- Én azt mondtam a közgyűlési vitában, hogy nem ott van gazdasági fejlődés, ha valahol ingyen buli van a sportcsarnokban, az is nagyon jó, de nem az a gazdasági fejlődés, hanem az a gazdasági fejlődés, ha az emberek meg tudnak élni a fizetésükből – kezdi Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője. Alapvetően erről volt szó és ebből rakta össze a Fidesz azt, hogy én bulizó nyugdíjasokról beszélek, ami nem igaz.

- Mi azt gondoljuk, hogy Miskolc szempontjából sokkal fontosabb a munkahelyteremtés és a rendvédelem kérdése – válaszolja Jakab Péter arra kérdésre, hogy vajon beszorul-e pártja ezzel egy olyan szerepbe, amit nehéz lesz levetkőzni. -  A Fidesznek valamiért az az érdeke, hogy ma minden a Salkaházi Sára Programról szóljon. Nyílván, ha ők erről akarnak kommunikálni, mi semmilyen vita elől nem futunk el.  Ha esetleg arra kerülne a sor, hogy Kriza Ákos szeretne velem kiállni egy televíziós vitaműsorban, akkor arra is hajlandóak vagyunk – mondja Jakab Péter.

- Annak kell bocsánatot kérni, aki bűnöket követett el a nyugdíjasokkal szemben – mondja egyértelműen Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője. Szerinte ugyanis a Fidesznek kell ezt megtennie.

A frakcióvezetők másképp látják

- A Fidesz nevében azt gondoljuk, hogy Magyarország települései közül első ízben a városunkban hívtuk életre ezt a kezdeményezést, mely a nyugdíjas polgároknak évente egyszeri, szerény anyagi juttatás formájában megköszöni a munkájukat. Azt gondoljuk, hogy éppen ezért felháborító az a hangnem, az alpári stílus, ahogy a Jobbik Magyarországért pártvezető tisztségviselője, Jakab Péter nyilatkozott és nyilatkozik már hetek óta folyamatosan a miskolci nyugdíjasokról, a miskolci Salkaházi Program résztvevőiről; megvesztegethetőnek, megvehetőnek titulálva őket folyamatosan, és azt a látszatot keltve, mintha ők nem lennének megbecsült polgárai ennek a városnak – mondja Soós Attila, a Fidesz frakcióvezetője.

- Azt gondoljuk, hogy feladatunk és elkötelezettségünk minden miskolci ember méltóságának, és természetesen a miskolci nyugdíjas emberi méltóságának is a megvédése. Továbbra is azt gondoljuk, hogy az a minimum, hogy Jakab Péter kijelentésért kérjen bocsánatot a miskolci nyugdíjasoktól – hangsúlyozta a fideszes politikus.

- A miskolci nyugdíjasoktól a Jobbik és a Fidesz is bocsánatot kérhet, mert politikai eszköznek próbálja őket használni ahelyett, hogy segítenének. Így  reagált Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője megkeresésünkre.

- Azok után, amiket és ahogyan Jakab Péter mondott, illene, hogy bocsánatot és elnézést kérjen a miskolci nyugdíjasoktól. - ezt Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője mondta.

- Azzal, hogy ő egyszerű szavazatvásárlásának titulálta a Salkaházi Sára Programot, azzal a résztvevőket, a Salkaházi Program által nyújtott lehetőségekkel élő miskolci nyugdíjasokat bántotta meg – hangsúlyozta a politikus.

-  Ezeken a kulturális rendezvényeken én úgy látom, azt tapasztalom, hogy jól érzik magukat a nyugdíjasok, szeretik, várják és örömmel vesznek rajta részt. Jó néven veszik azt, hogy a városvezetés törődik velük, megkérdezi a véleményüket. Aki ezt a programot leértékeli, vagy támadja, az sérti azokat is, akik ebben részt vesznek – mondta Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője.

Bűnösnek találta a bíróság B. Marianna ügyvédnőt, az elsőrendű vádlottat, a bíróság az ő esetében is bizonyítottnak látta a bűnszövetségben elkövetés tényét, ami súlyosító körülmény volt. B. Mariannát hét év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték, és több mint 26 millió forint vagyonelkobzásra.

B. Mariannát különösen jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás, különösen nagy kárt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás, 126 rendbeli vesztegetés bűntettében és 111 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek a bíróság. 

