuk. Művészfilmek is érkeznek, aminek piacára szintén vevő a miskolci közönség. A filmes szakma is elismeri ezt, hiszen szívesen küldi ide azokat az alkotásokat, amelyek lehet, hogy más, nem ennyire szakértő közönségnél nem ennyire felkapottak. Azt gondolom, Miskolc ebben a tekintetben egy különleges, jó város.
Pressburger Imre Miskolcon született 1902. december 5-én Pressburger Imre József néven, zsidó felmenőkkel rendelkező család sarjaként. Édesapja Pressburger Kálmán ingatlanügynök volt, édesanyja pedig Kätherina Wichs. Édesapjának első házasságából már született egy lánya, édestestvére nem volt. Tanulmányait a temesvári kollégiumban kezdte, ahol főként a matematika, irodalom és zene területén jeleskedett. Későbbi tanulmányai során matematikát és műszaki tudományokat hallgatott a prágai és stuttgarti egyetemeken, csak édesapja halála késztette az egyetem otthagyására.
Karrierjének építését újságírókét kezdte. 1920-as években kezdett forgatókönyveket írni. 1926-ban Berlinben kezdett az UFA stúdiónál dolgozni dramaturgként. A nácik hatalmának növekedése miatt döntött úgy, hogy Párizsba utazik, ahol folytatta forgatókönyvírói tevékenységét.
1935-ben lépett Anglia földjére, ahol elhatározta, hogy letelepszik és 1938-ban nevét Imréről Emericre változtatta. Angliában egy kis magyar filmes közösségre talált, akik szintén az üldöztetés elől mentek Angliába. Köztük volt Korda Sándor, a London Films tulajdonosa, aki forgatókönyvíróként alkalmazta Pressburgert. Szintén Angliában találkozott Michael Powell-lel, és párosuk az akkori brit filmek legjavát készítette. 1943-ban közös produkciós céget alapítottak, az Archers Filmet. 1942-ben kapott Oscar-díjat a legjobb eredeti forgatókönyvért. Az angol állampolgárságot pedig 1946-ban kapta meg.
1938. június 24-én feleségül vette Donáth Ágit, de már 1941-ben elváltak. Később újraházasodott, új felesége Wendy Orme lett, esküvőjüket 1947. március 29-én tartották. Tőle egy lánya született, Angela Pressburger, de ez a házasság is válással végződött: házasságukat Renóban, Nevada államban 1953-ban, Angliában pedig 1971-ben bontották fel. Pressburger 1988-ban halt meg angliai otthonában tüdőgyulladásban.
Miskolci szülőházán, a Szentpéteri kapu 3. szám alatt 2007. szeptember 21-én helyeztek el emléktáblát.
