Agave - Miskolci mítosz a színpadon (Képgalériával!)
Egyedi vállalkozás a Miskolci Nemzeti Színház életében az Agave bemutatója. A rendező, Béres Attila elmondta, felkértek egy fiatal magyar drámaírót, Mikó Csabát, hogy konkrétan Miskolcnak, Miskolcról írjon egy új darabot. Egy történetet, amit a város múltja-jelene inspirál, és ő ezt meg is írta – nem miskolciként, hosszas kutatómunka nyomán, a kívülálló empatikus hozzáállásával és lényeglátásával. – A darabból készült előadás a sok-sok ismerős motívum és utalás mellett, azt hiszem meg tud fogalmazni egy általános és mélyről jövő igazságot a túlélni vágyásról és a túlélni tudásról, ami ezt a várost jellemzi. A történet egyik szála mesei-mitikus, ettől könnyed és humoros a keret, a másik szála pedig egy családtörténet, melyet fájdalmasan befolyásoltak az utóbbi két-három évtized gazdasági-demográfiai változásai. Bízom benne, hogy mindazok, akik megnézik az Agavét, nem csak ismerős, de ismerőssége okán mélyen megérintő előadást látnak majd – emeli ki a rendező.
Egy különös, három generációs családot ismerhetünk meg a történetben. A család legfiatalabb tagja, a 18 éves Anna nagyapja iránt érzett szeretete miatt képes lenne lemondani még el sem kezdődött életéről. A karaktert alakító Mészöly Anna elárulta, neki is nagyon fontos a családja, de sokkal lázadóbb a darabbeli Annánál. – Ennek a lánynak nincsen igazán választása, fogalma sincs arról, mi van még a világban, az anyja által teremtett mítoszban él. Nem kényszerből teszi, szereti azt a mesebeli várost, amit kitalált magának, és szereti a nagyapját, ezért sem vágyódik más után. De a hazugságok felszínre kerülése és a szerelem felbukkanása végül új útra viszi, akkor is, ha az agave virágnál nem megy messzebb. Mégis azt üzeni a döntése, hogy bármi rossz történik is az életben, azon túl lehet lépni, és bármikor lehet újrakezdeni – meséli a színművésznő.
A titkokat rejtő ház pincéjében csapdába esik Márk, „A tiszta szívű ifjú”, akinek számos próbát kell kiállnia, amelyek a múlttal való szembenézés, a problémákkal való leszámolás szimbólumai. Közben pedig feltárul előttünk Miskolc története. – Márk, aki fiatal, kíváncsi, éhezik az új élményekre, tudásra, most készül elmenni Miskolcról és világot látni. Amikor én ennyi idős voltam, másként akartam világot látni: színészként. Így nagyon sok világot tudok egyszerre szemlélni a szerepeim által, sok emberrel tudok megismerkedni úgy, hogy valójában itt maradok – mondja Bodoky Márk saját élményeivel kapcsolatban. A színművész elárulta azt is, megváltoztatta a véleményét a városról ez a színdarab. – Harmadik évadomat töltöm itt Miskolcon, így voltak már bőven benyomásaim a városról. Most észreveszem magamon, hogy más szemmel nézek körül, máshogy látom az embereket is. Például Anna egyik monológja arról szól, hogy számára miért szép, miért különleges Miskolc. Bevallom, amikor először ide érkeztem, nem láttam ezt, ahogy a darabban Márk sem látja. Mikó Csaba sorai hatottak rám, a bennem kialakult képre.
Mikó Csaba
Agave - miskolci mítosz szünet nélkül
Rendező: Béres Attila
Miskolc, 2017 augusztusa. A tizennyolcéves Márk épp indulna Budapestre - vagy még messzebb -, talán pár évre, talán örökre. Mindegy is, csak el innen. Az indulást azonban váratlan akadály késlelteti: megismeri Annát és családját, és csapdába kerül hatalmas házukban. De kik is valójában ezek az emberek, miért tartják itt Márkot minden erejükkel? És mit rejtegetnek a pincében?
A budapesti közönség számára már jól ismert fiatal író, Mikó Csaba Agave című drámájának bemutatóját alapos kutatómunka előzte meg: a szerző hónapokig gyűjtötte a miskolci történeteket, motívumokat, majd ezekből kiindulva szőtte meg a darab kitalált cselekményét. Az Agave, középpontjában egy különös, három generációs miskolci családdal, bravúros formában foglalja össze a város történetét az alapítástól napjainkig, különös tekintettel az utóbbi húsz évre.
„A hetedik ajtó mögött a múlt.” (Balázs Béla)
Mikó Csaba
Agave - miskolci mítosz szünet nélkül
Rendező: Béres Attila
Anya – Sárkány, a Miskolci Látó NÁDASY ERIKA
Anna – Miskolc, a megmentendő város MÉSZÖLY ANNA
Márk – Kalandor, és/vagy „A tiszta szívű ifjú” BODOKY MÁRK
Nagyapa – Az utolsó Sárkányőrző KERESZTES SÁNDOR
Adri – Pótsárkány, a Nők Centruma piárosa RUSZNÁK ADRIENN
Sanyi – Az Akadályok Ura, a Spartan Beastre készül FARKAS SÁNDOR
Tévések HADHÁZY ILDIKÓ
MÁRTON B. ANDRÁS
Díszlettervező HORESNYI BALÁZS
Jelmeztervező PILINYI MÁRTA
Dramaturg ARI-NAGY BARBARA
Zene MÁRKOS ALBERT
Súgó MÁRTON B. ANDRÁS
Ügyelő-rendezőasszisztens HADHÁZY ILDIKÓ
Rendező: BÉRES ATTILA
Külön köszönet Reiman Zoltánnak, és a miskolciszemelvenyek.blog.hu-nak.