A másodrendű vádlott, az ügyvédnő titkárnője, irodavezetője 6 év börtönt kapott, csakúgy, mint az egyik felhajtó, G. Sándor és a negyedrendű, banki ügyintéző B. H. Enikő is. K Roland, aki a másik felhajtó volt, hét év szabadságvesztést kapott és 20 millió forint vagyonelkobzást. Négy év szabadságvesztést ítélt elsőfokon a bíróság az ingatlan értékbecsléssel foglalkozó ötödrendű vádlottnak, illetve K. Zoltánnak is, aki a hatodrendű vádlottja az ügynek.

Több mint száz vádlott esetében - ők főként eladók és vásárlók voltak - egy év szabadságvesztést ítélt a bíróság, ezt azonban két évre felfüggesztve. 

Másfél órán át tartott csak az ítélet rendelkező részének a felolvasása, a teljes ítélethirdetés öt óra alatt ért véget a bíróságon, vagyis ennyi ideig olvasott fel Péter Zoltán bíró, aki a vádlottakkal együtt már 126 tárgyalási napon van túl ebben az ügyben.

Az ügy részleteiről itt írtunk, az utolsó szó jogán elhangzottakról, az utolsó tárgyalási napról pedig itt olvashatnak. 

Az ország legnagyobb bírósági perében 290 vádlottal kellett szembenéznie a hazai törvényhozásnak. Ha valaki csak a nyomozati iratok szeretné végigolvasni, akkor annyit olvas, mintha egymásután negyvenszer elolvasná végig a Háború és békét. 

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mennyien fellebbeznek a majd 300 vádlott közül, az azonban borítékolható, hogy itt nem áll meg a fészekrakó ügy, jövőre valószínűleg másodfokon is elkezdik majd a miskolci ingatlanügy tárgyalását.  

Az ítélet nem jogerős, a fővádlottak és védőik jogorvoslattal éltek a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, 23 vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette, míg az ügyész, valamint a további vádlottak és védőik 3 napos gondolkodási időt kértek.

Egyébként is nagy az érdeklődés a miskolci ünnepi villamos iránt. Van, aki mind a négy indulásnál - mert szombaton ennyiszer fordult – ott szeretett volna lenni.

A Mikulás, ahogyan az ma szokás, ajándékokkal is meglepte a felszállókat.

Arról egyelőre nincsenek információink, hogy hagyományos módon került-e a nagyszakállú a villamosra. Idén ugyanis egy kandalló is várja az utasokat, amiről köztudott, hogy kényelmes közlekedési eszköz egy Mikulás számára.

Jövő év elejéig még számtalan alkalommal utazhatunk az adventi villamossal, menetrendje ugyanis vízkeresztig szól. Igaz, azon már csak véletlenszerűen tűnhet fel a nagyszakállú Mikulás.

Fotógaléria: F. Kaderják Csilla

Most az utolsó szó jogán mondták el, ha akarták a bíróság előtt mondanivalójukat a vádlottak a keddi tárgyalási napon. Ítélet közeleg fészerakóknál – ezt már tudjuk. Korábbi cikkünkben igyekeztünk feleleveníteni a több mint egy évtizede kezdődött ingatlanügy legfontosabb mozzanatait. Erről bővebben itt olvashatnak. 

Az ügyvédnő, B. Mariann, az elsőrendű vádlott nem mondta, hogy nem bűnös. Ezt bizonyára senki sem várta volna tőle. Egyes számítások szerint akár 50 millió forint is üthette a markát a fészekrakó-ügyletek aranykorában. Az eladott lakások után ugyanis felvette az iratokban is „szétdobópénznek” nevezett szocpolt, vagyis a vételárból kivett fiatalok otthonteremtési támogatása néven utalt összeget. Ezt a pénzt vélhetően háromfelé osztották. Valószínűleg a felhajtók, vagyis a közvetítők, Csino és G. Sándor is részesülhettek ebből. Megszólalt az ügyvédnő irodai ügyintézője, titkárnője is, aki az ügy másodrendű vádlottja. Azt mondta, ő csak egy alkalmazott volt, munkáját is így látta el.  

- Valójában nagyon megbántam, amit tettem – erről is beszélt G. Sándor, egykori felhajtó. Elnézést kért a vádlottaktól, ha esetleg olyan vallomást tett, ami nem felelt meg a valóságnak. Hogy ez a kijelentés mennyire hatja meg társait vagy a bíróságot, az leghamarabb december 10-én derül majd ki. Amit tettem nagyon megbántam, ha lehetne, visszafordítanám, de sajnos nem lehet – zárta beszédét a vádlott.

