Tutanhamon dajkája sírjának 1996-os felfedezése óta csak most nyitották meg a kamrát, ami egybeesett a fáraó családjáról szerzett információk bejelentésével. Egy francia régész, Alain Zivie fedezte fel majdnem húsz évvel ezelőtt Maia sírját, ő jelentette be, hogy Tutanhamon testvére, és egyben a szoptatós dajkája is ő volt. „Maia nem más, mint Meritaton hercegnő, Tutanhamon testvére vagy féltestvére, Ehnaton fáraó és Nofertiti királynő közös lánya.”

Az egyiptológus következtetéseit egy Kairótól délre talált tömegsírra alapozza, vélhetően itt található Maia sírja is. Ezen a temetkezési helyen ugyanis különböző faragványok, ábrák utalnak a Tutanhamon és Maia közötti családi kötelékre. Ráadásul Ehnaton - akiről DNS-elemzés alapján bizonyították, hogy Tutanhamon apja - sírjában hasonló motívumokat találtak. A falon látható jeleneteken egy nő egy babát szoptat, aki pedig nem más, mint Meritaton hercegnő, Ehnaton legidősebb lánya.

Meritaton múmiáját viszont eddig nem találták meg, de az egyiptomi régészeti miniszter szerint nem kizárt, hogy a hercegnő teste a Tutanhamon fáraó sírja mellett rejtőző kamrákban lehet. A közelmúltban fedezték ugyanis fel, hogy a gyermekfáraó sírja körül befalazott kamrák vannak. Az egyikről azt feltételezik a szakértők, hogy Tutanhamon mostohaanyja, Nofertiti nyughelye lehet.

Mamduh al-Damati régészeti miniszter nem gondolja, hogy a titkos kamrák valóban fel tudják fedni Nofertiti rejtélyét, de azt elismerte, hogy sok titok rejlik még a fáraó családfája körül. A régészek egyébként folyamatosan dolgoznak Tutanhamon sírjánál és próbálják megfejteni, hogy mit vagy kit rejthetnek a befalazott kamrák.

A szíriai polgárháború miatt kellett elindítani az északi-sarkvidéki „világvége tervet”. Egy vetőmagtároló épült ugyanis Norvégia és az Északi-sarkvidék közötti szigeten, hogy biztosítsa a világ élelmiszerellátását egy esetleges globális katasztrófa bekövetkeztekor, például járványok vagy nukleáris háború kitörésekor. A Közel-Kelet ezekből a mintákból kér most.

A helyi kutatók szárazságtűrő növények magvait kérik, egyebek mellett búzát, árpát és fűféléket. Általában egy Aleppo nevű létesítményből, Szíriából szerzik ezeket a mintákat, a magok ott is vannak biztonságos hűtőházakban, a tudósok azonban nem tudnak hozzáférni, mert a környéket teljesen lerombolták a polgárháborúban.

A kérelmet a Nemzetközi Agrártudományi Kutatóközpont (ICARDA) adta be, amelynek székhelye eredetileg Aleppo volt. 2012-ben azonban elköltözött Bejrútba, Libanonba, hogy elkerülje a konfliktust. A magtartály vezetése, a Crop Trust szerint már csak a papírmunkákat kell elvégezni, és a kutatók megkapják a mintákat. „A tárolót pont az ilyen esetekre építettük meg” – mondta a Nemzetközi Magbunker (Svalbard Global Seed Vault) szóvivője, Brian Lainoff.

A sarkvidéki tartályt egy hegyoldalba építették a Spitzbergákon még 2008-ban. Arra fejlesztették ki, hogy a magokat biztonságos helyen és készen tartsák egy esetleges újratelepítésre. A tartály akár 200 évig képes fagyasztani a magvakat még áram nélkül is. Jelenleg több mint 860.000 mintát tartalmaz, melyet a világ összes pontjáról gyűjtöttek be. Szíriába 116.000 mintát kértek ki, nem áll fenn azonban az a veszély, hogy kiürülne a tartály. A magvakat ugyanis folyamatosan pótolják.