Bemutató előadás: 2019. február 2. - Játékszín
Szerelem, hazaszeretet és mindent átszövő ármány – Hunyadi László-bemutató Miskolcon
A Hunyadi László nemcsak a gyönyörű zene miatt különleges, hanem nagyon erős maga a történet is. – Akármilyen korban éljünk, a néző mindig képes saját világát felfedezni benne, és azt gondolom, ez így lesz mindaddig, amíg ez a mű a színházak repertoárján marad – mondja a rendező, Szőcs Artur. – Zenei világát tekintve Erkel a nyugat-európai mintához nyúlt, ebbe szövi bele a magyar dallamkincset.
A mi előadásunk díszletében és jelmezeiben is igyekeztünk ezt visszaadni. A díszlettervező, Slárku Anett a párizsi Sorbonne-on is tanult, így a látványban is érezhető a nyugati operajátszás hatása, az általa szerzett tapasztalatok. A jelmezek jelzik a korszakot, de éreztetik, hogy az ármánykodás, csalás sem korhoz, sem helyhez nem kötött. Nekünk az a célunk, hogy azok a nézők, akiknek már van emlékük a Hunyadi Lászlóval kapcsolatban, azoknak valami új és erősebb élményt nyújtsunk, akik pedig még nem látták ezt az operát, úgy távozzanak, hogy a későbbiekben ezt az előadást nehéz legyen majd felülmúlnia más produkcióknak – fűzi hozzá a rendező.
– Rendezőként egy prózai előadásban nagyobb a szabadságom, sokat változhat a próbafolyamat során a szöveg, kereshetünk új irányokat, improvizálhatunk. Egy opera esetében viszont ezt nem engedhetem meg magamnak, hiszen rengeteg ember közös munkája egy ilyen nagyszabású előadás – meséli a próbafolyamat kapcsán Szőcs Artur. – Az alkotótársakkal együtt megálmodtunk valamit, amihez tartani kell magam, és rettenetesen fel kell készülni.
A bemutató előtt pedig azt látni, hogy az elképzelésünk működik, azt gondolom, hogy jó jel. Én minden szerepet végigjátszom magamban, miközben nézem a próbákat, és minden energiámmal azon vagyok, hogy az összes színész és énekes érezze, a lehető legjobbat érhetjük el együtt. Az opera olyan, hogy ha az előadásokon nem jelennek meg az angyalok, akkor semmit nem ér. Ahhoz pedig, hogy az angyalok megjelenjenek, nyugalomra és bizalomra van szükség a próbafolyamat alatt, és az én dolgom ezt megteremteni – hangsúlyozza a rendező.
A Hunyadi László operának rengeteg változata van, éppen ezért minden színpadra állítás alkalmával új megfogalmazást nyer a darab. Az ármánykodás kulcsfontosságú ebben az operában, ami megjelenik a zenében is, tudjuk meg Cser Ádám zenei vezetőtől. – Rendkívül drámai és gyorsan pergő események sora Erkel műve. Jelen előadásban a legfontosabb szempont ez a fajta drámaiság.
Nem a poézis, ami a hosszan kifejtős verziókban hallható és látható, hanem hogy a hallgatóság hirtelen és nagy erővel találkozzon ezzel a darabbal és a témájával. Az alapkarakterek nagyon erősen kitartanak a jóság, becsület, hazaszeretet értékei mellett, az ármány viszont mindent átsző. Az árulások sorozata, az igazságtalanság felismerése az, ami előidézi a drámaiságot, az előadás sodrása pedig nagy erővel hat a nézőre és bízunk benne, hogy valóban katartikus élményt nyújt – mondja Cser Ádám.
Erkel Ferenc
Hunyadi László - opera
Rendező: Szőcs Artur
A Hunyadiak korában játszódó hazafias opera a fiatal Hunyadi László életét dolgozza fel. Egy szerelmi hármas történetét követjük végig, ahol az egyik fél maga a király. És a király hatalma ellen még a szerelmesek sem bizonyulnak elég erősnek. Az abszolút hatalom birtokosa megtehet mindent, büntetlenül; és a király él is ezzel, mikor érdeke úgy kívánja, ha döntése kegyetlen is.
Erkel Ferenc
HUNYADI LÁSZLÓ
opera
Szövegét írta Egressy Béni, Tóth Lőrinc drámája nyomán
Átdolgozta: Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv
V. László, Magyarország királya: BÖJTE SÁNDOR,TÖTÖS ROLAND
Cillei Ulrik, a nagybátyja, Magyarország kormányzója: RÁCZ ISTVÁN Liszt-díjas, KELEMEN DÁNIEL
Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye: HERCZENIK ANNA, ÁDÁM ZSUZSANNA
László, a fia: PATAKI ADORJÁN, TURPINSZKY GIPPERT BÉLA
Mátyás, a fia: BOJTOS LUCA, DOBROTKA SZILVIA, EPERJESI ERIKA
Gara Miklós, Magyarország nádora: LABORFALVI SOÓS BÉLA, GEIGER LAJOS
Gara Mária, a leánya: KRISZTA KINGA, NÁNÁSI HELGA
Szilágyi Mihály, Erzsébet fivére: GYETVAI DÁNIEL
Rozgonyi, a Hunyadiak híve, a király tisztje: KOLOZSI BALÁZS, FORGÁCS PÉTER
Hadnagy: DEMETER SÁNDOR
valamint Balla Riana Emma, Handrik Dávid, Kónya Ferenc, Udvari Hunor, Ujhelyi Noémi
Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, kibővített énekkara és a Miskolci Balett
Díszlettervező SLÁRKU ANETT Koreográfus LÉNÁRT GÁBOR
Jelmeztervező KOVÁCS ANDREA Videó HAJDUFI PÉTER
Zenei vezető CSER ÁDÁM Ügyelő OREHOVSZKY ZSÓFIA
Karvezető PATAKI GÁBOR Súgó REITER KRISZTINA
Korrepetitor RÁKAI ANDRÁS Rendezőasszisztens RADNAI ERIKA
Vezényel: CSER ÁDÁM és PHILIPPE DE CHALENDAR
Rendező: SZŐCS ARTUR
„A túlélésért való küzdelem a legfőbb feladat” – Jó embert keres a Miskolci Nemzeti Színház
Sen Te, az utcalány az egyetlen ember Szecsuánban, aki szállást ad három főistennek. Az istenek cserébe megajándékozzák a lányt, csakhogy egy ilyen világban még az ajándékkal is nehéz mit kezdeni. Kegyetlenné kell válni, hogy maradjon belőle valami.
