Gyermeknapot tartottak az Avason
Délelőtt tíztől délután három óráig várták gyermeknapra az avasiakat a Máltai játszótérre és a mellette lévő sportpályára. Volt arcfestés, homokvárépítés és több ugrálóvár. Az Esztenás együttes két órán át zenélt, közben pedig táncházba invitálták a gyerekeket szüleikkel együtt. A Spider Mentőcsoport és a K9-es kiképzők kutyás bemutatót tartottak.
– A csillámtetoválás volt az óvodások és az alsó tagozatos iskolások kedvence – mondta Glatz Katalin önkormányzati képviselő, aki támogatta a rendezvényt. – Meghirdettünk egy rajzpályázatot is előzőleg, ahol a legügyesebbeket értékes nyereményekkel, például gördeszkával jutalmaztuk. Szerettünk volna mindenben a gyerekek kedvében járni ezen a napon, hiszen a gyereknapon őket ünnepeljük – tette hozzá.
A nagyobb lányok gyöngyöt fűztek, a fiúk pedig még egy tűzoltóautót is megnézhettek belülről.
Miskolc jól szerepelt a hatodik Dunán innen, Tiszán túl döntőn
A Dunán innen, Tiszán túl döntőjét a Művészetek Házában tartották szombaton. A népművészeti seregszemlét a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesülete, az Országos Baranta Szövetség és Miskolc város rendezte. A döntő zsűrijében több miskolci vett részt, így például Gyárfás Ágnes, a Bölcsészegyesület alapítója és Ács Gyula zenész-tanár.
Hagyományosan már hatodik alkalommal tartották meg a tehetségkutató versenyt, amire kettőezer-ötszáz gyermek jelentkezett az ország több pontjáról és még a határon túlról is. Több mint négyszáz továbbjutó volt itt a Jászságból, Dunaújvárosból, Budapestről, Encsről, de érkeztek Erdélyből és Kárpátaljáról. A megnyitón Kiss Gábor alpolgármester mondott beszédet.
– A hagyományok tisztelete és életben tartása közös érdekünk. Fontos, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a magyarság kultúrája fennmaradjon. Erre legjobb módja, ha a gyerekek viszik tovább ezt, mégpedig azzal, hogy például produkciókkal készülnek egy ilyen versenyre.
Beszéde után az alpolgármester egy háromszázezer forintot rejtő borítékot adott át a kárpátaljai magyaroknak. Ezt az összeget Böjte Csaba kezdeményezésére kezdték gyűjteni június 4-én.
A versenyzők között volt az országos hírű Szinvavölgyi Néptáncműhely két csoportja is.
– Voltunk már ezen a versenyen többször is, és jó helyezéseket szoktunk elérni – mondta Maródi Attila vezető.
Győztes pozíciójukat most is megerősítették, hiszen mindkét néptánccsoport, az aprók és az ifjúsági is aranyérmet szerzett.
Rápóti-Fekete Mónika, a szervező Magyar Közösségek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a gyerekek szeretnek Miskolcra jönni.
– Szeretik ezt a versenyt a gyerekek. Mi, szervezők pedig azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok továbbra is szeressék a népzenét, a néptáncot, a népdalokat és a népmeséket. Vigyék tovább ezt az érzést, és mint egy csodakútból, merítsenek majd belőlük nehezebb napokon.
A szereplés előtt sokan izgultak. A kilencéves Menyhárt Eszter Panna nyugodtan ült szerettei körében, várva a verseny kezdetét.
– Nem félek, mert voltam már ilyen versenyen, kétszer is, és nyertem – mondta magabiztosan. – Egy Benedek Elek mesét mondok majd. Az olyan történeteket szeretem, amik velem is megtörténhetnek – tette hozzá a kislány.
Három miskolci ért elsőként célba a 23. Bükki Hegyi Maratonon
A 23. Bükki Hegyi Maratonra már hetekkel ezelőtt lehetett előnevezni. Tavaly eggyel többen, mint ötszázan indultak, idén azonban ez a szám majdnem elérte a hétszázat: összesen 674-en jelentkeztek a rangos nemzetközi versenyre.
Az nem újdonság, hogy Ausztráliából, Etiópiából, Ukrajnából jönnek ilyenkor futók, de az idei megmérettetésre Argentínából és Csehországból is érkeztek.