Hogy mi lesz az ítélet, hogy lesz-e, akit felmentenek a vádak alól - ezt ma még nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, hogy milyen büntetési tételre számíthatnak a fővádlottak és az összességében majd 300 ember, akik érintettek az ügyben. Ez sok mindentől függhet. Nem mindegy ugyanis, hogy bűnszervezetben követték-e el a csalásokat vagy sem.

Ha például bebizonyosodik, hogy a fővádlottak bűnszervezetben követték el fészekrakós ügyleteiket, akkor akár öttől huszonkét évig terjedő szabadságvesztésre is számíthatnak. Ha nem volt bűnszervezet, akkor a büntetési tétel is alacsonyabb lehet: kettő és nyolc év közötti. Erről Megyery Péter ügyvéd, az egyik vádlott védője nyilatkozott a minap.hu portálnak.   

Korábban megírtuk, hogy a december második hetében várható ítélettel még szinte biztos, hogy nem kerül pont a régóta húzódó ügy végére. Az elsőfokú ítélet azonban sok kérdést megválaszolhat majd.

Vissza az időben…

Egy ügyvédnő, B. Mariann, két felhajtó és egy banki dolgozó. Alapvetően ennyien kellettek a fészekrakó ügyhöz, és persze azok, akik segítségükkel egyszerűen jutottak kölcsönökhöz. A felhajtók, akiket Csino és G. Sándor néven említhetünk, azt ígérték a későbbi tetteseknek, (hogy miért pont tettesek, arról majd később) hogy gyorsan kölcsönhöz juttatják őket. És ez így is történt… A Csino név valószínűleg az egyik vádlott ragadványneve, de a bírósági iratokban is előszeretettel ezen a néven említik a felhajtót.

A csalók aranykora 

2003 és 2008 között virágzott az ingatlanbiznisz, amelyben több mint 250 család vásárolt magának kölcsönből lakást, hamis munkáltatói papírok, egy bennfentes bankos és egy ügyvéd segítségével. Akkoriban még az is megesett, hogy tízmillió forintot adtak egy kétszobás avasi panelért. Persze, többen is kaptak a pénzből. A felhajtók és az ügyvéd feltehetően a fiatalok otthonteremtési támogatásán, más néven a szocpolon osztozhattak. A két felhajtó saját cégeik nevében adott ki hamis munkáltatói igazolásokat. A tejjel-mézzel folyó Kánaánnak egy belső vizsgálat vetett véget, az OTP Banknál ugyanis gyanússá kezdett válni a sok nem fizető ügyfél, majd egyre több nem létező munkáltató került a látóterükbe. A belső vizsgálatot több feljelentés is követte.

A hosszúra nyúlt nyomozás és az adatgyűjtés után 2012 tavaszán kezdődött el a fészekrakó perként elhíresült ügy tárgyalása, amelyben a bíróságon majd 300 ember ült egyszerre a vádlottak padján. Utána nem kellett mindannyiuknak végigülni az összes tárgyalást. Egy új eljárási törvény ugyanis lehetőséget adott a vádlottak nagyobbik részének arra, hogy távollétükben menjen a per. Ebben az ügyben ez valamivel gyorsította a bírósági munkát.

Jogi kérdések

- A vád eredeti koncepciója arra épült, hogy a lakásvásárlók, akik benyújtották kölcsönigénylésüket az OTP-hez, és ott valamifajta megtévesztő magatartást tanúsítottak, vagyis hamis munkáltatói igazolást nyújtottak be és ebből kár keletkezett, csalást követtek el. A tettesek pedig azok, akik ebben segítséget nyújtottak nekik, pénzt adtak hozzá, munkáltatói igazolást adtak hozzá, egyengették az igénylés útját bent a bankban, okiratot szerkesztettek– mondja Megyery Péter ügyvéd, az egyik vádlott védője. 

- Amikor a B.-A.-Z. Megyei Ügyészségről az ügy átkerült Debrecenbe, akkor koncepcióváltás történt. A mostani koncepció szerint az ügyvédnő és a két felhajtó bűnsegédei voltak a sok-sok tettesnek – mondja Megyery Péter ügyvéd. Ez így nem egyrendbeli csalás, 500 millió forintra elkövetve, hanem ez száznegyvenvalahány rendbeli csalás, 6-7 millió forintra elkövetve – teszi hozzá.