A tavalyi A kaukázusi krétakör sikere után újabb Brecht darabot mutat be a miskolci teátrum, ezúttal Béres Attila rendezésében. Brecht a Jóembert keresünkben, elég profánul és szemtelenül, azt a kérdést teszi fel rögtön a darab elején, hogy „hogyan legyünk jók, amikor minden olyan drága?”
– Sen Te kérdi ezt, az utcalány, az istenektől, akik arra kérik, hogy legyen jó. De ahol nincs munka, vagy a fizetésből nem lehet megélni, ott hogyan tartsunk be minden parancsolatot? – mondja Béres Attila az előadás központi problémájával kapcsolatban. – Brecht nem ítélkezik, legalább is nem azok fölött, akik egymás torkának ugranak a kenyérért. Mindennek megmutatja a színét és a visszáját is, azért olyan bonyolult az erkölcsi dilemma, amit felvet. Ebben a világban, amit nehéz távolinak látnunk, bár a történet Szecsuánban játszódik, a becsület, a szolidaritás, a felebaráti szeretet önsorsrontás, és a túlélésért való küzdelem a legfőbb feladat. Nem gondolom, hogy a mai világ sokkal rosszabb lenne, mint eddig bármikor. De az biztosan igaz, hogy az ilyen típusú történeteket időről időre elő kell venni, hogy ha már nem tudunk jobbak lenni egymáshoz, legalább ne tegyünk úgy, mintha ez rendben lenne – figyelmeztet minket a rendező.
Sen Te és Sui Ta szerepében a Jászai-díjas Láng Annamáriát láthatja a közönség, aki A kaukázusi krétakör főszerepében már bemutatkozott Miskolcon.
– Brecht különleges módon mutatja be a Jóembert keresünkben az emberi jóság és gonoszság küzdelmét, hiszen főszereplője meghasad – mondja szerepéről a színművésznő. – Minden emberben megvan az igény arra, hogy jó legyen, de alapvető igényünk az is, hogy boldogulni tudjunk. Ehhez pedig másféle személyiségre van szükség. Sen Te így teremti meg Sui Tát, ezt a teljesen kettéhasadt személyt pedig egészen különleges kihívás számomra megformálni. Hitelesnek kell lennie annak a naivitásnak és tisztaságnak, amivel Sen Te él a világban, de annak a sötétségnek és gonoszságnak is, ami Sui Tát jellemzi. Úgy kell megformálnom mindkét oldalt, hogy igazolható emberi tetteket, viselkedést lásson a néző, és ne valami eltúlzott sztereotípiát – magyarázza Láng Annamária. – Hogyan lehet érvényesülni úgy a világban, hogy közben ember maradjon az ember? Amikor feltesszük magunknak ezt a kérdést, rájövünk arra is, hogy ebben nincs segítség. Magányosan állunk a világban a kérdéseinkkel. A Szecsuánba érkező három főisten is látszólag segíteni akar, de ők is ugyanolyan elmagányosodott, földre vetett lények, mint bármelyik ember. Ezzel a magánnyal is foglalkozik ez az előadás – teszi hozzá a színművésznő.
A három istenség egyikeként lép színpadra Bodoky Márk az előadásban, aki szerint ebből a zenés példázatból mindenkinek van mit tanulnia.
– A Szecsuánba érkező három isten korántsem tökéletes. Ők maguk is emberiek: tapasztalatlanok, alkudoznak, hibáznak, tévednek. Nem veszik észre a valóban jó embereket, hanem Sen Téhez ragaszkodva próbálják belőle kierőszakolni, hogy jó legyen. Végül ők lesznek Sui Ta/Sen Te bírái. A tárgyalás valódi tétje az istenek számára az, hogy saját tévedésüket eltussolják. Nagyon is emberiek ők is, és korántsem jók – mondja a színművész.
Műfajokon, Kánonokon és nézői agyakon átívelő, elképesztő finálé – Az Elza trilógia epikus záródarabja!
A k2 színház alkotói 2016-ban dolgoztak együtt először a miskolci társulattal. Az akkori előadás sikerének köszönhetően évről évre követhettük Miskolczi Elza történetét, mely most záróakkordjához érkezett. Benkó Bence és Fábián Péter, az előadás szerző- és rendezőpárosa elárulta, az Eklektikon 2048-ban igyekeztek elvarrni a szálakat, hogy a trilógia teljessé váljon, de egyszerre önállóan értelmezhető előadás is legyen, hiszen lesznek nézők, akik az előző két részt nem látták. Így bárki számára élvezhető produkció született, amit a szórakozva gondolkodni vágyó közönségnek ajánlanak az alkotók. Azok számára pedig, akik már évadok óta követik az intergalaktikus történetet, szép befejezést, megható búcsút ígér az előadás.