A Kissgyörgy Ádám nevét viselő, terepfutó emlékversenyt több kategóriában rendezték meg, így edzettségtől függően indulhattak a versenyzők a 42,2 kilométeres Miskolci Maraton nevű távon, de a Minimaraton 3,5 kilométeres szakaszán is. Aki nem akart futni, az természetesen a hagyományokhoz híven túrázhatott a legrövidebb távon.
A férfiak között a legjobban a miskolci Karlowits-Juhász Tamás, Németh Csaba és Papp Gergely teljesített.
Eredmények:
23. Bükki Hegyi Maraton-Kisgyörgy Ádám emlékverseny:
Maraton (42,2 km), férfi egyéni: 1.Karlowits-Juhász Tamás, 3:25:20, 2. Németh Csaba, 3:25:38, 3. Papp Gergely, 3:25:42
Férfi maratoni váltó:
1. Vaccsuszirunáj (Karlowits-Juhász Tamás, Farkas Balázs, dr. Képes Lóránt, Kapéri Levente) 3:30:18
2. Berkenye (Hunyadi Mátyás, Bartha Attila, Nemes Péter, Dr. Dani János) 3:34:00
3. Helynekem (Tölgyesi Tamás, Makai András, Balabás Péter Gergő, Halona Gergő) 3:38:17
4. Miskolci Önkormányzat „A” (Takács T. Gábor, dr. Képes Lóránt, Szabó Csaba, Katona Ferenc) 3:52:53
…10. Miskolci Önkormányzat „B” (Szabó László, Drotár Ottó, Galambos Péter, Kozma András) 4:45:48
Női egyéni:
1. Tinta Tamara, 4:13:49 óra
2. Apró Anna, 4:55:28
3. Reiman Katalin, 5:05:02.
Női maratoni váltó (4x10,5 km):
1. Turbónyuszik (Dr. Juhász Rozalinda, Zaccaria-Bujda Boglárka, Göblerné Jaksi Edina, Klamancsek Katalin) 4:35:43
2. Angyalcipellők (Szádvári Judit, Szádvári Judit, Csintalan Erika, Raski Edit) 4:43:55
3. Miskolci Önkormányzat-női „A” (Szilágyi Hajnalka, Buda Zsuzsanna, Jávori Ágnes, Godó Éva) 5:29:51
4. Miskolci Önkormányzat-női „B” (Kiss Ágnes, Borza Bea, Kolozsi Klára, Tóth Vera) 5:32:47.
(A részletes eredményeket a www.evochip.hu oldalon lehet megtalálni.)
4. Kondenzgyík maraton:
84 km, férfi abszolút: 1. Wouter Kleppe (belga), 3:23:40 óra, 2. Kiss József, 3:48:56, 3. Kispál Máté, 3:52:29
56 km, férfi abszolút: 1. Medgyes Gábor, 2:23:46, 2. Hauser Tamás (szlovák) 2:26:16, 3. Lukács Rajmund, 2:27:31
28 km, férfi abszolút: 1. Lorencz Péter,1:14:44, 2. Flaskó Szabolcs, 1:15:22, 3. Kiss Attila, 18:18
28 km, női abszolút: 1. Kapás Erika, 1:57:20, 2. Klamancsek Katalin, 1:57:42, 3. Fekete Kata, 1:58:36
Csapat: 1. Fonnyadt Makk, 4:18:58, 2. Kemény Puhányok Team, 4:39:08, 3. Pomogácsok, 4:40:23.
(A részletes eredményeket a www.balaton-team.com oldalon lehet böngészgetni.)
Gyermeknappal zárult az Ünnepi Könyvhét
Szombatra arcfestéssel és egyéb kreatív játékok készítésével bővítették ki a játékos gyermekfoglalkozást a szervezők az Ünnepi Könyvhéten. A Manó Manufaktúra tagjai szívesen festettek pillangókat vagy egyéb figurákat a kicsik karjaira, de akár az arcukra is. Emellett az Erzsébet téren a Sajtkukacz zenekar férfi tagja beszélgetett a gyerekekkel interaktív műsorukban. Az együttes déltől a Versvillamoson is zenélt. A könyvtéren a megzenésített verseken túl fellépett a Dolce Dance tánccsoport, továbbá volt ügyességi közlekedésbiztonsági játék a gyerekeknek. Ezekkel a programokkal ünnepelték őket még a vasárnapi gyermeknap alkalmából is. Persze a nyolcvanhatodik Ünnepi Könyvhét magában foglalja a tizennegyedik Gyermekkönyvnapokat.