Csak egy egyszerű fejszámolás

Az ügyben 130 körüli ingatlant nevezhetünk fészekrakós lakásnak, vagyis feltételezhető, hogy ennyivel kapcsolatban merült fel a csalás. Ezeket átlagosan nyolcmillió forintért adták-vették. Vagyis a mostani perben tárgyalt ingatlanok vételára összességében meghaladja az egymilliárd forintot.

Az ítélet

Az ítélet sem egyszerű. Megyery Péter szerint az 570 oldalas vádiratból az következik, hogy hozzávetőleg ezer oldal körüli lesz az ítélet. Hogy ennek, pontosabban a rendelkező résznek, amit egyébként állva kell majd meghallgatniuk a tárgyaláson részt vevőknek, mennyi időt vesz majd igénybe a felolvasása, ezt még nem lehet tudni. December 10-én kiderül.

- Én elsősorban tanár vagyok. Szeretem látni, ahogy a szemem előtt nőnek fel a gyerekek, szeretem látni, hogy mi lesz belőlük. Nem lesz mindenkiből feltétlenül gitárművész – mondja Vihula Mihajlo. Sokan lesznek közülük zenészek, zeneszeretők, így jó látni, hogy a szívükben megmarad a dal. 

- Gitárművészként pedig azt élvezem a legjobban, hogy a zenémmel adhatok másoknak. Amikor játszom, akkor lehet, hogy ez a hallgatóság közül valakinek segít. Adni a zenével, ez a legjobb dolog - mondja.

- Tíz évvel ezelőtt jöttem Magyarországra – mondja az ukrán származású gitárművész arra válaszként, hogy mióta él Miskolcon. Éppen Spanyolországban éltem – eleveníti fel az egy évtizeddel ezelőtt történteket. Hazamentem Ukrajnába, majd Ungváron szerettem volna egy tanári állást, de éppen nem volt. Az egyik barátom ajánlotta Magyarországot. Én akkor még nem beszéltem a nyelvet, de eljöttem Magyarországra, Miskolcra, felkerestem az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatot, hogy segítsenek. Egy hónap után már pénzem is és a türelmem is elfogyott, már úgy volt, hogy hazamegyek. Akkor ajánlották fel a Fazekas Utcai Általános Iskolában a gitártanári állás. Három hónap próbaidővel kezdtem, s azóta itt vagyok -  mondja Vihula Mihajlo.

Szakmai munkáját most "Pro Cultura Minoritatum Hungariae" díjjal jutalmazzák.  Az elismerést minden évben a nemzetiségek napja alkalmából a Nemzeti Művelődési Intézet ítéli oda. A gálaműsor és a díjátadó ünnepség Budapesten, a Budai Vigadó épületében lesz december 13-án. Vihula Mihajlo a magyarországi ukrán nemzetiség anyanyelvi és kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért kapja az elismerést.

Mint arról már korábban írtunk, havonta átlagosan 30-40 esethez riasztják a légimentőket Miskolcon. Ez függ a napszaktól és az időjárástól is, mivel napkeltétől napnyugtáig repülhetnek csak, így ez a szám évszakfüggő is, mert télen rövidebb ideig tartózkodhatnak a levegőben.

Jelenleg minden riasztáskor figyelembe kell venni a sötétedési időt, a helikopternek ugyanis sötétesig, naplemente előtt vissza kell érnie a repülőtéri leszállópályára. Ezt a gondot orvosolja az a világítás, aminek a műszaki bejárása már megtörtént a repülőtéren. A Magyar Légügyi Hatóság engedélyezi folyamata már megkezdődött, így legkésőbb decemberben, illetve jövő év elején már használatba vehetjük - mondja Böszörményi Péter, a miskolci légimentők bázisvezetője.

A LED-fények a leszállóhelyet is megvilágítják és az irányfényekkel együtt, magából a helikopterből lesznek kapcsolhatóak.

A kivilágított leszállópályának köszönhetően hamarosan, akár a szolgálati idő lejárta előtt egy perccel is vehetünk fel riasztást - nyilatkozta a minap.hu-nak Böszörményi Péter, a miskolci légimentők bázisvezetője.