Az ICARDA tudósai jól hasznosíthatóvá teszik a kapott magvakat. Céljuk, hogy segítsenek enyhíteni az éhezést és a szegénységet, illetve, hogy kutassák és megismertessék az emberekkel a szárazságot jól tűrő növények termesztésének módját. Most fontosabbak ezek a célok, mint valaha, mert a világ népességének mintegy egyharmada él szárazság sújtotta területen.

  Kontinenseket kötne össze az orosz vasúti társaság elnöke. Vladimir Yakunin természetesen saját hazáját sem hagyja ki tervéből, elképzelése szerint Oroszországot egy óriási híddal kötné össze Alaszkával, ez lenne az utolsó láncszem egy gigavasút létrehozására az Egyesült Államokon, Oroszországon és Európán keresztül.

Yakunin márciusban vetette fel először az ötletet, jelenleg azon dolgozik, hogy meggyőzze a kormányokat és a magánvállalkozásokat: fektessenek be tervébe. A különböző jelentések szerint épp a kínai kormánnyal próbál megállapodásra jutni, amely szintén hasznot tudna húzni az új vasútvonalból.

A Bering-szoroson keresztül tervezett híd azonban csak a kirakós egy része. Többek között az alaszkai vasúthálózat jelentős fejlesztése is szerepel a tervben, összekötnék Alaszka Nome városát az ország többi részével, eddig ugyanis csak repülővel, hajóval vagy esetleg kutyaszánon lehetett megközelíteni a várost. Szerte Oroszországban is szükség van korszerűsítésre, például egy teljesen új autópályára a transzszibériai vasút vonala mellett.

Oroszország egyik végétől a másikig 9977 kilométeren fejlesztené Yakunin a vasutat és az infrastruktúrát. Így végül jövedelmező kereskedelmi útvonal alakulhat ki, de a kalandvágyó utazók is érdekes terepet kaphatnak a túrákhoz. Yakunin szerint a gazdasági előnyök az egész út mentén érezhetőek lennének.

„Ez egy állam- és civilizációközi projekt, amely alternatíva lehet a jelenlegi modell helyett, ahol egyébként már rendszerszintű problémák jelentkeznek. A projekt egy jövőbe tekintő világot formálhat, ami pedig azokon a vezetőkön múlik, akik nem zárkóznak el az újításoktól” – fogalmazott. 

Az orosz vasutak elnökének még sok részletet kell kidolgoznia, egyelőre azonban nem kapott támogatást az Egyesült Államoktól. A vasútvonal a Transzeurázsia nevet kapná, költsége akár az 1000 milliárd dollárt is elérheti. Ezt figyelembe véve, nem meglepő, hogy senki nem érdeklődik túlzottan az ötlet iránt. Yakunin azonban továbbra is elkötelezett a megvalósítás iránt.

  A Föld unokatestvéreként emlegetett Kepler-452b bolygó felfedezése nem kérdés, hatalmas előrelépés a csillagászatban. Pár napja a NASA bejelentette, hogy újabb felfedezést tettek a Földhöz leginkább hasonlító exobolygó tanulmányozásában. Kutatásuk szerint a Kepler-452b a legalkalmasabb planéta az emberi élet kialakítására az eddig megismert bolygók közül. Ez lett tehát a NASA elsőszámú jelöltje az emberi élet másik bolygón való létrehozására.

A Kepler-452b felfedezése és tanulmányozása azonban csak egy apró dolog. A Föld 2.0 néven elhíresült bolygóval a legnagyobb gond az, hogy valóban nagyon messze van. 1400 fényév távolságra. A Földről a Hattyú csillagképben csupán egy apró pöttyként láthatjuk, ami emberi léptékkel elképzelhetetlenül távol van. A Kepler-452b-hez képest a Hold, sőt a Plútó is közelinek mondható.

Még a Star Trek csillaghajójával is nehéz lenne elérni a bolygót, 16 hónapba telne az út a nagysikerű sci-fi fénysebességgel közlekedő űreszközével. Ez viszont a tudomány jelenlegi állása szerint a valóságban lehetetlen.

Egy hagyományos űrszonda sebességével – mint amit a New Horizons produkált a Plútó felé – 20 ezer évbe telne megtenni egy fényévet, vagyis a Kepler-452b bolygóra 28 millió év alatt lehetne elérni. Egyes vélemények szerint, ha el is érnénk a bolygót, mire megérkezne, teljesen más külseje lenne az embernek, új faj jönne létre.