Csörnök Mariann, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár PR-munkatársa elmondta, hogy szombaton valószínűleg a meleg miatt választották kevesebben az intézmény rendezvényét.
– Hűvösebb időben olyan sokan voltak, hogy még a tágas Erzsébet tér is kicsinek bizonyult. A koncerteket szívesen látogatták az érdeklődők, és sokan fotózkodtak az óriáskönyvvel. Az nagyon tetszett az embereknek.
Hozzátette, hogy mindenféle programmal, amivel készültek, a központi könyvtárban lévő rendszeres foglalkozásokra is szerették volna felhívni az emberek figyelmét.
A standoknál tanulmánykötetek, szépirodalmi és gyermekkönyvek egyaránt kaphatóak voltak. Az árusok szerint mindegyikre van kereslet.
– Az internet megjelenése miatt már nem vesznek annyi könyvet az emberek, mint régen – mondta Kázsmér Veronika, a Líra Könyv Zrt. vezetője. – De azért próbáljuk megtartani a jelentőségét a magyar irodalom ünnepének, hiszen az Ünnepi Könyvhét eredetileg a hazai alkotásokról szól. Idén erre az alkalomra mintegy 300 új kötet jelent meg.
Egy hölgy a gyerekkönyveket bújta, hároméves kisfiának választott egy szép kiadványt. Azt mondta, azért érdemes a könyvhéten vásárolni, mert ilyenkor vannak akciók.
– Sajnos nem olvasok eleget a fiamnak – árulta el Körmöci-Csécsi Katalin –, de azt veszem észre, hogy szívesen vesz le egy-egy darabot a könyvespolcról, és egyedül is nézegeti. Érdemes neki könyvet venni.
Érdemes gyűjteni is a könyveket, ahogy a szerdai megnyitón Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő mondta: aki könyvet gyűjt, a holnaputánra is gondol. Erre építve aukcióval zárult az rendezvény, ahol akár tizenkilencedik századi könyvritkasághoz is hozzájuthattak a licitálók.
Tizennégy faj harminc egyedét gyűrűzték meg
Már hajnal hatkor felállították a hálót Lillafüreden, a Garadna-patak és a Hámori-tó találkozásánál. Somoskői Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának alelnöke elmondta, hogy ezt a területet már ismerték.
– Nagyon változatos élőhely növényeit és madárvilágát is tekintve. Tizennégy faj harminc egyedét gyűrűztük meg, főleg poszátaféléket és cinegéket.
A szakmai programmal nemcsak felismerik majd az egyes madarakat, hanem meg is tudják védeni őket.
– A gyűrűzés egy vonuláskutatási módszer – nyilatkozta Somoskői Péter –, ami alapján megtudjuk, hogy egyes fajok merre kóborolnak el viszonylag rövid, mindösszesen nyolcéves életük során. Ezzel védelmüket is szolgáljuk, hiszen ha egy faj száma csökken, fel tudjuk hívni a vonulásuk területén élők figyelmét, hogy fokozottan vigyázzanak ezekre a madarakra.
A madarász programot havonta egyszer megtartják, különböző helyszíneken Miskolcon vagy annak környékén.
Sándor György előadói estjén vehettek részt a Salkaházi Programosok
Sándor György 1938-ban született Budapesten. Bár erősen dadogott gyerekkorában, középiskolásként megnyert egy szavalóversenyt. Ekkor szeretett bele a színház világába. A főiskoláról azonban kirúgták, mégis a színpad lett az élete. Az előadóművész 1964-től lép fel önálló előadói estjeivel. A közönség kedvence lett és számos tanulmánykötet is született róla. Népszerűsége azóta töretlen.
"Válogatott rögtönzéseim" című önálló előadói estjét pénteken láthatta a miskolci közönség a Nagyszínházban. Az ingyenes eseményen teltház volt. A könnyed hangvételű előadás a Salkaházi Program része, amit a város még tavaly indított. Akkor kapott harmincnégyezer hatvan év feletti nyugdíjas fejenként egyszeri tízezer forintos támogatást. Valamint ígéretet arra, hogy több kulturális programot is szerveznek az időseknek, amire ingyenesen mehetnek el. Ilyen volt Fásy Ádám zenés előadása is a Generali Arénában.
