Vissza az időben…

Egy ügyvédnő, B. Mariann, két felhajtó és egy banki dolgozó. Alapvetően ennyien kellettek a fészekrakó ügyhöz, és persze azok, akik segítségükkel egyszerűen jutottak kölcsönökhöz. A felhajtók, akiket Csino és G. Sándor néven említhetünk, azt ígérték a későbbi tetteseknek, (hogy miért pont tettesek, arról majd később) hogy gyorsan kölcsönhöz juttatják őket. És ez így is történt… A Csino név valószínűleg az egyik vádlott ragadványneve, de a bírósági iratokban is előszeretettel ezen a néven említik a felhajtót.

A csalók aranykora 

2003 és 2008 között virágzott az ingatlanbiznisz, amelyben több mint 250 család vásárolt magának kölcsönből lakást, hamis munkáltatói papírok, egy bennfentes bankos és egy ügyvéd segítségével. Akkoriban még az is megesett, hogy tízmillió forintot adtak egy kétszobás avasi panelért. Persze, többen is kaptak a pénzből. A felhajtók és az ügyvéd feltehetően a fiatalok otthonteremtési támogatásán, más néven a szocpolon osztozhattak. A két felhajtó saját cégeik nevében adott ki hamis munkáltatói igazolásokat. A tejjel-mézzel folyó Kánaánnak egy belső vizsgálat vetett véget, az OTP Banknál ugyanis gyanússá kezdett válni a sok nem fizető ügyfél, majd egyre több nem létező munkáltató került a látóterükbe. A belső vizsgálatot több feljelentés is követte.

A hosszúra nyúlt nyomozás és az adatgyűjtés után 2012 tavaszán kezdődött el a fészekrakó perként elhíresült ügy tárgyalása, amelyben a bíróságon majd 300 ember ült egyszerre a vádlottak padján. Utána nem kellett mindannyiuknak végigülni az összes tárgyalást. Egy új eljárási törvény ugyanis lehetőséget adott a vádlottak nagyobbik részének arra, hogy távollétükben menjen a per. Ebben az ügyben ez valamivel gyorsította a bírósági munkát.

Jogi kérdések

- A vád eredeti koncepciója arra épült, hogy a lakásvásárlók, akik benyújtották kölcsönigénylésüket az OTP-hez, és ott valamifajta megtévesztő magatartást tanúsítottak, vagyis hamis munkáltatói igazolást nyújtottak be és ebből kár keletkezett, csalást követtek el. A tettesek pedig azok, akik ebben segítséget nyújtottak nekik, pénzt adtak hozzá, munkáltatói igazolást adtak hozzá, egyengették az igénylés útját bent a bankban, okiratot szerkesztettek– mondja Megyery Péter ügyvéd, az egyik vádlott védője. 

- Amikor a B.-A.-Z. Megyei Ügyészségről az ügy átkerült Debrecenbe, akkor koncepcióváltás történt. A mostani koncepció szerint az ügyvédnő és a két felhajtó bűnsegédei voltak a sok-sok tettesnek – mondja Megyery Péter ügyvéd. Ez így nem egyrendbeli csalás, 500 millió forintra elkövetve, hanem ez száznegyvenvalahány rendbeli csalás, 6-7 millió forintra elkövetve – teszi hozzá.

Csak egy egyszerű fejszámolás

Az ügyben 130 körüli ingatlant nevezhetünk fészekrakós lakásnak, vagyis feltételezhető, hogy ennyivel kapcsolatban merült fel a csalás. Ezeket átlagosan nyolcmillió forintért adták-vették. Vagyis a mostani perben tárgyalt ingatlanok vételára összességében meghaladja az egymilliárd forintot.

Az ítélet

Az ítélet sem egyszerű. Megyery Péter szerint az 570 oldalas vádiratból az következik, hogy hozzávetőleg ezer oldal körüli lesz az ítélet. Hogy ennek, pontosabban a rendelkező résznek, amit egyébként állva kell majd meghallgatniuk a tárgyaláson részt vevőknek, mennyi időt vesz majd igénybe a felolvasása, ezt még nem lehet tudni. December 10-én kiderül.