Miközben tehát egymás után jönnek az új felfedezések a világűrből, a kivitelezéssel még gondok vannak. Jobb, ha beletörődünk, hogy valószínűleg soha nem fogunk kezet az esetleg élő idegen fajok valamelyikével.

Mutáns százszorszépek fotóit osztották meg Twitteren 4 évvel az atomerőmű-baleset után Japánban. A képeket 110 kilométerre Fukushimától, Nasushiobara városában készítették. Úgy tűnhet, hogy az elváltozásokat a földrengés és az azutáni szökőár következtében megsérült három reaktor radioaktív sugárzása okozza.

Ezek a képek felidézik a tavaly Fukushima környékén talált pillangókat, amelyeken szintén különböző testi elváltozásokat fedeztek fel. A lepkékkel foglalkozó 2014-es tanulmány megjegyzi, hogy nem beszélhetünk egyértelműen a pillangó populáció csökkenéséről, tömeges elpusztulásáról, kifejletlen egyedekről.

Mégis tény, hogy különböző elváltozások még mindig előfordulnak a növényeknél és állatoknál, ez pedig kétségbe vonja a feltételezést, miszerint a sugárzásnak nincs hatása. Még a baleset előtt készült 2009-es tanulmány szerint a radioaktív sugárzás okozta elváltozások a vadon élő állatoknál és növényeknél rendkívül ritka.

A képeken is látható elváltozás egy ritka mutáció, amely miatt megváltozik a szár, a gyökér, a virág vagy akár a gyümölcs. Több mint 100 fajnál fordulhat ez elő szerte a világon. Az elváltozás oka azonban nem világos, okozhatja a genetika, bakteriális, gombás vagy vírusos fertőzés, de akár környezeti tényezők is előidézhetik. Ez pedig azt jelenti, hogy bár valóban vannak, akik a sugárzásra fogják az elváltozásokat, de ez egyáltalán nem bizonyított tudományos tény.

A 2009-es tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy sugárzás nélkül is kialakulhat a növényekben ez a mutáció. Próbaként a kutatók besugároztak növényeket, és a kísérletben egyértelműen bekövetkezett az elváltozás. Ehhez a vizsgálathoz azonban nem a Fukushima környékén élő növényeket használták, ezért biztosan semmit nem lehet tudni. Nasushiobara városában úgy lehet bizonyítani a sugárzás hatását, ha megfigyelik, hogy továbbra is felbukkannak-e ilyen elváltozott növények.  

Senki nem szereti az egész estés ébrenlétet, mégis időről időre mindenki átéli ezt: az éjszakai műszak, a diákok vizsgaidőszakban való éjjeli tanulása (vagy éppen a vizsga teljesítése utáni ünneplés) és a különböző alvási zavarok is okozhatnak álmatlan éjszakákat.

Egy új kutatás kimutatta, hogy sokkal komolyabb következményei is lehetnek az alvásmegvonásnak a fáradtságnál. A svédországi Uppsala Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy már egy éjszakai alvás kihagyása is megváltoztatja azokat a géneket, amelyek szervezetünk biológiai óráját irányítják.

A kutatók 15 egészséges férfi önkéntestől kérték, hogy látogasson el két külön alkalommal laboratóriumukba, akik természetesen éjszakára is ott maradtak. Az első estén mindenki élvezte a kellemes, pihentető 8 órás alvást. A második estén azonban a kutatók valakit hagytak aludni, valakit viszont nem. A kísérlet előtt és után is vér és szövetmintát vettek az alanyoktól. A minták vizsgálata során a kutatók arra jutottak, hogy az önkéntesek génjei már egy éjszakai alvásmegvonás után is megváltoztak. A kialvatlanoknál fokozódott az epigenetikai tevékenység, vagyis kémiai változások következtek be a DNS molekulákban.

Úgy tudjuk, mi vagyunk az elsők, akik közvetlenül kimutatták, hogy epigenetikai változások következhetnek be a szervezetben, mindezt pedig a szövetekből határoztuk meg – mondta Jonathan Cedernaes, a tanulmány vezető szerzője.

„Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az alváshiány negatív hatással van az anyagcserére, illetve az alvászavarokat is kapcsolatba hozták az elhízással és a cukorbetegséggel. A mi eredményeink pedig azt mutatják, hogy a biológiai óránkért felelős gének változását okozva ér el negatív hatást az alváshiány.”

Ezen a ponton azonban a kutatók még nem tudják, hogy a gén változása milyen hosszan tart. Úgy tűnik az egyszeri alváskimaradások hosszú távon nem okoznak maradandó károsodást, de rendszeres alváshiány komolyabb kockázatot jelenthet, így érdemes betartani a pihentető nyolc órás alvást. Cederneas szerint az is lehet, hogy a gének változásai visszaállnak pár napos normális alvás után.

Azt mondják, hogy a kamera kövérít. A gyerekek esetében úgy tűnik, ez igaz. Az aranyos kerek figurák egyre elterjedtebbek a mesékben, elég csak Frédi Flinstonera, Shrekre vagy akár Homer Simpsonra gondolni. Túlsúlyuk adják jellegzetességüket ezeknek a figuráknak, akik a gyerek életmódjára is hatással vannak.

Egy új tanulmány azt mutatja, hogy a pocakos megjelenés negatív hatással van a gyerekekre, a figurák ugyanis befolyásolják az étrendet. Az Egyesült Államok kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a 6 és 14 év közöttiek lényegesen több magas kalóriatartalmú, egészségtelen ételt fogyasztanak, ha sok túlsúlyos mesefigurával találkoznak.  

Több mint 300 önkéntes vett részt a vizsgálatban, a kutatók azt figyelték, hogy a gyerekek milyen figurákat vesznek alapul viselkedésükben. A kísérlet során a gyerekek szabad utat kaptak nagy energiájú, alacsony tápértékű ételek fogyasztásához.

Margaret C. Campbell, a tanulmány vezető szerzője szerint a gyerekeknél egy sztereotípia alakul ki a túlsúlyos figurák iránt, ez befolyásolja az étkezési magatartást. „Megfigyelhető egy tendencia, miszerint kétszer annyi egészségtelen ételt esznek azok a gyerekek, akik túlsúlyos rajzfilmfigurákkal találkoznak, mint azok, akik vékony karakteres rajzfilmeket néznek.”

A jó hír viszont az, hogy a folyamat visszafordítható, a gyerekek ugyanis visszafogták nassolásukat, miután emlékeztették őket a helyes étkezés fontosságára. Tehát a kicsik nem tudatosan eszik az egészségtelen ételt; amikor figyelmeztetik őket, megjegyzik és visszaállnak az egészségesebb étkezésre. A döntés pillanatában ugyanis a gyerek nem feltétlenül mérlegeli a korábbi tudását.

Egyértelmű, hogy napenergiából rengeteg van körülöttünk, bőséges energiaforrásként használhatjuk. Az élet egyre több területén alkalmazzák, hiszen használata egyszerű, ráadásul környezettudatos.

Ez a szemlélet áll az új Solar Paper, azaz a napenergiával töltő papír elgondolása mögött is. A világ legvékonyabb és legkönnyebb töltője, a napelemes lap ugyanis csak 1,5 milliméter vastagságú, így akár könyvjelzőként is használhatjuk.

Az is igaz viszont, hogy a töltő végén lévő USB kimenetel és az aktuális töltöttségi szintet mutató kijelző kicsit vastagabb, 1,1 centiméter. A papír még túrázás közben a hátizsákban is magába tudja szívni a sugarakat, súlya pedig 120 gramm, tehát nem megterhelő cipelni. Viszonyításképpen: egy iPhone 6-ot körülbelül 2,5 óra alatt tölt fel.

Az ötletgazda egy startup vállalkozás az Egyesült Államokban. Az elgondolás már támogatókra is talált, az eredetileg tervezett finanszírozási összegnél jóval több volt az érdeklődő, így a gyártáshoz szükséges tőke is nagyobb lett. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint elindul a gyártás, a Solar Paper leghamarabb szeptemberben kerül a boltokba. Várhatóan 69 dollárba kerül majd.