Kriza Ákos: "A magyar kultúra határai semmibe veszik az országhatárokat"
Egy olyan kortárs zeneszerző dallamát szólaltatta meg a Reményi Ede Kamarazenekar, mellyel méltóképpen kezdődhetett el az ünnepség a Művészetek Házában. Orbán György 1947-ben született Romániában, magyarként. Mint ahogy magyarnak született Bazár György is, egy kassai diák, aki az ünnepségen Reményik Sándor "Egy tollvonás" című művét adta elő. Marosvásárhelyt, vagyis Orbán György szülővárosát, valamint Kassát, Bazár György lakóhelyét ugyanis még 1920-ban elvették Magyarországtól. Ám számos ott élő ma is magyarul beszél, őrzi a magyar hagyományokat és szokásokat.
Ezt a valós határokon átnyúló nemzeti összetartozást ünnepelték ma országszerte, így Miskolcon is.
Kriza Ákos polgármester pontos adatokat mondott el beszédének elején, hogy felelevenítse a kilencvenöt évvel ezelőtt történteket.
– 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor az akkori magyar kormány képviselői a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben aláírták a hazánkra erőszakolt békeszerződést.
A tollvonás milliók életét változtatta meg.
– Az, hogy a magyarság ennyi vérzivatar és viszály után ma is létezik – tette hozzá a polgármester –, bizonyság arra, hogy a nemzetet szétszakítani igyekvő hatalmak legyőzhetők, ha hiszünk abban, hogy összetartozunk. Meg kell találnunk az egymáshoz vezető utakat, és mindnyájunknak a maga helyét a nemzet egészében. Mert a nemzetnek mindnyájunkra szüksége van.
A komoly szavak után mosolyt csalt az arcokra Böjte Csaba ferences rendi szerzetes anekdotája a feleségről, aki nem akart visszaköltözni férjéhez a gyerekekkel.
– Néztem ezt az asszonyt és azon gondolkoztam, hogy hogyhogy nem érti meg, hogy a férje bármit megtenne érte, még öngyilkosságot is követett el, de nem képes kimondani, hogy szereti őt és hogy a család egysége nélkül nem tud élni?
A szavak nélküli odafigyelésre intette hallgatóságát az atya.
– Csak az összefogás, a szeretet és az imádság jegyében nézhetünk előre egy olyan Kárpát-medence felé, ahol mindannyian otthonra lelhetünk – mondta Böjte Csaba.
Az ünnepség végén a csíkszeredai Role Együttes adott koncertet.
A trianoni békediktátumra emlékeztek délben Felsőzsolcán
Klarinét hangján szólalt meg a magyar himnusz Felsőzsolcán. A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá a győztes antant hatalmak képviselői a magyar kormány küldötteivel. Ennek következtében Magyarország területe és népessége jelentősen csökkent.
A megemlékezésen a helyi férfi népdalkör énekelt.
„Itthon maradok!” – mondta el vissza-visszatérően Reményik Sándor "Eredj, ha tudsz" című versét egy fiatal diák.
Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos, hogy visszhangja legyen a megemlékezésnek.
– Már öt éve tartjuk meg a nemzeti összetartozás napját. 1920 és 1945 között gyásznap volt június 4-e, Magyarország megszégyenítésének a napja. Két lépést tehetett a magyar állam a hazánkon kívül maradt területek lakosságáért: a kettős állampolgárságot és ezt a nemzeti összetartozást.
Csöbör Katalin kiemelte: minden nap beszélni kell Trianonról, hogy ne felejtsük el, hogy Európa ne felejtse el. Ha így gondolna a kialakult helyzetre az Európai Unió, akkor ma nem lenne hatályban a Benes-dekrétum és Székelyföldnek már régen autonómiája lenne. Csöbör Katalin példaként hozta, hogy az 1920-as „rendezés” után létrehozott mesterséges államok többsége ma már nem is létezik, miközben a megcsonkított Magyarország még mindig él.
– François Mitterrand francia köztársasági elnök 1982-ben Illyés Gyulának azt mondta: Trianon egy mocskos ügy – tette hozzá a képviselő. – Június 4-e gyásznap, de a mostani kormány felismerte, hogy tovább kell lépni azért, hogy éljünk, ezért ez 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is – zárta Csöbör Katalin.
Az ünnepségen a történelmi egyházak képviselői is felszólaltak. A megemlékezés végén a helyi civil szervezetek koszorúztak a trianoni emlékműnél.
Évadzáró társulati ülésen összegzett a színház
Úgy még nem hallottam a Himnuszt, ahogyan a Miskolci Nemzeti Színház évadzáró ülésén hangzott fel. Ahogy kórusként énekel egy összeszokott csoport, ami nap mint nap állít elő csodákat közönségének, közben pedig kihallani a szólóhangok mögött az egyéniségeket is.
