Megérkezett a máriapócsi könnyező ikon
A világhírű ikon története 1676-ban kezdődött, a Szűz Máriát és Jézust ábrázoló képet - fogadalomból - a török rabságából szabadulása emlékére készíttette Csigri László máriapócsi bíró. A görög katolikus egyházközségnek adományozott képet később az akkor még kis pócsi fatemplomban helyezték el. Egyházi leírások szerint a hívek 1696. november 4-én liturgiavégzés közben vették észre, hogy a kegyképen Mária szeméből könnyek hullnak. Ezután I. Lipót király Bécsbe kérette a képet. A kegyképről három másolat készült, amelyek közül az egyik visszakerült Pócsra. A leírások szerint a pócsi másolatot eddig két alkalommal, 1715-ben és 1905-ben látták könnyezni.
- Nincs szó, mely elégséges volna a Te csodatételeid magasztalására – ezekkel a szavakkal fogadta Orosz Atanáz görög katolikus püspök a máriapócsi istenszülő ikont szombaton délben a Búza téri görög katolikus székesegyházban.
Mindenhol nagy várakozás előzi meg a Nyíregyházához közeli Máriapócson őrzött kegykép érkezését. Miskolcra Edelényből hozták, és egy körmenettel vitték be a templomba.
Felsőzsolcáról érkezett Bujdos Ilona, aki elmondta, hogy járt már Máriapócson is, de nagyszerű most közel az otthonához meglátogatni az ikont.
„Annyi sok olyan csoda történik az emberrel, amit nem is mer nyilvánosságra hozni, hiszen el sem hiszik neki. Pedig ezt belül érezzük” – mondta.
Bakné Orosz Teodóra három gyermekét is elhozta a körmenetre. Azért jöttek el a kegyképet megnézni, hogy hálát adjanak a gyerekekért, és kérjenek is a Szűz Anyától. Minden évben elzarándokolnak Máriapócsra is. Tíz éve itt is meglátogatták a kegyképet persze, akkor még gyerekek nélkül.
Háromszáz évvel ezelőtt a kép könnyezett. Ezt a jubileumot ünneplik most az országos körúttal. A program szerint több szentmisét is bemutatnak be szombaton. A templom éjszaka is nyitva lesz, és virrasztást tartanak az egyházközségek. Az istenszülő ikont vasárnap délben viszik tovább Budapestre, ahol szintén nagyon várják már.
Deák Ferenc a „haza bölcse” és "a nemzet prókátora"
Deák Ferenc 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született. Hamar, már ötévesen árva lett. Jogi végzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett. A 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere volt.
Az 1867-es kiegyezésben nagy szerepet vállalt, becsülettel előtérben tartva a magyar nemzet érdekeit. Majd élete 73. évében hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án halt meg szívinfarktusban.
Deák Ferenc szobra volt a harmadik egészalakos, köztéri szobor Miskolcon. A szoborbizottság már 1912-ben kiválasztotta a pályaművek közül Gárdos Aladár ma is látható szoborkompozícióját. A képzőművész csak 1914-ben tudta elkészíteni alkotását, mert világháborús katonai szolgálatra hívták. Továbbá a város nem rendelkezett megfelelő térrel, ezért nehezen jelölték ki a Deák-szobor helyét. A mai Bartók tér, Városház tér és a Népkert vetődött fel. Gárdos Aladárnak volt az ötlete az ún. Kisnépkert, amely a mai Deák tér helyén volt. Ez minimális térrendezéssel alkalmassá válhatott a szobor elhelyezésére. Azt javasolta, hogy a teret és a Palóczy utcát keresztülszelő Pecze-patakrészt boltozzák be. Végül a szobrot 1925-ben avatták fel.
A pályázatra összesen nyolc alkotó nyújtott be makettet, ami példátlanul sok volt. Az első elképzelés egy háromalakos szoborról számolt be. A főalak ugyan megfelelt Deák Ferenc karakterének, de a két mellékalak felesleges volt egy szakvélemény szerint. A végül megmaradt egy nőalak pedig először a koronát tartotta a kezében, helyére azonban a zászló került. Továbbá elmaradt a Deák Ferenc mögé tervezett kanapé is. A ma is álló Deák-szobor három méter magas, jobb kezében a törvénykönyvre támaszkodik, a nőalak a nemzetet szimbolizálja. A szobor alapkiterjedése körülbelül tizennkét négyzetméter. A főalak bronzból készült, a talapzat a mellékalakkal haraszti mészkőből.
Ünnepi beszédet Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott. Az ünnepségen több idézet is elhangzott Széchenyi Istvántól, Szemere Bertalantól és Lévay Józseftől. Szemere 1845-ben Miskolcon fogadta, amikor Vörösmartyval Erdélybe mentek Wesselényi Miklóst meglátogatni. Deák Ferencnek ez volt az egyetlen ismerete Miskolcról.