– A trilógia minden részének központi problémájában a kultúra és a hatalom volt a két hívószó – mesélik a rendezők. – Az Eklektikon 2048 az irodalmi kánon kérdésével foglalkozik, a távoli múltban és a távoli jövőben. Az Eklektikon egy gépezet, amelybe könyveket tölthetünk fel, így kialakul egy irodalmi kánon, amit ha az emberek agyába sugároznak, megteremtődik a kulturális emlékezet. Ám ami nem kerül be a gépbe, azt elfelejtik az emberek. Így indul meg a harc az Eklektikon irányításáért. Ki dönti el azt, hogy mi a jó és mi a rossz? Ki szólhat ebbe bele és milyen alapon? Lehet-e a kultúrát objektíven, teljes mértékig szakmai szempontok alapján mérlegelni? Ezeket az örök kérdéseket veti fel az előadás, amelyekre persze választ mi sem találunk. A cél az, hogy életben tartsuk azt az erkölcsi parancsot, hogy minderről gondolkodnunk kell – hangsúlyozza Benkó Bence és Fábián Péter. – A kultúra birtoklásáért folytatott harc sose ér véget, de az igazság kereséséről nem szabad lemondani, ezért kell újra és újra beszélni róla. De persze a komoly gondolatokat reménnyel, rengeteg humorral és különleges látványvilággal ellenpontozzuk.
Prohászka Fanni nemcsak Elzaként tűnik fel az Eklektikon 2048-ban, hanem több szerepben is láthatjuk majd. – A Csongor és Tünde Tündéjeként is megjelenek, bár egészen más karakterként, mint a klasszikus műben, de Janus Pannoniust is én alakítom, aki az előadásban egyfajta jedi-mester szerepét tölti be, ő az irodalmi Kánon fővezére – mondja szerepeiről a színművésznő. – Igazán izgalmas most ennyire sokszínű feladatot kapni egy előadáson belül. Nem a főszereplő nagy érzelmi ívét kell bejárnom, mint az Elza, vagy a világvége esetében, hanem egyfajta stílusgyakorlat ez: tipikus filmes motívumokat felhasználva felvillantani és emlékezetessé tenni egy-egy karaktert. Bízom benne, hogy ha a trilógia nem is folytatódik, a k2 alkotóival nem szakad meg a kapcsolat, és továbbra is lesz lehetőség a közös munkára, hiszen nemcsak nekünk, színészeknek érdekes színfolt velük dolgozni, de a nézők számára is újfajta élményt kínál – emeli ki a színésznő.
Az Elza-trilógia szintén jól ismert karaktere már Babits Mihály, akit Fandl Ferenc alakít. – A sci-fi világában megtörténhet, hogy egy szereplő halál utáni életébe látunk bele. Így van ez Babits Mihállyal is – mondja a színművész. – Az első részben már megpendített „ügynök-múltba”, és az általa elképzelt világba is komolyabb betekintést ad az Eklektikon 2048. Az előadásban különböző ízlések és kulturális hozzáállások csapnak össze. Úgy gondolom, a kultúra érdekében folytatott harcban minden korban különböző ízlésvilágot képviselő érdekcsoportok álltak egymással szemben, és mindenki azt igyekszik bebizonyítani, hogy neki van igaza. A fontos szerintem az, hogy az embereknek megmaradjon a lehetőségük és képességük arra, hogy önállóan eldönthessék, mi számukra az érték és mi nem. Azt szoktam mondani, hogy az ember életét két dolog határozza meg: az igényei és a céljai. Ha megfelelő igényei és megfelelő céljai vannak, akkor az élet tulajdonképpen jó… vagy jobb lehet. Ahogy az Eklektikonban elhangzik: végtelen számú univerzum létezik, tehát végtelen számú lehetőség van a kultúrában és az irodalomban is, hiszen az emberek fantáziájára van bízva minden. Ha pedig ez jól működik, akkor bármi megtörténhet – teszi hozzá Fandl Ferenc.
Gyilkosság két részben – Kosztolányi regénye a miskolci színpadon
Rusznyák Gábor az átirat elkészítésénél igyekezett megtartani a történet szerkezete mellett mindazt, amit a regény, mint műfaj tud, és ezt ötvözni azzal, ami a színház sajátja. – Kosztolányi saját magát is beleírta a történetben, a regény legvégén jelenik meg, innen jött az ötlet, hogy magát a szerzőt narrátorként beemeljük a darabba, így a leíró részeket is megtartottuk a regényből – meséli a rendező. – Nagyon sokrétű történet az Édes Anna. A kiszolgáltatottság helyzete, a szerelem különböző társadalmi osztályból jövő emberek között, a testiséggel való első találkozás, mind örök érvényű helyzetek, kérdések. De mindemellett ez egy krimi. Látjuk azt is, mi vezeti el Annát odáig, hogy megöli a gazdáit. Számomra az is fontos volt, hogy a történelmi kort is megmutassam, amelyben a regény játszódik. Egy kaotikus állapotban lévő, széthullott országot látunk, a vörös terror után először a románok szállják meg, majd a nyugati hatalmak, kormányok jönnek-mennek egymás után, Horthy kezd el rendet teremteni, majd elérkezünk a trianoni békekötéshez – ezt a korszakot öleli fel az Édes Anna története. Azt igyekszünk érzékeltetni, hogy a rendteremtésnek ez a folyamata hogyan hat az emberekre, és hogyan hat magára Annára. Én úgy érzem, az, ami vele történik, paralel ezzel az egész történelmi korral – emeli ki Rusznyák Gábor az előadással kapcsolatban.
