Az ukrán kormány egyre több kisebbségellenes kezdeményezéssel áll elő. A két ország közötti diplomáciai vitához a nemrég első körben elfogadott ukrán nyelvtörvény is hozzájárult.

Magyarország és Ukrajna vonatkozásban 72 db kétoldalú megállapodás létezik, amelynek egyik legfontosabb nemzetközi dokumentuma a kisebbségvédelemről szól – jelentette ki a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában ifjabb Balsai István, nemzetközi jogász. Hozzátette: külön kell kezelni azt, hogy a jelenlegi Ukrajna területén lévő állampolgárokat milyen jogok illetnek, illetve hogy az ország miként szabályozza a kettős állampolgárság kérdését.

A nemzetközi jogász kifejtette: a kisebbségvédelmet illetően fontos tudni, hogy az új nyelvtörvény értelmében Ukrajnában az egyetlen állami és hivatalos nyelv az ukrán. Ezzel együtt az első olvasatban megszavazott törvény az állami és közintézményekben kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 33 százalékot. Korábban ez csak tíz százalék volt – hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette: ezzel teljesen megsemmisítenék az Ukrajnában élők kisebbségi nyelvhasználati jogait, bár az új törvény legnagyobb kárvallottjai a kelet-ukrajnai orosz nemzetiségű ukrán állampolgárok lennének, azonban a magyar lakosokra nézve sem kedvező a helyzet.

Az ukrán alkotmány úgy fogalmaz, hogy az ukrán állampolgárság egységes. Az ukrán állampolgárságról szóló törvény több eltérő értelmezést lehetővé tevő rendelkezéseket tartalmaz a kettős állampolgársággal kapcsolatban – tájékoztatott a nemzetközi jogász. Kimondta: ha egy ukrán állampolgár más állampolgársággal is rendelkezik, akkor út Ukrajnában ukrán állampolgárként veszik figyelembe.

Ugyanakkor a törvény egy másik rendelkezése azt is kimondja, hogy elveszíti ukrán állampolgárságát az, aki felveszi más ország állampolgárságát.

Annak azonban semmiféle szankciója nincs, senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés, ha más ország állampolgárságát is felveszi. Az egyetlen szankció amit ilyen esetben alkalmazni lehet, hogy a közalkalmazotti törvény alapján meg lehet szüntetni közalkalmazotti jogviszonyát – fejtette ki a szakértő.

Tóth Mihály, kárpátaljai egyetemi tanár a műsorban kiemelte,hogy a csütörtökön elfogadott nyelvtörvény konkrétan nem határoz a kisebbségi nyelvekkel kapcsolatban, csupán 2-3 helyen említi a nemzeti kisebbségek nyelvét.

Hozzátette: az elfogadott szöveg semmiféle teret nem hagy a kisebbségi nyelvhasználat számára a közéletben. Amennyiben ezt végelegesen is megerősítik és elfogadják, akkor kijelenthető lesz, hogy egyrészt megszűnik a kisebbségi nyelvi jog létezni, illetve gyakorlatilag a kisebbségi nyelvhasználat teljesen visszaszorul a magánéleti szférába, esetleg az egyházi körökben lesz még rá lehetőség használni – mondta Tóth Mihály.

Megjegyezte: a törvénykezésnek az orosz ajkú lakosság lenne egyik legnagyobb kárvallottja, azonban ez számukra – az ukrán és orosz nyelv hasonlósága miatt – csupán egyfajta nyelvi átállás lenne.