Szemere Bertalan a szabadságharc miniszterelnöke
A Szemere-szobor elkészíttetésében földbirtokosok és középosztálybeliek mellett a megye és a város is mecénás szerepet vállalt. Az egész alakos szobor teret kívánt. Eleinte a létesítendő Fürdő térre (mai Erzsébet tér) tervezték. Azonban Kossuth Lajos szobra foglalta el helyét. Ez volt Miskolc első szobra, és Magyarországon az első egész alakos köztéri szobor is.
A Szemere-szobrot Róna József készítette el, de éveken át a vármegyeháza pincegarázsában tartották, mert a politikai helyzet nem tette lehetővé felavatását. Végül a vármegye háza melletti téren 1906. november 11-én avatták fel.
Az eseményre a kormány, a parlament és a Tudományos Akadémia is küldött képviselőket, de számos egyesület, intézmény is megjelent. A Szemere-családot többen képviselték. Lévay József felolvasta „Szemere szobránál” című ódáját.
Szemere Bertalan szülőfaluja Vatta volt 1912. augusztus 27-én. Az elszegényedett, régi nemesi család harmadik gyermeke a sárospataki református iskolába járt, majd tízévesen a miskolci evangélikus iskolába helyezték át.
Németül tanult és végül jogászként diplomázott. Miskolc város 1842-ben indított első lapját, a Miskolczi Értesítőt a megye hivatalos közlönyévé tette.
A szabadságharc idején mint Felső-Magyarország kormánybiztosának ebben a lapban jelentek meg tájékoztatásai, utasításai, közlendői. 1848-ban először belügyminiszter, 1949. május 2-ától pedig miniszterelnök is lett.
A világosi fegyverletétel után külföldre ment. 1951-ben távollétében ítélték halálra. Évekkel később amnesztiát kapott. De csak négy évvel halála előtt térhetett haza, Pestre. Szemere Bertalan1869. január 18-án halt meg.
Szemere Bertalan menyének köszönhető, hogy az ő és a fia hagyatékának megmaradt része 1920-ban a miskolci múzeumba került. Ezt a hagyatékot egészítette ki Horváth Lajos adománya. Ő Szemere Bertalan egyik titkára volt.
A levélgyűjtemény újszerű volt. Többek között tizenöt darab levelet Kossuth Lajos írt és ezeknek mindegyike megrázó drámaisággal világítja meg a közeledő tragédiát. De voltak levelek Görgey Artúrtól, Damjanich Jánostól, Perczel Mórtól és Arany Jánostól is.
Ez az anyag 1953-ban – az államosítás után részben a megyei könyvtárba és a levéltárba került. A Herman Ottó Múzeum papszeri épületében jelenleg is látható a „Szemere-szalon” a korszak reprezentatív közéleti és magánjellegű portréival.
1848/49 emlékezete Miskolcon: Palóczy László
Palóczy monumentális síremlékét 1869-ben, nyolc évvel halála után avatták fel. A Bécsben készült emlékkő 600 mázsányi szürke gránit. Alatta kripta, rajta pedig Vay Miklós domborműve, amely napjainkban is látható. Az Avasi templomban 1864-ben egykori országgyűlési képviselőtársai helyeztek el egy emléktáblát, amely szerint, aki itt nyugszik, „a haza háláját kiérdemelte”.
Palóczy László református lelkész gyermekeként 1783-ban született. Szülőháza ma is létezik közel síremlékéhez, a Papszer 16. szám alatt. Pesten végzett jogászként. Először az 1825-1827 közötti országgyűlésen vett részt követként, másodszor pedig 1832-1836 között képviselte a vármegye 25 pontos követelését (kérését) Pozsonyban. 1833-ban megválasztották az országgyűlés jegyzőjévé.
A forradalmi események sodrában korelnökként követte a képviselőházat Debrecenbe. S mert sem elnök, sem alelnökök nem voltak, (vagy többnyire korlátozottak voltak), szinte teljes egészében ő látta el az országgyűlés elnöki feladatait. Így került közvetlen munkakapcsolatba Kossuth Lajossal, aki 1849. április 14. és augusztus 11. között kormányzóelnöki tisztet töltött be. A levéltár őrzi Kossuthnak azt az 1849. április 30-án dátumozott levelét, amelyben Palóczyt a képviselőház összehívására kéri. Ez már a Habsburg-ház trónfosztása után (1849. április 14.) és közvetlenül a Szemere-kormány megalakulása (1849. május 2.) előtt történt.
Palóczy László követte a kormány és a ház megmaradt képviselőit Szegedre, majd 1849 augusztusában Aradra is. A 66 éves korelnök önként jelentkezett Aradon a császári biztosnál, s ekkor még útlevelet kapott miskolci hazatéréséhez. 1849 decemberében azonban az Újépület haditörvényszéke elé citálták, majd 28 társával 1850 áprilisában kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték. Szabadulása után az idős és bölcs politikus visszavonult, s Miskolcon mint a református egyház gondnoka munkálkodott. 1860-ban mint megyei tisztviselőt felkérték, hogy Lévay Józseffel, Vadnay Lajossal és Kun Jánossal írják meg az 1849-től egy évtizedig nem vezetett közgyűlési jegyzőkönyveket. A „nagy négyes” irodalmi stílusban, történetileg hitelesen, pontosan készítette el a mesterművet. 1861-ben a 78 éves politikust Vadnay Lajossal küldte a vármegye az országgyűlésbe. Nem sokkal később halt meg. A pesti gyászszertartás után küldöttség hozta a koporsót Miskolcra. Lévay József mondott búcsúbeszédet. Mindenki, aki ismerte őt, úgy nyilatkozott később, hogy Palóczy biztos volt halálában, csak teste fog hazatérni. Úgy mondta, ha „az országgyűlésen elhunyand, csontjait hozzák haza”.