A narrátort, Kosztolányi Dezsőt, Feczesin Kristóf jeleníti meg a színpadon. – Sokat olvastam a szerzőről, hogy megtudjam, milyen ember volt valójában Kosztolányi. Kortársai szerint hedonista, mohó, élvhajhász volt, emellett jó humorú, szarkasztikus, aki nagyon jól látja maga körül az embereket, és érzékletesen tudja leírni őket. Ezeket a tulajdonságokat igyekeztem belecsempészni a karakterembe – mondja. A színművész szerint olyan ez, mintha egy néző lenne a színpadon, hiszen ő kívülről szemléli az eseményeket. – Úgy érzem, sokkal nagyobb koncentrációt kíván tőlem ez a fajta jelenlét, mintha egy nagy érzelmi amplitúdókat bejáró szerepet játszanék, mert egészben kell látnom az előadást, a szereplőket, az összes díszletelemet, mindent, ami történik a színpadon. Mindezt pedig nagyon érzékletesen kell lefestenem és átadni a nézőknek, közben pedig reagálni mindenre, ami a színpadon történik, hiszen ez estéről estére egy kicsit más lehet – magyarázza Feczesin Kristóf.
Az előadás címszerepét Mészöly Anna játssza, aki elmondta, nagyon erős jelenlétet kíván tőle a színpadon Anna megformálása. – Ő egy precíz, kötelességtudó, érzékeny, naiv lány, aki tele van megfelelési kényszerrel. Emellett nagyon csendes, nem beszél sokat. Ezért nehéz ez a szerep, mert meg kell találnom azokat a pillanatokat, gesztusokat, rezdüléseket, amelyek kifejezőek, amiből a közönség megismeri ezt a lányt, látja, hogy mi történik vele, benne – mesélte a színművésznő. Hozzátette, az, hogy ebből a lányból gyilkos lesz, a megélt traumák, fájdalmak, a fiatalság, a tapasztalatlanság számlájára is írhatóak. – Nagyon sok minden felhalmozódik benne a Vizyéknél töltött idő alatt, a vacsorán történtek miatt pedig olyan zaklatott, feszült állapotba kerül, hogy talán maga se tudja, mit csinál. Nem akar ártani, de a simogatásból mégis szúrás lesz. Azt hiszem, én értem őt, és remélem, az előadás végére a nézők is megértik majd Annát – mondja Mészöly Anna.
Kosztolányi Dezső
Édes Anna- gyilkosság két részben
rendező: Rusznyák Gábor
Anna tizenkilenc éves félénk lány. Faluról került fel Budapestre, most Vizyéknél szolgál cselédként. Rend és tisztaság van lába nyomában, keveset eszik, nem tart szeretőket, alig beszél. Vizyné büszkén mutogatja a szomszédoknak Annát, aki az egyetlen öröme, hiszen gyermekét elvesztette, férje pedig rendszeresen csalja. Anna kilenc hónap tökéletes szolgálat után olyat tesz, amire senki nem számít. Az Édes Anna Kosztolányi Dezső világszemléletének tükre, művészi és emberi értékrendjének foglalata, emberszeretetének és szolidaritásának egyik legszebb példája.
Az adaptációt készítette: Rusznyák Gábor
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Kosztolányi Dezső:
ÉDES ANNA
gyilkosság két részben
Színpadra alkalmazta: Rusznyák Gábor
Anna: Mészöly Anna
Vizyné: Nádasy Erika
Vizy Kornél: Görög László Jászai-díjas
Moviszter Miklós: Szatmári György
Moviszterné: Seres Ildikó Jászai-díjas
Tatár Gábor: Varga Zoltán Jászai-díjas
Ficsor: Fandl Ferenc
Ficsorné: Kerekes Valéria
Patikárius János: Bodoky Márk
Elekes József: Simon Zoltán
Etel: Prohászka Fanni
Stefi: Tenki Dalma
Kosztolányi: Feczesin Kristóf
Kovács Marika: Horváth Alexandra
Druma Szilárd: Lajos András
Druma Szilárdné: Szirbik Bernadett
Katica: Varga Andrea
Díszletervező: Khell Zsolt Jászai-díjas
Jelmeztervező: Tihanyi Ildi
Dramaturg: Rusznyák Gábor
Ügyelő: Gazdóf Dániel
Súgó: Fekete Zsolt
Rendezőasszisztens: Pöltz Julianna
Rendező
Rusznyák Gábor
Bemutató előadás: október 12. - Kamaraszínház
„Ha legyőzzük félelmeinket, átalakul körülöttünk a világ” – A gyermekeket várja a Félőlény című zenés mesejáték Miskolcon
Hosszas keresés után esett Harangi Mária rendező választása erre a mesére. – Bennem nagyon erős emlékként élnek a gyermekkori félelmeim, ezért éreztem fontosnak a témát. A félelmeink gyakran meghatározzák tetteinket az életünk során, képesek akár meg is bénítani minket. Ha viszont legyőzzük ezeket, egyszerre varázslatosan átalakul körülöttünk a világ – mondta a rendező. Az előadás látványvilágáról szólva hozzátette, a Kiserdő helyszíne egy hatalmas könyvet idéz, hiszen a Félőlény meséi arra hívják fel a figyelmünket, hogy ne veszítsük el a történeteinket. A Szörny-iroda bürokratikus világa pedig egy óriási íróasztalként jelenik meg. – A díszletek mérete annak a gondolatát erősíti, hogy a szereplők valójában gyerekek, akik egy föléjük nőtt világban próbálnak kapaszkodót találni. Köztük a Félőlény pedig az a felnőtt figura, aki elvesztette gyermeki hitét. Ezt kell újra megtalálnia ahhoz – a mesék erejével –, hogy segíteni tudjon a többieknek eligazodni az életben – mesélte Harangi Mária.