– Nem vagyok hadvezér típus, ti, mint a hadseregem, tettetek azzá. Köszönöm Nektek – mondta Szabó Máté, a színház kevesebb mint három hónapja megbízott igazgatója.
Egy látványos, néma vetítés idézte fel az évad legjobb pillanatait, miközben élőzene szólt. A gyors és lassú képek váltakozásában felismerhetőek voltak a játszott darabok.
A víg özvegyet harmincszor játszották az évadban, miközben 16.851-en ültek a nézőtéren. Az Illatszertárt huszonkilencszer adták elő, Az eltört korsót pedig huszonötször. Összesen ötszázegy előadása volt a teátrumnak, amit 130.949 néző látott.
A legtöbbet játszott színész Cservenák Vilmos, aki százharmincöt előadáson teljesített. E téren az összesítésben második lett Szatmári György, aki csak egy előadással maradt le a győztestől. A harmadik pedig Rusznák András lett, aki százhuszonhét előadásban vett részt.
Ez az évad számos díjat hozott a színháznak. A tanítónő több fesztiválon is megkapta a legjobb előadás címet, Lovas Rozit többször is megválasztották a legjobb női főszereplőnek. Hasonlóan sikeres volt a Tóték, amiben Nádasdy Erika és Görög László szerepeltek kiválóan. Továbbá Múzsa-díjas lett Szegedi Dezső színész, és Déryné-díjat kapott Füsti Molnár Ágota táncosnő.
Kriza Ákos polgármester megköszönte a teátrum összes dolgozójának a munkát.
– Az elmúlt évadban csodálatos előadásokat láthatott Miskolc közönsége. Igazán színvonalas színházat tudhatunk magunkénak.
A visszatekintést díjak kiosztásával zárták le. A legjobb férfi színésznek Harsányi Attilát választották
– Ez egy nagyon komoly művésztársulat, egy igazi csapat – mondta. – Nagyon jó érzés, hogy idén engem tiszteltek meg a kollégák a legjobb férfi színész díjával a szavazáson. De díjtól függetlenül is nagyon boldog vagyok, hogy ennek a társulatnak a tagja lehetek.
A legjobb színésznő cím birtokosa idén Ullmann Mónika lett. A művésznő úgy nyilatkozott, hogy büszke az évadban betöltött szerepeire.
– Nagyon-nagyon szép feladataim voltak idén. Nehéz volt ez az évad, mert szélsőséges szerepeket kellett játszanom. A határaim tágítására mindenképpen a legjobb volt, hiszen így lehet csak fejlődni.
Díjazták még Szűcs Boglárkát, a Miskolci Balett legjobbját, Görög Patrikot, az énekkar, és Csáki Esztert, a zenekar legjobbját. A Művészeti Tanács Backstage-díját Farkas Gábor kapta, míg a Kilátó-díjat Simon Zoltán. De a kulisszák mögött és a nézőtéren teljesítőket is elismerték.
A következő évadban ugyancsak négy helyszínen várja a nagyérdeműt a Miskolci Nemzeti Színház. Néhány darab cím szerint: Tosca, A nagy Romulus, Egy csók és más semmi, Primadonnák, Zorba, a görög, Liliom, Lúdas Matyi, Pillantás a hídról, A nagy Gatsby, Momo, Mindent a kertbe!, Zűrzavaros éjszaka, Ványa bácsi, Édeskettes hármasban és Don Quijote.
Körzetének új részeit is fejleszti a képviselőasszony
Ősszel újonnan került a Testvérvárosok útja Eperjesi Erika önkormányzati képviselőhöz. Tavasszal bejárást tartottak, hogy mit és hogyan kellene felújítani az új körzetrészben.
– Akkor szembesültem azzal – mondta –, hogy több lépcsőfok össze volt töredezve, a hosszú lépcsősorokon pedig bizonytalan a járás, mert nincs mibe kapaszkodni. Az itt lakók jelezték felém, hogy ezek miatt már többször volt baleset is.
Így a bérházak közötti lépcsők mellé korlátok kerülnek. A buszmegállóhoz vezető lépcsősort pedig lépésről lépésre kijavítják a Városgazda munkatársai. A területet a Posta környékén akadálymentesítik is. A balesetmegelőző fejlesztések csaknem félmillió forintba kerülnek.