1848/49 emlékezete Miskolcon: Görgey Artúr
A szoboravatás évének márciusában hivatalosan is Görgey utcának nevezték el a mindszenti templomtól a Lévay József utcáig terjedő útszakaszt. Görgey tábornok az 1848/49-es szabadságharc idején csapatai élén háromszor fordult meg Miskolcon. Honvédeivel első ízben a bányavárosokból jövet, 1849. február 22-24. közt vonult át városunkon Kápolna felé. Március derekán, a diadalmas tavaszi hadjárat küszöbén vezette hadait erre. Végül seregével Komáromból a Tiszántúlra tartva, július 23-28. közt.
A háború és a tanácsköztársaság utáni átszervezés eredményeként 1921 januárjában Miskolcon megalakult a 13. honvéd gyalogezred. Ez az alakulat 1930. március 1-jén felvehette Görgey Artúr nevét.
A Görgői és Toporci előnevet viselő, Szepességből származó nemzetségnek Miskolcon is élt két tagja. Id. Görgey László (1843-1911) a MÁV üzletvezetőség igazgatója, s Miskolc déli kerületének országgyűlési képviselője volt. A tábornokkal haláláig tartotta a kapcsolatot. Egykori lakása (villája) a Csabai kapuban ma is létezik, közvetlenül a Herman Ottó Múzeum mellett (Csabai kapu 26.). A villa 1903-ban épült, s 1911-ben innen temették az akkori kormánypárti képviselőt. Ifj. Görgey László (1877-1943?) a szoboravatón találkozott a rokonságot képviselő, Miskolcra zarándokolt 7 rokon családdal (mindegyik magas rangú katonatiszt vagy országgyűlési képviselő volt.) Az ő lakásán (Petőfi S. u. 21.) fogadást tartottak a szoboravatás után.
Miskolcon volt Görgey emlékmúzeum is, amelyben kiállították egyebek mellett a tábornok halotti maszkját, családi címerét, addig vezetett családfáját, számos fényképét, levelezését és naplótöredékeket a szabadságharc eseményeiről. Csak a kiállított tárgyak listája maradt fenn.
Az első Görgey szobor 1997-ben került a mai helyére. A szobrot az akkori kulturális miniszter leplezte le, s megemlékezett ükunokája, Görgey Gábor író, később kulturális miniszter is. Azóta minden év március 15-én koszorú kerül Magyarország első Görgey szobrára.
Jó kapcsolattal otthont teremteni – ez a Házasság hete
– Nem idejét múlt intézmény a házasság – jelentette ki Sándor Frigyes evangélikus lelkész, aki huszonnyolcadik éve él feleségével boldogságban, és három, ma már huszonéves lány édesapja. – A mi generációnknak evidens volt, hogy összeházasodunk, hiszen ebben nőttünk fel. Ma azonban már furán gondolkodnak a fiatalok erről. Persze nem ítélkezünk. A Házasság hetével azonban meg akarjuk mutatni, hogy a párkapcsolatban egymásért kell élni, és nem önmagunkért. Ha egymás kedvére teszünk, akkor jó kapcsolatunkkal otthont teremtünk, és védettséget adunk gyermekeinknek. Továbbá így is meg tudjuk élni a női és férfi szerepeket.
A Házasság hetét idén nyolcadik alkalommal szervezték meg. Országszerte kapcsolódtak programok az egyhetes ünnepségsorozathoz.
Bebukottak 30 év múlva – Miskolcon a börtönfilm folytatása
Még a nyolcvanas években készítették el azt a dokumentumfilmet, amiben fiatalkorú bűnözőket, és rajtuk keresztül a börtönök életét mutatták be. A mozilátogatók azonban akkor nem láthatták a Bebukottak című dokumentumfilmet, hiszen azonnal betiltották. Csak a rendszerváltás után nézhette meg a közönség az 1985-ös Torinói Filmfesztiválon díjnyertes alkotást.
Harminc év után Gerő Marcell rendező arra vállalkozott, hogy felkutatja a film szereplőit. Kíváncsi volt sorsukra és arra, hogyan alakult életük Káin-bélyeggel a homlokukon. A tavaly készült dokumentumfilm meghódította a világot. Meghívták egyebek mellett a San Sebastian-i, az amszterdami, a zürichi és a stockholmi fesztiválra. Díjakat is kapott.
Miskolcon jövő csütörtökön este fél 7-től mutatják be a Káin gyermekei című dokumentumfilmet a Béke Art-moziban, ahol a vetítés után Gerő Marcell rendezővel beszélgethet a közönség.