Farkas Sándor, az előadás címszereplője szerint ez a történet biztosan megfogja majd a gyerekeket, hiszen gyermekként rengeteg félelem van bennünk az ismeretlen dolgoktól. – Színészként is elgondolkodtató feladat az, hogy hogyan lehet félni, hiszen a félelemnek rengeteg formája van. Nem csak technikailag, lelkileg is izgalmas ezen a folyamaton végigmenni. Az, hogy ne féljünk többet, csak rajtunk múlik. Akkor nem félünk, ha tisztán látjuk önmagunkat és a körülöttünk lévő világot – mondta a színművész. Hozzátette, a gyermekelőadások nevelik a jövő színházi közönségét. – Úgy gondolom, a gyerekek a fantáziájuk által nyerhetőek meg a színháznak. Teret kell adni arra, hogy a képzeletük is megnyíljon. Míg a filmek, rajzfilmek, számítógépes játékok mindent készen mutatnak nekünk, a színházban a mi fantáziánk színesíti az előadást, és ezzel különleges élményt ad – hangsúlyozta.
Horváth Alexandra számára a Félőlény legfontosabb üzenete, hogy ha hiszünk a mesékben, akkor győzhet a bennünk élő jó. Hinnünk kell benne, hogy minden történetben – így az életben is – legyőzhető a gonosz. Így tudjuk legyőzni a félelmeinket is: ha felismerjük őket, szembenézünk velük, és hisszük, hogy sikerül – mondta a színművésznő. – Azt gondolom, hogy a jó mesék nem csak a gyerekeknek szólnak, a felnőttek számára is lehetnek akár terápiás hatásúak is. A Félőlény például segít abban, hogy merjünk a félelmeinkről beszélni, elismerni a külső és belső „szörnyeink” létezését, szembesülni saját magunkkal, mert csak így tudunk küzdeni félelmeink ellen – hangoztatta Horváth Alexandra.
Békés Pál-Várkonyi Mátyás
Félőlény - zenés mesejáték
rendező: Harangi Mária
Mikor a legjobb barátról kiderül, hogy ellenség, mikor már az otthon, az erdő sem biztonságos többé, mikor már nem lehet bízni senkiben, mikor nem tudni, ki szörny és ki nem, akkor ideje, hogy a Félőlény összeszedje minden bátorságát, hogy bízzon magában és a könyvekben, amikből mesél, és elinduljon, hogy megmentse az erdőt és a barátait, hogy mesékkel újrateremtsen egy szörnymentes világot. Ilyen hely a színház is, ahol kicsik és nagyok biztonságban érezhetik magukat, hiszen a Félőlény zenés mesejáték egy csupaszív történet, ami tele van reménnyel és jósággal és igazi bátorsággal.
Békés Pál-Várkonyi Mátyás
Félőlény
zenés mesejáték
Félőlény: Farkas Sándor
Rakonc: Horváth Alexandra
Porhany: Varga Andrea
Csupánc: Molnár Sándor Tamás
Csatang: Kokics Péter
Irodaszörny, Nagy Tökély, Belső Kongó, Lidérc: Seres Ildikó Jászai-díjas
Díszletervező: Juhász Katalin
Jelmeztervező: Bozóki Mara
Zenei vezető: Nagy Nándor
Koreográfus: Fűzi Attila
Videó, látvány: Hajdufi Péter
Ügyelő: Varga Renáta
Súgó: Fekete Zsolt
Rendezőasszisztens: Hadházy ldikó
Rendező: Harangi Mária
Bemutató előadás: szeptember 29. – Kamaraszínház
„Belelátni saját poklunkba” – Lear halála a Miskolci Nemzeti Színházban
– A Lear halála egy ember utolsó előtti pillanatának kimerevített képe, függés élet és halál között. Azt mondják, a halál előtt lepereg előttünk az életünk. Ezt szeretnénk megmutatni, színházi nyelvre lefordítani – mondta Keszég László rendező. – Nagy bátorság kell ahhoz, hogy merjünk önmagunkba nézni, hiszen magunkat ismerjük a legkevésbé. Életünk természetes eleme az elmúlás, de félünk attól, hogy mi vár a túloldalon. Ezt éli meg a színész is, amikor a pályája a végéhez közeledik: gyöngül a memóriája, másként dolgozik a színpadon, lelassul a figurákkal való munkában. Így emeltük be az előadásba annak a gondolatát is, hogy hogyan gondolkozik az elmúlásról egy fiatal, feltörekvő színész és egy idősebb, tapasztaltabb – tette hozzá.
Harsányi Attila szerint Lear király történetén keresztül egy olyan ember utolsó perceit látjuk az előadásban, akit feldolgozhatatlan trauma ér, aki mindent elveszített és végképp elmagányosodott. – Lear eljutott odáig, hogy számára az egyetlen megoldás a halál, az eltávozás. De ahhoz, hogy békében, önmagunkkal kibékülve hagyhassuk itt az életet, el kell ülnie a halálfélelemtől felszínre törő emlékek, a magunkban elfojtott dolgok viharának. A halál előtti pillanatokban egyszer csak kinyílik bennünk egy csapóajtó, amin keresztül belelátunk a saját poklunkba, amivel szembe kell néznünk – mondta a színművész.