A miskolci bázisról az egész régióba riaszthatják a légimentőket, nem ritka, hogy Szabolcsba, Hajdú-Bihar megyébe és Szolnok megyébe is kiadják a mentési feladatot a miskolci szakembereknek.

Az eset még tavaly augusztus 26-án, az esti órákban történt. A mezőkövesdi tűzoltók egy Tiszadorogmárián működő pálinkafőző üzemhez indultak eloltani a lángokat. Útközben egy a Miskolcról Budapestre tartó Intercity állíthatta volna meg őket Mezőkövesden, de a tűzoltóautó vezetője úgy döntött, hogy áthajt a piros jelzés ellenére is, mert meggyőződött arról, hogy nincs közvetlen életveszély.

A vasúti átjáróban félsorompó zárja el az áthaladók útját, amikor pirosra vált a lámpa. Három tűzoltó autó ment a konvojban, az elsőben ült a parancsnok, az ügyfelem - nyilatkozta a minap.hu-nak Lichy József ügyvéd. Meggyőződtek róla, hogy belátható a terület. Nyilvánvalóan végszükség volt, így nevezzük az ilyen helyzeteteket – mondja. Szabályt szegtek, de azért mentek át, hogy életet mentsenek – hangsúlyozta az ügyvéd.

A két félsorompó miatt az átjárón csak „S”-alakban lehetett átmenni. Az első két autó áthaladása után jelent meg a vonat a távolban. Az Intercity vezetője lelassított, majd megállt, bizonyára azt gondolta, hogy nem működik a fényjelző. Tényleges vészhelyzet nem alakult ki, baleset nem történt.

Jobb lett volna, ha megállnak és felrobban a pálinkafőző üzem?  - teszi fel a kérdést Lichy József ügyvéd, egyúttal utalva arra a körülményre is, hogy az üzem mellett lakóházak is voltak.

Dojcsák Dávid, a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelem szóvivője későbbre ígért tájékoztatást az ügyben.

A versenyen több mint 20 országból, 17 kategóriában, 350 versenyző mérte össze arcszőrzete szépségét.

Magyar bajusz kategóriában csak fél ponttal maradt le a harmadik helyről, így a holtversenyek miatt ötödik lett Sólyom Ferenc, a Borsodi Bajuszmustrák szervezője.  - Három éve már, hogy magyar bajusz kategóriában csak akkor nem nyer magyar, ha nem megyünk el – mondja Sólyom Ferenc, utalva a Magyar Bajusz Társaság tagjainak az aktivitására is. Azelőtt magyar bajuszban ugyanis nem volt itthoni kihívó, ebben a kategóriában - szégyenszemre - tíz éven át egy német férfi volt az örökös bajnok. Ma már ez elképzelhetetlen.

A bajusz férfias és öntudatot ad – mondja Sólyom Ferenc. Ahogy a népi bölcsesség is mondja szögediesen: „embör címör”.  Az első világháborúig a magyar ember elképzelhetetlen volt bajusz nélkül. Azt szoktam mondani, – teszi hozzá – hogy a világháború nemcsak az országunkat csonkította meg, hanem a bajuszviseletünket is.

Mindent megteszek, hogy a bajszom fejlődjön – mondta Sólyom Ferenc arra kérdésre, hogy hogyan edz majd a következő megmérettetésre. -  A hölgyek biztosan ismerik, hogy hogyan kell a hajat erősíteni, ezt kell tenni a bajusszal is - mondta. Vagyis a recept egyszerű, ricinusolaj és olívaolaj keverékével kell időnként bekenni az arcszőrzetet. Sólyom Ferenc azt mondja, két hónap után már látványos eredménye lehet az ápolásnak. 

Hatodik lett a természetes bajusz kategóriában Jakab Zsolt. A természetes kifejezés arra is utal, hogy a versenyzők nem használhatnak bajuszápoló szereket, csak a hagyományos módszerek, így többek között a fésű jöhet szóba.

- Örülök, hogy mások is örülnek annak, hogy van bajszom – mondja a viccet sem félretéve Jakab Zsolt. A versenyről szólva elmondta, hogy pontosan úgy pontoz egy ilyen megmérettetésen a zsűri, mit a műkorcsolyában.

Van, aki „szőrversenyző” – mondja. Minden bajnokságon részt vesz, nyerni akar. Én szórakozásból megyek, hogy a barátaimmal együtt lehessek és persze azt is képviselem, hogy egy rendes, magyar embernek szép bajusza van.