Rózsa Krisztián bolond figurája az, aki szembesíti Leart az életével, hibáival, saját magával. – Bármennyire kegyetlennek is tűnik sokszor ez a figura, valójában ő segít abban, hogy Lear úgy mehessen el, hogy valódi békére lel: megbocsát a lányainak és megbocsát önmagának is. Ha így nézzük, a bolond az ő sorsa, végzete – magyarázta a színművész. – Az előadás egy furcsa, szürreális világot teremt, amit a vizuális effektek és a különleges hanghatások is erősítenek. Aki kedveli a Játékszín kísérletező jellegét, az mindenképpen nézze meg ezt az előadást, mert azt gondolom, valami újat, izgalmasat tudunk mutatni itt Miskolcon.
William Shakespeare-Enyedi Éva
Lear halála (16) – tragikomédia egy részben
rendező: Keszég László
Kegyetlen vihar tombol, embertelen időjárás. Egy lélek sincs a szabad ég alatt, csak a kitaszított, kifosztott Lear király és a bolondja. Hogy melyikük bolondabb ebben a pillanatban, ki tudja. A gyermekei által kisemmizett, megalázott Leart a felismerés az őrületbe kergeti: egyetlen lányát, aki igazából szerette őt, kitagadta. Egy rossz döntés következményeként egész élete megkérdőjeleződik. Lear és bolondja küzdenek az elemekkel és a múlttal. A bolond szembesít, a király pedig kénytelen kívülről szemlélni önmagát. A spirituális útvesztőben a végső felismerés elől eleinte az őrületbe menekül. Kicsinyességétől, dühétől, bosszúvágyától csak a halálhoz vezető kijózanító út legvégén tud megszabadulni. A szembesítést, a keserű felismerést a szerepeiből ki-belépő két színésznek, a zenésszínészmesterség nagy tudóinak virtuóz játéka teszi átélhetővé ugyanakkor szórakoztatóvá.
LEAR halála
tragikomédia egy részben
A kétszemélyes előadás szövegkönyvét Enyedi Éva színész-dramaturg készítette, William Shakespeare Lear című drámája alapján, az "Udvarhelyi" és az "Egressy" példány mellett Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával.
Lear: Harsányi Attila Jászai-díjas
Bolond: Rózsa Krisztián
Közreműködik: Zságer Varga Ákos
Díszlet-, jelmeztervező: Hircsu Mariann
Dramaturg: Enyedi Éva – Keszég László
Zene/zeneszerző: Zságer Varga Ákos
Video, látvány: Hajdufi Péter
Súgó: Márton B. András
Ügyelő-Rendezőasszisztens: Szalay Petra
Az előadás az Aradi Kamaraszínházzal közös produkció.
Rendező: Keszég László
Bemutató előadás: szeptember 28. – Játékszín
Könyvlapokról a színpadra – Magyar dráma napja a Miskolci Nemzeti Színházban
Az olvasás fontossága, az Édes Anna politikai, történelmi háttere, a főszereplők érzelmi világa, az író mint narrátor szerepe az előadásban – mindezen érdekességekről mesélt Rusznyák Gábor a Nagyszínházba érkező fiataloknak a miskolci teátrum készülő új bemutatója kapcsán. Az előadás rendezője és a színpadi adaptáció készítője a gyakorlatban is megmutatta a diákoknak, hogyan készül egy regényből színpadi átirat.
A rendező arra is rámutatott, hogy míg egy színdarabnál a szövegben csak a megszólalásokat és néhány szerzői utasítást látunk, így a karakter hátterét, érzéseit, történetét nekünk magunknak kell megfejteni, egy regényből készült drámánál ez éppen fordítva van: a regény pontosan felépíti azt a világot, amit meg kell jeleníteni a színpadon. Az előadáson elhangzott regényrészletet a darab szereplői meg is elevenítették, így mutatva be, hogyan kelnek életre a színházban Kosztolányi mondatai.
A jelenetrészlet után maguk a színészek is elárultak néhány érdekességet az általuk játszott karakterről, a próbafolyamatról és a készülő előadásról. A programon résztvevő, többségében jövőre érettségiző diákok a rendhagyó színházi délelőtt után talán nem ijednek már meg, ha a kihúzott tételen majd Kosztolányi Dezső regényének címét olvassák.
Az Édes Anna című előadás bemutatója október 12-én lesz majd a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában.
Nagyoperettel indul az évad – A cirkuszhercegnő premierjére készül a Miskolci Nemzeti Színház
A cirkuszhercegnő, mint valamennyi operett, merész álmodozásból szőtt mese, amit a valóság sokszor fanyar, sokszor keserű ízei fűszereznek, a végeredmény mégis édes és varázslatos. A történetet ráadásul nemcsak légtornászok, bohócok és állatidomárok népesítik be, hanem gyönyörű hölgyek, titokzatos arisztokraták, és sebzett szívű katonatisztek is.
Szabó Máté szerint Kálmán Imre operettje egyaránt szól a művészetről, a kulisszák mögötti világról és a szerelemről. – A cirkusz metaforáján keresztül tudunk mesélni mindezekről, a látványvilágot pedig úgy terveztük meg, hogy érezzük: végig a porondon vagyunk – mondja a rendező. – A művészi magány nagyon erősen jelenik meg ebben a darabban. Mister X nem csupán a színpadon hord maszkot, de magánéletében is álca mögé rejtőzik. De mindkét álarc mögött ott van a tényleges személy tekintete, a saját, igazi valója – teszi hozzá Szabó Máté.
Az előadást a budapesti közönség már láthatta nyáron az idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, ahol hatalmas sikert aratott. A Mister X-et játszó Szőcs Artur azonban elárulta, számára a miskolci premier az igazi bemutató. – Színészként, rendezőként, a művészeti tanács tagjaként én a Miskolci Nemzeti Színház közönségének köteleztem el magam elsősorban. A miskolci nézőknek öltöztetem ünneplőbe a lelkem a bemutatón, és nyújtom nekik a színpadon állva mindazt, amit tudok – mondja Szőcs Artur.
Fedora szerepe már régi álma volt Eperjesi Erikának. – Fedora bár elsőre megközelíthetetlennek, a férfiakkal szemben távolságtartónak tűnik, valójában rendkívül szenvedélyes, hevesen reagál az érzelmi ingerekre. De emellett büszke nő, aki képes okosan, megfontoltan dönteni – mesél a karakterről a primadonna. – Hiszek benne, hogy a darab üzenete a valóságban is érvényes: a szerelem képes legyőzni minden akadályt, a társadalmi különbségeket is – teszi hozzá.
Vattacukor, kalandjáték, élő tehetségkutató show – egész napos rendezvénysorozattal indul az évad a miskolci színházban
Az idei évadnyitó rendezvényen a korábbi évek népszerű programjai mellett meglepetésekkel és újdonsággal is várják a színházbarátokat Miskolcon – tájékoztatta szerkesztőségünket a Miskolci Nemzeti Színház. Délelőtt családi programokkal készül a teátrum: a színpadon a jövő évad repertoárjából láthatnak részleteket, a zenekar és a Miskolci Balett is műsorral készül. Idén is lehet vezényelni a színház zenekarát, megnyílik a Selfie-Pont, bárki készíthet fotót a színművészekkel. A kicsiket óriásszínező és musicalmesék várják.
Kalandjátékra hívják a színészek és táncosok idén is a gyerekeket. Minden kalandvágyó kisgyerek jelentkezését várják, hogy egy fantasztikus délelőttöt töltsenek a mesék birodalmában! A Félőlény című zenés mesejáték bemutatójához kapcsolódva az előadás szereplői különleges labirintuson vezetik végig a kicsiket, ahol játékos feladatok várják őket. A játékon 6-12 éves kor közötti gyerekek vehetnek részt, előzetes regisztráció után! Jelentkezni a miskolcinemzeti@gmail.com e-mail címen lehet névvel, telefonszámmal, e-mail címmel. Kérik, a levélben tüntessék fel a gyermek életkorát is!
Nem késett még el az sem, aki bérletet akar váltani, hiszen számos kedvezménnyel és ajándékkal várják aznap a vásárlókat: a szeptember 2-án bérletet váltó nézők közül egy szerencsés nyertes visszakapja bérlete árát! Minden vásárló hazavihet egy plakátot a tavalyi évad bemutatói közül, amelyet a színészek kérésre dedikálnak is.
Este 8 órától különleges show-val készül a színház. Idén először meghirdetik a népszerű televíziós tehetségkutató mintájára a Miskolc’s Got Talent című játékos versenyt, különleges fődíjjal. A vetélkedőre három kategóriában – színház, zene, tánc – várják a 14 évnél idősebb jelentkezőket. A produkciók előválogatásához augusztus 29-ig egy videós anyagot várnak rövid bemutatkozással és a versenyprodukcióval a castingmnsz@gmail.com címre a jelentkezési kategória, név, lakcím, e-mail cím és telefonszám feltüntetésével. Az előválogatás után behívott versenyzők a Nagyszínház színpadán igazi közönség előtt mutathatják meg magukat. A produkciókat színészekből álló szakmai zsűri értékeli. Fődíj: a három kategória győztesei egyedülálló lehetőségként bekerülnek a Miskolci Nemzeti Színház 2018-2019-es évadának musical bemutatójába, a Hello, Dolly!-ba. A műsort a színészek produkciói is színesítik, rengeteg humorral és meglepetéssel.
A hagyományokhoz híven idén is látványos fényfestéssel zárul majd az este a Déryné-kertben: a Színészlakások falán elevenedik meg a színház 195. évada.
Szeptember 2-án nekem is Itt a helyem! a Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó rendezvényén!
Részletes programok:
Délelőtti programok:
10:00-10:30 Mesés varázslat: Rajzfilmslágerek és musical dalok művészeink előadásában
10:30-11:00 Játékos próbatételek a Félőlénnyel! – Kalandjáték 6-12 éves gyerekeknek. A program előzetes regisztrációhoz kötött!
10:30-11:00 A Miskolci Balett műsora
Közben: Ismerje meg a Miskolci Balett új tagjait! - a társulat három új táncosa bemutatkozik a miskolci közönségnek!
11:00-11:45 A Miskolci Nemzeti Színház zenekarának szabadtéri koncertje
Közben: Vezényeld a zenekart - nálunk bárki karmesterré válhat!
11:45-12:30 Operett és musical slágerek élőben: A 2018-2019-es évad zenés bemutatóinak népszerű slágereiből ad ízelítőt a társulat.
Esti programok:
20:00-22:00: I. Miskolc’s Got Talent Show – játékos tehetségkutató verseny a Nagyszínházban
22:00-22:10: Fényfestés a Déryné-kertben!
Egész napos programok:
• Édes élmény nem csak gyerekeknek! – színművészeink saját készítésű vattacukorral várják az édesszájú kicsiket és nagyokat!
• Félőlény óriásszínező – az elkészült alkotást az előadás premierjén kiállítjuk a Kamaraszínház előterében!
• Arcfestés, jelmezpróba
• Váltsa meg bérletét aznap és szerezzen dedikált plakátot!
• Nyerje vissza bérlete árát! A szeptember 2-án bérletet váltó nézőink közül egy szerencsés nyertes visszakapja bérlete árát!
• Legyen Ön is kampányarc – Készítsen saját plakátot színészeinkkel! Keresse A Szelfi Pontot!
Oldalak
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »